79. § E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
Dr. Schmitt Pál s. k., Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés alelnöke
1. melléklet a 2011. évi CXLI. törvényhez
„3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Vezetõi munkakörök, beosztások illetménye
A B
1. Megnevezés Szorzószám
2. Elnök 14,50
3. Elnökhelyettes 11,50
4. Szakfõigazgató 9,95
5. Fõigazgató 8,10–9,00
6. Fõigazgató-helyettes 7,97–8,85
7. Igazgató 7,97–8,85
8. Igazgatóhelyettes 7,47–8,30
9. Fõosztályvezetõ 7,20–8,00
10. Fõosztályvezetõ-helyettes 6,75–7,50
11. Osztályvezetõ 6,30–7,00
12. Ügykezelõ osztályvezetõ 3,15–3,50
”
2. melléklet a 2011. évi CXLI. törvényhez
„6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez Illetménypótlék táblázata
A B C
1. – készenléti pótlék esetén teljesített óránként 0,25%
2. – éjszakai pótlék esetén óránként 0,5%
3. – veszélyességi pótlék esetén havonta 45%
4. – gépjármûvezetõi pótlék havonta 13%
”
A Kormány 210/2011. (X. 12.) Korm. rendelete
a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló
8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet és a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott határidõ módosítására egy alkalommal, legfeljebb az elszámolási határidõ 24 hónapra történõ megváltoztatásával van lehetõség, amennyiben az önkormányzaton kívül álló szervezet tevékenysége vagy idõjárási körülmények akadályozzák a határidõ betartását. A kérelemhez csatolni kell a határidõ módosítás indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, továbbá a polgármester nyilatkozatát, melyben megjelöli a munkálatok megkezdését, a helyreállítás befejezésének várható új idõpontját, és részletezi az elszámolást akadályozó körülményeket.”
2. § Az R1. a következõ 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Kötelezõ önkormányzati feladat ellátását szolgáló építmény esetén, amennyiben az önkormányzat, kisebbségi önkormányzat vagy társulás a tulajdonát a 4. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt módon igazolni nem tudja, azt e rendelkezés hatálybalépését követõ 15 napon belül benyújtott kérelmében az önkormányzati beruházással létrehozott, aktivált és mérlegben befektetett tárgyi eszközként kimutatott vagyon nyilvántartására szolgáló számvitelieszköz-nyilvántartó lappal, állományba vételi bizonylattal is igazolhatja.
(2) A 7. § (4a) bekezdését a 2010. augusztus 11-tõl meghozott miniszteri döntéseknél kell alkalmazni. A 7. § (4a) bekezdés szerinti határidõ-módosítási kérelmet
a) a 2010. augusztus 11. és 2010. november 15. között meghozott miniszteri döntések esetén e rendelkezés hatálybalépését követõ 15 napon belül,
b) a 2010. november 15-ét követõen meghozott miniszteri döntések esetében az elszámolási határidõt megelõzõ 15. napig
lehet benyújtani az Igazgatósághoz. Hiányosság észlelése esetén az Igazgatóság az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétõl számított 7 napon belül gondoskodni kell. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidõn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a kérelmet nem továbbítja, és errõl tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót. A 7. § (4a) bekezdésnek megfelelt kérelmekrõl a minisztériumnak történõ megküldését követõen – az Igazgatóság javaslatának figyelembevételével – a miniszter dönt. A határidõ-módosítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló, valamint a hiánypótlási határidõ elmulasztása jogvesztõ.”
3. § Az R1. 7. § (2) bekezdés d) pontjában a „12 hónapon belül” szövegrész helyébe a „12 hónapon belül – elszámolási határidõ-módosítás esetén legfeljebb 24 hónapon belül – ” szöveg lép.
4. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
R2.) 4. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az önkormányzati kötelezõ feladatok ellátását szolgáló, nem önkormányzati tulajdonban lévõ temetõ – amelyben az önkormányzat a temetõ tulajdonosával kötött megállapodás alapján a köztemetõ fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti – helyreállítási költségeinek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt dokumentum csatolása nem kötelezõ. A köztemetõ fenntartására vonatkozó kötelezettség teljesítésének igazolása céljából az önkormányzat támogatási kérelemhez mellékelni kell
a) a nyilatkozatot, mely szerint az önkormányzat saját tulajdonú temetõvel vagy temetõ résszel nem rendelkezik, továbbá nem tart fenn a támogatási kérelemben szereplõ temetõn kívül egyéb köztemetõt társulás vagy együttmûködés útján más önkormányzattal közösen,
b) a temetõ tulajdonosával kötött megállapodást, melyben az önkormányzat vállalja a vis maior támogatással helyreállított köztemetõ miniszteri döntéstõl számított legalább 5 éves idõtartamig tartó kezelését,
c) a temetõ használatának rendjérõl szóló önkormányzati rendelet másolatát.”
5. § Az R2. 8. §-a a következõ (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ módosítására egy alkalommal, legfeljebb az elszámolási határidõ 24 hónapra történõ megváltoztatásával van lehetõség, amennyiben az önkormányzaton kívül álló szervezet tevékenysége vagy idõjárási körülmények akadályozzák a határidõ betartását. A kérelemhez csatolni kell a határidõ módosítás indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, továbbá a polgármester nyilatkozatát, melyben megjelöli a munkálatok megkezdését, a helyreállítás befejezésének várható új idõpontját, és részletezi az elszámolást akadályozó körülményeket.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti határidõ-módosítási kérelmet az elszámolási határidõt megelõzõ 15. napig lehet benyújtani a Kincstár felé. Hiányosság észlelése esetén a Kincstár az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétõl számított 7 napon belül gondoskodni kell.
Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidõn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, a Kincstár a kérelmet nem továbbítja, és errõl tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót.
Az (1a) bekezdésnek megfelelt kérelmekrõl a minisztériumnak történõ megküldését követõen – a Kincstár javaslatának figyelembevételével – a miniszter dönt. A határidõ-módosítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló, valamint a hiánypótlási határidõ elmulasztása jogvesztõ.”
6. § Az R2. 7. § (4) bekezdés d) pontjában a „12 hónapon belül” szövegrész helyébe a „12 hónapon belül – elszámolási határidõ-módosítás esetén legfeljebb 24 hónapon belül – ” szöveg lép.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
8. § (1) Az R1. 2013. december 31-én hatályát veszti.
(2) Nem lép hatályba az R2. 11. §-ában az „a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet,” szövegrész.
(3) Ez a rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 222/2011. (X. 21.) Korm. rendelete
a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékérõl szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) A gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékérõl szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés futamideje – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.”
(2) Az R. 2. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyújtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdés futamideje csak több hiteladós esetén haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan hiteladós, aki a futamidõ alatt nem tölti be a 75. életévét.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14/2011. (X. 13.) MNB rendelete a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk
és az információt szolgáltatók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre, a gazdasági (termelõ, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre, ezen jogalanyok gazdasági tevékenységére vonatkozóan, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minõsülõ személyre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).
* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 118. számában találhatóak.
2. § (1) Az adatszolgáltatók az 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidõben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.
(2) A hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló PSZÁF rendeletben 20AB, 20ABB, 20ABU, illetve F20A táblakód alatt meghatározott információkat a bank, a szakosított hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkezõ ezen típusú pénzügyi intézmények magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidõben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.
3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló PSZÁF rendelet tartalmazza.
(3) Az információk szolgáltatásához szükséges – a 3. mellékletben meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg, a honlapján teszi közzé.
4. § (1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 136. § (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.
