A Hallgatói Mentorprogram története során számos alkalommal szembesültünk azzal a problémával, hogy a program iránt érdeklődők – legyen szó monitoring látogatásról, újságírói érdeklődésről, nemzetközi tanulmányút szakembereiről – előzetes elvárásainak nehezen tudtunk megfelelni a megfigyelési lehetőségek felkínálása kapcsán. Osztálytermi keretek között és a közösségi programjaink jó részén a mentorált gyermekek aránya általában alacsony volt, ami nehézzé tette a mentori munka megfigyelését. Mi ezt természetesnek tekintettük, hiszen az érintett intézményekben, településeken integrált oktatási rendszer működött. Arra pedig külön büszkék voltunk, ha az osztálytársak bevonásával heterogén közösségi programokat tudtunk szervezni. Azonban a hospitálók ezekben a helyzetekben hiányolhatták a célcsoport reprezentáltságát. Abban az esetben, ha csak azokat a tevékenységeket mutattuk meg az érdeklődők számára, amelyen kizárólag a mentoráltjaink vettek részt, akkor a program alapfilozófiáját, az integráció iránti elkötelezettségünket, illetve ennek iskolai megvalósítását szorítottuk háttérbe.
Természetesen ezt a dilemmát megtanultuk kezelni, elsősorban differenciált programok szervezésével és a szituációkhoz kapcsolódó háttérbeszélgetésekkel.
Ugyanakkor a probléma makroszinten is releváns: nehéz az integrált oktatás mindennapi sikereit a közvélemény számára bemutathatóvá tenni.
ZÁRÓ GONDOLATOK
A Hallgatói Mentorprogram jövőbeli tervezése, útkeresése szempontjából két kiemel-ten fontos tapasztalatot szereztünk a 2013/2014-es tanév során. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karával kialakított együttműködés kapcsán a gyakor-latban is megtapasztaltuk a program multiplikálásával járó feladatokat, problémákat.
Bár korábban a Miskolci Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán már – se-gédanyagok és tapasztalatok átadásával, tréningek megtartásával – támogatottunk egy hasonló kezdeményezés elindítását, illetve a projekt megtervezésekor törekedtünk fel-készülni a kihívásokra, a hetedik tanév során tanultuk meg, részben hibáinkat elemez-ve, hogyan kell hatékonyan átadni a program know-how-ját.
A másik meghatározó élménye a 2013/2014-es tanévnek, hogy mennyire jelentős szinergens hatás érhettünk el egy tanodai program és egy mentorprogram együttműkö-dése során. Szegeden és Tiszaszigeten a Motiváció Tanodában a Motiváció Hallgatói Mentorprogram korábbi mentorhallgatói dolgoznak, Szegeden részben a korábban mentorált gyerekek körével, így az EDUCOOP-projekt néhány ösztöndíjas és önkén-tes mentorhallgatója olyan tapasztalt hátránykompenzáló szakemberekkel működött együtt, akik néhány évvel korábban hozzájuk hasonló fejlődési utat kezdtek meg, így problémáikat, nehézségeiket megértve hatékony támogatást tudtak nyújtani számukra.
Az infrastruktúra használatával kapcsolatos – korábban említett – problémák irrele-vánssá váltak, a szülőkkel való kapcsolattartás pedig tanodai keretek között valósulha-tott meg. A tanodák szempontjából nézve a mentorhallgatók plusz munkaerőt és után-pótlási lehetőséget jelentettek. Bár az egész napos iskola kiterjesztése a programunk felértékelődésével járhatna együtt, a 2014/2015-ös tanévben a két említett tanoda lesz a Motiváció Hallgatói Mentorprogram megvalósításának helyszíne. További tervünk a mentoráltak korosztályának kiterjesztése, a Kistesó-program keretén belül korai fej-lesztési, illetve beiskolázási programot megvalósítva. A szülőket a szintén előkészítés alatt álló CooParent-program keretében szeretnénk segíteni gyermekeik iskolai sike-rének támogatásában. Mindezen fejlesztési terveket a mentorhallgatók kösike-rének tuda-tos, szakismereten alapuló kiterjesztésével (pl. óvodapedagógus, tanító, ifjúságsegítő, andragógus, szociális munkás, kulturális mediátor, pszichológus, művészetpedagógus képzésben részt vevő hallgatók csoportjainak a bevonásával) szeretnénk elérni.
IRODALOM
Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bereczky Krisztina és Fejes József Balázs (2013): Pedagógusok nézeteinek és ta-pasztalatainak vizsgálata egy deszegregációs intézkedéssel összefüggésben.
In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővásár-helyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai.
Belvedere Meridionale, Szeged. 131-155.
Csempesz Péter (2010): Gondolatok a Hallgatói Mentorprogram pedagógiájáról.
Szeged. Kézirat.
Fejes József Balázs (2009): Deszegregáció és mentorálás a szövegértés, valamint néhány nem kognitív jellemző tükrében. In: Bárdos Jenő és Sebestyén József (szerk.): IX. Országos Neveléstudományi Konferencia, Veszprém, 2009. novem-ber 19-21. Neveléstudomány – Integritás és integrálhatóság. Pannon Egyetem, Veszprém. 54.
Fejes József Balázs (2013): A mentorálás hatása a tanulási motivációra és a szövegér-tésre hátrányos helyzetű tanulók körében. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 204–220.
Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (2013): Pedagógusképzés és hátránykompenzá-lás. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővá-sárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai.
Belvedere Meridionale, Szeged. 171–188.
Fejes József Balázs, Kasik László és Kinyó László (2013): Bevezetés a mentorálás kutatásába. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódme-zővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasz-talatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 89–106. Maier, A. és Youngs, P. (2009):
Teacher Preparation Programs and Teacher Labor Markets. How Social Capital May Help Explain Teachers’ Career Choices. Journal of Teacher Education, 60.
4. sz. 393–407.
Szűcs Norbert (2011): Többiskolás településeken zajló közoktatási deszegregációs prog-ramok sikerkritériumai. Doktori disszertáció. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs.
Szűcs Norbert (2013): A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fókuszú komplex átszervezése. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt tá-mogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 58−70.
Szűcs Norbert és Fejes József Balázs (2010): Az iskola hátránykompenzáló szerepével kapcsolatos vélemények a szegedi deszegregációs intézkedésben érintett iskolák pedagógusai körében. In: Molnár Éva és Kasik László (szerk.): PÉK 2010 – VIII.
Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 29.
Szűcs Norbert és Kelemen Valéria (2013): A szegedi deszegregációs intézkedés: egy gettóiskola megszüntetése. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A sze-gedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram.
Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 36−57.
Trencsényi László (1988): Pedagógus szerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Varga Júlia (2009): A tanárok elosztása a különböző szociokulturális hátterű tanulókat tanító iskolák között. In: Fazekas Károly (szerk.): Oktatás és foglalkoztatás. MTA KTI, Budapest. 65−83.