1. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy
a) elősegítse a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a területi és területi jogállású hivatásos katasztrófavédelmi szervek (a továbbiakban: hivatásos katasztrófavédelmi szervek) állományába, illetve a szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek (a továbbiakban: alkotó) által létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását, a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását;
b) meghatározza a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részvételével kötendő – a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő – szerződéskötés feltételeit, illetve e szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat;
c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szerezzék meg;
d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését;
e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését;
f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit;
g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni, vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét;
h) meghatározza, hogy az alkotók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek.
II. Értelmező rendelkezések
2. A szabályzat alkalmazása sorána) szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szintén szellemi alkotásként véd.
b) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, vagy azon lépések megtételével jön létre,
amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.
c) szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javak, szerzői jogi védelem tárgya alá eső művek tekintetében különösen az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások és az ehhez kapcsolódó jogosultságok (szerzői, előadói, felhasználói), továbbá a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők) vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak, pl. a goodwill.
d) hivatásos katasztrófavédelmi szervnél létrejött szellemi alkotás: hivatásos katasztrófavédelmi szervnél létrejött szellemi alkotás, továbbá a szerzői jogi védelem tárgya alá eső irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek esetében a szolgálati – munkaköri kötelezettség körébe eső – vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható.
e) szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonyából folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki; a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
f) alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
III. A szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok, a jogok védelmével kapcsolatos elvek és következmények
3. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő valamennyi jog – jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezésének hiányában – a hivatásos katasztrófavédelmi szervet illeti meg.
4. A közfinanszírozású kutatásfejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje köteles gondoskodni arról, hogy a projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabályok adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a hivatásos katasztrófavédelmi szervre szálljanak át.
5. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. A szellemi termék előállítására irányuló szolgáltatási szerződések megkötése során mindig figyelemmel kell lenni a szerzői jogok rendezésére.
6. A szellemi alkotás előállításával járó munkakörök betöltői tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy e tevékenységet a munkaköri leírás tartalmazza.
7. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen más személlyel, intézménnyel vagy szervvel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (támogatási, konzorciumi szerződés), amelyben az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell.
8. A hivatásos katasztrófavédelmi szervnek törekednie kell a szabályzat hatálya alá nem tartozó, egyéb hasznosítható szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megszerzésére, és egyúttal meg kell tennie a szükséges lépéseket a szellemi alkotás hasznosítása érdekében.
9. Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a szellemi alkotást más intézménnyel vagy szervvel együttműködve dolgozza ki, a szellemi alkotáshoz fűződő jogok az együttműködők között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás elkészítéséhez szükséges közreműködés arányát. Ezt az arányt a felek között szerződésben kell meghatározni.
10. Amennyiben a közreműködés aránya a szerződésben nem rögzíthető, a közösen folytatott tevékenységről rendszeres, jól dokumentált és a közreműködő kutatók által aláírt jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben rögzítik az egyes közreműködők által végzett tevékenységet.
11. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a szabályzat alapján neki felajánlott szellemi alkotás visszautasítására.
A hibás vagy nem megfelelően létrehozott alkotás felajánlása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv lehetőség szerint felhívja az alkotót a szellemi alkotás kijavítására, vagy új alkotás előállítására.
IV. A találmányok általános szabályai
12. Szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.
13. Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerződési részarányát – ellenkező, dokumetált megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni.
14. Az utasítás hatálya alá tartozó jogviszonyban szolgálati és alkalmazotti találmány hozható létre.
15. A szolgálati találmányra a szabadalom a hivatásos katasztrófavédelmi szervet mint munkáltatót illeti meg.
A megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
16. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv mint munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.
17. Szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv csak a feltaláló, illetve jogutódja írásbeli hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra.
