HA A BŰNÜGYI ELJÁRÁS GYORSAN VÉGÉHEZ ÉR, ELMARAD AZ INTERPELLÁCIÓ

(A Magyarország tudósítójától.) Egységespárti körökből kapott értesülésünk szerint erre a hétre érdekes interpelláció készült a Kovács testvérek bűnügyével kapcsolatosan. Az interpellációt a miniszterelnök környezetéhez tartozó egységespárti képviselő akarta elmondani, aki azok közé tartozik, akik a Gömbös-csoporttal szemben a helyzet sürgős tisztázását követelik. Ez a képviselő az ellenzéki vezér politikusokkal is érintkezett és megszerezte mindazokat az adatokat, amelyek interpellációjának anyagához szükségesek. A szerdai interpellációs napra készült ez az ellenzéki körökben különösen nagy érdeklődéssel várt felszólalás, amely meg akarta világítani a Kovács-ügy összes, még homályban

lévő részleteit.

Az interpelláció anyaga ugyanis kiterjeszkedett volna mindazokra a kérdésekre, amelyeket Rassay Károly az indemintás³⁴¹ vitája alkalmával elmondott beszédében csak futólagosán érintett. Közben azonban, mielőtt még az interpellációt az egységéspárti képviselő bejegyezte volna, értesítést kapott, hogy Fábián Béla fog ebben a kérdésben felszólalni.

Közölték a képviselővel azt is, hogy Fábián Béla interpellációjára a

341 indemnitás = az országgyűlés által megszavazott törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy egy meghatározott időpontig, de legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépéséig az állam pénzügyeit az előző évi költségvetés szerint intézze.

187

kormány részéről válaszolnak. Erre az illető egységes párti képviselő egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, és felszólalását elhalasztotta, hogy bevárja a miniszterelnök által kilátásba helyezett erélyes intézkedéseket.

A Kovács testvérek ügyének kiderülése előtt ugyanis, mint már ismeretes, Vázsonyi Vilmos és Rassay Károly jelentek meg Bethlen István gróf miniszterelnöknél és feltárták előtte, hogy milyen szétágazó és szövevényes bűnügyei állanak szemben.

Ismertették a miniszterelnök előtt a készülő merényleteket és kérték a legsürgősebb rendszabályokat. A miniszterelnök a tárgyalások során a következő meglepő kérdéssel fordult Rassay Károlyhoz: –Ismered a Kettőskereszt Vérszövetséget? Rassay meglepetve válaszolt: –Csodálkozom, kegyelmes uram, hogy éppen tőlem kérdezed ezt. Miért nem fordulsz országos főkapitányodhoz, aki minden bizonnyal jobban van informálva a Kettőskereszt Vérszövetségről, mint én?

A miniszterelnök ezután csakugyan részletesen informálódott a Kettőskereszt Vérszövetségről, annak működéséről és céljairól és kijelentette, hogy a kapott adatok birtokában tisztázni fogja ennek a titkos szervezetnek az ügyét.

Az az egységes párti képviselő, aki ebben az ügyben, különösen pedig a Kettőskereszt Vérszövetség ügyében a képviselőházban interpellálni akar, azért helyezkedett várakozó álláspontra, mert a miniszterelnök az ellenzéki vezérpolitikusoknak kijelentette, hogy a Kovács testvéreknek az ügyét a leggyorsabban főtárgyalásra fogja vitetni. Amennyiben bármilyen módon az ügynek elposványositása, vagy elhúzódása volna tapasztalható, az említett interpelláció a parlamentben az egységes párti képviselő részéről feltétlenül el fog hangzani. Ebben az interpellációban

188

követelni fogja, hogy sürgősen tisztáztassanak a háttérben lévő részletek, és fel fogja tárni nemcsak a Kovács testvérek ügyét, hanem a Kettőskereszt Vérszövetségnek minden titkos anyagát, amely már az interpellálni készülő képviselő birtokában van.

