Honlapon történő keresés oszlopos elrendezés esetén

Az első feladat esetében egy „oszlopos” elrendezésű honlapon kellett megkeresni az

„oszlop” szót.

Ahogyan azt vártam, a kattintási sorrendben, illetve keresési stratégiában az értelmileg sérülteknél sokkal nagyobb eltérés mutatkozott a normál populációhoz képest, mint az egyetemisták és a középiskolások eredményei között. Ahogyan azt az 5.1.3, 5.2 fejezetekben is bemutattam, a megtalálandó objektumok számának növekedésével – még kevés objektum megtalálása esetén is – jóval hamarabb válik először lokális, azután ad-hoc keresési stratégiává az értelmileg sérültek navigációs útvonalai.

Azt is vizsgáltam, hogy az egyes felhasználói csoportok mennyi idő alatt végezték el a feladatokat.

30. ábra: Átlagos reagálási idők az „oszlop” szavak keresésénél.

Látható, hogy az értelmileg sérültek reagálási idői szignifikánsan eltérnek a normál populáció eredményeitől. Ez az eltérés már az első megtalálandó objektum esetén

R² = 0,9853 R² = 0,9686 R² = 0,9821

0 50 100 150 200 250 300 350

0 1 2 3 4 5 6 7

Reagálási idők (mp)

Megtalált objektumok száma

Reagálási idők (mp-ben) a megtalált objektumok számának függvényében

Egyetemisták Középiskolások

Értelmileg sérültek Lineáris (Egyetemisták) Lineáris (Középiskolások) Lineáris (Értelmileg sérültek)

85

szignifikáns³⁵. Mind az átlagos reagálási idő, mind pedig ennek szórása sokkal nagyobb, mint a kontrollcsoportokban. A reagálási idő mindhárom felhasználói csoportban lineáris egyenessel közelíthető, hiszen – ahogyan azt a 5.5 fejezetben is állítottam – az értelmileg sérültek keresését segítheti a háttér, illetve a logikus elrendezés. Ha az objektumok számát növeljük, akkor a reagálási időkben történő eltérés még jelentősebb. A megoldási idők 10 megtalálandó objektum felett exponenciális trenddel, illetve hatványfüggvénnyel jobban közelíthetők. (Lásd ezzel kapcsolatban a 5.3.2. fejezet eredményeit).

A következő feladat két szempontból is nehezebb, mint az előző. Egyrészt több objektumot kellett megtalálni, másrészt olyan szót kellett megkeresni, mely nem feltétlenül ismertek az értelmileg sérültek számára (lásd előző 5.7.1 fejezet értelmes és értelmetlen szövegkörnyezetben való keresés). A honlap az előző fejezethez hasonlóan oszlopos elrendezésű. A megtalálandó objektum az „online” szó, mely a honlapon 19-szer fordul elő.

A keresési stratégiák, illetve a kattintási sorrendek – melyek az olvasási irányt követték – nem különböztek lényegesen egymástól, azonban a preferencia-sorrendben már jelentősebb különbségek mutatkoznak.

A reagálási idők alakulását az objektumok számának függvényében a 31. ábra mutatja.

35 Ennek egyik oka a honlap elrendezésében rejlik, ahogyan arra a következő feladatokban rámutatok.

86

31. ábra: Reagálási idők vizsgálata az „online” szavak keresésénél az objektumok számának függvényében

Két fontos megállapítás tehető a reagálási idők vizsgálatakor. Egyrészt a korábbi fejezetekben megállapított következtetések alapján szignifikáns különbség mutatkozik már a hatodik megtalálandó objektum keresése esetén is, és ez a különbség az objektumok számával növekedik (lásd: 5.3., 5.7 fejezeteket). Az objektumok számának növekedésével a reagálási idők 10 objektum felett már csak exponenciális görbével közelíthetők. Az exponenciális görbék meredeksége is eltér a normál populáció és az értelmileg sérültek esetén.

