Aftab, K. – Pilz, O. – Tummalapalli, A. (2020) Public Perceptions of Corruption in Hungary – Opinions and their Main Social Drivers. CEU Policy Lab-Transparency international Magyarország. https://transparency.hu/wp-content/uploads/2020/06/CEU-TI-survey-report_final_with-cover.pdf
Almond, G. – Powell, G. B. –Strøm, K. – Dalton, R. J. (2006) Összehasonlító politológia. Buda-pest: Osiris.
Angelusz R. – Tardos R. (1998) A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenci-ái a kilencvenes években In Kolosi T. – Tóth I. Gy. – Vukovich Gy. (szerk.) Társadalmi Riport 1998. Budapest: Tárki. 237–257.
Angelusz R. – Tardos R. (2006) Hálózatok a magyar társadalomban. In Kovách I. (szerk.) Tár-sadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlen-ség a mai Magyarországon. Budapest: Napvilág. 227–252.
Angelusz R. – Tardos R. (2009) Kapcsolathálózati szemlélet a társadalom és politikatudo-mányban. Politikatudományi Szemle, 18(2). 29–57.
Balázs A. (2020) A lokális integráció eszközei és szereplői Móron. Kultúra és Közösség.
Művelődéselméleti folyóirat. Integrációk, közösségek, archaikumok. 2. 9–22. DOI 10.35402/kek.2020.2.2
Balogh K. – Hajdu G. – Huszár Á. – Kristóf L. – Megyesi B (2019) Származás és integráció a mai magyar társadalomban. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóköz-pont.
Balogh, K. – Czibere, I. – Kovách, I. (2020) Másik kötet
Baxter, H. (1987) System and Life-World in Habermas’s “Theory of Communicative Action”.
Theory and Society, 16(1). 39–86. JSTOR.
Benford, R. D. – Snow, D. A. (2000) Framing processes and social movements: An overview and assessment. Annual review of sociology, 26(1). 611–639.
Bocskor Á. (2018) Anti-immigration discourses in Hungary during the ‘Crisis’ year: The Or-bán government’s ‘National Consultation’campaign of 2015. Sociology, 52(3). 551–568.
Bohman, J. (2005). Critical theory. In: Stanford Encyklopedia of Philosophy. https://plato.
stanford.edu/entries/critical-theory/ utolsó elérés: 2020.10.02.
Boda Zs. – Medve-Bálint G. (2020) Politicized Institutional Trust in East Central Europe.
Taiwan Journal of Democracy, 16(1). 27–49. http://www.tfd.org.tw/export/sites/tfd/
files/publication/journal/027-049-Politicized-Institutional-Trust-in-East-Central-Europe.pdf
Bornschier, S. (2009) Cleavage Politics in Old and New Democracies. Living Reviews In Democracy, 11–13.
Bozóki A. – Hegedűs D. (2017) A kívülről korlátozott hibrid rendszer. Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében. Politikatudományi Szemle, XXVI(2). 7–32.
Bozóki A. – Hegedűs D. (2018) An externally constrained hybrid regime: Hungary in the Eu-ropean Union. Democratization, 25(7). 1173–1189.
Cohen, J. L. – Arato, A. (1992) Civil Society and Political Theory (1. Aufl). The MIT Press.
Czibere I. – Gerő M. – Kovách I. (2017) Újraelosztás és integráció. In Kovách I. (szerk.) Társa-dalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a ha-talom szerkezete a magyar társadalomban. MTA Társadalomtudományi Kutató-központ, Belvedere Meridionale. 117–153.
Dahrendorf, R. (2017). Reflections on the Revolution in Europe. Routledge.
Dalton, R. J. (1996) Political Cleavages, Issues, and Electoral Change. In LeDuc, L. – Niemi, R. G. – Norris, P. (szerk.) Comparing Democracies: Elections and Voting in Global Perspective. Thousand Oaks, CA: Sage Publications. 319–342.
Dalton, R. J. – Welzel, C. (2014) Political culture and value change. In Dalton, R.J. – Welzel, C. (szerk.) The Civic Culture Transformed: From Allegiant to Assertive Citizens. New York: Cambridge University Press. 1–16. https://doi.org/10.1017/CBO9781139600002 Deegan-Krause, K. (2007) New dimensions of political cleavage. In Dalton, R. – Klingemann,
H.-D. (szerk.) Oxford handbook of political behaviour. Oxford University Press. 538–
556.
