A határon túli fi atalok fogyasztási mintázataiban kimutatott jellegzetességeket, ahogy ígtük, a magyarországi fi atalok esetében is megvizsgáljuk annak a kérdésnek a tisztázása ér-dekében, hogy a kisebbségi lét okoz-e különbségeket a médiafogyasztás területén. A ma-gyarországi minta kérdései nem teljes mértékben összehasonlíthatók a határon túli kutatás eredményeivel, viszont találunk néhány olyan adatot, amelyek alapján az eddigi következte-tések kiegészíthetők, árnyalhatók.
Azok a sajátosságok, amelyeknek ebben a fejezetben fi gyelmet szentelünk a következők:
– A közszolgálati televíziók iránti korlátozott érdeklődés.
– A kereskedelmi rádiók hangsúlya a rádióhallgatásban.
– Nincs különbség a televíziózással és a rádiózással töltött idő terén a két korcsoport között és nyomtatott sajtótermékeket is azonos arányban olvasnak.
– Az internetnek a tájékozódásban betöltött kiemelkedő szerepe.
A közszolgálati, illetve kereskedelmi csatornák nézettségével kapcsolatban Magyarorszá-gon ugyanolyan a helyzet, mint a határon túli magyarok körében: a közszolgálati csatornákat alacsonyabb arányban nézik a fi atalok, mint az idősebbek, a kereskedelmi csatornák esetében nincs különbség, és mindkét csoport igen intenzív fogyasztó [81, illetve 83 százalékuk
leg-alább hetente többször nézi az RTL Klubot vagy a TV2-t (vagy mindkettőt)]. A közvetlen politikai tartalmú csatornákat a közszolgálatihoz hasonlóan alacsonyabb érdeklődés övezi a fi atalok körében, mint az idősebbeknél.
5. ábra
Közszolgálati, kereskedelmi és politikai csatornák nézettsége, %11
Az egyes televíziócsatornák nézőinek arányát a magyarországi és a határon túli mintában úgy hasonlítjuk össze, hogy a határon túli mintából a gyakran nézők arányát vesszük fi gyelembe, a magyarországiból pedig azokat vizsgáljuk, akik legalább hetente többször nézik. Az eltérő válaszkategóriák miatt a két adat közvetlen összehasonlítására nincs lehetőség, de arra alkal-masak az eredmények, hogy a fi atalok és az idősek televíziózási szokásai közötti különbséget megragadjuk.
Egyesével megvizsgálva a csatornákat az derül ki, hogy a TV2 kivételével minden csator-nánál szignifi kánsan különbözik a fi atalok és az idősek érdeklődése: az RTL Klubot vala-mivel jobban kedvelik a fi atalok, mint az idősebbek, a közszolgálati és politikai csatornákat pedig következetesen inkább nézik az idősebbek.
Csatornánként összehasonlítva a magyarországi eredményeket a határon túli mintával, teljes mértékben azonos összefüggésekhez jutunk: ami a fi atalok és az idősebbek közszolgála-ti, kereskedelmi és politikai tévécsatornák iránti preferenciáit illeközszolgála-ti, a határon túli magyarok éppen úgy televízióznak, mint a Magyarországon élők.
11 A felsoroltak közül egyiket hetente legalább többször nézők aránya. Kérdés: Kérem, a kártyalap segítségé-vel mondja meg, milyen gyakran szokta nézni a következő csatornákat? minden nap; hetente többször; hetente egyszer, kétszer; ritkábban, mint hetente; soha; nincs ilyen adójuk.
30. táblázat
A magyarországi tévécsatornákat nézők arányának összehasonlítása a magyarországi és a határon túli mintákban, %
magyarországi minta (hetente többször vagy minden nap)
határon túli minta (gyakran)
18–30 idősebb 18–30 idősebb
RTL Klub 77 80 65 59
TV2 74 74 57 54
m1 32 54 22 40
m2 8 18 14 29
Duna TV 9 21 17 41
ATV 7 12 4 7
HírTV 15 24 6 11
Echo TV 7 11 1 3
A magyarországi kutatásban ugyancsak lehetőség van arra, hogy megvizsgáljuk, milyen gyakran néznek a válaszadók politikai, közéleti témájú műsorokat az egyes csatornákon.
