Az Alkotmánybíróság 23/2009. (III. 6.) AB
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog egy sé gi ha tá ro zat alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá -nyok, to váb bá al kot mány jo gi pa na szok, va la mint bí rói kez de mé nye zé sek tár gyá ban – dr. Bra gyo va And rás, dr. Hol ló And rás, dr. Pa czo lay Pé ter és dr. Tró csá nyi Lász ló al kot mány bí rák pár hu za mos in do ko lá sá val – meg -hoz ta az aláb bi
határozatot:
1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag já nak szol gá la ti ide jé -be a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö zép is ko lák ban töl tött ta nul má nyi idõ be szá mí tá sá ról szóló 4/2007. Köz -igaz ga tá si-pol gá ri jog egy sé gi ha tá ro zat alkot mány elle nes, ezért azt a je len ha tá ro zat ki hir de té se nap já val meg sem mi -sí ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag já nak szol gá la ti ide jé be a szak mun kás kép -zést foly ta tó szak kö zép is ko lák ban töl tött ta nul má nyi idõ be szá mí tá sá ról szóló 4/2007. Köz igaz ga tá sipol gá ri jog -egy sé gi ha tá ro zat alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa iránt, a Hon vé del mi Mi nisz té ri um Köz gaz da sá gi és Pénz ügyi Ügy nök ség ál tal be nyúj tott al kot mány jo gi pa na szo -kat vissza uta sít ja.
Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
INDOKOLÁS I.
1. A Leg fel sõbb Bí ró ság Jog egy sé gi Ta ná csa a Pol gá ri Kol lé gi um ve ze tõ je ré szé rõl in dít vá nyo zott el já rás ban 2007. de cem ber 17-én jog egy sé gi ha tá ro za tot ho zott a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag já nak szol gá la ti ide jé be a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö zép is ko lák -ban töl tött ta nul má nyi idõ be szá mí tá sá ról. Az in dít vány meg té te lét az in do kol ta, hogy az el sõ és má sod fo kú bí ró
sá gok dön té sei – el sõ sor ban egy mi nisz ter ta ná csi ha tá ro -zat több fé le ér tel me zé se miatt – nem vol tak egy sé ge sek.
A jog egy sé gi ha tá ro zat össze sen két íté let re tér ki. Az egyik – a Leg fel sõbb Bí ró ság ál tal ha tá lyá ban fenn tar tott – me gyei bí ró sá gi íté let az MT ha tá ro za tot úgy ér tel mez te, hogy az a szak mai kép zés rend je és a ta nu lók jog ál lá sa te kin te té ben a szak mun kás ta nu lók kal azo nos tár sa da lom biz to sí tá si jog ál lást biz to sí tott a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö zép is ko lák ta nu ló i nak, s ezért a szol gá la ti idõ -be -be szá mí ta ni ren del te a szak kö zép is ko lai ta nul má nyok foly ta tá sá nak ide jét. A má sik – ez zel el len té tes ér tel me zést ma gá ban fog la ló – mun ka ügyi bí ró sá gi íté let sze rint az MT ha tá ro zat nem mi nõ sül jog sza bály nak, így azt a szol -gá la ti idõ meg ál la pí tá sa szem pont já ból figye lembe ven ni nem le he tett. Az ítél ke zé si gya kor lat egy sé ges sé ge hi á nyá -nak be mu ta tá sa erre a két íté let re szo rít ko zott.
A leg fõbb ügyész kép vi se lõ je a jog egy sé gi ta nács ülé sén ki fej tet te, hogy a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má -nyú tag ja i nak szol gá la ti ide jé be a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö zép is ko lá ban töl tött ta nul má nyi idõt – ab -ban az idõ szak -ban, ami kor az MT ha tá ro zat ha tály -ban volt – be kell szá mí ta ni.