V. Szerzői művekkel kapcsolatos rendelkezések
18. Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző foglalkoztatási jogviszonyból folyó kötelessége. Ezen vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
19. A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
20. A szerző foglalkoztatási jogviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos valamennyi jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
21. A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél végzett tevékenységgel összefüggésben elkészített szakirodalmi mű abban az esetben minősül szolgálati műnek, amennyiben munkaköri leírás a szakirodalmi mű (például oktatási jegyzet, tankönyv egyes fejezetei) elkészítését kifejezetten az alkotó kötelezettségévé teszi.
VI. Képfelvételekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések
22. A BM OKF Kommunikációs Szolgálat állományába tartozó munkatársak, a megyei katasztrófavédelmi szóvivő, valamint a helyettesítésére kijelölt személy, továbbá a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába tartozó Videócsoport munkatársainak munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy „A rendelkezésére bocsátott fényképezőgéppel, mobiltelefonnal, illetve videókamerával fotókat, videókat készít.”
23. A kommunikációs tevékenységet nem végző, eseti jelleggel azonban felvételeket készítő állománytagok munkaköri leírásában rögzíteni kell: „A rendelkezésére bocsátott fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal a szervezet tevékenységét bemutató képfelvételeket készít, amelyekre a felvételek szolgálati elöljáró általi átvétele esetén a szerzői jog a munkáltatót illeti meg”.
24. A munkaköri leírás alapján képfelvétel készítésére nem kötelezett állománytagok is jogosultak a hivatásos katasztrófavédelmi tevékenység dokumentálása céljából képfelvételt készíteni, és azt a munkáltató részére felajánlani.
Amennyiben az állománytag a képfelvételt harmadik személy részére kívánja felajánlani, a felajánlást elsődlegesen a munkáltató felé kell megtenni. A képfelvétel-készítés a szolgálati feladat ellátását nem akadályozhatja, nem sérthet üzleti titkot.
25. A foglalkoztatási jogviszonyban a munkaköri kötelezettség részeként rögzített képfelvételek tekintetében a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg. A munkáltató azonban kiállítás, fotópályázat vagy egyéb, hasonló, a szerzőt megillető kiállítási jog gyakorlásának körébe tartozó esemény erejéig a készített felvételt a szerző rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a kiállításon a szerző pénzbeli juttatásban részesül, arra a 85. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató a művekből kiállítást rendez, a mű kiállításához a szerző előzetes engedélye szükséges.
26. A műveknek a szolgálati elöljáró általi elfogadásával a munkáltató megszerzi a szerzői jogot.
27. A képfelvételek nyilvánosságra hozatala vagy harmadik fél részére történő átadása esetén a kép készítőjének nevét minden esetben fel kell tüntetni.
VII. Szoftverek
28. Amennyiben a szoftverfejlesztés az állománytag munkaköri leírásában foglalt feladata, a létrehozott programok szerzői jogát a munkáltató szerzi meg. A munkáltató felhasználási joga magában foglalja a szoftver archiválását, a belső gyártási vagy fejlesztési felhasználást, tehát az átdolgozást is.
29. A szoftverfejlesztést végző informatikus munkaköri leírásában rögzíteni kell: „A létrehozott programok szerzői jogát a munkáltató szerzi meg, a vonatkozó jogszabályok és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szellemitulajdon-kezelési szabályzatának megfelelően.”
30. A szoftver fogalmába tartoznak a szoftverfejlesztés egyes fázisainak dokumentumai is.
31. A szoftver dokumentáció önállóan is lehet szerzői jogvédelem tárgya, függetlenül attól, hogy a kifejlesztés során végül is annak megfelelő program születik-e. A dokumentációnak tartalmánál fogva kell arra irányulnia, hogy a fejlesztés folyamatában része legyen a program kialakításának, illetve arra elvileg alkalmas legyen.
32. A munkáltató hivatásos katasztrófavédelmi szerv a felhasználásra másnak engedélyt adhat, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházhatja a szerző engedélye nélkül, a szerzőt ilyen esetben nem illeti meg díjazás.
