Haszonjárművek asszisztens rendszerei

A haszonjárművek és a személygépkocsik között lényeges eltérések vannak, amiket az asszisztens rendszereknél is figyelembe kell venni.

• Menetdinamikai szempontból például nem szabad figyelmen kívül hagyni:

• A haszonjárművek magasabb tömegközéppontját.

• A tömegeloszlás vonatkozásában a lényegesen nagyobb változatosságot (üres vagy rakott állapot, pótkocsival vagy szólóban történő közlekedés.

• A haszonjárművek kisebb átlagsebességét és a kevésbé dinamikus sebességváltozást.

• A hosszabb fékutat.

• A haszonjárművek jelenleg gyártott változatait elektronikus szabályozással ellátott idegen erővel működtetett fékrendszerrel látják el.

• A forgalmi viszonyok áttekintése a haszonjárművekből sokkal korlátozottabb (például a közvetlen hátratekintés lehetősége hiányzik).

• A haszonjárműveknél viszont vannak olyan rendszerek, melyek a személygépkocsiknál nem állnak rendelkezésre, mint például a tartós lassító fék berendezés, a légrugózás, a tachográf, a kiegészítő hűtés, hidraulika rendszer.

• A haszonjárművek nem a vezető tulajdonát képezik, hogy közvetlenül érdekeltek lennének a gazdaságos üzemeltetés vonatkozásában. A haszonjármű egy vállalkozás befektetése azért, hogy vele pénzt lehessen keresni.

• Az ABS alkalmazása csak törvényes előírása után került alkalmazásra (Az EU tagországaiban az új haszonjárművekben 3,5 t össz-gördülőtömeg felett kötelező.) . Az ESP, bár kedvező hatású a balesetek elkerülése területén, ennek ellenére, mivel beszerelése jelenleg még nem kötelező, alkalmazási rátája csekély.

2003-ban például 5%-nál kisebb volt. Az asszisztens rendszerek a haszonjármű teljes élettartamra vonatkozó költségei bár csekélyek, ennek ellenére kevésbé széles körű az alkalmazásuk. A kisebb darabszám és a nagyobb megbízhatóság, robosztusabb kivitel, és a hosszabb élettartam igénye miatt az asszisztens rendszerek bekerülési költségei jelentősebbek, mint a személygépkocsiknál.

A haszonjárműveknél a vezetőt támogató asszisztens rendszerek három csoportba sorolhatók be:

1. Információ közlés: forgalmi hírek, közlekedési információk, navigáció 2. Figyelmeztetés: közlekedés sáv tartása

3. Beavatkozást is végző rendszerek: ABS/ASR, ESP, ACC, EDC, ASG, EBS.

A fejlesztések exponenciálisan összetettebb mechatronikus egységeket eredményeznek, melyeket aztán rendszerekké fűznek össze. Amíg például az ABS-nél 32 Kbyte ROM-ot alkalmaztak, az ESP-nél ez már 2 Mbyte.

Ezen a területen a közeljövőben várható fejlesztések a közlekedési környezet és a pillanatnyi menetállapot érzékelőinek és a kiértékelők elektronikák területén várhatók. Az egyes önálló rendszereket a CAN, Flexray, Bluetooth hálózatok kötik össze. Ez megkönnyítik az érzékelőkbe beépített elektronikák, mely lehetővé teszi az információk szélesebb körű alkalmazását. Egy másik fontos kulcsa ennek a területnek a vezeték nélküli adatátvitel megvalósítása. Az várható, hogy a vezetéssel kapcsolatos feladatok 95%-át a különböző asszisztens rendszerek fogják végezni és csupán 5%-marad a gépkocsivezetőnek. A szélesebb körű alkalmazás az egyes rendszerek árát csökkenteni fogja

5.1. Éjszaka látó berendezés (Nightvision) és HUD (Head-up Display) a haszonjárművekben

A haszonjárművek vezetőfülkéje a csaknem függőleges szélvédőjével a személygépkocsikétól eltérő elrendezést igényel az éjszaka látó berendezéstől. Nem lehet a műszerfalba beszerelni a TFT kijelzőt. A vezetőülés helyzete azt eredményezné, hogy a HUD bele takarna a nagyon fontos közvetlen látótérbe, ami a biztonságot hátrányosan érintené. Ezért egy fej feletti beszerelést és tükröt alkalmaznak. A HUD képe a szélvédő felső részén látható.

