A használhatóság

Steve Krug sokféle oldalról járja körbe a weboldalak használhatóságának kérdéseit. Nyomoz azon egyetlen momentum után, amin keresztül a fogalom leginkább megfogható és annak betartásával a weboldalak használhatósága leginkább elérhető. A következő idézet Krugtól, a használhatóság mellett, na-gyon sokat elárul a weben szörföző felhasználók hozzáállásáról és weblaphasz-nálati szokásokról:

„Gyakran felteszik nekem a következő kérdést: „Mi a legfontosabb teen-dőm, ha olyan honlapot szeretnék készíteni, amit biztosan könnyen lehet hasz-nálni?” A válasz egyszerű. Nem olyasmi, hogy: „Ami lényeges, nem lehet távo-labb két kattintásnál”, vagy „Beszéld a felhasználók nyelvét!”, és nem is az, hogy „Légy következetes!”

Csupán ennyi: „NE TÖRD A FEJEM!””³⁰

Krug webergonómiával foglalkozó könyvének sem véletlenül ez a címe.

Tartsuk szem előtt tehát, hogy egy weboldal használhatósága leginkább abban rejlik, hogy kezelése során minél kevesebb kérdőjel fogalmazódik meg a fel-használók fejében, minél kevesebbet kelljen gondolkodniuk és minél kevesebb erőfeszítést kelljen tenniük az oldal használata során.

Az egyértelműség fontos kulcsfogalom a kérdésben. Két dolgot érdemes kiemelni, amivel egyértelműsíteni tudunk:

1. A dolgok világos megnevezése, megfogalmazása.

2. A dolgok világos vizuális megjelenítése.

30 K^RUG,Steve: Ne törd a fejem! Felhasználóbarát webdizájn. HVG Kiadói Zrt., Bp. 2008. 18. p.

Az alábbiakban nézzünk két, szemléletes példát Krug könyvének példái nyomán készült képek segítségével, a fenti két pontra, hogy megértsük, mi ját-szódik le egy felhasználó fejében böngészés közben.

Az alábbi példában a felhasználó állást keres. Nézzük meg, hogy a különbö-ző szöveges megfogalmazásokra miként reagál gondolatban.

23. ábra: A szöveg megfogalmazásának jelentősége³¹ Krug szerint egy szöveg értelmezhetősége a „mindenki számára világos” és a „teljesen érthetetlen” tengely mentén helyezkedik el. Ügyeljünk tehát arra, hogy az említett tengely bal oldalához közel helyezkedjenek el a szövegeink, azaz ne legyenek átvitt értelműek, túlzottan körülírtak, ne használjunk száraz szakkifejezéseket, hanem fogalmazzunk egyszerűen és világosan.

A második példa azt jelöli, hogy miként lehet egyértelműsíteni vizuálisan azt, hogy valamire rá lehet kattintani. Azaz a kép a navigáció egyértelműsítésé-nek fontosságára hívja fel a figyelmet. Elviekben nem fontos az, hogy egyértel-műek legyenek a kattintható területek, hiszen ha az adott képernyőterület fölé visszük az egeret az egérkurzor alakja egy mutató kézfejre változik, melyből elvileg úgyis egyértelművé válik a kattinthatóság. Mégis, fontos mindezt vizuáli-san is jelölni, mert amennyiben a felhasználó számára nem egyértelmű valami, rögtön kérdések merülnek fel benne. Ezek a kérdések összeadódnak és nehezí-tik a feladatvégzésre vagy információkeresésre való koncentrálást.

31 A szemléltető ábra Krug nyomán készült, Krug Steve: Ne törd a fejem! Felhasználóbarát webdizájn. HVG Kiadói Zrt., Bp. 2008. 24. p.

24. ábra: A kattintható területek vizuális megjelenítésének sú-lya³²

Ha egy weblap tervezői és kivitelezői könnyen kezelhetővé és egyértel-művé tesznek egy weboldalt, akkor az bizalmat ébreszt használóiban a weboldallal és magával a céggel vagy vállalkozással szemben is, amelyet a weboldal képvisel.

Ahhoz, hogy érthetőbbé váljon számunkra, mivel tudjuk a felhasználók számára használhatóbbá (érthetővé) tenni weboldalainkat, ismernünk kell a felhasználók viselkedését. A legalapvetőbb probléma az, hogy a weboldal terve-zői teljesen másképpen képzelik el weboldalaik használatát, mint ahogyan való-ban használják azt a látogatók.

Krug három törvényszerűséget fogalmaz meg a weboldalak használóinak szokásait illetően:

1. A felhasználók nem olvassák végig az oldalakat, csak átfutják.

2. Nem a lehető legjobb döntésre törekszenek, hanem megragadják az első elfogadható lehetőséget.

3. Nem gondolják végig, hogy hogyan működik valami, csak használják azt valahogyan.

Jakob Nielsen³³ sok év tapasztalata és mérési eredményei alapján az aláb-bi, keretben található pontokba foglalva fogalmazta meg azt, hogyan viselked-nek a felhasználók szörfözéskor. Enviselked-nek áttanulmányozása igen hasznos lehet, a kutatások által alátámasztott tényekkel érdemes megbarátkoznia a leendő weblaptervezőknek, és a tervezési, fejlesztési folyamatokat ezek ismeretében végezni.

