4.6. Topikális alkalmazású, multirétegű nanoszálas sebfedő rendszer
4.6.3. A hatóanyag szabályozható felszabadulásának in silico eredményei . 112
A modulszerű sebfedő rendszer tervezhetőségének támogatásához és annak jelzésére, hogy az egyes tényezők miként befolyásolják a hatóanyag-felszabadulás profilját, Weibull-féle eloszlás függvény alapján becsültem meg a kioldódás görbék kinetikai paramétereit. Ezen becsült paramétereket a 19. táblázat tartalmazza, míg a megfelelő korrelációval illeszkedő görbék a 66. ábrán láthatók.
19. táblázat A kolisztin szulfát hatóanyag, sebfedő rendszerből történő kioldódásának kinetikai görbéihez tartozó, Weibull-féle eloszlás szerinti
paraméterei ( a függvény alaki paramétere, t0 a késleltetési idő)
Minta azonosítója t0 (perc) β Korreláció (r)
A (MEL-CEL) 0 0,7010 0,9946
B (MEL-MEL-CEL) 5 0,8884 0,9969
C (MEL-MEL-MEL-CEL) 29 1,8033 0,9876
D (MEL-CEL-MEL-CEL-MEL-CEL) 0 1,0829 0,9989
66. ábra A kioldódás görbék mért (színnel kitöltött kör) és Weibull-féle eloszlással számított (folytonos vonal) értékeinek korrelációját szemléltető ábra, ahol A: 1 réteg membrán (MEL-CEL), B: 2 réteg membrán (MEL-MEL-CEL),
C: 3 réteg membrán (MEL-MEL-MEL-CEL)
és D: alternáló elrendezés (MEL-CEL-MEL-CEL-MEL-CEL)
113
A készítményből a hatóanyag-felszabadulás diffúziókontrollált. A különböző rétegszerkezetek végeselem -modellezésével (FEM) megmutatható, hogy az egyes mintákon belül kialakuló diffúziós viszonyok miként hozzák létre a jellemző felszabadulási profilt, illetve azt, hogy ezek hatására miként alakul a hatóanyag koncentrációja. Ez utóbbinál a hosszú tartózkodási időhöz szükséges kvázi-állandó érték elérése a cél. A FEM modell paramétereit a 20. táblázat tartalmazza.
20. táblázat A FEM modellhez alkalmazott paraméterek
Paraméter típusa CEL MEL KIOLDÓKÖZEG
l x irányú méret (mm) 1,48 0,04 1,00
A keresztmetszeti terület (mm2) 707 707 70 420 D diffúziós tényező (mm2)/perc 8,2∙10-3 7∙10-4 1,32∙10-1
C koncentráció (mg/mm3) 1,15∙10-3 0 0
A diffúzió során általában a koncentráció a hely és az idő függvénye. A kioldó cellában azonban az állandó kevertetés a helytől való függést eliminálja (E8), azaz:
) A modellezés a következőkben leírt elméleti megfontolásokra épül. A hatóanyag csak az x tengely irányába mozog, amelynek a leírásához a Fick II. diffúziós törvény (E9) alkalmazására van szükség, az i jelű szerkezeti egységre nézve.
2 , vastagsága, lr a kioldó közeg vertikális irányú hossza.
114
Jelen esetben az alsó index arra utal, hogy a cella a határfelület előtt (b), illetve utána (j) helyezkedik el. Az E9 differenciálegyenlet-rendszert az E10-12 feltételekkel, numerikus közelítő módszerekkel lehet megoldani. A megoldható problémák köre a különböző folyamatok közötti hasonlósági kapcsolatok révén nagymértékben növelhető, így analógia alapján a diffúziószámítás a hővezetésre kidolgozott eszköztárral végezhető el. Ennek feltétele, hogy a folyamatokat leíró differenciálegyenletek egymásba áttranszformálhatók legyenek, és ez az egyértelműségi feltételekre is teljesüljön:
2
ahol a második egyenletben T (°C) a hőmérséklet, λ (mm2/min) az anyag hővezetési együtthatója. Amennyiben a Fick törvényben a CT és D cseréket elvégezzük, akkor a hőtani számítások eredményei a diffúziós probléma megoldásai lesznek.