A 18 és 30 év közöttiek és az idősebbek csoportja arányosan alacsonyabb arányban nézi a vizsgált csatornákat politikai, közéleti kérdésekről való tájékozódás céljából, egyedül a TV2 nézettsége működik ettől eltérően: nincs különbség a két csoport között a nézettségben, de az idősebbek szignifi kánsan nagyobb arányban követik a politikai, közéleti műsorokat a csa-tornán, mint a fi atalok.
A közszolgálati csatornák nézettségével és a politikai műsorok kedvelésével kapcsolatban az adatok közvetlen összehasonlításának lehetetlensége nem akadályozza meg annak a követ-keztetésnek a levonását, hogy a két korcsoport közötti különbségek nagyon hasonlóan ala-kulnak a magyarországi magyar társadalomban, mint a határon túli magyar társadalmakban a tájékozódás mintázatait tekintve is. Nehezebb a helyzetünk, ha a két csoport fogyasztási mintázata közötti eltérés mértékét szeretnénk összehasonlítani, de óvatos közelítéssel ilyen esetben is kijelenthető, hogy nincs nagyobb távolság a csatornaválasztás alapján kimutatható televíziózási preferenciák terén a közszolgálati csatornák tekintetében Magyarországon, mint a határon túli magyarok körében. A magyarországi közszolgálati csatornák közül az m1-et a magyarországi harminc évesnél idősebbek 1,7-szer magasabb arányban nézik hetente több-ször vagy minden nap, mint a fi atalok, a határon túli harminc éven felüliek pedig 1,8-szor magasabb arányban követik saját megítélésük szerint gyakran, mint a harminc évesek, illetve fi atalabbak. Az m2 esetében az arányszám Magyarországon 2,2, a határokon túl pedig 2,1;
a Duna TV-t pedig 2,3-szor, illetve 2,4-szer magasabb arányban nézik rendszeresen az idő-sebbek, mint a fi atalok.
31. táblázat
A magyarországi tévécsatornákról tájékozódók arányának összehasonlítása a magyarországi és a határon túli mintákban, %
magyarországi minta (heten-te többször vagy minden nap)
határon túli minta (gyakran)
18–30 idősebb 18–30 idősebb
RTL Klub 36 48 magyarországi
kereskedelmi tévék
69 63
TV2 34 42
m1 18 37 magyarországi
közszolgálati tévék
28 44
m2 5 9
Duna TV 4 11 18 41
ATV 5 9 2 5
HírTV 12 21 4 11
Echo TV 5 10 1 1
A fogyasztásban megmutatkozó hasonlóságok mellett érdemes hangsúlyozni azt is, hogy az eredmények alapján a magyarországi fi atalok a határon túli társaikhoz hasonlóan kevésbé érdeklődnek a televízió által sugárzott politikai, közéleti tartalmak iránt, mint az idősebb korosztályok.
A rádió tájékozódásban betöltött szerepe Magyarországon is kisebb a 18 és 30 év közötti-ek, mint az idősebbek életében, és abban sem különbözik a két népesség, hogy ennek ellenére összességében a rádióhallgatással töltött idő terén nem mutat különbséget a két korcsoport. A rádiót nem hallgatók aránya mindkét csoportban 30 százalék; a fi atalok 29, az idősebbek 28 százaléka egy átlagos hétköznapon egy óránál kevesebbet hallgat; 26, illetve 27 százalék napi 1–3 órát tölt rádiózással, ennél többet pedig mindkét csoport 15 százaléka.
Abban is megegyezik a harán túli és a magyarországi népesség médiafogyasztási mintá-zata, hogy a fi atalok alacsonyabb arányban hallgatnak közszolgálati (Kossuth), és magasabb arányban kereskedelmi rádiót, mint az idősebbek. A kereskedelmi rádiók a kutatás adatfel-vételének pillanatában a Juventus, Danubius, Sláger és Klub rádió voltak; a kereskedelmi rádiók esetén azok arányát vizsgáltuk, akik bármilyen gyakorisággal, de hallgatnak legalább egyet a felsoroltak közül.