2. A 4/2007. Köz igaz ga tá sipol gá ri jog egy sé gi ha tá ro -zat (a továb biak ban: KPJE) ren del ke zõ ré sze ki mond ja, hogy a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag já nak szol gá la ti ide jé be a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö -zép is ko lák ban töl tött ta nul má nyi idõt az 1019/1976.
(VI. 24.) MT ha tá ro zat 12. e) pont ja alap ján szol gá la ti idõ -ként be kell szá mí ta ni.
A szak kö zép is ko lák és a gya kor la ti kép zés ben köz re mû kö dõ vál la la tok együtt mû kö dé sé rõl, va la mint a szak kö -zép is ko lák ban fo lyó szak mun kás kép zés egyes kér dé se i rõl szóló 1019/1976. (VI. 24.) MT ha tá ro zat (a továb biak ban:
MTh.) ki hir de té se nap ján lé pett ha tály ba, de rendelkezé -seit 1977. ja nu ár 1. nap já tól kel lett al kal maz ni.
Az egyes mi nisz ter ta ná csi ren de le tek és ha tá ro za tok ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló 44/1990. (III. 13.) MT ren de let 18. § (2) be kez dés e) pont ja az MTh.t és az azt mó do sí tó 1023/1981. (VIII. 14.) MT ha tá ro za tot 1990. már -cius 15. nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te.
A kö zép fo kú is ko lák nak és a vál la la tok nak a gya kor la ti ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra irá nyu ló együtt mû kö dé sé rõl, va la mint a vál la la tok nál fo lyó gya kor la ti ok ta tás ról szóló 22/1986. (VI. 20.) MT ren de let 23. § (3) be kez dé se vi szont már 1986. szep tem ber 1. nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te az MTh. 1–11. pont ját, 12. pont já nak be ve ze tõ szö veg ré szét, 12. a) pont ját, 12. c) pont já nak elsõ és ne gye dik mon -da tát, 12. d) pont já nak elsõ mon da tát, 12 e) pont ját, 13–15.
pont ját, to váb bá az MTh. mó do sí tá sá ról ren del ke zõ 1023/1981. (VIII. 14.) MT ha tá ro zat 1. pont ját, 4. pont já -nak elsõ mon da tát, va la mint 5. pont ját. A ha tá lyon kí vül he lye zõ ren del ke zés egy út tal elõ ír ta, hogy az MTh.-ban fog lal ta kat a már meg kez dett ta nul má nyok ra to vább ra is al kal maz ni kell.
3. A KPJE in do ko lá sá ban a jog egy sé gi ta nács rá mu ta
b) A KPJE nincs fi gye lem mel az MTh. meg ho za ta la kor
A KPJE nem tisz táz za azt sem, hogy mely idõ szak ban lé te sí tett ta nul má nyi jog vi szonyt le het szol gá la ti idõ ként
-vény ál la pí tot ta meg az ál lam pol gá rok alap ve tõ jo ga i ra és
-ma zá sa alap ján el já ró ügy véd nyúj tot ta be. Az elõ ter jesz tõ sze mé lyi kört érint (lásd még 1.3. pont alatt).
Az in dít vá nyo zó a jog biz ton ság gal, azon be lül is kü lö
hatályba lépése, azaz 2002. ja nu ár 1-je óta nem tar toz nak a Hszt. sze mé lyi ha tá lya alá, to váb bá: a „fegy ve res szerv” 1996. szep tem ber 1-jé tõl 2001. de cem ber 31-ig a Hszt.