115
A FEM modellhez alkalmazott kioldó cella vázlatos rajza és a FEM modell illusztrációja a 67. ábrán látható, amin az alternáló elrendezésű sebfedő rendszer felületre merőleges, x tengely irányú szakaszát az A, B pontok jelölik, míg a B, C pontok a tartály azonos irányú szakaszának jelölései. A 70420 mm3 térfogatú kioldó tartály 1 mm magasságú hengerrel modellezhető, amelyben a folyadék diffúziós tényezője a vízével azonos. Ezzel a választással érhető el, hogy a természetes diffúzió során, a B és C pontokban, a számított koncentráció eltérése azonos időpontban ~0,3 %, vagyis a kevertetéssel elért homogenizálást jól közelíti. A véges elemeket magába foglaló, egyesített közelítő függvények paraméterei szélsőérték számítással határozhatók meg. Jelen esetben az E15 egyenlet variációs funkcionált extremizáló C C(x,t) függvény keresésének közelítő alakú megoldását számolja ki a program (E16).
tartományhoz TRUSS 2D (rúd) elemtípus tartozik. A megadható anyagjellemzők (E17):C D Kx
(E17)
ahol C fajhő =1 és ρ sűrűség = 1 választással Kx hővezetési tényező =D.
A megadható elemjellemző: R1 A, a rúdelem keresztmetszetének területe.
116
67. ábra Az alternáló elrendezésű sebfedő rendszer kioldódódásának FEM modellét szemléltető ábrája, ahol: a) lc a hatóanyag-tartalmú réteg vastagsága,
lm a membrán vastagsága, lr a kioldó közeg vertikális irányú hossza, x a hatóanyag-felszabadulás gradiensének vertikális iránya (A-C)
és b) EL a kétcsuklós TRUSS2D rúdelem, ND a rúdelemek kapcsolódását jelentő nódusz
117
A 68. ábra az alkalmazott FEM modell alapján számolt eredmények grafikus megjelenítése, amelyen látható, hogy a seb felületével közvetlenül érintkező membránréteg vastagságának növelésével arányosan megnő a réteg hatóanyag-koncentrációja a legtávolabbi rétegekben is, azonban a hatékony kezeléshez elérendő értéket nem tudják megfelelő időn át tartani, ami az utánpótlás gyorsabb lecsengését és a készítmény gyorsabb kimerülését eredményezi. Ezzel ellentétben áll az alternáló rendszer esetében számolt, valamint mért eredmény is, és megfigyelhető a rétegek terápiásan hatékony koncentrációjának közel azonos értéke, illetve hosszabb ideig tartó állandósága. E feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a sebbel közvetlenül érintkező rétegben, és a sebben található hatóanyag megfelelő koncentrációban legyen jelen, akár órákon át.
68. ábra Az eltérő rétegelrendeződésű és membránvastagságú sebfedő rendszer 280 perc időtartamú kioldódásakor kialakuló koncentráció-eloszlás FEM modell
szerinti eredményének grafikus ábrázolása, ahol A: 1 réteg membrán (MEL-CEL), B: 2 réteg membrán (MEL-MEL-CEL), C: 3 réteg membrán (MEL-MEL-MEL-CEL)
és D: alternáló elrendezés (MEL-CEL-MEL-CEL-MEL-CEL)
118
4.6.4. A készítmény antibakteriális hatásának in vitro eredménye
A hatóanyag-felszabadulás vizsgálatokhoz hasonlító metodika szerint elvégeztem a készítmény antibakteriális hatásának vizsgálatát a dolgozat szempontjából kiemelt jelentőségű, MDR Acinetobacter baumannii baktériumtörzsön. Az agar-diffúziós kísérlet összesen hat órás időtartama alatt óránként áthelyeztem ugyanazon mintát egy újabb tenyészetre és mértem a kialakuló gátlási zónát (69. ábra), valamint ezen keresztül a sebfedő rendszer antibakteriális kapacitását.
69. ábra Az eltérő rétegelrendeződésű és membránvastagságú sebfedő rendszer agar-diffúziós vizsgálatakor kapott eredményeinek grafikus ábrázolása
(baktériumtörzs: MDR Acinetobacter baumannii)
119
Az antibakteriális kapacitás leírt ilyen, dinamikus jellegű meghatározásánál kapott adatok tendenciája megfeleltethető a 4.6.2. fejezetben ismertetett in vitro kioldódási, és a 4.6.3. fejezetben tárgyalt in silico matematikai számítási eredmények tendenciájával.
A 69. ábrán látható, hogy egy réteg membrán alkalmazáskor (I. MEL-CEL) egy meredeken csökkenő, közel lineáris hatáscsökkenés alakul ki, ahol a hatóanyag leadásának kezdeti sebessége olyan gyors, hogy két mérési pont közötti tartományon belül eléri a maximumát. A membrán vastagságának növelése késlelteti és elnyújtja a leadás telítési pontig terjedő, majd az azt követő szakaszát is, de nem képes hosszabb időn át azonos hatóanyag-koncentráció fenntartására.
Az alternáló rétegezésű sebfedő készítmény esetében mért gátlási zónák igazolták azt, hogy a MEL-CEL rétegpárok a hatóanyag-koncentráció állandó értéken tartásához szükséges utánpótlást tudják biztosítani.
4.6.5. A készítmény szöveti regenerációt serkentő, valamint antibakteriális hatásának