6. ábra
Közszolgálati és kereskedelmi rádiókat hallgatók aránya Magyarországon, %
Láthattuk, hogy a határon túli fi atalok újságolvasási szokásai nem térnek el következetesen (minden régióban és egy irányba mutatóan) az idősebb generációkra jellemzőtől. Magyaror-szágon hasonló helyzettel találkozunk ebben a tekintetben is. A fi atalok alig különböznek az idősebbektől abban, hogy mennyire rendszeresen olvasnak újságot: 39 százalékuk nem olvas soha, míg az idősebbeknél ez az arány 36 százalék, az eltérés nem szignifi káns. Amennyiben az olvasás gyakoriságát is szem előtt tartjuk, láthatunk egy enyhe különbséget a két csoport fogyasztási szokásai között: a naponta egy–három órát újságolvasással töltők a harminc év feletti csoport 11 százalékát, míg a fi atal csoport hét százalékát teszik ki.
A magyarországi fogyasztási szokásokat feltáró kutatás lehetővé teszi, hogy bemutassuk a nyomtatott sajtótermékek különböző kategóriáinak olvasását a fi atalok és a harminc fe-lettiek csoportjában. Az országos napilapokat a televíziókhoz és a rádiókhoz hasonlóan két csoportra osztottuk: az elsősorban közéleti tartalmakkal megjelenő Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság és Népszava került az egyik csoportba, az elsősorban bulvár tartal-makat közlő Blikk, Bors és Napi Ász a másik csoportba. Mivel a televízió és a rádióműsorok-nál is azt láthattuk, hogy a fogyasztás intenzitása nem tér el a két vizsgált csoportban, de a televíziócsatornák, illetve rádióadók választásán keresztül a fogyasztott tartalmat is mérlegre téve találunk különbségeket, érdemes megvizsgálni, hogy a nyomtatott sajtó esetében is más-ként viselkednek-e a fi atalok, mint az idősebbek az adott termék kiválasztásánál a politikai, közéleti és a bulvártartalom szerint kategorizálva az újságokat. Ennek eredményeként meg-állapíthatjuk, hogy nem csak abban nem mutatható ki generációs különbség, hogy a válasz-adók olvasnak-e újságot, hanem az olvasott tartalomban sem: sem a politikai, sem a bulvár (országos) napilapok esetében nincs szignifi káns különbség a fi atalok és az idősebbek között azok arányában, akik legalább néha olvasnak ilyen termékeket.
7. ábra
A különböző típusú napilapok olvasóinak aránya, %
Az internethasználattal kapcsolatban jelenti valószínűleg a legnagyobb nehézséget, hogy a magyarországi adatok nem frissek. 2009-ben, az adatfelvétel időpontjában a kutatás tanul-ságai szerint a felnőtt népesség 55 százaléka nem internetezett. A legfeljebb harminc éves felnőttek és a harminc évnél idősebbek között nagy különbséget találunk mind abban, hogy milyen arányban használnak internetet, mind az internetezés gyakoriságában, amely különb-ség feltehetően a még viszonylag alacsony internethasználat miatt még nagyobb, mint a szé-lesebb körben való elterjedése után. Az eredmények ebben az időpontban a következőképpen alakultak: a harminc évesnél idősebbek 62 százaléka nem használta egyáltalán az internetet, a fi ataloknál ezzel szemben az egyharmadot sem éri el azok aránya, akik nem interneteztek (29 százalék). A 18–30 évesek 49 százaléka állította magáról, hogy minden nap fent van a világhálón (az internetezők 69 százaléka), az idősebbeknek pedig csak 20 százaléka bizonyult ilyen gyakori felhasználónak (az internethasználók 54 százaléka).
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a határon túli fi atalokra jellemző médiafo-gyasztási sajátosságok teljes mértékben megegyeznek azokkal, amelyeket a nemzetközi ku-tatások alapján vártunk és tökéletesen azonosan alakul a fi atalok és az idősek szokásai kö-zötti eltérés, mint Magyarországon. A kisebbségi léttel összefüggésben feltételezett nagyobb nyitottság a közéleti tartalmakra, vagy az Erdélyben a korosztályok között megállapított, a magyarországinál kisebb világnézeti távolság (Tomka, 2001) a médiafogyasztás alapján nem igazolódott.