Szegedi György és ezek' még egy jesuita pajtásának eszébe sem jutott, midőn 1743b. Mauro Cordato Koszta vajda meghívására hozzá küldettek Jászvásárra, hogy kívánsága szerint fiiját deák nyelvre 's az országában szanaszétt lakó ma
gyarokat pedig catholica vallásukra magyarul tanítsák
l). Igaz hogy ők ehhezmég nem is igen foghatának, mert alig mentek bé május 26-kán az ojtosi
ka-l) L. Ungr. Magazin III. Bd. Pressburg, 1783. 1- Stück. a' 91d. lai>on lévő jegyzést.
X X X I pun Tatros felé, hol a* magyar lakosokat meggyóntatták ' ) , már júliusban vissza harsánykodtatta őket a' „de propaganda fide missio-ltnak szent ferenczes elöl
járója Fráter Johannes Franciscus Maria AuxiUa de Palermo, SS. Theologiae discretus, kettejek kiátkozatával, mellyet Sztojcsin nevű magyar falu kathol.
szentegyházának ajtajára azért függeszte, ne hogy a ' m a g y a r p a p o k , magya
roktól magyar gyónás hallgatására oda menjenek'). Híjába szakasztatta leMauro Cordato az átkozatot, a' sz. ferenczes fellovalá a* népet, „ne higyjetek" kiáltá, e'jesuitáknak, ezek szabad kőmívesek! 's a ' v a j d a , kénytelen lön vendégeit elbocsátani. Csak' azt bizá, különösen Péterfire, irná meg Moldva h i s z t é r i á j á ts) . 'S Molnár János, Magyar könyvháza Ilid. szakaszának 640d. lapján általa illy könyvnek említi olvasását: Schediasma geographico-historicum Hungaros intra et extra Hungáriám degentes repraesentans, de azt mondja: „Kitől és melly időben készíttetett, nem tudhatni. Némellyek Szegcdiének vélik lenni. í r a t o t t mindazáltal Mária Terésia kir. idejében. Többet nem igen tanulni belőle annál a' mit Zöldnek Patainak, Sultzernek Tarkulinak tudósittásokból e l é a d é k . "
Zöld Péter nemzeti meleg lelkülete hihetően kapott volna hajdani husz-szita magyar iratnak még csak megemlítésén i s , annál i n k á b b , ha egy kis fan-csikára akad, 1767b. nem hagyta volna tudósításában szó nélkül 4).
') L. Molnár János Magyar könyvház Ilid. szakasz. Posonban 1783. lap. 73—78.
*) Okosabban fugta fel a* magyar catholicusok ügyét Moldvában Ardoini Péter Rafael püspök, kire Borszékről mindenkor barátságosan emlékezhetem. O , magyar papnak kivánta többnek oda neveltetését, 's megbízott- engemet hogy Magyarországon abban lépést tennék, miként érdemesi'té beszédimet „nemzetiség tekintetéből." Csakhogy ő már másuvá van léptetve Moldovából, 's 1843b. ott P. Magisler Antonius de Step/tam a' Vicarius Generális ac Vicepraefectns missioms. Magyarország hg-primásán fordul
hat meg ez ügy szerencséje. Ha pedig jó akarata 's magyar nyelvszeietete mellett sem történhetnék sikeres intézkedés, akkor az erdélyi kormány bölcseségének kellene ugy rendelkeznie, hogy a' székely, földéről Moldvába ezután ne szökjék, hanem fe
leslege, Magyarországra szabadon jöhessen.
3) Mauro Cordato, még a' propagandát is ki akará hajtani mérgében, de a' jesuiták magok engesztelek meg. Nem ismételhette pedig foganatosabban akaratát, mert őtet meg 1 évi 11 hónapi fejedelemkedéséből a* török udvar tévé k i , 1743b. jul. 25d. már Brassóban is tudott hír szerint, már most másod ízben, mivel az előtt meg 1733—
1735 között 2 évi 7 hónapi uralkodásból kúldé el Sztambul önkénye,
') A' háromszéki, csiki, gyergyai végszélőri székelység 'stb. 1762—l765beli felfegyver
zését, mellynek a' mádéfalvi születésű és akkor szentléleki plébános Zöld Péter ellene hevült, 's igy az ott szomorúhirü „madefali veszedelem" elbeszélésekor az ő neve is fennlebeg azon megjegyzéssel, hogy a' miatt lön egy, ideig Moldovában bujdosóvá.
