Kiss Konrád Nagyné Demeter Dóra
Összefoglalás
A dolgozat témája Heves és Pest megye területén található települések helyi pi-acainak gazdasági és marketingoldalról történő összehasonlítása. A téma aktu-alitásának hátterében az áll, hogy Magyarország a 2014−2020-as költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Programon belül tematikus alprogramot hozott lét-re a rövid ellátási láncok támogatására. A rövid ellátási láncok támogatása le-hetőséget jelent a vidékfejlesztésben a rurális térségek felzárkóztatására. Ennek Magyarországon legjellemzőbb, tradicionális alapokkal rendelkező esete a helyi piaci értékesítés. A dolgozat a helyi piacok között fennálló területi különbségeket vizsgálja. A kimutatás célja összehasonlítani a fő városméret-kategóriákat képvi-selő Füzesabony, Hatvan, Gyöngyös, Eger települések, valamint Budapest XIV.
kerületének piacait azok objektív jellemzői alapján, valamint az árusítói és vá-sárlói oldal szempontjából. A legfőbb vizsgált kérdéskör az, hogy a vidéki terüle-tek, a kisebb, vidéki városok piacai jellemzőikben mennyire térnek el, mennyire maradnak el a nagyobb városok piacaitól. Támogatandó „rövid ellátási lánc”
áruforgalmazó helyként mennyivel járulhatnak hozzá a helyi piacok a vidéki gazdaság fellendüléséhez, a helyi termelők és kiskereskedők jobb megélhetéséhez, valamint a vásárlók igényeinek kielégítéséhez.
Kulcsszavak: rövid ellátási lánc, helyi piac, termelő, kereskedő, vásárló JEL: Q11, Q13, Q19
Hivatkozott források
Armstrong, M. – Stephens, T. (2008): Management a leadership. Praha, Grada, 268. o Bakacsi, Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, Közgazdasági és Jogi
Könyv-kiadó, 353. o.
Bayer, J. (1995): Vezetési modellek - vezetési stílusok. Budapest, Vinton, 151. o.
Dedina, J. – Cejthamr, V. (2005): Management a organizační chování: manažerské chování a zvyšování efektivity, řízení jednotlivců a skupin, manažerské role a styly, moc a vliv v řízení organizací. Praha, Grada, 339. o.
Dobák, M. (2008): Szervezeti formák és vezetés. Akadémiai Kiadó, 264. o.
Hersey, P. – Blanchard, K. – Johnson, D. (2001): Management of organizational behavior:
leading human resources. New Yersey, Pearson Education, 516. o.
Kocsis, J. (1994): Változások menedzselése. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 269. o.
Mižičková, Ľ. – Šajbidorová, M. - Ubrežiová, I. (2007): Základy manažmentu. Nitra SPU, 122. o.
Northouse, P. (2010): Leadership: Theory and Practice. USA, Thousand Oaks, Sage Publica-tions, 435. o.
Ternovszky F. (2000): Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek. Budapest, Szókratész Kül-gazdasági Akadémia, 216. o.
Višňovský, J. – Nagyová, Ľ. – Šajbidorová, M. (2005:) Manažment ľudských zdrojov. Nitra, SPU, 166. o.
Zieleniewski, J. (1973): Szervezés és vezetés. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 309. o.
Szerző
Dr. habil. Karácsony Péter egyetemi docens
Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani Tanszék Bratislavská cesta 3322, 94501 Komárom, Szlovákia
karacsonyp@ujs.sk
Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.
karacsony.peter@sze.hu
Analysis of local markets in Heves and Pest counties Abstract
The subject of the study is to make the economical and marketing comparison of the local markets in the settlements which are located in Heves and Pest counties. The actuality of the topic is referring to the increasing role of the
“short supply chains” in the budget of European Common Agricultural Policy’s 2014 – 2020. The support of these “short supply chains” is an opportunity to help the rural regions in their development. Trading on local markets is a common example of short supply chains, and this type of commerce has traditions in Hungary.
