eresked kre, boltosokra mindig szükség van a legkisebb településen is. A mindennapi munkához való áruféleségekhez csak keres-ked által juthatott a falu népe. A földm vesek, állattenyészt k csak a saját maguk által „termelt”
árukat adták el s környezetükben is csak hasonlóakat vásárolhattak meg, ezért minden mást csakis egy hivatásos keresked közvetítésével szerezhettek be maguknak. A világításhoz a petróleumot, a kisebb házkörüli javításokhoz a szeget, a sütemények ízesí-téséhez a cukrot, az ételekéhez a sót, a varráshoz, hímzéshez t t, cérnát s még sorolhatnám a sokféle árucikket, amire szüksége lehetett a falusi emberek-nek.
Egy igazi keresked mindezt nagyon jól tudta és éppen ezért nyíltak kisebb nagyobb üzletecskék szerte az országban. Monospetri els boltosai kik voltak, már nem lehet felderíteni. Az 1800-as évek végén viszont már jegyeztek fel az anyakönyvekbe keresked ket. Az akkori szóhasználattal: szatócso-kat. Az anyakönyvekben odaírták az illet vallását is. Ezáltal tudjuk az illet vallási hovatartozását is.
Kik voltak k? Mózes Károly italmér , Kleinmann Lázár italmér , szatócs, Steiner Ferenc szatócs, mé-száros. Mindegyik keresked vallásához az izraelita volt beírva. Egy Bevásárlási Könyv is el került az egyik család iratai közül. Klein Ignátz vegyeskeres-kedése itt Monospetriben volt a könyvecske fed lap-ja szerint.
Mint a nevekb l és a feljegyzésekb l kiderül a lakosságot a zsidó1 keresked k látták el különféle árukkal. Margittán sok zsidó család élt, akiknek nagy része keresked volt. k látták el a város és a környez települések lakosságát árucikkeikkel.
Margittán zsinagógájuk is volt már ebben az id ben.
Monospetriben hol voltak a fent említett zsidó keresked knek üzletük, már nem tudni. Lehetséges, hogy itt vásároltak maguknak egy házat és ott nyitot-ták meg boltjukat. Az anyakönyvi feljegyzések alap-ján nemcsak szatócsüzletre, hanem italmérésre is volt igény. Vagyis egyértelm , hogy itt is éltek
„szomjas” emberek, vagyis egy kis mámorért nem kellett a városba utazni. Bár volt sz l ültetvény és pincesor is, de az ország más részeib l ideszállított finom borok is kelend ek voltak. Az italmér helyi-ség, vagyis a kocsma a férfiak találkozóhelye volt.
1 Újpestr l írott könyvem anyaggy jtésekor beszéltem az ottani f rabbival arról, miként helyes neveznem az hitét valló embereket anélkül, hogy rasszista váddal illetnének.
Izraelita? Mózes-hit , Zsidó? egyértelm en kijelentette, hogy k zsidók, tehát nyugodtan beszélhetünk zsidó val-lásról és zsidó emberekr l, ez nem sértés a számukra.
A Bevásárlási könyv fedele
A mez gazdaság fejl dését Magyarországon az ipari haladással meger söd közélet is segítette. Az ipar és a kereskedelem a mez gazdaság kárára gya-rapodott. Ezt kívánta tompítani s egy bizonyos mér-tékben meg is szüntetni a HANGYA Szövetkezetek létrehozója Károlyi Sándor.
Ki is volt ? Károlyi Sándor Újpest alapítójának, Károlyi Istvánnak a fia volt. 1831. november 10-én született Pesten. A korábban aulikus f úri család az születése idején már kibontakozó reformmozga-lom híve lett. Apja, István éppúgy, mint nagybátyja a liberális reformokat támogatták. Anyja Esterházy Franciska volt. A reform-szellem családi légkör formálta a fiatal gróf gondolkodását. Iskolai tanul-mányainak végzése közben tört ki az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc. Alig volt 18 éves, amikor bátyjával, Edével beállt a szabadságharc honvédseregébe, mégpedig az apja által felállított Károlyi huszárezredbe. A harcok során Sándor a komáromi várba került, ahol f hadnagyi rangban Klapka mellett bátran harcolt, a vár feladása után Franciaországba emigrált. Az ötéves emigráció alatt ismerkedett meg a haladó szellem francia gondol-kodók, különösképpen is Le Play szociológus néze-teivel. Le Play, a modern szociálpolitika elméleti
megalapozója a munkásjólét megteremtésének, a társadalmi feszültségek feloldásának és kiegyenlíté-sének egyik korai hangoztatója volt.
