Az 1996 nyarától körvonalazódó szakaszt a szabályozott együttműködés kialakításának igénye motiválta. Ekkor a korábban várost irányító koalíció szétesett 11 , és a fideszes polgármester mellett új koalíció formálódott: a szabaddemokrata önkormányzati képviselők a szocialistákkal szövetkezve vették át a város vezetését. A civil szervezetekkel való jó viszony kialakítása legmarkánsabban az MSZP választási programjában kapott helyet.
Ezt a szemléletet tükrözte az új, harmadik alpolgármester, aki tevékenysége fontos feladatának tekintette a kiegyensúlyozottabb kapcsolatok kiépítését a nonprofit szférával. Feladatköréhez tartozott a kapcsolattartás a civil szervezetekkel. Kivételt a szociális terület szervezetei képeztek, amelyek az 1994-ben megválasztott MDF-es alpolgármMDF-ester felügyelete alatt maradtak.
11 Kunszt Márta tanulmánya a kötetben.
A civil társadalom fejlődése Pécsett
Mely tényezők motiválták a kapcsolatok módosítását?
Egyrészt az önkormányzatiság kezdeteitől nyilvánvaló volt a képviselők nyitottsága és együttműködési szándéka a civil szféra irányában, azonban a támogatások megítélése kaotikus, átláthatatlan volt. Jól példázzák ezt az alpolgármester által elmondottak, amely szerint az önkormányzat vezetői számára biztosított saját keret terhére úgy adtak juttatást, hogy semmilyen ismeretük nem volt arról, milyen más forrásból jutott az adott szervezet támogatáshoz. Számtalanszor előfordult, hogy a másik alpolgármestert is megkeresték anyagi segítségért.
Másrészt felmerült annak az igénye, hogy készüljön „Civil Enciklopédia”, amely a városban tevékenykedő szervezeteket nyilvántartja, működésüket figyelemmel kíséri.
Harmadrészt a képviselők pályázati rendszer kialakításával akartak módosítani az addig politikai, vagy egyéb szempontú szűk körű támogatási struktúrán.
Negyedrészt a civil szervezetek által kezdeményezett „Civil Kerekasztal” kialakítása is fontos volt a képviselőtestület számára, hiszen hozzájárult volna az egységesebb érdekérvényesítéshez.
Ötödször a képviselők – nem elhanyagolható – politikai tőkét láttak a jól kiépített kapcsolatrendszer lehetőségében, hiszen a civil szervezetek a város legaktívabb, a közért tenni akaró polgárait tömörítik.
E szemléletváltás eredménye tükröződött abban is, hogy a város eredményesen pályázott a Civilbarát Pályázati Program támogatására. Ennek keretében 1996. november 16-án megszületett az Együttműködési Megállapodás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Hálózat a Demokráciáért (USAID/UWI) Programja és a Nevelők Háza Egyesülete részvételével. A pályázati projekt a város civil szervezeteinek érdekében feladatokat rótt mind a képviselő-testületre, mind a civil szervezetekre. Az önkormányzat a következ feladatokat vállalta:
– biztosítja – határozatlan időre, de minimum 15 évre – a Szent István tér 17. sz. ingatlan ingyenes használatát, illetve minden évben önkormányzati támogatást a Civil Közösségek Háza működtetése érdekében;
– felvállalja a jobb kapcsolatok kialakítása érdekében, hogy a polgármesteri hivatal egyik munkatársa civil referens feladatkört is ellát;
– támogatja a létrehozandó Civil Kerekasztallal az együttműködést;
– határozatot fogad el az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés formáiról;
– segíti sajtókapcsolataival a támogatási, együttműködési formák és módszerek nyilvánossá tételét.
A kialakuló Civil Közösségek Háza célkitűzései:
– korszerű, szakmai információs hálózat kiépítése a civil, az önkormányzati, a gazdasági és a nemzetközi szféra között;
– a civil szervezetek és önkormányzat kapcsolattartásának kidolgozása;
– újabb civil szervezetek befogadása;
– Civil Kerekasztal létrehozása;
– jogsegélyszolgálat kiépítése civil szervezetek számára;
– képzés és oktatás, illetve a „train the trainers” program megszervezése a szervezetek számára;
– a megyében működő civil szervezetek felmérése, Civil Enciklopédia kiadása;
– „Humán Források” c. lap fejlesztése;
– adatbázis készítése, frissítése;
– sajtószolgálat és nonprofit olvasószoba berendezése;
– hazai és külföldi pályázatok hozzáférésének biztosítása;
– konferenciák, bemutatkozások segítségével más megyék szervezeteinek megismerése (Vincze, 1997).
Az elnyert pályázat két évre adott komoly pénzügyi keretet: az összeg (55.000 dollár) egy részét – a feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen – épület-felújításra fordították. Ennek következtében újabb szervezetek kaptak helyet a Szent István tér 17. sz. épületben rendezvényeik megtartására 12 .
Az intézmény jogi átalakítása 1997. április 28-ára fejeződött be. Ekkor adták át ünnepélyesen a Civil Közösségek Házát.
A város vezetése is igyekezett eleget tenni a felvállalt feladatainak: bár ekkor még nem neveztek ki önálló civil referenst, az egyik munkatárs feladatkörét e területtel növelték.
