35. ábra. Mártély ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B)
4.3.3. Halastavak 1. Tatai-tavak
Veszélyeztető tényezők a ramsari jegyzékre jelöléskor
1989-ben a ramsari terület veszélyeztető tényezői az intenzív halastavi gazdálkodás és a tó tározóként való használata voltak. A környező területek mezőgazdasági hasznosítása jelentős eutrofizációs hatást fejt ki az Által-éren keresztül.
Veszélyeztető tényezők jelenleg
A tulajdonviszonyok és földhasználat jelenleg az alábbiak szerint oszlik meg:
A
Magán 84%
Állami 16%
B
szántó 28%
gyep 19%
víz 41%
erdő 3% nádas
7%
50. ábra. A Tatai-tavak ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B) A tulajdonszerkezetre jellemző a magánvagyon magas aránya (84%), állami tulajdonban 16%
van, természetvédelmi vagyonkezelés nincs a területen (50. ábra). Az élőhelyeket tekintve a ramsari területen a halastavak vízfelülete uralkodik (41%), szántók 28%-ban, gyepek 19%-ban, nádas 7%-ban részesednek, és az erdők 3%-át foglalják el a területet.
29. táblázat. Veszélyeztető tényezők a jelöléskor és jelenleg Veszélyeztető tényező Jelöléskor Jelenleg
Vízminőség 2 1
Vízmennyiség 1 0
Nádgazdálkodás 0 0
Szukcesszió 0 0
Vízpart beépítése 0 2
Horgászat-halászat 2 1
Turizmus 0 0
Vadállomány 1 0
Invazív fajok 0 0
Összesen 6 4
A ramsari terület különleges helyzetét indokolja, hogy országos védelem és természetvédelmi vagyonkezelés hiánya ellenére az elmúlt 20 évben sikerült a veszélyeztető tényezők jelentőségét csökkenteni (29. táblázat). A vízmennyiség és a vízminőség problémáját az Által-ér komplex vízgyűjtő-léptékű javításával javítják, a halászati hasznosítás negatív hatásait pedig a természetvédelmi szempontokkal harmonizálták. A vízivad-vadászat zavaró hatása 1993-ig érvényesült, a vízminőség javulása és a vizes élőhely közelsége a városhoz viszont új veszélyeztető tényezőket eredményezett (pl. beépítés). Kiemelendő a lebetonozott
4.3.3.2. Rétszilasi-halastavak
Veszélyeztető tényezők a ramsari jegyzékre jelöléskor
1989-ben a terület veszélyeztető tényezője az intenzív halastavi gazdálkodás és a tó tározóként való használata volt. A környező területek mezőgazdasági hasznosítása jelentős eutrofizációs hatást fejt ki az Által-éren keresztül.
Veszélyeztető tényezők jelenleg
A tulajdonviszonyok és földhasználat jelenleg az alábbiak szerint oszlik meg:
A
NP 19%
Magán Önkormányzati 46%
0%
Egyéb 0%
Állami 35%
B
szántó 8%
gy ep 25%
v íz 41%
erdő 1%
nádas 15%
51. ábra. A Rétszilasi-halastavak ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B) Természetvédelmi vagyonkezelésben csak a Sáregresi-legelő van (19%), magánvagyon (46%) és egyéb állami tulajdon (35%) mellett (51. ábra). Az élőhelyeket tekintve a ramsari területen a halastavak vízfelülete uralkodik (63%), nádas 21%-ban részesedik, és alföldi viszonylatban jelentős az erdők (8%) jelenléte. A szántók aránya 6%.
