4.1. A vizsgált minta
4.2.3. Harmadik fázis
A multidimenzionális sebesség, az agilitás, a gyorsulás (SAQ), a gyorsaság továbbá az irányváltás, a fordulékonyság meghatározó a labdarúgó sportteljesítmény vonatkozásában.
Vizsgálatom 3. fázisa e képességek komplex vizsgálatára irányul.
A mérésekhez az alábbi teszteket alkalmaztam:
48 30 méteres sprint-teszt
Megvizsgáltam a játékosok sprint teljesítményét, hogy milyen gyorsan képesek teljesíteni a 30 méteres távolságot álló helyzetből úgy, hogy az elöl lévő lábuknak közvetlenül a kezdővonal mögött kellett elhelyezkedni. Vizsgálatom módszerének alapjául Mendez-Villanueva és mtsai (2011), valamint Chamari és mtsainak (2004) kutatásai szolgáltak.
A játékosok a felmérést speciális (stoplis) labdarúgó cipőben végezték.
Infravörös fotocellás kapukat (Fusion Sport Smartspeed, Australia) használtam a teljesítmény méréséhez, melyeket sztenderd pozíciókban 5, 10 és 30 méteres távolságra helyeztem el, a kezdő pozícióhoz viszonyítva 1 méteres magasságokban. A start pozíció mögött 50 cm-re elhelyezett kezdővonalról indultak a játékosok álló helyzetből úgy, hogy az elöl lévő lábuk közvetlenül a kihelyezett vonal mögött helyezkedett el.
A sportolóknak három lehetőségük volt a táv teljesítésére. Az ismétlések között 5 perces pihenőidő volt, amely által biztosítottam a teljes regenerációt.
A statisztikai analízis során a 30 méteren leggyorsabb teljesítményt, a legjobb időeredményt vettem alapul.
Arrowhead agilitás-teszt
A teszt segítségével mértem a labdarúgók agilitásának, mozgékonyság-gyorsaságának és irányváltásos futásának képességét.
A játékosok számára a felmérést megelőzően szóban és vizuálisan is ismertettem a gyakorlatokat.
A játékosok a felmérést speciális (stoplis) labdarúgó cipőben végezték.
A teljesítmény méréséhez Infravörös fotocellás kaput (Fusion Sport Smartspeed, Australia) használtam, melyet sztenderd pozícióban 1 méteres magasságban a start-cél pozícióban helyeztem el.
49
A start pozíció mögött 50 cm-re elhelyezett kezdővonalról indultak a játékosok álló helyzetből úgy, hogy az elöl lévő lábuk közvetlenül a vonal mögött helyezkedett el. A játékosoknak a kezdővonalról kellett indulni maximális sebességgel, majd a 10 méterre található „A” bóják között átfutni. Onnan a lehető leggyorsabb irányváltással a „C”
bójapár között elfutni, majd felgyorsítani és a futási oldalról megkerülve a „B” bójapárt egy gyors kitámasztással visszafordulni és maximális sebességgel az „A” bóják között átfutni a kezdővonalon az infravörös fotocellás kapuk között (Bangsbo és Mohr 2012) (lásd 4. ábra).
4. ábra: Arrowhead agilitás-teszt (Bangsbo és Mohr 2012)
A vizsgálatban részt vett sportolóknak a lehető leggyorsabban kellett teljesíteni a tesztet. Mindegyiküknek 2-2 lehetősége volt mindkét oldalon a táv teljesítésére. Az ismétlések között 5 perces pihenőidő volt, amely által biztosítottam a regenerációt.
A statisztikai analízis során a leggyorsabb teljesítményt, a legjobb időeredményt vettem alapul a jobb és a baloldal vonatkozásában is.
Illinois agilitás-teszt
A teszt végrehajtásával meghatároztam a labdarúgók agilitását, mozgékonyság-gyorsasági és lassulási képességét, irányváltásos futását a különböző helyzetekben és szögekben történő mozgássorok teljesítésével.
50
A játékosok a felmérést speciális (stoplis) labdarúgó cipőben végezték.
A teljesítmény méréséhez Infravörös fotocellás kaput (Fusion Sport Smartspeed, Australia) használtam, melyet sztenderd pozícióban 1 méteres magasságban a start-cél pozícióban helyeztem el.
A start pozíció mögött 50 cm-re elhelyezett kezdővonalról indultak a játékosok álló helyzetből úgy, hogy az elöl lévő lábuk közvetlenül a kihelyezett vonal mögött helyezkedett el. A játékosoknak a start pozícióban elhelyezett kezdővonalról kellett indulni maximális sebességgel, majd a 9,15 méterre található bóját megkerülve visszafutni a középen a kezdővonal magasságában található bójához. Onnan szlalom futásban végigmenni a bóják között, majd az utolsó bóját 180 fokban megkerülni és visszafele is szlalom futásban maximális sebességgel elhaladni a bóják között.
Visszaérve a start és a cél vonallal egy magasságban lévő bójához azt 180 fokban megkerülni, majd maximális sebességgel elfutni a céllal szemben 9,15 méterre található bójához. Onnan maximális sebességgel átfutni a célvonalon az 1 méter magasságban elhelyezett infravörös fotocellás kapuk között (Sheppard és Young 2006) (lásd 5. ábra).
5. ábra: Illinois agilitás-teszt (Sheppard és Young 2006)
A vizsgálatban részt vett személyeknek a lehető leggyorsabban kellett teljesíteni a tesztet. A sportolóknak két lehetőségük volt a táv teljesítésére. Az ismétlések között öt perces pihenőidő volt, amely által biztosítottam a regenerációt.
51
A statisztikai analízis során a leggyorsabb teljesítményt, a legjobb időeredményt vettem alapul.
Zig Zag agilitás-teszt
A tudományosan validált Zig Zag agilitás-teszt elvégzésével meghatározható a játékosok irányváltásos, sportág-specifikus mozgékonysága, gyorsasága képessége. Az agilitás tesztek tekintetében a Zig Zag bizonyítottan kevesebb tanulást igényel, így a felmérés során a játékosok könnyen megértik a gyakorlat végrehajtását (Miller és mtsai 2006).
A teljesítmény méréséhez Infravörös fotocellás kaput (Fusion Sport Smartspeed, Australia) használtam, melyet sztenderd pozícióban 1 méteres magasságban a start-cél pozícióban helyeztem el.
A start pozíció mögött 50 cm-re elhelyezett kezdővonalról indultak a játékosok álló helyzetből úgy, hogy az elöl lévő lábuk közvetlenül a kihelyezett vonal mögött helyezkedett el. Maximális sebességgel megindulva a középen található „A” bóját baloldalról kellett megkerülni, ahol egy jobb oldalra történő irányváltással kellett tovább haladni a „B” bójához. Azt jobb oldalról megkerülve maximális sebességgel kellett elfutni a „C” bójához, ahonnan egy gyors irányváltással visszafutni a középen található
„A” bójához. Onnan egy gyors kitámasztással tovább futni a „D” bójához, majd azt megkerülve maximális sebességgel átfutni a célvonalon az 1 méter magasságban elhelyezett infravörös fotocellás kapuk között (lásd 6. ábra, 52. oldal).
52
6. ábra: Zig Zag agilitás-teszt
A vizsgálatban részt vett személyeknek a lehető leggyorsabban kellett teljesíteni a tesztet. A sportolóknak két lehetőségük volt a táv teljesítésére. Az ismétlések között öt perces pihenőidő volt, amely által biztosítottam a regenerációt.
A statisztikai analízis során a leggyorsabb teljesítményt, a legjobb időeredményt vettem alapul.