32 A szemléltető ábra Krug ábrája nyomán készült. Krug Steve: Ne törd a fejem! Felhasználóbarát webdizájn. HVG Kiadói Zrt., Bp. 2008. 25. p.

33 Jakob Nielsen a New York Times megnevezésében „a weblap-használhatósági guru”.

„1. A felhasználók először a tartalomról tesznek észrevételeket; ha a tar-talom nem releváns, a lap további felépítésével nem törődnek.

2. Amikor valamely oldalra érnek, figyelmen kívül hagyják a navigációs sávokat és az átfogó szerkezeti elemeket (a „külcsínt” és az egyéb lehető-ségeket): csakis az oldal tartalmi mezejére összpontosítanak.

3. Nem értik, hol tartózkodnak a weblap egészének az információs teré-ben (sokszor kívülről ugranak be).

4. Rendkívül célirányosak és kizárólag az őket érdeklő dolgokkal törődnek – kevés időt szánnak másra.

5. Céljuk hajszolása közben legfőbb stratégiájuk, hogy a keresésre ha-gyatkoznak.

6. Ritkán néznek a logókra, küldetésnyilatkozatokra, szlogenekre, vagy más, általuk pehelysúlyúnak vélt részelemekre (egyértelműen elkerülik a reklámokat és mindent, ami annak néz ki).

7. Ha az oldal irrelevánsnak mutatkozik aktuális céljaik tekintetében, ak-kor két-három másodpercen belül könyörtelenül vissza-klikkelnek onnan.

8. Ha nem értenek valamit az oldalon, akkor nem is szánnak időt az elsa-játítására – ehelyett átugorják a funkciót, és folytatják a vadászatot.”³⁴ Jakob Nielsennek köszönhetően kezdődtek meg a weboldalak felhasználói tesztjei. Nielsen egy ún. eye-tracking (magyarul: szemmozgáskövető) eszközzel vizsgálta azt, hogy a felhasználók webezés közben hová irányítják a tekintetü-ket. Ebből lehetett megtudni, hogy a weboldalak látogatói miként fésülik át és miként olvassák a weblapok tartalmát valójában.

Ezek a vizsgálatok világítottak rá arra a tényre, hogy a weboldalakon ször-fözők közel sem olvassák el az oldalak teljes tartalmát. A kutatási eredmények azt mutatták ki, hogy a látogatók egy F illetve E alakú mintázatnak megfelelően fésülik át tekintetükkel a felületeket.³⁵

1. A látogatók egy weboldalra érkezve először a lap felső területére kon-centrálják a tekintetüket. A felületet először vízszintes irányban pász-tázzák végig, ez adja az F betűalak felső, általában hosszabb nyúlványát.

34 Leiszter, Attila: Webergonómia - Jakob Nielsen nyomán. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Bp., 2011.

35 Bővebben olvasható az eye-tracking kutatásokról: http://www.useit.com/eyetracking/, 2012.

2. Ezután a felhasználók kicsit lejjebb, ismételten vízszintesen olvasnak, ál-talában ez a vízszintesen áttekintett szakasz rövidebb az előzőnél, ez az F illetve E középső szára.

3. Aztán függőleges irányban végigpásztázzák a lehetőségeket és néha víz-szintes irányban is bele-bele tekintenek a tartalmakba.

Ahol lassan és alaposan olvasnak, ott vastagabb sáv jelzi a szemkövető esz-köz hőtérképét.

25. ábra: F és E alakban olvasás a képernyőről – Jakob Nielsen

híres szemmozgáskövető vizsgálatának eredménye³⁶ A tanulság ebből az, hogy a weboldalak első két bekezdésébe érdemes el-helyezni a legfontosabb információkat.

Használhatósági tényezők

„Easy to complete tasks makes users happy.” − Az egyszerű feladatok el-végzése teszi boldoggá a felhasználókat, így fordíthatnánk a használhatóság egyik jelmondatát. A következőkben megnevezzük a használhatóság fogalom öt tényezőjét és áttekintjük ezek jelentését. ³⁷

1. Megtanulhatóság (Learnability): Milyen gyorsan tanulja meg egy idegen látogató a felület kezelését? Mennyire egyértelmű a feladatvégzés az oldalon?

36 Az ábra forrása: http://www.jarimbi.com/writing-web-part-1/, 2012.

37 A használhatósági tényezők: http://www.smallfarmdesign.com/blog/2009/04/02/5-usability-factors-to-get-right/, 2013.

2. Hatékonyság (Efficiency): Milyen gyorsan képes a felhasználó teljesíteni a feladatokat, megtalálni például a keresett termékeket, stb.?

3. Megjegyezhetőség (Memorability): Egy visszatérő látogató emlékszik-e arra, hogy hogyan kell hatékonyan használni a webhelyet vagy az adott alkal-mazást? Esetleg arra kényszerül, hogy elölről kezdje a tanulást?

4. Hiba és a hibajelentés (Error & Error Frequency): Milyen gyakran hibá-zik a felhasználó a weboldal használata során? Mennyire jelentősek ezek a hi-bák? Miért követi el ezeket és mennyire könnyedén tudja ezeket utólag orvo-solni?

5. Elégedettség (Satisfaction): A felhasználónak a feladatvégzés befejezése után jóérzése van-e a céggel kapcsolatosan?