(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 147. § (1) és (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 79–81. sorában meghatározott P38, P39 és P40 azonosító kódú adatszolgáltatások táblái és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
6. § (1) A 2011. évre mint tárgyidõszakra vonatkozó, 2012. január 1-jét követõen teljesítendõ adatszolgáltatásokra a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl szóló 19/2010. (XII. 10.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) Az 5. § (2) bekezdés szerinti, a 2012. január 1-jétõl 2012. június 30-áig terjedõ tárgyidõszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl szóló 19/2010. (XII. 10.) MNB rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 79–81. sorában meghatározott P38, P39 és P40 azonosító kódú adatszolgáltatások tábláinak és kitöltési elõírásainak alkalmazásával kell teljesíteni.
7. § (1) Hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl szóló 19/2010. (XII. 10.) MNB rendelet.
(2) A 6. § (2) bekezdése 2012. július 14-én hatályát veszti.
(3) A 6. § (1) bekezdése 2012. október 1-jén hatályát veszti.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 15/2011. (X. 19.) MNB rendelete a „Liszt Ferenc” emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank – Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából – „Liszt Ferenc” megnevezéssel 50 000 forintos címletû arany emlékérmét bocsát ki.
(2) A kibocsátás idõpontja: 2011. október. 21.
2. § (1) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 6,982 gramm, átmérõje 22 mm, széle sima.
(2) Az emlékérme elõlapjának szélén, felsõ köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, alsó köriratban, egy-egy pont között az „50000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A középmezõben, fent egy felnyitott zongorafedél ábrázolása látható, balra a vízszintesen elhelyezett „BP.” verdejellel, jobbra a szintén vízszintesen elhelyezett „2011” verési évszámmal. A zongorafedél ábrázolása alatt a Rákóczi-induló kottája részletének ábrázolása látható, alatta a „Rakoczy Marsch ,” felirat olvasható, Liszt Ferenc kézírása szerinti formában. Az emlékérme elõlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az emlékérme hátlapján, a középmezõben Liszt Ferenc fiatalkori portréja látható. A portrétól jobbra, egymás alatti vízszintes sorokban Liszt Ferenc aláírása és az „1811–1886” felirat olvasható. A portrétól balra Soltra E. Tamás tervezõmûvész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az emlékérmébõl 5000 darab készíthetõ, különleges – ún. proof – technológiával.
4. § Ez a rendelet 2011. október 21-én lép hatályba.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 15/2011. (X. 19.) MNB rendelethez Az emlékérme elõlapjának képe:
2. melléklet a 15/2011. (X. 19.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 16/2011. (X. 19.) MNB rendelete a szélfelirattal ellátott „Liszt Ferenc” emlékérme kibocsátásáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank – Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából – „Liszt Ferenc” megnevezéssel 50 000 forintos címletû, szélfelirattal ellátott arany emlékérmét bocsát ki.
(2) A kibocsátás idõpontja: 2011. október. 21.
2. § (1) Az emlékérme a „Liszt Ferenc” emlékérme kibocsátásáról szóló 15/2011. (X. 19.) MNB rendelettel kibocsátott emlékérme kétszeres súlyú, ún. piefort változata, szélfelirattal ellátva.
(2) Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 13,964 gramm, átmérõje 22 mm.
(3) Az emlékérme elõlapjának szélén, felsõ köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, alsó köriratban, egy-egy pont között az „50000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A középmezõben, fent egy felnyitott zongorafedél ábrázolása látható, balra a vízszintesen elhelyezett „BP.” verdejellel, jobbra a szintén vízszintesen elhelyezett „2011” verési évszámmal. A zongorafedél ábrázolása alatt a Rákóczi-induló kottája részletének ábrázolása látható, alatta a „Rakoczy Marsch” felirat olvasható, Liszt Ferenc kézírása szerinti formában. Az emlékérme elõlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az emlékérme hátlapján, a középmezõben Liszt Ferenc fiatalkori portréja látható. A portrétól jobbra, egymás alatti vízszintes sorokban Liszt Ferenc aláírása és az „1811–1886” felirat olvasható. A portrétól balra Soltra E. Tamás tervezõmûvész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza.
