Hatósági eszközök az élelmiszerhamisítás visszaszorítására

2. Irodalmi áttekintés

2.5. Hatósági eszközök az élelmiszerhamisítás visszaszorítására

incidensek új kihívást jelentenek a hatósági szereplők számára, és merőben más szemlélet alkalmazását igénylik: a már bekövetkezett eseményekre reagáló, azokat utólagosan kezelő (pl. jogi szankcionálás) és ezek visszatartó erejére építő eljárásokat ki kell, hogy egészítsék a megelőzés és a kockázatalapú ellenőrzések, amelyek a sebezhető területek feltérképezése által lehetséges (Spink et al., 2016; Spink et al., 2017).

Ennek biztosítására Magyarországon 2012 őszén alakult meg a Nébih-en belül a csalások, hamisítások felderítésére specializálódott, gyors reagálású, operatív egység, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (továbbiakban KÜI), amely megalakulása óta több mint 3720 ellenőrzést végzett, 238 esetben került sor tevékenység korlátozására, a forgalomból kivont terméktételek mennyisége pedig meghaladja a 15 ezer tonnát (Nébih, 2019). A KÜI működése tükrözi az élelmiszerhamisítási tendenciák alakulását: az ütemezett, véletlenszerű ellenőrzéseket az élelmiszerekhez köthető illegális tevékenység globalizálódó jellege miatt felváltják a különböző eszközökkel végzett adatgyűjtésen és adatelemzésen alapuló, kidolgozott akciótervek mentén, szükséges esetben

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

hazai és nemzetközi társhatóságok bevonásával végzett vizsgálatok. Mindez optimalizálja az elvégzendő ellenőrzések számát, hatékonyságukat pedig jelentősen növeli, amelyet jól tükröz az, hogy a kiszállások 95 %-a végződött eredményesen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KÜI intézkedései csak a legritkább esetben okoznak fennakadást olyan vállalkozások munkájában, ahol a tisztességes működés jellemző. Az ehhez szükséges hátteret a magas színvonalú, multidiszciplináris jellegű – az állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, agrármérnök szakértők mellett informatikusok, adatelemzők, jogi szakértők, nyomozóhatósági tapasztalatokkal rendelkező munkatársak alkalmazásával biztosított – szakmai tudás adhatja. Emellett hangsúlyt kell fektetni a bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználható, egyidejűleg több helyszínen alkalmazható adatgyűjtést biztosító informatikai eszköztár kialakítására és fejlesztésére (Bognár, 2014). E lépéseknek köszönhetően a bíróságra került eljárások mindegyikében a hatóságnak adott igazat a bíró. Az ellenőrzések előkészítésének érdekében, adott esetben több hatósági adatbázis (pl. élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)) összekapcsolásával gyűjtött és adatbányászattal, hálózatkutatási módszerekkel feldolgozott információk egyre nagyobb szerepet játszanak a kockázatalapú ellenőrzésre való áttérésben (Baranyi et al., 2013; Hasan et al., 2020).

A határokon átnyúló érintettségű eseményekkel kapcsolatos információmegosztás érdekében hozta létre az Európai Unió 2013-ban a tagországonként több szervezet részvételével működő élelmiszerhamisítással kapcsolatos információs hálózatot (Food Fraud Network, FFN), amely az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeréhez (Rapid Alert System for Food and Feed) hasonló információs csatorna a gazdasági előny szerzésére irányúló esetekben. Magyarország részéről a

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

hálózatba a Nébih kapcsolódik be. Ez a nemzetközi együttműködés biztosít keretet az INTERPOL és az EUROPOL által szervezett, rendszeres, élelmiszerhamisítás elleni, összehangolt nemzetközi műveletre, amely az OPSON nevet kapta és 2019-ben nyolcadik alkalommal folytatták le eredményesen. Magyarországon az akció lefolytatásában a Nébih mellett a NAV és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (továbbiakban HENT) vett részt.

A HENT a hamisítás elleni hatékony fellépés erősítésére, valamint a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására jött létre a 287/2010. (XII. 16.) kormányrendelet alapján.

Az élelmiszerhamsítás megelőzésének érdekében hatékonyan alkalmazható adatbázis kialakításán kívül Spink és munkatársai (2016) további eszközök jelentőségét is vizsgálták. Kiemelték a tudomány és a technológia fontosságát, amelynek fejlesztése elengedhetetlen az esetek felderítésében.

Emellett a hamisítási módozatok fejlődését szinte valós időben nyomon kell tudnia követni a jogalkotásnak is, hogy minél szűkebb legyen a „lehetőség ablaka”.

Szintén a hatósági eszköztár része lehet a fogyasztók élelmiszerhamisítással kapcsolatos szemléletformálása – például kockázatok ismertetése, tudatosság növelése –, amely által az illegális forrásból származó termékek irányában támasztott kereslet csökkenthető. Az ilyen szempontból tudatosabb vásárló nemcsak saját magát óvja az élelmiszerhamisítás kockázataitól, hanem másokat is azáltal, hogy a hatóság számára fontos információkat nyújt, amennyiben jelzi az észlelt hamisítás gyanús eseteket (Kasza, 2018). Ezt felismerve tette stratégiai célkitűzéssé a tudatos vásárlói magatartás kialakítását az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia is. E cél megvalósítása érdekében jött létre a Nébihben az Élelmiszerbiztonsági Kockázetértékelési Igazgatóság (ÉKI) 2012-ben (2018 óta: Kockázatkezelési Igazgatóság). E

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

szervezeti egység megalakulása óta 7 db kampányt épített fel és működtet, a korosztályokat az óvodásoktól iskolásokon keresztül az egyetemistákig lefedő oktatási programot fejlesztett és futtat, valamint évente átlagosan 378 064 980 eléréssel bizonyította a szemléletformálás fontosságát, illetve a társadalom érdeklődését.

In document DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS DR. BOGNÁR LAJOS (Pldal 24-27)