A feldolgozott elméleti ismeretek birtokában, valamint a hasonló témában folytatott kutatások ismeretében, immáron megfogalmazhatók azok a hipotézisek, melyek a kérd íves megkérdezés alapját képezhetik. Végiggondolva, és megvizsgálva a témát a kutatási területeket vizsgálva az alábbi kérdés csoportok köré építem fel a hipotéziseimet:
Mit értenek marketingszervezet alatt a kutatásba részt vev k?
Létrejött-e egyáltalán, illetve ha létrejött, mit is nevez marketingszervezetnek a megkérdezettek köre?
Milyen tevékenységet végeznek a marketingszervezetben tevékenyked k?
Megállapíthatóak-e összefüggések a szervezet nagysága, tulajdonosi köre, illetve a tevékenységek folytatásának ideje és a marketingszervezet kialakulása és tevékenysége között?
Jellemz -e valamelyik marketingszervezeti forma a vizsgált vállalkozásokra, és ha igen mi lehet ennek az oka?
Számos más, egyéb kérdés is felmerülhetne még, de a rendelkezésre álló keretek korlátozzák a feltehet kérdések számát, valamint a megkérdezettek türelme is korlátos révén, ezekre a részcélokra sz kítettem le a kutatást.
A konkrét hipotézisek megfogalmazása során törekedtem arra, hogy egyszer , világosan megfogalmazott állításokat alkalmazzak, annak biztosítására, hogy határozottan el lehessen dönteni azok helyességét, megalapozottságát, vagy elvetését. Mindezek alapján a hipotézisek a következ k.
Feltételezésem szerint, annak ellenére, hogy számos marketingszervezeti definíciót ismerünk, és ezek meglehet sen széles körben értelmezik a marketingszervezet fogalmát, kezdve az egyszer értékesítési osztálytól, a korszer marketingvállalati szemléletig, mely az egész vállalkozást úgy értelmezi, mint egységes marketingszervezet, az alábbiakat várjuk a kutatástól:
A fogalomkörr l kialakult kép vizsgálatát követ en a további kérdés, hogy hogyan érzik a megkérdezettek, az vállalkozásuk esetében beszélhetnek-e elkülönült marketingszervezetr l, illetve mekkora az az összvállalati szervezeti nagyság, melynél létre jön az önálló marketing szervezeti egység? Az elkülönült marketingszervezet vizsgálatakor vizsgálandó téma, hogy az általánosságban meghatározott marketingszervezeti fogalom mellett, hogyan is vélekednek a megkérdezettek a saját vállalkozásuk szervezeti tagoltságáról és annak funkcióiról.
Feltételezésem szerint a sikeres tevékenység velejárója, az állandó növekedés, ami mind a profit nagyságában, mind az árbevételben megnyilvánulhat. Ezen tényez ket a dolgozat keretein belül nem vizsgálom, ugyanakkor kapcsolatot feltételezek az ott dolgozók létszáma és a szervezeti tagoltság kialakulása között.
H2.: A 100 f nél többet foglalkoztató vállalkozások esetében már kialakul önálló marketingszervezeti egység.
A külföldi tulajdonosi kör a korszer marketingkultúra bölcs je lehet. A piaci kihívások, a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok vállalkozói gyakorlata véleményem szerint hatással lehet a hazai külföldi tulajdonban lév vállalkozások szervezeti struktúrájára.
Eredetileg azzal a feltételezéssel éltem, - valószín leg sajnálatosan tévesen, - hogy a külföldi tulajdon szerzések, csak a nálunk gazdaságilag fejlettebb országokból érkez t kebefektetésekkel történtek meg. Valószín leg azért, mert gyakorlati tapasztalatom alapján a kis és középvállalkozások esetében ez a jellemz . A vizsgálat lefolytatása után merült fel, (és erre sajnos a fókuszcsoportos megkérdezés sem világított rá,) hogy nem feltétlenül kell, hogy igaz legyen ez az álláspont. Mindezek alapján egyrészt definiálnunk kell a „gazdaságilag fejlett ország” fogalmát, valamint végig kell gondolnunk, hogy a külföldi t kebefektetést vállaló társaságok a vállalati szervezeti kultúrában és a szakmai hozzáértésben milyen szintet képviselnek. Mindezekkel a kérdésekkel a hipotézisem vizsgálatkor kívánok foglalkozni.
H3.: Minél nagyobb a külföldi tulajdon aránya, annál nagyobb a valószín sége, hogy önálló marketingszervezeti egység található a vállalkozásnál.
A dolgozat további részeiben foglalkozni szeretnék a vállalkozások létrejöttének lehetséges útjaival, és azzal, hogy ezen adottságok mennyiben befolyásolták, befolyásolják a kialakult szervezeti struktúrát. Van-e kapcsolat a kialakulás módja, a m ködés története és a szervezeti forma között? Igaz-e, hogy minél kevésbé kitett egy vállalkozás a nyílt piaci megmérettetésnek, annál kevésbé van szüksége marketing tevékenységre. Igaz-e, hogy a jól bejáratott, folyamatos üzletvitel, az állandó partnerek magas száma, a kapcsolati t kén nyugvó üzletelés nem készteti a vállalkozásokat aktív piaci jelenlétre.
H4.: A hazai vállalkozások kora, vev k száma befolyással van az önálló marketingszervezet kialakulására, illetve a marketingorientáltságra.
Természetesen nem mondhatjuk, hogy a vev k száma határozza meg csakis és kizárólag a vállalkozás versenyhelyzetét. Rámutathat azonban arra, hogy a vállalkozásunk mennyiben függ egy, vagy csak néhány vev t l, illetve mennyire „intézményesített” a vev vel való foglalkozás, a vev i igények felmérése, és minél szélesebb kör kielégítése.
A verseny nagyságának mérése nem könny feladat. Minden vállalkozás azt érzi, hogy a jelenlegi verseny a legkiélezettebb, ennél már nem lehet nehezebb a feladata.
Természetesen ez nem így van, de a mikro- és makro-környezeti hatásokra való reagálás egyik eszköze a saját szervezet kialakításának megtervezése, illetve a szervezeti egységeknél dolgozók megbecsültsége fontos mércéje lehet a szervezeten belüli fontosságuknak is.
H5.: A vev k számától függetlenül a marketing tevékenység költségvetése a vállalkozások teljes költségvetésének 3-10 százalékát teszik ki.
1. számú táblázat A kutatásban megfogalmazott hipotézisek – összefoglaló táblázat
Hipotézis száma Hipotézis szövege
H1 Marketingtevékenység alatt, a vizsgált vállalkozások, els sorban a reklámmal, a vállalati marketingkommunikációval foglalkozókat értik.
H2 A 100 f nél többet foglalkoztató vállalkozások esetében már kialakul önálló marketingszervezeti egység.
H3 Minél nagyobb a külföldi tulajdon aránya, annál nagyobb a valószín sége, hogy önálló marketingszervezeti egység található a vállalkozásnál
H4 A hazai vállalkozások kora, vev k száma befolyással van az önálló marketingszervezet kialakulására, illetve a marketingorientáltságra.
H5 A vev k számától függetlenül a marketing tevékenység költségvetése a vállalkozások teljes költségvetésének 3-10 százalékát teszik ki.