A következő feladatban ugyanezt a hatást vizsgáltam. A feladat annyiban nehezedett, hogy itt már 20 szót kellett megtalálni. A megtalálandó szó a „Tesco” szó volt. Az értelmileg sérülteknél ez a szó már ismert volt. A nehezítést az jelentette, hogy már nem volt annyira kötött az oszlopban megjelenő struktúra. Ugyanígy nehezítést jelentett, hogy a megtalálandó szó egy képben is szerepelhetett.³⁶

36 Lásd: 5.6 fejezetet, ahol szintén „váratlan” helyekre tettem keresendő objektumokat.

y = 7,8448e^0,0916x R² = 0,9626 y = 7,7015e^0,0975x

R² = 0,9818 y = 17,609e^0,1248x

R² = 0,981

0 50 100 150 200 250

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Reagálási idők (mp)

Megtalált objektumok száma

Reagálási idők (mp-ben) a megtalált objektumok számának függvényében

Egyetemisták Középiskolások

Értelmileg sérültek Expon. (Egyetemisták) Expon. (Középiskolások) Expon. (Értelmileg sérültek)

87

Ebben az összetett feladatban nemcsak a navigációs struktúrákban, hanem a kattintási preferenciákban is jelentős különbségek mutatkoztak.

Az értelmileg sérültek sokkal jobban kötődtek az olvasási irányhoz. A keresési stratégiájuk is ennek megfelelő volt. Az átlagos populációban sokkal többször fordult elő lokális keresési stratégia. A reagálási időket tekintve itt is szembetűnő az eltérés.

32. ábra: Átlagos reagálási idők a „Tesco” szó keresésénél a megtalált objektumok számának függvényében.

Jól látható, hogy az exponenciális trend itt is jól közelíti az értékeket. Mivel a feladat összetettebb, egyrészt jelentősen megnőtt a reagálási idő mindhárom vizsgált felhasználói csoportban. Az értelmileg sérülteknél a feladat megoldására szánt idő azonban sokkal jelentősebben, mintegy 2,5 szeresére növekedett. (Hasonló hatás jelentkezett az 5.5 fejezetben tárgyalt feladatoknál, figurák keresésénél.) A reagálási időkben már a negyedik objektum megtalálása során szignifikáns eltérés mutatkozik a normál populációhoz képest. Az eredményekhez legjobban exponenciális trend illeszthető.

y = 28,495e^0,0652x R² = 0,9827 y = 38,78e^0,0601x

R² = 0,9772 y = 80,292e^0,0949x

R² = 0,9525

0 100 200 300 400 500 600

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Reagálási idők (mp)

Megtalált objektumok száma Reagálási idők (mp-ben) a megtalált objektumok számának függvényében

Egyetemisták Középiskolások

Értelmileg sérültek Expon. (Egyetemisták) Expon. (Középiskolások) Expon. (Értelmileg sérültek)

88 Következtetések:

Bonyolultabb szöveges keresési feladatot, ahol több keresendő szöveges objektumot kell megkeresni, az értelmileg sérült felhasználók sokkal nehezebben oldanak meg. Az értelmileg sérült felhasználóknál eltérő navigációs struktúra figyelhető meg a normál populációhoz képest, melyben a keresendő objektumok számának növelésével az ad-hoc keresési stratégia már kevesebb megtalálandó objektumnál jelentkezik, mint azoknál a feladatoknál, ahol nem kellett olvasni. Az értelmileg sérültek megoldási időiben – feladattól függően – már 4-5 keresendő objektum esetén is szignifikáns eltérés mutatkozik. 10 objektum megtalálása esetén a reagálási idők mindegyik csoportnál exponenciálisan növekednek. Értelmileg sérülteknél ez a meredekség magasabb, mint az átlagos populáció esetén.

Oszlopos elrendezéssel lehet segíteni a felhasználók navigációját³⁷. Ugyanígy segíthetünk a felhasználónak, hogyha a keresendő objektum számára ismert. Az értelmileg sérült felhasználóknak készítendő honlapokban különösen fontos, hogy világosan fogalmazzunk. Ebben az esetben ugyanis az értelmileg sérültek is hamarabb megtalálják a keresendő objektumokat.

Ebből kifolyólag az oszlopos elrendezésű honlapokon vizsgálódtam továbbra is. Mivel az objektumok megtalálásának reagálási idői 10 objektum után már inkább exponenciális görbékkel írhatók le, így következő bemutatandó feladatokban a megtalálandó objektumok számát először 9-nek, majd 13-nak választottam. Nehezítésként azonban többféle keresendő objektumot kellett a kísérleti személyeknek megtalálnia, illetve volt olyan feladat, ahol nem csak szavakat, hanem az adott szóhoz kapcsolódó fogalmakat is meg kellett találni. (A 3.3.

fejezethez hasonlóan itt is többféle keresendő objektumot kellett megtalálni.)