(5) Az emlékérme szélén a „MAGYAR HAZÁMNAK HÛ FIA: LISZT FERENC” szélfelirat olvasható, amelyet egy díszítõ motívum zár le.
3. § Az emlékérmébõl 1500 darab készíthetõ, különleges – ún. proof – technológiával.
4. § Ez a rendelet 2011. október 21-én lép hatályba.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 16/2011. (X. 19.) MNB rendelethez Az emlékérme elõlapjának képe:
2. melléklet a 16/2011. (X. 19.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelete az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségérõl*
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 180. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítókra (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.
(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 117. számában találhatóak.
2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.
3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minõsített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 3. pontjában foglalt feltételeknek.
(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megõrizni.
4. § Az adatszolgáltató
a) az I–III. negyedévrõl szóló negyedéves jelentést a tárgynegyedévet követõ hónap 15. munkanapjáig, a IV. negyedévrõl szóló negyedéves jelentést a tárgyévet követõ év január 31-ig,
b) az éves jelentést a tárgyévet követõ év május 31-ig,
c) a konszolidált éves beszámolót a 49KM Összevont (konszolidált) mérleg és a 49KE Összevont (konszolidált) eredménykimutatás táblák kitöltésével is teljesíti, melyet a mérleg fordulónapját követõ 180 napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.
5. § Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.
Dr. Szász Károly s. k.,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 18/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelete a biztosítók kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási termékére vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettségérõl*
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási terméket terjesztõ biztosítókra (a továbbiakban:
adatszolgáltató) terjed ki.
(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.
* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 117. számában találhatóak.
3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minõsített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 3. pontjában foglalt feltételeknek.
(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megõrizni.
4. §
Az adatszolgáltató
a) a gépjármû-felelõsségbiztosítási terméke december 31-i évfordulóra történt átkötésekkel kapcsolatos adatszolgáltatását az évfordulóra történt átkötést követõ év február 10. munkanapjáig,
b) a gépjármû-felelõsségbiztosítási terméke adatszolgáltatását a tárgyévet követõ év május 31-ig köteles a Felügyelet részére megküldeni.
5. § Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.
Dr. Szász Károly s. k.,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségérõl*
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet) és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ hitelintézet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: fióktelep) terjed ki.
(2) A hitelintézet és a fióktelep (a továbbiakban: adatszolgáltató) az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
(4) A hitelintézet a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyrõl szóló határozat jogerõre emelkedésének napjától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerõre emelkedésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
(5) A fióktelep a mûködése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
2. § Felügyeleti jelentés: a Felügyelet Elektronikus Rendszere hitelesített Adatok fogadásához (a továbbiakban: ERA) rendszerén, illetve a Felügyelet Kihelyezett Adatküldõ Program rendszerén (a továbbiakban: KAP) keresztül letölthetõ, a formaszabályokat is tartalmazó adatszolgáltatási táblák együttese.
* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 122. számában találhatóak.
3. § Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentését az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.
4. § (1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a KAP rendszeren keresztül kell teljesíteni. Ez alól kivételt képez az 1. melléklet 20ABU Kérdõív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához címû jelentése, amelyet az ERA rendszeren keresztül kell teljesíteni.
(2) Az adatszolgáltatás akkor minõsül teljesítettnek, ha a Felügyelet a KAP, illetve az ERA rendszeren keresztül, a feltöltött küldemény jogosultsági, az elõre definiált ellenõrzõ szabályok teljesülésére vonatkozó és technikai ellenõrzésének
(2) Az adatszolgáltatás akkor minõsül teljesítettnek, ha a Felügyelet a KAP, illetve az ERA rendszeren keresztül, a feltöltött küldemény jogosultsági, az elõre definiált ellenõrzõ szabályok teljesülésére vonatkozó és technikai ellenõrzésének