sze mé lyi ha tá lya alá tar toz tak, azaz tár sa da lom biz to sí tá si jog ál lá suk, szol gá la ti ide jük meg íté lé se sem kü lön bö zött pl. a rend õrökétõl. Mi vel az MTh. ha tá lyon kí vül he lye zé se a Hszt. ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ idõ pont ra esett, a ko
ráb ban ezen tör vény ha tá lya alá tar to zók ra is ki kel lett vol
-ben al kal ma zott po zi tív diszk ri mi ná ció ön ké nyes, éssze rû
Ez a ha tá ro zat egy út tal le szö gez te: „[e] jog or vos lat hoz
-sá gi vizs gá la tá ra az Abtv. 1. § b) és d) pont já ban meg ha tá -ro zott meg, amely az MTh.-ból nem kö vet ke zik, más részt tar tal mi mi nõ sé gé ben is kü lön bö zik a mi nisz ter ta ná csi ha MTh. nyo mán nem fo gad tak el egyet len olyan jog sza bályt sem, amely a szak mun kás kép zést foly ta tó szak kö zép is ko
-la ti tvr.-nek azt a ren del ke zé sét [33. § (2) be kez dés
Dr. Bra gyo va And rás al kot mány bí ró pár hu za mos in do Hszt. hatályba lépése, 1996 elõtt) ha tály ban volt jog sza bá lyok, így a Szol gá la ti tvr. idé zett ren del ke zé se alap ján ha
mon da nia, mi len ne a se cun dum le gem ér tel me zés – de ez
Vé le mé nyem sze rint a jog egy sé gi ha tá ro za tok al kot jog sza bály tól vagy sem.” (ABH 2005. 505, 514.) Ki kell hang sú lyoz ni: az Al kot mány bí ró ság e ki fe je zés sel csak a
zé sek meg sér té sé re is utal nak, ki zá ró lag for mai al kot
ren del ke zõ ré szé nek vizs gá la ta szük sé ges. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa szem pont já ból nincs meg ha tá ro zó je len tõ -sé ge an nak, hogy a jog egy -sé gi ta nács mi lyen in do kok alap ján ju tott a ha tá ro za ta ren del ke zõ ré szé ben meg je le nõ dön tés re. A jog egy sé gi ha tá ro zat, mint sa já tos jogi nor ma a ren del ke zõ ré szé ben hor doz za nor ma tar tal mát. Jog egy sé gi ha tá ro zat in do ko lá sá nak ön ál ló fe lül vizs gá la tá ra vé le -mé nyem sze rint az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re.
Ezért az Al kot mány bí ró ság je len ha tá ro za tá nak nem kel lett vol na tar tal maz nia az in do ko lás V. 4. és 5. pont já -ban fog lalt meg ál la pí tá so kat.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
A pár hu za mos in do ko lás hoz csat la ko zom:
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró
Az Alkotmánybíróság 24/2009. (III. 6.) A B
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság nak or szá gos nép sza va zá si kez de mé nye zés alá írás gyûj tõ ív min ta pél dá nyá nak, il let ve az azon sze rep lõ kér -dés hi te le sí té sé vel kap cso lat ban ho zott ha tá ro za ta el len be nyúj tott ki fo gás alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ
határozatot:
Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 413/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro za tát hely ben hagy ja.
Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
INDOKOLÁS I.
A vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) be kez dé se alap ján a hi te -le sí té si el já rást kez de mé nye zõ ma gán sze mély, ki fo gást nyúj tott be az Al kot mány bí ró ság hoz az Or szá gos Vá lasz -tá si Bi zott ság (a továb biak ban: OVB) 413/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro za ta el len.
Az OVB vi ta tott ha tá ro za tá ban meg ta gad ta an nak az or szá gos nép sza va zá si kez de mé nye zés re irá nyu ló alá írás gyûj tõ ív min ta pél dá nyá nak a hi te le sí té sét, ame lyen a kö vet ke zõ kér dés sze re pelt: „Egyet érte az zal, hogy az Or szág gyû lés al kos son tör vényt a nép sza va zás ra ke rü lõ kér -dé sek tár sa dal mi szin tû meg vi ta tá sá ról an nak ér de ké ben, hogy a sza va zó ál lam pol gár mi nél jobb, meg ala po zot tabb dön tést hoz has son?”