Dupcsik Cs. – Szabari V. (2015) Elméleti bevezető az Integrációs és dezintegrációs folyama-tok a magyar társadalomban című OTKA kutatáshoz. Socio.hu Társadalomtudomá-nyi Szemle, 3. 33–43.
Dupcsik Cs. – Tóth O. (2008) Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4). 307–328.
Durkheim, É. (2003) Az öngyilkosság – Szociológiai tanulmány. Budapest, Osiris.
EB (2020) Az Európai bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanács-nak, a TanácsTanács-nak, az Európai Központi Banknak és az Eurócsoportnak 2019. évi eu-rópai szemeszter: az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális refor-mok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről. https://op.europa.eu/hu/
publication-detail/-/publication/4949aa0e-7b08-11e9-9f05-01aa75ed71a1
Eisinger, P. (1973) The Conditions of Protest Behavior in American Cities American Political Science Review, 67. 11−28.
Fagan, A. (2009) Human Rights: Confronting Myths and Misunderstandings. Cheltenham, UK – Northampton, MA, USA: Edward Elgar.
Ferge Zs. (2017) Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990–2015. Budapest: Osiris.
Foster, S. (2011) Human Rights & Civill Liberties. (3. kiadás). Edinburgh: Pearson education limited.
Franklin, M. N. (1992) The decline of cleavage politics. In Franklin, M. N. – Mackie, Th. – Valen, H. (szerk.) Electoral change: Responses to evolving social and attitudinal structures in western countries. 383–405.
Gellner, E. (1991) Civil society in historical context. International Social Science Journal, 43(3). 495–510.
Gellner, E. (1994) Conditions of liberty: Civil society and its rivals. London: Hamish Hamilton.
Gerő M. – Mikola B. (2020) A korrupcióérzékelés két arca: a hétköznapi és az állami szin-tű korrupció legfontosabb meghatározói. Kutatási Jelentés. Letölthető: https://
transparency.hu/wp-content/uploads/2020/05/Ger%C5%91-Mikola-2020-A-korrupci
%C3%B3%C3%A9rz%C3%A9kel%C3%A9s-k%C3%A9t-arca.pdf utolsó elérés 2020.07.01.
Gerő, M. – Plucienniczak, P. P. – Kluknavska, A. – Navrátil, J. – Kanellopoulos, K. (2017) Understanding Enemy Images in Central and Eastern European Politics. Towards an Interdisciplinary Approach. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 3(3). 14–40.
Gerő M. – Sik E. (2020) The Moral Panic Button1: Construction and consequences. In Europe and the Refugee Response (Open Access). London: Routledge. 39–58.
Gerő M. – Susánszky P. – Kopper Á. – Tóth G. (2020) Strategies for Survival: Human Rights Organizations’ Responses to the Closing of Political Opportunity Structures in Hun-gary. Politologicky Casopis, 27(2). 119–139.
Gerő M. – Szabó A. (2015) Politikai tükör. Jelentés a magyar társadalom politikai gondolko-dásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről. Budapest: MTA Társadalom-tudományi Kutatóközpont.
Gerő M. – Szabó A. (2017) A társadalom politikai integrációja. A politikai értékcsoportok. In Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. MTA Társada-lomtudományi Kutatóközpont, Belvedere Meridionale. 117–153.
Gerő M. – Szabó A. (2019) A magyar társadalom és a politika, 2019. A magyar társadalom politikai gondolkodásmódja, politikai integráltsága és részvétele 2018 őszén. Buda-pest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Gerő M. – Szabó A. (2020) A magyar társadalom politikai integrációja A másik kötetben Habermas, J. (2011) A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest: Gondolat.
Haerpfer, Ch. W. – Kizilova, K. (2014) Support for democracy in postcommunist Europe and post-soviet Eurasia. In Dalton, R. J. (szerk.) The civic culture transformed: From allegiant to assertive citizens. 158–189. https://doi.org/10.1017/CBO9781139600002.011 Hajdu. G. (2012) Bizalom, normakövetés és társadalmi részvétel Magyarországon a
rend-szerváltás után. In Kovách I. – Dupcsik Cs. – P. Tóth T. – Takács J. (szerk.) Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon. Budapest: MTA Társadalomtudományi Ku-tatóközpont–Argumentum. 45–63.