A miniszterelnöknek az ellenzéki politikusokkal folytatott tárgyalásai során Bethlen kijelentette az ellenzékieknek, hogy a nyomozás kizárólagos vezetésével Marinovich Jenő³⁴² budapesti főkapitányt bízta meg, aki attól a pillanattól kezdve, amikor az ellenzéki képviselők közbelépése megtörtént, Pintér Ernő rendőrtanácsossal együtt folytatta a nyomozást. Amennyiben a miniszterelnök állal kilátásba helyezett energikus eljárást nem folytatnák le sürgősen, illetve az ügyészségnek vádirata rövidebb idő alatt nem kerülne nyilvánosságra, az egységes pártnak az a csoportja, amelynek vezető tagja készült az említett interpellációt elmondani, megbízható forrásból szerzett értesülésünk szerint.

Felmerült ugyanis a nyomozás során az, hogy a Nemzeti Múltúnk Kulturális Társasága által foganatosított gyűjtések voltaképpen nem ennek a társaságnak céljait szolgálták, hanem az eddig még háttérben lévő titkos szervezetek céljait, amely titkos szervezetről a miniszterelnök az ellenzéki politikusoknál érdeklődött.

Ennek a szervezetnek, – amelyet Rassay Károly parlamenti beszédében, mint Kettőskereszt Vérszövetség szervezetet jelölt meg– a vezetőségében előkelő férfiak foglalnak helyet. Úgy értesültünk, hogy benne vannak magas állású tisztviselők is. Innen magyarázzák ellenzéki körökben azt is, hogy a Kovács testvérek

342 Marinovich Jenő (1868–1942), jogász, rendőri vezető, 1921–1928 között a magyar királyi államrendőrség budapesti főkapitánya.

189

ügyében bizonyos oldalról támogatás jelentkezett és innen eredhet a támogatása az egész gyűjtési akciónak. Innen magyarázzák a hatósági pecsétet a Kovács testvérek gyüjtőívén. A Kettős Kereszt Szövetség útján történhetett meg az is, hogy a Nemzeti Múltúnk Kulturális Társaságnak fővédnökségét a félrevezetett József Ferenc főherceg,³⁴³ nem pedig mint a lapok tévesen írták, József főherceg³⁴⁴ elvállalta.

A főhercegék hír szerint azután a minisztériumban érdeklődtek, vajon a Nemzeti Múltúnk Kulturális Társaság milyen célzattal alakult. Az onnan érkezett megnyugtató válasz után fogadta cl a főherceg a védnökséget. Természetesen még homályban maradt az a körülmény, vajon az illető minisztériumban milyen információ alapján adtak véleményt a Nemzeti Múltúnk Kulturális Társaságról, amelynek alapján a főherceg a védnökséget elfogadta.

A kérdéseknek ezek az újabb részletei, mint előrelátható, izgalmakat válthatnak még ki a parlamentben. Nagyon sok függ

343 Habsburg–Lotaringiai József Ferenc (1895–1957) főherceg, József Ágost főherceg fia, a Habsburg család magyar ágának tagja, József nádor dédunokája, katonatiszt, a felsőház tagja. A második világháborúban részt vett a felvidék visszafoglalásában, majd 1945-ben nyugati emigrációba távozott. 1957-ben hunyt el Portugáliában.

344 Habsburg–Lotaringiai József Ágost (1872–1962) főherceg, a Habsburg család magyar ágának tagja, József nádor unokája, a Horthy-korszak aktív politikusa, a felsőház tagja, 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A nyilas hatalomátvétel után katonatisztként hűséget esküdött Szálasinak, majd 1944 végén az Egyesült Államokba menekült. 1962-ben, németországi emigrációban hunyt el.

190

természetesen attól, hogy a miniszterelnök és az igazságügy minisztérium miképpen fognak tudni erélyes kézzel belenyúlni ebbe a darázsfészekbe.

191 12.

A PESTI HÍRLAP³⁴⁵ CIKKE, 1923. NOVEMBER 29, P. 9-11.

MÁRFFYRA, MAROSIRA ÉS SZÁSZRA