Az OVB ha tá ro za ta in do ko lá sá ban meg ál la pí tot ta, hogy a kez de mé nye zés a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör vény (a továb biak ban: Al kot mány) 28/C. § (5) be kez dé sé nek c) pont já ban fog lalt ti la lom ba üt kö zik, mely nek ér tel mé ben nem le het or szá gos nép sza va zást tar ta ni az Al kot mány nép sza va zás ról, népi kez de mé -nye zés rõl szóló ren del ke zé se i rõl.
Az OVB ha tá ro za ta in do ko lá sá ban ki fej tet te, hogy a kez de mé nye zõ olyan kér dés ben kí ván nép sza va zást, amely érin ti a nép sza va zás jog in téz mé nyé nek al kot má -nyos rend jét, le bo nyo lí tá sá nak alap ve tõ sza bá lya it. Az OVB utalt arra, hogy ha a nép sza va zá si kér dé sek tár sa dal -mi szin tû meg vi ta tá sa tör vényi kö te le zett ség len ne, ak kor az ki szá mít ha tat lan kö vet kez mé nyek kel jár na a nép sza va zás Al kot mány ban fog lalt kez de mé nye zés re, ered mé nyes -ség re vo nat ko zó sza bá lya i ra és ha tár idõ i re.
Az OVB meg ál la pí tot ta to váb bá, hogy a kez de mé nye zés ben sze rep lõ kér dés az egy ér tel mû ség kö ve tel mé nyé nek sem fe lel meg. Nem ál la pít ha tó meg ugyan is, hogy ér vé nyes és ered mé nyes nép sza va zás ese tén az Or szág gyû -lést mi lyen konk rét jog al ko tá si kö te le zett ség ter hel né. A nép sza va zá si kér dé sek tár sa dal mi szin tû meg vi ta tá sa olyan ál ta lá nos meg fo gal ma zás, amely a tör vényalkotó szá má ra csak a tör vény tar tal mát szab ja meg, így nem de -rül ki az sem, hogy az új jog in téz mény mi ként vi szo nyul na a nép sza va zá si el já rás ban is al kal ma zott kam pány hoz.
Az in dít vá nyo zó ki fo gá sá ban ki fej tet te, hogy ál lás pont -ja sze rint a kez de mé nye zés ben sze rep lõ kér dés nem érin ti az Al kot mány nép sza va zás ról és népi kez de mé nye zés rõl szóló ren del ke zé se it, ér vé nyes és ered mé nyes nép sza va zás ese tén nem vál na szük sé ges sé azok mó do sí tá sa. Vé le mé nye sze rint nem helyt ál ló az OVB azon ér ve lé se, mely sze rint az új jog in téz mény tör vényi sza bá lyo zá sa ki szá mít ha tat lan kö vet kez mé nyek kel jár na a nép sza va zás Al kot -mány ban fog lalt kez de mé nye zés re és ered mé nyes ség re vo nat ko zó sza bá lya i ra és ha tár idõ i re. Az in dít vá nyo zó ér -ve lé se sze rint az új jog in téz mény tör vényi sza bá lyo zá sa nyil ván va ló an ki szá mít ha tóbb hely ze tet ered mé nyez, a je -len le gi – tör vénnyel nem sza bá lyo zott – hely zet hez ké pest, a tör vényi sza bá lyo zás Al kot mánnyal és ha tá lyos „jog sza -bá lyi kör nye zet tel” való össz hang já nak a meg te rem té se pe dig a tör vényalkotó kö te le zett sé ge.
A ki fo gást tevõ sze rint a kez de mé nye zés ben sze rep lõ kér dés egy ér tel mû és vi lá gos, azt cé loz za, hogy a nép sza va zás ra fel tett kér dé sek szé les kö rû en meg vi ta tás ra ke rül -je nek. Az eh hez szük sé ges rész let sza bá lyok meg al ko tá sa az Or szág gyû lés fel ada ta, a kez de mé nye zés ben sze rep lõ kér dés ter mé szet sze rû leg nem ter jed het ki a sza bá lyo zás mi ként jé re.