Huszár Á. (2009) A kritikai elmélet rekonstrukciója: Újosztály-elméletek és civiltársadalom-elméletek a rendszerváltás időszakában (1. kiad). Budapest: Napvilág.
Huszár Á. (2014) Osztály és elismerés: A magyar társadalom elismerési viszonyairól. Repli-ka, 88. 81–109.
Inglehart, R. (1984) The changing structure of political cleavages in western society. In Dalton, R. J. – Flanagan, S. C. – Beck, P. A. (szerk.) Electoral change in advanced industrial democracies: realignment or dealignment. Princeton, Princeton Univer-sity Press 25–69.
Inglehart, R. (1971) The Silent Revolution in Europe: Intergenerational Change in Post-Industrial Societies. American Political Science Review, 65(4). 991–1017. https://doi.
org/10.2307/1953494
Inglehart, R. F. (2008) Changing values among western publics from 1970 to 2006. West European Politics, 31(1–2). 130–146.
Inglehart, R. – Welzel, C. (2009) How development leads to democracy. Foreign Affairs, 2009/march 33-48
Kapitány B. (2019) Egy civil szektor ‘államosítása’: Népesedési, népesedéspolitikai célokkal foglalkozó szervezetek Magyarországon 2011–2018. Civil Szemle, XVI(4). 61–79.
Kiss B. (2015) Integráció és politika. Socio.hu, 3. 84–104. https://doi.org/10.18030/socio.
hu.2015.3.84
Kmetty Z (2018) Incumbent party support and perceptions of corruption–an experimental study. Szociológiai Szemle, 28(4). 152–165.
Kmetty Z. – Tardos R. – Albert F. – Dávid B. (2018) Mapping social milieus and cohesion patterns between 1997 and 2014. Exploiting the potential of the occupational position generator. Social Networks, 55. 116–129.
Kmetty Z. – Tóth G. (2011) A politikai részvétel három szintje. In Tardos R. – Enyedi Zs. – Sza-bó A. (szerk.) Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatá-sok Magyar Központja Alapítvány. 75–115.
Krizsán A. – Sebestyén A. (2019) Politicizing Gender Equality and Women’s Movement Reactions to it in Hungary. In Gendering Democratic Backsliding in Central and Eastern Europe—A comparative Agenda. Center for Policy Studeis, Central Eurpean University. 78–119.
Kovách I. (2017) Fogalmak és megközelítések. In Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció.
Az egyenlőtlenségek, az együttműködése, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet – Belvedere Meridionale. 7–19.
Kovách I. – Hajdu G. – Gerő M. – Kristóf L. –Szabó A. (2016) A magyar társadalom integrációs és rétegződésmodelljei. Szociológiai Szemle, 26(3). 4–27.
Kovách I. – Loncsák N. (2020) Kettős társadalmi integráció Gyöngyösön Kultúra és Közös-ség. Művelődéselméleti folyóirat. Integrációk, közösségek, archaikumok. 2020/(2) 73-84 DOI 10.35402/kek.2020.2.6
Kriesi, H. (1998) The transformation of cleavage politics: The 1997 Stein Rokkan lecture. Eu-ropean Journal of Political Research, 33(2). 165–185.
Kriesi, H. − Koopmans, R. − Duyvendak, J. W. − Giugni, M. G. (1995) New Social Movements in Western Europe. London: UCL Press.
Letki, N. (2018) Trust in newly democratic regimes. The Oxford Handbook of Social and Political Trust, 15. 335–356.
Lipset, S. M. – Rokkan, S. (1967) Cleavage Structures, Party Systems, and Voter Alignments.
An introduction. In Lipset, S. M. – Rokkan, S.: Party Systems and Voter Alignments:
Cross-National Perspectives. New York, The Free Press. 1–64.
McAdam, D. (1982) Political Process and the Development of Black Insurgency 1930−1970.