30. táblázat. Veszélyeztető tényezők a jelöléskor és jelenleg Veszélyeztető tényező Jelöléskor Jelenleg
Vízminőség 2 1
Vízmennyiség 0 0
Nádgazdálkodás 0 0
Szukcesszió 0 0
Vízpart beépítése 0 0
Horgászat-halászat 2 2
Turizmus 0 2
Vadállomány 2 1
Invazív fajok 0 0
Összesen 6 6
Az 1997-ben ramsari területté nyilvánított vizes élőhely veszélyeztető tényezőinek jelentősége csökkent a vízminőség és a vadállomány esetében. Nőtt a területen a turisztikai hasznosítás, a látogatásból eredő negatív hatás. A Sárvíz-csatona tápanyagokban, kemikáliákban gazdag vizet szállít a tavakba. A terjedő nádas állomány nem megfelelő kezelése szintén újonnan jelent meg. A természeti értékek megőrzése érdekében módosult a halgazdálkodás, és 2003-ban a Sáregresi-legelő rekonstrukciója is megtörtént. Összességében nem változott a terület veszélyeztetőinek helyzete (30. táblázat).
4.3.3.3. Pacsmagi-halastavak
Veszélyeztető tényezők a ramsari jegyzékre jelöléskor
1997-ben a ramsari terület veszélyeztető tényezői az intenzív halastavi gazdálkodás és a vadászat voltak. A környező területek mezőgazdasági hasznosítása erős eutrofizációs hatást fejtett ki az Koppány-patakon keresztül, tavaszi nádégetés is jelentős. Veszélyeztető tényezők jelenleg: a tulajdonviszonyok és földhasználat az alábbiak szerint oszlanak meg:
A
Magán 40%
Állami
59% Önkorm.
1%
B
szántó 13%
kiv ett (töltés) 19%
nádas 12%
erdő 4%
v íz 22%
gy ep 30%
52. ábra. A Pacsmagi-tavak ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B) A tulajdonszerkezetre jellemző az állami tulajdon (59%) és a magánvagyon (40%) jelentős hányada (52. ábra). Az élőhelyeket tekintve a ramsari területen a gyepek fordulnak elő legnagyobb arányban (30%), majd a halastavak vízfelülete (22%), a szántó 13%-ban, a nádas 12%-ban részesedik. Erdők 4%-ban fordulnak elő.
31. táblázat. Veszélyeztető tényezők a jelöléskor és jelenleg Veszélyeztető tényező Jelöléskor Jelenleg
Vízminőség 2 0
Vízmennyiség 0 0
Nádgazdálkodás 1 0
Szukcesszió 0 2
Horgászat-halászat 1 0
Turizmus 0 0
Vadállomány 2 1
Invazív fajok 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 6 3
A veszélyeztető tényezők jelentősége csökkent a vízminőség tekintetében, a tavaszi nádégetések megszűntek. A vízivad-vadászatot 1997-ben korlátozták2, de mint veszélyeztető tényező nem tűnt el teljesen. A tavak feltöltődése, iszapolódása az utóbbi tíz évben vált komoly veszélyeztető tényezővé, amely visszaszorítására lépéseket tettek. A halgazdálkodást is sikerült úgy módosítani, hogy a természeti értékekre jobban odafigyelnek jelenleg (31.
táblázat). Összességében csökkent a területre ható veszélyeztető tényezők jelentősége.
4.3.3.4. Biharugrai-halastavak
Veszélyeztető tényezők a ramsari jegyzékre jelöléskor
1997-ben a ramsari terület fő veszélyeztető tényezői az intenzív halastavi gazdálkodás és a vadászat voltak. A környező területek mezőgazdasági hasznosítása jelentős eutrofizációs hatást fejt ki, a Körösök határon túli területekről szállítanak szennyezést.
Veszélyeztető tényezők jelenleg
A Biharugrai-halastavak ramsari terület tulajdonviszonyai és földhasználata jelenleg az alábbiak szerint oszlik meg:
Állami 86%
Önkorm.