33. Visszafejtésre a szerző engedélye nélkül is lehetőség van akkor, ha az elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében.
E műveleteket azonban kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél arra munkakörénél fogva jogosult személy végezheti el. A felhasználási cselekményeket a szoftvernek azokra a részeire kell korlátozni, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.
34. A megszerzett információt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv nem használhatja fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra, továbbá mással nem közölheti, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi, de semmi esetre sem használhatja fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához.
VIII. Kutatási engedély a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél
35. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományába tartozó személy által végzett kutatás esetén – a szakmai cikkek előkészítését is ideértve – az állománytag a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnokhoz kutatási engedély iránti kérelmet terjeszt elő. A kérelem tartalmazza a kutatás célját, a kutatási téma rövid leírását, a kutatás keretében megismerni kívánt anyagok megjelölését, továbbá folyamatban lévő ügy feldolgozása esetén az e tényre történő utalást. Az állományilletékes parancsnok a kutatási területtel érintett szakterület, továbbá – szükség esetén a belső adatvédelmi felelős írásbeli javaslata alapján – a kérelem általa történt kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt a kutatás engedélyezéséről.
36. A kutatási engedély iránti kérelmet abban az esetben is be kell nyújtani, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományába tartozó személy saját feladatkörébe tartozó ügyeket vagy témát kíván feldolgozni a kutatása során.
37. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv észleli, hogy a kutatási téma kizárólag más hivatásos katasztrófavédelmi szervnél fellelhető anyagokra vonatkozik, a kérelmet továbbítja az engedélyezésben illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére.
38. Amennyiben a kutatás több hivatásos katasztrófavédelmi szervnél fellelhető anyagra terjed ki, vagy a kutatási téma országos adatokra vonatkozik, az állományilletékes parancsnok az engedély iránti kérelmet továbbítja a BM OKF Humán Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) részére. A Főosztály a kérelmet megvizsgálja, és az engedélyezéshez a kutatással érintett szakterület, valamint szükség szerint az Ügyviteli Iroda vezetője, valamint a belső adatvédelmi felelős bevonásával javaslatot készít, melyet felterjeszt a BM OKF főigazgatója felé. A kutatási engedélyt a Főosztály javaslata alapján a BM OKF főigazgatója adja. A BM OKF-en abban az esetben is ezt az eljárási rendet kell alkalmazni, ha a kutatási kérelem kizárólag a BM OKF-re vonatkozó adatokra irányul.
39. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szervet a katasztrófavédelem állományába nem tartozó személy kutatási célból megkeres, a megkeresett szerv felhívja a kutatót a 35. pontban meghatározott kérelem benyújtására.
Amennyiben a kutató által megkeresett hivatásos katasztrófavédelmi szerv észleli, hogy a kutatási téma tekintetében a 36. vagy 37. pont alapján engedély kiadására nem illetékes, a kérelmet továbbítja az arra illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére. Az engedélyezés további ügyintézése során az állománytagokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
40. A kutatási engedélyben rögzíteni kell a kutatási időszakot, a kutatási témát és a kutatással érintett szakterületeket.
A kutatási engedélyben előírható, hogy a kutatás eredményeként létrejött alkotást annak benyújtása vagy nyilvánosságra hozatala előtt be kell mutatni az engedélyezőnek.
41. A kutató a kutatási engedély iránti kérelemhez csatolja a kitöltött, az 1. függelékben meghatározott titoktartási nyilatkozatot.
42. A kutató rendelkezésére bocsátott anyagokat a kutatással érintett szakterületnél iktatószám szerint dokumentálni kell.