Chicago: University of Chicago Press.
van der Meer, T. W. G. – te Grotenhuis, M. – Scheepers, P. L. H. (2009) Three Types of Volun-tary Associations in Comparative Perspective: The Importance of Studying Associ-ational Involvement through a Typology of Associations in 21 European Countries.
Journal of Civil Society, 5(3). 227–241. doi: 10.1080/17448680903351743
Messing V. – Ságvári B. (2018) Looking behind the culture of fear. Cross-National Analysis of Attitudes towards Migration. Bonn: FES-Friedrich Ebert Stiftung.
Mikecz D. (2018) A globalizációkritikus mozgalom Magyarországon. Zöldek, Pacifisták, Házfoglalók. Budapest: L’Harmattan.
Oross D. – Szabó A. (2019) A politika és a Magyar fiatalok. Budapest: Noran Libro.
Oross D. – Szabó A. (2020) New parties and their voters in an illiberal democracy. A case study from Hungary. (Problems of Post-communism, megjelenés alatt)
Patkós V. (2019) Szekértáborharc. Eredmények a politikai megosztottság okairól és követ-kezményeiről. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont – Napvilág.
Polyák G. – Szávai P. – Urbán Á. (2019) A politikai tájékozódás mintázatai. Médiakuta-tó, 20(2). 63–80.
Pozsár-Szentmiklósy Z. (2017) Direct Democracy in Hungary (1989–2016): From Popular Sovereignty to Popular Illusion. Acta Universitatis Sapientiae, Legal Studies, 6(1).
109–118.
Putnam, R. D. – Leonardi, R. – Nanetti, R. (1994) Making democracy work: Civic traditions in modern Italy (5. print., 1. Princeton paperback print). Princeton Univ. Press.
Rényi Á. – Sik D. – Takács E. (2014) Elemzési szempontok a késő modern társadalmak kordi-agnózisához. Szociológiai Szemle 24(3). 18–60.
Róbert P. – Szabó A. (2017) ‘Magad uram, ha szolgád alig van!’ In Boda Zs. – Szabó A. (szerk.) Trendek a magyar politikában – 2. Budapest: MTA TK PTI – Napvilág. 199–227.
Róna D. (2008) A törésvonal fogalma a politikatudományban. Politikatudományi Szemle, XVII(4). 121–144.
Róna D. – Galgóczi E. – Pétervári J. – Szeitl B. – Túry M. (2020) A Fidesz-titok. Gazdasági sza-vazás Magyarországon. 21. kutatóközpont. https://21kutatokozpont.hu/wp-content/
uploads/2020/06/Fidesz_titok_21_Kutat%C3%B3k%C3%B6zpont_tanulm%C3%A1ny.
pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202010 utolsó hozzáférés: 2020.10.02.
Sebők M. – Horváth A. – Balázs Á. (2018) Electoral Reforms, Entry Barriers and the Structure of Political Markets: A Comparative Analysis. European Journal of Political Research, 58(2). 741–768. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12309
Sik E. – Giczi J. (2009). Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés. In G. Tóth I. (szerk.) Tárki Európai Társadalmi Jelentés 2 – Gazdasági Attitűdök. Budapest: Tárki. 65–84.
Smith, D. H. – Stebbins, R. A. – Grotz, J. – Kumar, P. – Nga, J. L. H. – Puyvelde, S. V. (2016) Ty-pologies of Associations and Volunteering. The Palgrave Handbook of Volunteer-ing, Civic Participation, and Nonprofit Associations. New York: Palgrave Macmillan.
90–125.
Ssenyonjo, M. (2010) Economic, Social and Cultural Rights: An Examination of State Obligations. Research Handbook on International Human Rights Law. In Jo-seph, S. – McBeth, A. (szerk.) Research Handbook on International Human Rights Law. Cheltenham: Edward Elgar Publishing Limited. DOI: https://doi.
org/10.4337/9781849803373.00006
Susánszky P. – Kopper Á. – Tóth G. (2016) Pro-government demonstrations in Hungary–
citizens’ autonomy and the role of the media. East European Politics, 32(1). 63–80.
Szabó A. (2010) A politikai tiltakozás elmélete. Jog Állam Politika: jog- és politikatudomá-nyi folyóirat, 2. 121–137.
Szabó A. – Gerő M (2015) Politikai tükör. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóköz-pont.