X X X I I
í g y , szól vala nyilván e' tatrosi másolatról, de Tatroson ennek még legkisebb nesze is csak semmibe t ű n t , mert a' felől ott már senki fia nem tu
d o t t ; átaljában Tatrosról az 1521b. még l í d . Mihály püspök lakhelyéről Zöld Péter csak ennyit láta mondhatónak: ,»A.' Tatrosi Magyaroknak Püspökjök a' Mil-kóviai Püspök vala; Kárpatus hegyénél, a' mint a/. Moldovát a' Kezdi, Orbai és Sepsi Székektől el-szakaszfya. Milkó vize Milkó Városa hoszszán foly, 's Moldvát Havas alföld
től el-választja. Muttatik (igy) a' Püspöki ház, és Templom '). De most az emiétett Város már Oláh falu 2). Öt esztendeig éltem ezen a' táján, 's tapasztalam szüretkor, hogy tiz kupából álló egy akó bor, 3 , 4. polturán kél."
Az I-ső kötet X X X V d . lapján még a' Ráday kézirat megforgatását is igérém, ha mit idevalót lehetne benne találni, de nem juthata kezemre. Pe
dig édes örömestt hozá bé magával kérésemre Péczelról gróf Ráday Gedeon, hanem Jankovich Miklós és Jerney Jánoshoz j u t a , 's tőlek nem hallék e" tárgy
hoz tartozhatót benne.
Igy akarék minden ide tartozót eléadni, majd csak megérintve, majd összehúzva, megmeg némellyt hosszabban, hogy azon adatokból, mellyekre akadhaték a' moldvai egykori magyar világ tördelt tüköré szeleteit egymás mellé rakosgassam. E'szétpattanatok között verődik vissza ránk e' másolat, mint egy arczkép setét alanyából; ú g y , miként Rembrant van Rhyn festemé-nyei barna színükben mintegy kilángolva domborodnak elé. És a' nemzetre kiált e* másolat arczképe 's érezteti megrázó porhadásait a' magyar i d ő n e k , hogy illy „díjtalan nyelvkincsét" nem Veszprém, P é c s , Buda főtanodaiból, mellyeket királyok legjobb szándokkal gazdagon apolának, n e m , hasonlóan alapított püspökségek kolostorok könyvei közül húzzuk elé, hanem szám
űzöttek kínai nyomairól. *S ha Tamás és Bálint markába kerül Jacobus de Marchián&k, terjedtebb iratunk azon időből semmi, de épen semmi nincs. L.
íső hötet X&II—XXIII. lapj. plebános-égettetéseit "*). De mi különös esemény
lásd: Benkő, Tratmlvania, Vindob. MDCCXXVI. Tom. II. p. 101—116, ét bővebben Supplementa kiizütt 535—559- Gegőnél, nem találom ennek idézetét.
') De nyilván azoknak csak hűlt helye 's roma.
') Igy van, Zöldnek deák tudósításából lett fordításban Molnár János könyvháza Ilid.
szakaszának 417. lapján. Az 1843-beli említett Schematismusban mindazáltal Tatroson mint anyahelyen 405 catholicus lelket, tehát magyart látok kitéve; a' tatrosi egész kerületben pedig 1407-et. A.' fiókokban e' szerint, mellyek között Okna is á l l , 1002 lélek van. Zöld itten hát zöldet mondott.
') A.' genfi tanács meg 1553b. october. 17d. égetteté e l , Calvinus vádja- 's unszoltára a' talján Servetust, szentháromsági eszme el nem fogadásaért; a' toulousei parlament pe
dig 1619b. Vaninit, mint Isten tagadót, a' mi nem volt. Emberi dühök.