This study analyses the territorial differences between of local markets. The main goal of the study is to make comparison between the markets located in Füzesabony, Hatvan, Gyöngyös, Eger settlements and district XIV of Budapest, based on their objective parameters, and from the point of view of the sellers and the customers. The settlements of the chosen markets are representing the main city-size categories. The most important topics are:
what differences and fallbacks can be found between of markets of greater cities, urban areas, and the local markets of rural areas, and smaller rural cities. As supportable trading places, how can these „short supply chains”
local markets help the development of rural economy, and the subsistence of local primary producers, and the satisfaction of costumers and consumers.
Keywords: short supply chain, local market, producer, trader, consumes, JEL: Q11, Q13, Q19
Bevezetés
Magyarország a 2014−2020-as költségvetési ciklusban, a vidékfejlesztési programján belül tematikus alprogramot hozott létre, hogy támogassa a rö-vid ellátási láncokat. A rörö-vid ellátási láncok lehetőséget jelenthetnek a rö- vidék-fejlesztésben a rurális térségek felzárkóztatására, tekintettel arra, hogy érinti a termelés, a betakarítás, a csomagolás, a kereskedelem munkafolyamatait.
Ezen felül a rövid ellátási láncok tipikusan megjelennek fejlett, városi tér-ségekben is állandó jelleggel. Ezáltal válik a jelen költségvetési ciklusban
szükségessé a rövid ellátási láncok tanulmányozása. A rövid ellátási láncok lényege, hogy a termékek minél rövidebb úton, minél kevesebb számú köztes közvetítő által juthassanak el a végső fogyasztóhoz, elősegítve ezáltal a ter-mék frissességét, a termelők piacra jutását, növelve ezáltal a jövedelmüket.
A rövid ellátási láncok egyik speciális esete a helyi piaci értékesítés, ami „a magyar kiskereskedelem területén folytatott kutatások egy méltánytalanul elhanyagolt szegmense” (Szabó–Juhász 2012). Az alternatív ellátási láncok potenciális fejlődési lehetőséget jelentenek periférikus, vidéki területeken.
(Agricultural Policy 2013, Benedek–Balázs 2014, Szabó–Juhász 2012, Ren-ting–Marsden–Banks 2003)
A kimutatás vizsgálja a magyar élelmiszer-termelők, valamint az élelmi-szer-kiskereskedők piaci helyzetét Heves és Pest megyében. Arra kerestük a választ, hogy a helyi piaci eladóknak milyen lehetőségeket kínálnak az egyes települések helyi piacai áruik értékesítéséhez, valamint arra, hogy az élelmi-szer-vásárlók mennyire preferálják az egyes helyi piacokat és az ott történő vá-sárlást. Vidékfejlesztési szempontból fontosnak tartottuk megvizsgálni a vidéki területek piacait, a kisvárosok piacait, valamint az összehasonlítás alapjaként szolgáló egyes nagyvárosok piacait. A legfőbb vizsgált kérdéskör az volt, hogy a vidéki területek, a kisebb, vidéki városok piacai jellemzőikben mennyire térnek el, mennyire maradnak el a nagyobb városok piacaitól. Támogatandó „rövid ellátási lánc” áruforgalmazó helyként mennyivel járulhatnak hozzá a helyi pi-acok a vidéki gazdaság fellendüléséhez, a helyi termelők és kiskereskedők jobb megélhetéséhez, valamint a vásárlók igényeinek kielégítéséhez.
Szakirodalmi áttekintés
A vizsgálat tárgya a Heves és Pest megyei piacok összehasonlító elemzése.
Az AKI 2012. évi adatnyilvántartása szerint ezekben a megyékben össze-sen 143 állandó piac volt nyilvántartásba véve. 14 darab helyi piac Heves megyében, 76 darab Pest megyében Budapest nélkül, valamint Budapesten 53 darab volt nyilvántartásba véve 2012-ben. Azon felül, hogy a Heves me-gyei piacok száma jelentősen elmarad a Közép-magyarországi régió piacainak számától, típusuk főként a hagyományos piacokra korlátozódik, míg Pest megyében és a fővárosban a piacok száma jobban megoszlik a hagyományos, termelői és egyéb Analysis of local markets in Heves and Pest counties
Abstract
The subject of the study is to make the economical and marketing comparison of the local markets in the settlements which are located in Heves and Pest counties. The actuality of the topic is referring to the increasing role of the
“short supply chains” in the budget of European Common Agricultural Policy’s 2014 – 2020. The support of these “short supply chains” is an opportunity to help the rural regions in their development. Trading on local markets is a common example of short supply chains, and this type of commerce has traditions in Hungary.