A „Hangya” els elnöke gróf Károlyi Sándor A szövetkezés gondolatáról el ször az 1885-ben Budapesten rendezett nemzetközi gazdakongresszu-son beszélt Károlyi Sándor. El ször – 1886-ban – a Pest Megyei Hitelszövetkezetet hozza létre. Sok id kellett, amíg eldöntötte, hogy más alapokra kell helyezni az agrárium problémáját. Nem annyira a hitelezésre, mint inkább a termelt áruknak a biztosan és jó áron történ eladására. Ezen elvek alapján kezdték meg m ködésüket a fogyasztási szövetkeze-tek, a szintén Károlyi Sándor által alapított Hangya-szövetkezetek. Ez a szövetkezeti forma kezdetben súlyos nehézségekkel küzdött, lassan mégis meger -södve messze túlélte alapítóját, s a két világháború közötti Magyarországon már az egész országot behá-lózó szövetkezeti mozgalommá szélesedett. A Han-gyaszövetkezet el zménye és "szül je" a Magyar Gazdaszövetség volt, ennek keretében hozták létre 1898 január 23-án a Hangyát, mint a Magyar Gazda-szövetség Fogyasztási és Értékesít Szövetkezeti Központját. Ez a központ fogott hozzá, kezdetben Károlyi Sándor hathatós anyagi támogatásával, az els vidéki szövetkezetek és boltjaik megszervezé-séhez. Amíg a hitelszövetkezetek a falusi lakosságot sújtó uzsora-kamatokat, a fogyasztási szövetkezetek a falusi uzsora-árakat lettek volna hivatva letörni.
Az 1900-as évekt l e fogyasztási szövetkezetek szervezését, els sorban a növekv szociális
feszült-ségek mérséklése céljából támogatta a földm velés-ügyi kormányzat is.
A „HANGYA” Monospetriben régen..
…és a ”HANGYA” épülete ma
Károlyi Sándor a magyar nép jólétéért is sokat próbált tenni, hiszen tudta is, hogy csak elégedett, jó körülmények között él emberek er síthetik a hazát, csak ilyen közösségt l várhatjuk el a haza szeretetét. Tulajdonképpen a vidék és a város össze-kapcsolására alakult meg a „Hangya”, mely ott volt Magyarország szinte minden településén.
Károlyi Sándor a Hangyaszövetkezetr l való el-gondolását, mondhatni egész életének programját és tevékenységének vezet gondolatát a gönci válasz-tópolgárokhoz írott utolsó levelében így összegezte:
„A szövetkezeteket karoljuk föl s alakítsunk bel lük ezreket, mert ezek útján olcsóbb lesz a hitel. Korlá-tozzuk az áruuzsorát a fogyasztási szövetkezetek révén. Terjesszük a termény-, a bor- és húsértékesít szövetkezeteket. Terjesszük az együttm ködés szel-lemét.”
A szövetkezeti eszmét és mozgalmat a nemzeti felemelkedés szolgálatába kell állítani. Az 1905-ben keltezett levelében még leírja: „Meggy z désem ma is, hogy nemzeti haladás egészséges gazdasági és kulturális haladás nélkül nincsen. A nemzet er sö-dését és felvirágoztatását különösen a millióinak er sítésében és boldogításában kell keresnünk.”
Az újszer kereskedési és áruterítési módszer se-gítette a magyar termékek eljutását az ország határa-in belül a fogyasztókhoz úgy, hogy azokat a lehet legolcsóbban tudják megvásárolni. Ez vonatkozott a mez gazdaság által termelt terményekre éppen úgy, mint a gyárakban el állított fogyasztói termékekre.
A szövetkezet tagjai bizonyos mennyiség vásárlás után kedvezményekben is részesültek.
A Hangyaszövetkezet minden egységének elküld-te Alapszabályát, mely meghatározta m ködését és tevékenységét.
A Hangyaszövetkezet belülr l Az 1 § így szól: „A Szövetkezet célja, hogy
tag-jait és hozzátartozóit közös üzletkezelés mellett, illet leg a kölcsönösség alapján olcsó és jó min sé-g háztartási és sé-gazdasásé-gi cikkekkel ellássa és ter-mékeinek eladását közvetítse.”
Mint látjuk, már az els mondatokban meghatá-rozza m ködésének lényegét, így azonnal érzékelni lehet azt, miként próbál segíteni a kisembereken.
Az els világháború kitörésekor a Hangyának már 1276 fiókszövetkezete volt 200 000 taggal. Eb-ben az id Eb-ben MonospetriEb-ben is m ködött már a kereskedéssel és italméréssel foglalkozó Hangya-szövetkezet.
A Hangyaszövetkezet pecsétje
A szövetkezet nyilvántartási könyvében az alaku-lás évét 1909-ben jelölik meg. Több adat is szerepel benne, ami a község lakóiról ad tájékoztatást. Az egyik legfontosabb az, hogy ekkor – 1909-ben – 1144 lakosa volt Monospetrinek.