5%
Magán
9% gyep
15%
nádas 18%
víz 63%
erdő 4%
szántó 6%
53. ábra. A Biharugrai-tavak ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B) A tulajdonszerkezetre jellemző az állami vagyon magas aránya (86%), a természetvédelmi vagyonkezelés kis jelentőségű. A fennmaradó rész önkormányzatok tulajdonában van. Az élőhelyeket tekintve a ramsari területen a halastavak vízfelülete uralkodik (63%), nádas 21%-ban részesedik, és alföldi viszonylat21%-ban jelentős az erdők (4%) jelenléte. A szántók aránya 6%
(53. ábra).
32. táblázat. Veszélyeztető tényezők a jelöléskor és jelenleg Veszélyeztető tényező Jelöléskor Jelenleg
Vízminőség 1 1
Vízmennyiség 0 1
Nádgazdálkodás 0 1
Szukcesszió 0 0
Vízpart beépítése 0 0
Horgászat-halászat 2 0
Turizmus 0 0
Vadállomány 2 1
Invazív fajok 0 1
Egyéb 0 0
Összesen 5 5
A jelölés óta a vízminőség továbbra sem javult lényegesen, azonban a két mocsár (Sző-rét és Ugrai-rét) vízellátása problémás száraz években. A nádas terjedése újabb probléma, mely az ősi mocsarakat is fenyegeti. Csökkentek a halászati hasznosítás negatív hatásai. A vadászati nyomás is kisebb a területen. Az elmúlt tíz évben terjedt el több invazív növényfaj (32.
táblázat). Összességében nem változott a terület veszélyeztető tényezőinek jelentősége.
4.3.4. Természetes tavak, mocsarak 4.3.4.1. Kis-Balaton
Veszélyeztető tényezők a ramsari jegyzékre jelöléskor
1979-ben a ramsari terület fő veszélyeztető tényezője a vízminőség-védelmi beruházás volt, amelyet a Zala által szállított nagy mennyiségű szerves anyag nádasmezőn keresztül történő megszűrésére terveztek. A feliszapolódás és a nem megfelelő halászat szintén veszélyeztető tényezők voltak. Veszélyeztető tényezők jelenleg:
A terület tulajdonviszonyai és földhasználata jelenleg az alábbiak szerint oszlik meg.
A
állami 100%
B
szántó 22%
gyep 11%
víz 14%
erdő 9%
nádas 43%
54. ábra. A Kis-Balaton ramsari terület tulajdonviszonyai (A) és földhasználata (B) A Kis-Balaton teljes egésze állami tulajdonban van, vízügyi vagyonkezelésben. Az élőhelyeket tekintve a ramsari területen a nádas uralkodik (43%), szántók a terület 22%-át teszik ki, a vízfelület 14%-ot, a gyepek 11%-ot (54. ábra). Az erdős területek aránya is jelentősnek mondható (9%).
33. táblázat. Veszélyeztető tényezők a jelöléskor és jelenleg Veszélyeztető tényező Jelöléskor Jelenleg
Vízminőség 3 2
Nádgazdálkodás 1 0
Szukcesszió 0 0
Vízpart beépítése 0 0
Horgászat-halászat 2 1
Turizmus 0 1
Vadállomány 1 0
Invazív fajok 0 1
Összesen 7 5
A vízminőség-védelmi beruházás a befejezés előtti stádiumban van, sikerült a természeti értékek megőrzését a terv kialakítása során a korábbiakhoz képest jobban érvényesíteni.
Ehhez a tervezett beruházás jelentős módosítása kellett (az üledék foszfor-visszabocsátásnak kimutatása és a Zala-vízgyűjtőn végrehajtott szennyvíz-tisztítás miatt), de továbbra is veszélyeztető tényező maradt. A nádgazdálkodás veszélyeztető tényezőként megszűnt, a horgászat-halászat és a vadászat veszélyeztetésének jelentősége is csökkent. Nőtt viszont a térség turisztikai használata (pl. polgári repülőtérré alakult Sármellék), és az invazív fajok
4.3.4.2. Nyirkai-Hany
A vizes élőhely 2006-ban lett ramsari terület.
A
állami 100%
B
víz 96%
nádas 3%
7