Hivatalosan a civilbarát önkormányzati programot 1997. október 8-án indították el. 1997 októberében érdekegyeztető fórumot kezdeményezett az önkormányzat, amely a Civil Fórum elnevezést kapta. Az itt elhangzó ajánlások alapján négy nonprofit intézmény vezetője tézis-szempontokat dolgozott ki az önkormányzati program sikeres megvalósítása érdekében. A közgyűlést felkérték, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatában deklarálja a civil szervezetekkel való kapcsolatépítési szándékát, és azt, hogy milyen elvek alapján mely szervezetek kapnak meghívást a közgyűlésekre. Az önkormányzati bizottságok szakértői közé a civil szervezetek is szavazati joggal delegálhassanak tagokat, illetve legyen lehetőségük véleményüket kialakítani a város életét érintő kérdésekről már a döntés-előkészítés szakaszában. Az ellátási szerződések olyan felülvizsgálatát szorgalmazták, amely mind a két fél számára konkrétan megszabja a szakmai, pénzügyi kereteket és feltételeket. A civil referens személyére és feladatkörére vonatkozóan a kialakuló Civil Kerekasztal véleményét vegye figyelembe az önkormányzat. A városi TV foglalkozzon hetente egy óra időtartamban a civil ügyekkel. Végül, de nem utolsósorban kérték a képviselők támogatását a Civil Enciklopédia kiadásához. A dokumentumban a szerzők hangsúlyozták, hogy elsősorban az elvárásaikat fogalmazták meg. A civil szervezetek részére a Civil Kerekasztal összehívását jelölték meg legfontosabb feladatként. Hiszen „e fórumot tekintik majd olyannak, amely a Civil Közösségek Háza bázisának koordinációjára támaszkodva az önkormányzati kapcsolattartás “civil oldalról” legitim intézménye lesz.” (Humán Források, 1997/10: 4.).
Az önkormányzat a helyzet felmérése érdekében csoportos interjút készített a civil szervezetekkel 1997.
november 3-7 között, vitát szervezett a nonprofit törvényről. 1998 tavaszán közmeghallgatást tartott, amelyen közel ötven civil szervezet vezetői vettek részt. E tanácskozáson – az alpolgármester által is elismerten (Újvári, 1998) – jogos kritikát is megfogalmaztak a kapcsolatokat illetően. Ezek közé sorolhatjuk, hogy a döntéshozatali eljárások során nem alakult ki szoros együttműködés sem a civil társadalommal, sem a vállalkozói réteggel.
Pedig ezek a szervezetek képesek az érdekek közvetítésére, s ezt kihasználva, az önkormányzat jelentősen növelhette volna a szükségszerű döntések támogatottságát. „Az önkormányzat és a civil szervezetek közti kapcsolat továbbfejlesztéséről” szóló határozat leszögezte, hogy a közgyűlés minden lehetséges eszközzel támogatni kívánja a „civil akarat” megtestesítőit. A Civil Közösségek Házával kötött szerződést szükséges módosítani, hiszen megnövekedtek a Ház feladatai. A létrejövő Civil Kerekasztal tevékenységét anyagilag is támogatja az önkormányzat, illetve döntés született arról, hogy 1998. december 1-től – önálló feladatkörrel – civil referenst alkalmaz a polgármesteri hivatal (558/1998/09.28.)
A civil szervezetek jelentős rendezvénye volt a 1. Pécsi Civil Nap, amelyet 1998. április 18-án tartották.
Színvonalas konferencia mellett a régióban tevékenykedő szervezetek standokon is bemutatkozhattak, így teremtve alkalmat arra, hogy a város lakói is jobban megismerhessék tevékenységüket. A civil szervezetek és az önkormányzati képviselők közötti kapcsolat javítását szolgálta az a három fórum, amelyet egészségügyi, szociálpolitikai és sport témakörében szerveztek a Civil Közösségek Házában. Azonban e kezdeti lépések ellenére sem sikerült 1998-ban megszervezni a Civil Kerekasztalt. Ennek oka lehetett részint az önkormányzat valós támogatásának hiánya, részint a feladat bonyolultsága: az aktívan tevékenykedő félezer szervezet bevonásának problémái, illetve a hiányzó nyilvántartás. (Hiszen a Civil Enciklopédia – az elkezdett gyűjtés ellenére – még napjainkig sem készült el.)
A civil szervezetek anyagi támogatásának módszere jelentősen nem változott. A külső szervek és civil szervezetek támogatási alapjának szétosztása a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatává vált.
12 Ezek közé tartoztak pl.: Gedeon Endre Alapítvány, Drogprevenciós Munkacsoport, Pécsi Ifjúsági Centrum Iroda, Hallgatói Delegátus, Pécsi Magyar-Orosz Társaság, Klimó György Társaság, Nagycsaládosok Országos Egyesülete Pécsi Csoportja, Baranya–Steiermark Baráti Társaság stb.
A civil társadalom fejlődése Pécsett
1996-tól rendszeresen módosították azon közalapítványok listáját, amelyek számára át lehetett utalni a helyi iparűzési adó 10%-át, megjelölve azt is, hogy melyik civil szervezet kapja. A jelentősen megnövekedő összegnek 13 a kedvezményezettjei döntően a sportegyesületek lettek: ezek lobby-képessége a legjelentősebb (III. Melléklet).
A nonprofit szervezetek szempontjából jelentős volt az CXXVI/1996 törvény, hiszen lehetőséget adott arra, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át az adózók felajánlhatják általuk választott civil szervezetnek.