Hangszerkesztés, hangmódosítás

A digitalizált hangok nagyon gyakran utólagos javításra, módosításra szorulnak a jobb minőség érdekében. A Sound Forge számos lehetőséget nyújt a változtatások elvégzésére.

Ezek közül emelnénk ki néhány jól használható és hasznos lehetőséget, amelyek a Process menü parancsai között találhatók.

Hangzáskép megváltoztatása

A hangzásképet legegyszerűbben az equalizer eszközzel változtathatjuk meg. A beállí-tás során az egyes frekvenciák erősségi szintjeit tudjuk beállítani a jelen belül. Eszerint az eszköz erősíti vagy gyengíti a kiválasztott a jel energiáját az egyes frekvencia tartomá-nyokban. A profi technikában 20-30 hullámsávos equalizerek léteznek, amelyek segítségé-vel könnyen beállíthatók a hangszínek és a különböző terek hangzásképei. A Sound Forge programban, a Process menü EQ parancsában találjuk a beállításokat.

133. kép Grafikus equalizer Hangerősítés

Ha a felvételünk jelszintje alacsony vagy halk, akkor a Volume parancs segítségével növelhetjük a hangerőt. Ügyeljünk arra is, hogy ilyenkor a zaj nagyságát is növeljük a fel-vételen, ezért szükség lehet a hangzáskép beállítására is.

134. kép Hangerő módosítása Csatornakonvertálás

Gyakran lehet szükség arra, hogy megváltoztassuk a csatornák számát, például, hogy a sztereo felvételt monoba alakítsuk át. Erre alkalmas a Channel converter parancs, amely többféle lehetőséget kínál, akár kevesebb akár több csatornára van szükségünk.

135. kép Csatornakonvertálás

Le- és felúsztatás

A le-és felúsztatást a Fade paranccsal hajthatjuk végre. Használni inkább felvételek vé-gén szoktuk, amikor szeretnénk, hogy ne érjen véget hirtelen a hang, hanem fokozatosan halkuljon el. A használatához ki kell választanunk a hangfájl egy részét, és aktiválni kell a Fade Out parancsot, amelynek hatására a felvétel fokozatosan lehalkul. A Fade In segítsé-gével egy halkból induló felvétel fog felhangosodni.

136. kép Fade Out grafikus képe 6.9 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Értelmezze a hang fogalmát!

2. Mutassa be a hangdigitalizálás lépéseit!

3. Hasonlítsa össze a digitális és analóg hang tulajdonságait!

4. Milyen bemenetek és kimenetek találhatók a hangkártyán?

5. Milyen hangszerkesztési lehetőségeket ismer a Sound Forge programban?

6.10 AJÁNLOTT IRODALOM

Adobe audition 2.0 : classroom in a book. Adobe Creative Team. Berkeley, CA., Adobe Press, 2006

Middleton, Chris: Kreatív digitális zene és hang. Budapest, Scolar Kiadó, 2006

7. W

7.1 A LECKE CÉLJA ÉS TARTALMA

A lecke célja, hogy a könyvtáros megismerje a weblapszerkesztés alapjait, elsősorban a statikus weboldalak készítését, ismerteti azok megvalósításához tartozó bevett megoldáso-kat és a leglényegesebb mozzanatomegoldáso-kat. Egy rövid elméleti alapozás után gyakorlati példá-kon keresztül ismerteti meg a könyvtáros hallgatót a weblapkészítés folyamatával (a terve-zéstől a megvalósításig), amelyben a Dreamweaver program lesz a segítségünkre, amely napjaink egyik legnépszerűbb vizuális szerkesztőfelülete, HTML kód ismerete nélkül teszi lehetővé weboldalak készítését. A Dreamweaver számos olyan szolgáltatással rendelkezik, amelyek használata nagyban megkönnyíti a felhasználó munkáját, ezek ismerete napjaink-ban rendkívül jó szolgálatot tesz a gyors és egyszerű weblapkészítésben.

Tartalom:

− Weboldal készítése Dreamweaver segítségével 7.2 A WEBLAPSZERKESZTÉS ALAPJAI

7.2.1 Böngészőkről

Ahhoz, hogy weblapszerkesztésről beszélhessünk, tudnunk kell mi az a weblap. A web-lap egy olyan fogalom, amiről napjainkban szinte mindenki tudja, hogy mit jelent, azonban mikor adni kell rá egy meghatározást, akkor már gondban lennénk. A következő meghatá-rozást a W3C⁵⁰ szervezet fogalmazta meg⁵¹:

Egy vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri URI határoz meg. Jobban mondva, egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába egyetlen közös egységként való feldolgozásra, és azon egyedüli webes forrás URI-je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne.

Ez a meghatározás kicsit bonyolultnak tűnik, és még az URI rövidítést sem ismerjük.

Az URI az Uniform Resource Identifier rövidítése, ami egységes erőforrás azonosítót

50 W3C: World Wide Web Consortium (http://www.w3.org/) – webes szabványokkal foglalkozó szervezet, alapítója Tim Berners-Lee.

51 Weblap. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Weblap (Letöltés: 2011. 05. 18.)

lent, URI-val bármilyen webes erőforrás elérhetőségét meg tudjuk adni. Az URI-nak egy változatával, az URL⁵²-lel később még foglalkozunk.

Most már hogy tudjuk mi az a weblap, tudunk meghatározást adni a böngészőre is.

Böngészőnek nevezzük azokat a programokat, amelyekkel az in-terneten található tartalmakat megtekinthetjük, vagy egyéb internetes szolgáltatást tudunk igénybe venni a segítségükkel.

A böngészőknek 2 nagy csoportját különböztetjük meg:

− karakteres

− grafikus

A karakteres böngészők karakteres felületen futnak, ebből adódóan grafikus tartalmak megjelenítésére nem képesek. Többnyire HTML⁵³ és XML⁵⁴ tartalmat tudnak kezelni. A nem látók vagy gyengén látók körében szokták használni, ugyanis a felolvasó program az ilyen böngészőkkel jól együtt tud működni. Karakteres böngészők a w3m, Links, ELinks.

A grafikus böngészők képesek arra, hogy szinte bármilyen multimédiás tartalmat meg-jelenítsenek. Ezen képességeit különböző pluginek segítségével lehet bővíteni. Népszerű grafikus böngészők: Mozilla Firefox, Google Chrome, Internet Explorer, Opera, Safari.

A böngészők a HTTP⁵⁵ protokollt használják a weboldalak megjelenítéséhez, emellett még egyéb protokollokat is támogatnak, pl. a HTTPS⁵⁶-t és az FTP⁵⁷-t. A weblapokhoz tartozó formátum a HTML, azonban a böngészők emellett még képesek kezelni a különbö-ző képformátumokat is (pl. JPG, GIF, PNG), továbbá a hangokat, mozgóképeket és animá-ciókat.

A böngészőknél nagyon fontos a szabványok megfelelő támogatása. A korai böngé-szőknél erre nem figyeltek, ezért elképzelhető volt az, hogy ugyanaz a weboldal máskép-pen nézett ki a különböző böngészőkben. Napjainkban erre már próbálnak odafigyelni, így a HTML és az XHTML⁵⁸ szabványt valamilyen szinten minden böngésző egységesen ke-zeli. A szabványt más támogatott formátum esetében is követni kell, pl. CSS⁵⁹, XSL⁶⁰, stb.