This study analyses the territorial differences between of local markets. The main goal of the study is to make comparison between the markets located in Füzesabony, Hatvan, Gyöngyös, Eger settlements and district XIV of Budapest, based on their objective parameters, and from the point of view of the sellers and the customers. The settlements of the chosen markets are representing the main city-size categories. The most important topics are:
what differences and fallbacks can be found between of markets of greater cities, urban areas, and the local markets of rural areas, and smaller rural cities. As supportable trading places, how can these „short supply chains”
local markets help the development of rural economy, and the subsistence of local primary producers, and the satisfaction of costumers and consumers.
Keywords: short supply chain, local market, producer, trader, consumes, JEL: Q11, Q13, Q19
Bevezetés
Magyarország a 2014−2020-as költségvetési ciklusban, a vidékfejlesztési programján belül tematikus alprogramot hozott létre, hogy támogassa a rö-vid ellátási láncokat. A rörö-vid ellátási láncok lehetőséget jelenthetnek a rö- vidék-fejlesztésben a rurális térségek felzárkóztatására, tekintettel arra, hogy érinti a termelés, a betakarítás, a csomagolás, a kereskedelem munkafolyamatait.
Ezen felül a rövid ellátási láncok tipikusan megjelennek fejlett, városi tér-ségekben is állandó jelleggel. Ezáltal válik a jelen költségvetési ciklusban
alternatív piactípusok között. Az Európai Unió 2014−2020-as költségvetési idő-szakában aktív, hazai Vidékfejlesztési Program 3. prioritása támogatja az élelmiszerláncok szervezését, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozá-sát és értékesítését, az állatjólét és a kockázatkezelés mezőgazdaság terén tör-ténő előmozdítását. Az úgynevezett Rövid Ellátási Lánc tematikus alprog-ram keretében érinti, támogatja a helyi termelőket, helyi piacokat. Célja a közös piacra jutás megszervezése, előnyeinek együttes kihasználása, például közétkeztetés, fizikai piac, e-kereskedelem által, vendéglátásban való megje-lenéssel és más lehetőségek kihasználásával. A rövid ellátási lánc azt jelen-ti, hogy a forgalmazott termék maximum 1 közvetítő szereplő által jut el a végső fogyasztóhoz, de cél, hogy a termelők inkább közösen, csoportosan jussanak el a piacra. A rövid ellátási lánc, élelmiszerlánc fogalma a követke-zőképp definiálható: „olyan szereplők kölcsönös kapcsolata, akik közvetlenül részt vesznek az élelmiszer előállításának, feldolgozásának, terjesztésének és fogyasztásának folyamatában.” (Renting–Marsden–Banks 2003 – Idézi: Be-nedek–Balázs 2014, Kis 2015, Juhász 2013)
„Az (agrár- és vidékfejlesztésért felelős) államtitkár beszámolója szerint a REL és a helyi piacok kialakítását, fejlesztését és promócióját segítő tevékeny-ségre 2016-ban várhatóan 3,8 milliárd forint támogatás lesz elérhető.” (Inter-net 1.) A REL támogatásának gyakorlati fontosságát támasztja alá, hogy a sok kisléptékű élelmiszertermelőnek nehézséget jelent csatlakozni a modern élelmiszerláncokhoz. Az elmúlt években világszinten folyamatosan nőtt az igény az alternatív ellátási láncok iránt, valamint a közvetlenül értékesített termékek iránt. A helyi piaci kereskedelem a közvetlen értékesítés egyik le-hetséges módja. A termelők a termékek értékesítéséhez általában többfajta értékesítési csatornát használnak párhuzamosan. Hazánkban a közvetlen ter-melői értékesítés uniós összehasonlításban jelentősnek számít, de a terter-melői és kiskereskedelmi forgalomban korlátott a szerepe. Európai megítélésében a magyarországi helyi élelmiszerkultúra a rendszerváltás után is megmaradt erősnek a vidéki térségekben, ami leginkább a helyi piacok jelenlétén alapul.
A legelterjedtebb közvetlen termelői értékesítési forma hazánkban a piac, a termelői piac. (Benedek–Balázs 2014, Kneafsey Et Al 2013)