Százalékos arányban meghatározzák a lakosság foglalkozási összetételét ami így nézett ki:
Földm ves: 90 % Iparos: 3 % Tisztvisel : 3 % Munkás: 4 %
Nemzetiség szerint is százalékos a meghatározás:
Magyar: 80 % Román: 18 % Zsidó: 2 % Vallás szerinti bontásban:
Római katolikus: 60 % Református: 15 % Görög katolikus: 23 % Izraelita: 2 %
Érdekes, hogy görögkeleti vallású ekkor még nincs jelen a faluban.
A Hangyaszövetkezet egy szatócsüzletet (f szer), és egy korcsmát üzemeltet. Mindkett a F utca 212.
szám alatt található.
1912-ben szappan árusítására is kijelölik a ve-gyeskereskedést. 1941-ben cukor-, izzólámpa-, szi-varhüvely és szivarpapír-, valamint gyufaárusításra kapnak engedélyt.
Az igazgatósági tagokat és az egyéb tisztségvise-l ket 1941-t tisztségvise-l tartják nyitisztségvise-lván a könyvben. Az igaz-gatóság az alábbi tagokból állt: Takács József, Potáry Kálmán, Katona Jen , id. Hajas János, Karetka András, Veres József, Csengeri József, Mo-soni József.
Felügyel bizottsági tagok: Csengeri József, Potári András, Takács Ferenc, Haider János, Karetka András, Krezács József.
Körzetvezet : ifj. Pék Ferenc, Futó Lajos.
Igazgatósági elnök: Katona Jen (tanító) ügyve-zet , Karetka András pénztáros, Potári Kálmán könyvel , id. Havas János földm ves.
Ügyvezet : Katona Jen tanító.
A „HANGYA” Vásárlási Könyvecskéjének tájékoztatója Könyvel : Potáry Kálmán.
Pénztárnok: Karetka András földm ves.
Boltkezel : Rotter Elemér gazdálkodó, Szász László gazdálkodó.
Áruhiányszavatosság: Rotter Elemér gazdálkodó, Szász László gazdálkodó.
Az el z két személynek mindkét helyen be van írva a javadalma, de ugyanakkor az is, hogy mennyi óvadékot kellett letenniük készpénzben. Erre nyil-ván azért volt szükség, hogy az esetleges hiányoknál meglegyen a fedezet. Rotter Elemér 800, Szász László 1000 Peng t tett le óvadékként, melyek biz-tosították a szavatolt összeget, mely 1500 és 2000 Peng volt.
A Vásárlási Könyvecske bels oldala A szövetkezeti tagok egy Vásárlási Könyvecskét kaptak. Ebbe jegyezték be vásárlásaikat. Az év vé-gén az elköltött összeg egy bizonyos százalékát juta-lékként (részesedésként) visszafizették a tagoknak.
„HANGYA” Vásárlási Könyvecske
A Vásárlási Könyvecske használatával a tagság folyamatosan figyelemmel kísérhette bevásárlásait, amely ezáltal nemcsak abban segített, hogy tisztában legyen, mennyi pénzt hagyott az üzletben, de egyben
a saját kiadásait, bizonyos értékcikkekre költött pénz mennyiségét is megmutatta. Ezáltal tulajdonképpen egy kismérték könyvelésnek is megfelelt ez a köny-vecske.
A tagságnak leírt tájékoztatóban felhívják a fi-gyelmet arra, hogy lehet ség szerint más boltokban ne vásároljanak. Ez is egy üzletpolitika, hiszen egy ilyen „propagandával” lehetett elérni, hogy nagyobb legyen a bevétel s ezáltal a tagságnak kifizetett juta-lék is.
Egy üvegpalack „Hangya” felirattal
A „HANGYA” Szövetkezet m ködése összetett volt. El ször is felvásárolta a termel kt l – akik természetesen tagok voltak – a felesleges árukészle-tüket, majd ezt az üzleteiben szétosztotta és árusítot-ta. Arra ügyeltek mindenkor, hogy az árukészlet terítése, elosztása által felmerült költségek ne legye-nek túl magasak. Minimális árréssel (haszonnal) dolgoztak, ezért sikerült olcsó áruval ellátni a lakos-ságot.
Az üzletpolitikájuk modernnek mondható, hiszen mindent saját cégen belül oldottak meg, hogy a költ-ségeket a lehet legalacsonyabb szinten tartsák.
Nem elégedtek meg a felvásárlással és árusítással, mivel a szállítás is a saját eszközeikkel történt. Az üzletek áruval való feltöltését egy külön csoport egyeztette és intézte. A beszerzés is megfelel csa-tornákon történt. Itt is az volt a cél: jó min ség árut és olcsón.