Az in dít vá nyo zó – a ki fej tet tek re te kin tet tel – azt kér te -mány nak és az irány adó tör vényeknek meg fele lõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 342, 344.].
IX. Ha tá ro za tok Tára
A köz tár sa sá gi el nök ha tá ro za tai
A köztársasági elnö k 10/2009. (III. 6.) KE
határozata
egyetemi tanári kinevezésekrõl
Az Al kot mány 30/A. § (1) be kez dés i) pont já ban meg -állapított jog kö röm ben, a fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény 100. §ának b) pont ja alap ján, az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter nek – a fenn tar tó val egyet ér tés -ben tett – ja vas la tá ra
dr. Ke vey Ba lázst, a Pé csi Tu do mány egye tem egye te mi do cen sét,
dr. Kol lár Jó zse fet, a Deb re ce ni Egye tem egye te mi do -cen sét,
dr. Ru zso nyi Pé tert, a Rend õr tisz ti Fõ is ko la fõ is ko lai ta -ná rát,
dr. Sza bó Il di kót, a Deb re ce ni Egye tem egye te mi do -cen sét,
Szõ nyi Ele o nó rát, a Ma gyar Tánc mû vé sze ti Fõ is ko la fõ is ko lai ta ná rát és
dr. Vég vá ri Györ gyöt, a Bu da pes ti Cor vi nus Egye tem egye te mi do cen sét
2009. már ci us 1. nap já val ki ne ve zem egye te mi ta nár rá.
Bu da pest, 2009. feb ru ár 12.
Só lyom Lász ló s. k.,
köz tár sa sá gi el nök
El len jegy zem:
Bu da pest, 2009. feb ru ár 18.
Dr. Hil ler Ist ván s. k.,
ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter
KEH ügy szám: IV-3/00584/2009.
A köztársasági elnök 11/2009. (III. 6.) KE
határozata
nyugállományú tûzoltó dandártábornoki kinevezésrõl
Az Al kot mány 30/A. §-a (1) be kez dé sé nek i) pont já ban biz to sí tott jog kö röm ben az ön kor mány za ti és te rü let fej -lesz té si mi nisz ter elõ ter jesz tésére dr. Ben dõ Mi hály nyug -ál lo má nyú tûz ol tó ez re dest 2009. má jus 4-ei ha t-állyal nyug ál lo má nyú tûz ol tó dan dár tá bor nok ká ki ne ve zem.
Bu da pest, 2009. feb ru ár 12.
Só lyom Lász ló s. k.,
köz tár sa sá gi el nök
El len jegy zem:
Dr. Gye ne sei Ist ván s. k.,
ön kor mány za ti mi nisz ter
KEH ügy szám: IV-6/00585/2009.
A köztársasági elnök 12/2009. (III. 6.) KE
határozata
kitüntetés viselésének engedélyezésérõl
A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz tésére a Ma gyar Köz tár sa -ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 2. § (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján en ge dé lye -zem Stje pan Me sic, a Hor vát Köz tár sa ság el nö ke ál tal Szõ ke Mi hály ez re des ré szé re ado má nyo zott „Hor vát Tri fo li -um Ér dem rend” ki tün te tés vi se lé sét.
Bu da pest, 2009. feb ru ár 10.
Só lyom Lász ló s. k.,
köz tár sa sá gi el nök
El len jegy zem:
Bu da pest, 2009. feb ru ár 18.
Dr. Göncz Kin ga s. k.,
kül ügy mi nisz ter
KEH ügy szám: VIII-4/00552/2009.
A köztársasági elnök 13/2009. (III. 6.) KE
határozata
kitüntetés adományozásáról
Az Al kot mány 30/A. § (1) be kez dé se j) pont ja, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 2. § (1) be kez dé se alap ján a mi nisz ter el nök
Az Al kot mány 30/A. § (1) be kez dé se j) pont ja, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 2. § (1) be kez dé se alap ján a mi nisz ter el nök