Ettől a 2008 –óta sorozatgyártásban lévő rendszertől az éjszaka bekövetkező balesetek számának csökkenését várják. További lehetőségek a más asszisztens rendszerekkel megvalósított kombináció. Például navigációs-, vagy forgalmi sáv tartó rendszerrel.

3.31. ábra - Éjszaka látó berendezés a haszonjárművekben

5.2. Radar érzékelő a haszonjárművekben

Egyre több olyan haszonjármű baleset következik be, amely intelligens rendszerek alkalmazásával elkerülhető lenne. Ugyanakkor a személygépkocsiknál egyre több közel-téri radar érzékelőt alkalmaznak. A Tyco Electronics közeli radar érzékelőket gyárt, melyek 24 GHz frekvenciával működnek.

3.32. ábra - Korlátozott a kilátás a vezetőfülkéből

A közúti forgalomban a haszonjárművek egyre nagyobb részaránnyal vesznek részt. A közlekedési szakemberek hangoztatják az igényt olyan automatikusan befékező rendszerekre, melyek veszélyhelyzetekben automatikusan működésbe lépnek. Ezekkel például sok olyan utoléréses baleset lenne elkerülhető, melyek gyakorta halálos kimenetelűek. Olykor személygépkocsik ütköznek neki fékezetlenül hátulról a haszonjárműveknek úgy, hogy semmi esély a túlélésre. Még dramatikusabbak a gyalogosgázolások. Európa útjain a halálos áldozatok 30%-a védtelen gyalogos. A balesetek 2/3 része frontálisan következik be.

3.33. ábra - Nagy látószögű radar érzékelő

3.34. ábra - Közeli radar a nyerges-vontatónál 1. ACC, 2. Start Inhibit Area, 3. holt tér, 4. pótkocsira szerelt érzékelők, 5. Cut a Corner Control, 6. Reverze Aid

Az Európában futó, a megelőzést célul kitöltő projektek feltárják a lehetőségeket, amelyeket az új műszaki megoldások kínálnak, hogy a vezető figyelmét felhívják a veszélyes helyzetekre. Ennek egy speciális területe a haszonjármű vezetők figyelmeztetése olyan esetekre, amikor valaki, vagy valami közvetlenül a gépkocsijuk elé került, méghozzá úgy hogy a látótéren kívül van. Az elmúlt évtizedben a fejlesztők az ABS és az ESP sorozatos beépítése révén sokat tettek a súlyos balesetek csökkentése érdekében. A nagy ablakok és a visszapillantó tükrök kombinációi sokat tettek a halálosan takart tartományok csökkentése érdekében.

5.2.1. A radar előnyei

A közeli radar érzékelők alkalmazása észlelhetővé teszi az első lökhárító előtti 10 cm-től a 30 m-ig terjedő tartományt. Ezeknek az érzékelőknek a legnagyobb látószöge 130˚. Így viszonylag kevés érzékelővel észlelhetővé válik, méghozzá villámgyorsan a haszonjárművek teljes hossza és szélessége. A Tyco Electronics 24 GHz frekvenciával működő, úgynevezett Ultra-Wide-Band (UWB) technológiával működő érzékelőket gyárt. Ez lehetővé teszi az érzékelőhöz képest néhány centiméterre lévő objektumok észlelését. Ennek a másik előnye, hogy az egymástól 15 cm-re lévő objektumokat külön-külön objektumnak ismeri fel. Így például a garázs ajtó és a közelében játszó gyermek között különbséget tud tenni.