A vezet ség azonban – helyes üzletpolitikával – még egy lehet séget felhasznált a min ség és olcsó-ság területén. Mégpedig a saját üzemek létrehozásá-val. Ugyanis a költségeket úgy is lehet csökkenteni,
hogy a felhasználásra kerül nyomdatermékeket saját nyomdaüzemben állítja el . A számítások sze-rint a beruházásra fordított összeg egy kis id n belül úgyis megtérül. Ebb l kiindulva hozták létre a saját nyomdát, a saját varrodát és több apró kis üzemet, amelyek csakis a „HANGYA” Szövetkezetnek dol-goztak, az innen kikerül termékek csakis a saját üzlethálózat árukészletét növelték. A növekedés eredményeképpen szükség volt egy raktárbázis lét-rehozására is.
A nyilvántartási könyv els oldala
A „HANGYA” Szövetkezet üzletpolitikája any-nyira modern volt, anany-nyira követend példaként szolgált, hogy a kés bbi és a mai nagy üzletláncok is ebb l merítettek ötleteket.
A „HANGYA” Szövetkezet folyamatos m ködé-sét itt Monospetriben az se állította le, hogy a köz-ség román fennhatóság alá került. Annyi változás történt, hogy a vásárlás értékénél az új pénznem a Lei és Bani lett feltüntetve.
A Monospetriben m köd Hangyaszövetkezet a nyereségének egy részét értékpapírokba fektette be.
Ezek értékükben is egyre nagyobb összeget mutat-tak. Végül 1944. júliusában az összes értékpapír a Csengeri Szövetkezethez került.
A szövetkezet megmaradt iratai arra utalnak, hogy a vagyon nagyobbik része átkerül a jogutódra, a Kaláka Szövetkezethez. Ezek után is próbálkoznak
az árukészlet megszerzésére más társaságok is. A Monospetriben is m köd „Unirea” és az „Enesz”
1947-ben történt fúziója is err l szól. A sok átalaku-lás után már szinte követhetetlen az árukészlet és a pénzben meghatározott vagyon nagysága és tulaj-donjoga.
Az 1947. december 16án tartott gy lés jegyz -könyve szerint már az „Enesz” se tekinthet m kö-d képes társulásnak, hiszen a közeljöv ben valószí-n leg bejelevalószí-ntik a megsz valószí-nését. Tehát ebb l az kö-vetkezik, hogy a Károlyi Sándor által létrehozott Hangyaszövetkezetet semmilyen másik nem tudja helyettesíteni, pótolni. Vagyis egy jól m köd , min-denki által kedvelt és hasznos szövetkezet lett le-rombolva, megsz ntetve.
„HANGYA” boríték átjavítva
Nem mondok semmi újdonságot azzal, hogy ez a tökéletes rendszer tovább is m ködhetett volna, hiszen mindenkor a szegényebb réteg vásárlásait próbálta el segíteni, mégpedig úgy, hogy a vásárló, de a keresked is jól járt.
A Hangyaszövetkezet üzletpolitikája napjainkban ismét feltámadt – bár más formában. Ma is létrejön-nek üzletláncok, amelyek teljes árukészletüket meg-próbálják alacsony árszinten tartani.
A nagyításon jól látható a HANGYA felirat
Egyben azonban nagyon is eltér el djét l. Míg a Hangyaszövetkezet üzletlánca törekedett a jó min -ségre, addig a napjainkban m köd nagyáruházak silány termékekkel árasztják el az üzletek polcait.
Ezek árfekvése természetesen kedvez , de tartóssá-guk sajnos nem megfelel . Amíg a Hangyaszövetke-zet arra törekedett, hogy vásárlói meg legyenek elé-gedve az eladott termékekkel, addig a napjainkban m köd k, csakis a pénzünkre vágynak, minden mi-n ségi ellemi-nszolgáltatás mi-nélkül.
Két Tagsági Könyv
A Monospetriben m köd Hangyaszövetkezet épülete még ma is áll. A tevékenysége ugyan meg-változott, de ma is sokan keresik fel az itt m köd kereskedelmi egységeket. A régi id ket idézi fel az udvaron lév elhanyagolt kugli-pálya is. Az emléke-z k semléke-zerint hatalmas csatákat vívtak itt vasárnap délutánonként egy-egy pohár bor, vagy néhány kor-só sör mellett.
Az épület még mesél, a környezet még emléke-zik. Ki tudja, hogy a fejl d falu képe miként válto-zik majd meg. Ki tudja hogy az elkövetkezend nemzedék mire fog emlékezni a felújított, vagy a modernizált épület láttán.
A Károlyi gróf által létrehozott Hangyaszövetke-zetre azonban minden id ben kellemesen gondol-hatnak az itt él k, hiszen nagyon sok embernek adott munkát és kedvez vásárlási lehet séget. Talán egy-szer újra lehetne ezt is egy-szervezni!