IX. Szerződéses kapcsolatok
43. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kötött kutatási szerződésekben rendezni kell a) a kutatási eredmény létrehozásához szükséges legfontosabb szempontokat;
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél már rendelkezésre álló szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megszerzésének lehetőségét olyan mértékig, ameddig az a szerződés alapján végzett kutatás eredményének hasznosításához szükséges;
c) az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentés megtételére jogosult személyét, az ezzel kapcsolatos költségek viselését, a feleknek ehhez fűződő tájékoztatási kötelezettségét;
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervet milyen – elsősorban a további kutatás céljait szolgáló – jogosultságok illetik meg a megrendelt kutatási tevékenység eredményeként létrehozott szellemi alkotások tekintetében;
e) a titoktartási szabályokat;
f) a felelősségi viszonyokat.
X. Eljárási szabályok iparjogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotások tekintetében
44. A feltalálók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul, a 2. függelékben foglalt szempontok szerint elkészített nyilatkozattal az állományilletékes parancsnoknak írásban jelenteni.
45. A szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható a munkáltatói jogkört gyakorló hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról.
46. Az alkotó részéről történő ismertetést követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv 90 napon belül dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról, továbbá nyilatkozik arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
47. A döntés meghozatala érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a találmány ismertetését megküldi a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács (a továbbiakban: Tudományos Tanács) elnökének.
48. A Tudományos Tanács elnöke – elsősorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományából – a találmány jellegének megfelelően legalább két főt kér fel a találmány szakértői értékelésére. Az így létrejött legalább háromfős ad hoc bizottság a 3. függelékben foglalt szempontok szerint 60 napon belül szakértői javaslatot készít, és azt megküldi a feltaláló állományilletékes parancsnoka részére.
49. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél nem áll rendelkezésre kellő szakértelemmel rendelkező személy, külső szakértőt lehet felkérni a feladat ellátására.
50. A külső szakértő a munka megkezdését megelőzően a 4. függelék szerint titoktartási nyilatkozatot tesz.
51. A külső szakértő díjazását a feltaláló munkáltatója fizeti.
52. Az állományilletékes parancsnok a javaslat alapján meghozza a 45–46. pontban meghatározott döntést.
53. Az állományilletékes parancsnok írásban értesíti a feltalálót a szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról.
54. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a jogok megszerzése mellett dönt, 30 napon belül köteles szabadalmi bejelentést tenni, köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. A szabadalmi bejelentés megtétele a BM OKF tekintetében a Hivatal, a területi és területi jogállású szervek vonatkozásában a jogtanácsos feladata. A bejelentéshez szükséges anyagok kidolgozásába a feltalálót be kell vonni.
55. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt – annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmaztatható lenne – titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv e döntésről köteles írásban tájékoztatni az alkotót.
56. Vita esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervet terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmaztatható.
57. Szolgálati találmány esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv – az 55. pontban szabályozott eset kivételével – a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény előtt köteles írásban felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását. Az alkalmazotti találmány tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv írásban nyilatkozik a hasznosítási jog kikötéséről vagy elengedéséről. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve az árbevétel 30 százalékára. A munkáltató
az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja.
58. A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez írásbeli nyilatkozatban hozzájárul, vagy ha a munkáltató az 57. pont szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
59. Az 57. pontban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló már méltányos összegű díjazásban részesült.
60. A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az érintett alkotók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében.
61. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról.
XI. Szerzői művekre vonatkozó eljárási szabályok
62. A szerzők a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul, az 5. függelékben foglalt szempontok szerint elkészített nyilatkozattal a szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. A szoftverek tekintetében a 6. függelékben foglalt nyilatkozatot kell elkészíteni.
63. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a szerzői művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat.
A szerző részéről történő ismertetést követően az állományilletékes parancsnok 60 napon belül nyilatkozik a mű elfogadásáról, elutasításáról vagy kijavításra történő visszaadásról, továbbá dönt arról, hogy maga kíván-e
A szerző részéről történő ismertetést követően az állományilletékes parancsnok 60 napon belül nyilatkozik a mű elfogadásáról, elutasításáról vagy kijavításra történő visszaadásról, továbbá dönt arról, hogy maga kíván-e