Szabó A. – Gerő M. (2019) A magyar társadalom és a politika, 2019: A magyar társadalom politikai gondolkodásmódja, politikai integráltsága és részvétele. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Szabó A. – Oross D. (2016) A politikai rendszerintegrációt befolyásoló tényezők. Politikatu-dományi Szemle, 25(3). 59–84.
Szabó I. (2014) Embereszmények és identitáspolitikák a rendszerváltás utáni politikai szoci-alizációban. Kultúra és Közösség, IV(V). 5–32.
Szabó M. (2001) Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Rejtjel politológiai könyvek, 5. Budapest: Rejtjel.
Szikra D. (2017) A magyar nyugdíjrendszer a rendszerváltás óta. In Ferge Zs. (szerk.) Magyar társadalom- és szociálpolitika (1990-2015). Budapest: Osiris. 288–309.
Sztompka, P. (ÉVSZÁM) Sociology of social change. Cambridge: Blackwell.
Szűcs J. (1983) Vázlat Európa három történeti régiójáról. (Gyorsuló idő) Budapest: Gondo-lat.
Szűcs Z. G. (2018) A trollkodás politikája. In Böcskei B. – Szabó A. (szerk.) Várakozások és va-lóságok. Parlamenti választás 2018. Budapest: Napvilág – MTA TK PTI. 438–454.
Takács E. (2017) Changing family-changing solidarity? Review of Sociology, 27(4). 5–19.
Tardos R. – Angelusz R. (2010) A törésvonalak átrendeződése, avagy egy új divergenciaspirál megjelenése? Szociológiai Szemle, 20(1). 4–25.
Theocharis, Y. – Van Deth, J. W. (2017) Political participation in a changing world:
Conceptual and empirical challenges in the study of citizen engagement.
Routledge.
Tilly, C. (2003) Inequality, Democratization, and De-Democratization. Sociological Theory, 21(1). 37–43. https://www.jstor.org/stable/3108607
Tarrow, S. (1989) Democracy and Disorder Protest and Politics in Italy 1965−1975. Oxford:
Clarendon Press.
Torma J. (2016) A norvég-ügy – Civil szervezetek elleni kormányzati támadássorozat Mag-yarországon (2013 és 2016). In A. Antal (szerk.) A civilek hatalma - a politkai táér visszafoglalása. Budapest: Noran Libro. 266–282.
Tóth Cs. – Török G. (2015) Négy választás Magyarországon. A magyar politika az elmúlt 12 évben (2002–2014). Budapest: Osiris.
Függelék
F1. táblázat
Politikai részvételi típusok
hagyományos online közvetlen fogyasztói
tevékenykedett egy politikai szervezet-ben
interneten, like-olt, szavazott, posztolt
petíciót írt alá, részt vett aláírásgyűjtés-ben
bojkottált bizo-nyos árucikkeket részt vett egy
politi-kai párt kampányá-ban,
betelefonált rádió-,
tévéműsorokba részt vett nyilvános demonstráción
elvi okokból vásárolt bizonyos árucikkeket
kapcsolatba lépett országos politikussal
újságcikket írt vagy hozzászólt valamilyen közéle-ti ügyben
–
pénzt adomá-nyozott politikai vagy civil szerve-zetnek
F2. táblázat
A politikai részvétel mértéke, részvételi csoportok szerint, a felnőtt lakosság %-ában
2010 2014 2018
hagyományos 21 14 9
közvetlen 10 8 12
online 8 4 10
fogyasztói 11 12 4
összesen 31 24 21
F3. táblázat
Milyen gyakran beszélget politikáról?
Átlag, pártpreferencia szerint, 2010, 2014, 2018
2010 2014 2018
Nem megy el szavazni 1,4 1,4 1,3
Nem tudja, nem válaszol 1,7 1,7 1,5
Fidesz–KDNP 1,8 1,8 1,6
JOBBIK 1,8 1,8 1,6
MSZP 1,8 1,8 1,7
MSZP–DK–Együtt–PM–MLP – 1,8 –
MDF 1,6 – –
LMP 1,7 1,8 1,6
Demokratikus Koalíció – – 1,8
Momentum – – 1,5
összesen 1,7 1,6 1,6
N 1 195 980 1 565