H z -re vonatkoz´ o eredm´ enyek megjelen´ıt´ ese

– A megfigyel´esi pont azimut´alis koordin´at´aj´at a szimmetriapontba helyezve, (y⁰ = 0), h´arom k¨ul¨onb¨oz˝o frekvenci´ara jelen´ıtettem meg a Hz t´erkomponenst, a forr´asra jellemz˝o t´erfrekvencia ´es a forr´as relat´ıv m´eret´enek f¨uggv´eny´eben, l´asd A.8 ´abra.

Meg´allap´ıthat´o, hogy a sz´am´ıtott Hz f¨uggv´eny, az ´altalunk vizsg´alt id˝o v´altoz´o szerinti teljes frekvencia-tartom´anyban, a forr´as karakterisztikus hull´amhossz´ a-nak f¨uggv´eny´eben monoton cs¨okken˝o, -az extr´em kis relat´ıv forr´as m´eret eset´et˝ol eltekintve- minden vizsg´alt azimut´alis kiterjed´es eset´en. Fontosnak tartom kiemelni, hogy -m´ıg a Hy csek´ely m´ert´ekben f¨ugg¨ott a frekvenci´at´ol, addig- a Hz nagyon intenz´ıv frekvenciaf¨ugg´est mutat. Az 1mHz-re vonatkoz´o ´abr´at k¨ul¨on megje-len´ıtve -A.9 ´abra-, j´ol l´athat´o ez a trend ´es az anom´alis kiemel´es kis G´ert´ekekre.

Altal´´ anosan meg´allap´ıthat´o tov´abb´a, hogy viszonylag nagy forr´as hull´amhossz es-et´en (Λ<5·10^{−6 1}_m) a forr´as kiterjed´ese ´erdemben nem befoly´asolja az elm´eletiH_z f¨uggv´enyt.

– Az Hz-t, a Λ−f s´ıkon meghat´arozott ´ertelmez´esi tartom´any f¨ol¨ott ´abr´azoltam, G= 10_Λ¹ forr´as kiterjed´es felt´etelez´ese mellett: l´asd A.10 ´abra. Az ´abra alapj´an

A.6. ´abra. Sz´am´ıtott H_y g¨orb´ek: a 10.000km (k´ek), m´ıg a m´asik 100km-es forr´ as-hull´amhossz felt´etel mellett meghat´arozott (piros) f¨uggv´enyek. A h´arom al´abra, a kor´abban r¨ogz´ıtett h´arom alapkonfigur´aci´onak felel meg.

a)

b)

A.7. ´abra. A h´arom alapkonfigur´aci´o esete a) kv´azi s´ıkhull´am, b) 100km-es forr´as hull´amhossz feltev´es eset´en.

A.8. ´abra. H´arom k¨ul¨onb¨oz˝o frekvencia eset´en l´athat´o azH_z f¨uggv´eny, a forr´asra jellemz˝o t´erfrekvencia ´es a forr´as relat´ıv m´eret´enek f¨uggv´eny´eben.(y⁰ = 0)

A.9. ´abra. Sz´am´ıtott H_z f¨uggv´eny a forr´as m´eret´enek ´es karakterisztikus t´erfrekvenci´aj´ a-nak f¨uggv´eny´eben,f = 1mHz-en.

A.10. ´abra. Az elm´eleti H_z f¨uggv´eny, a forr´as karakterisztikus t´erfrekvenci´aj´anak ´es az id˝obeli frekvenci´anak f¨uggv´eny´eben,G= 10_Λ¹.

elmondhat´o, hogy alacsonyU LF frekvenci´akon, a forr´as geometri´aja sz´amottev˝oen m´odos´ıtja a H_z ´ert´ek´et.

– Az eredm´enyek tov´abbi szeml´eltet´ese ´erdek´eben, ism´et ´abr´azoltam a k´etv´altoz´osH_z f¨uggv´eny, k´etf−Hz s´ıkkal p´arhuzamos s´ıkokkal alkotott metszet´et. Ezzel gyakor-latilag a sz´am´ıtott H_z-t a frekvencia f¨uggv´eny´eben jelen´ıtem meg, k´et k¨ul¨onb¨oz˝o forr´asgeometria felt´etelez´ese mellett. Az impedancia attrib´utumain´al ismertetett k´et alapeset a k¨ovetkez˝o:

1. forr´as hull´amhossz _Λ¹ = 100km, m´asr´eszt

2. A 10.000km-es forr´as hull´amhossz,(kv´azi s´ıkhull´am feltev´essel ekvivalens) A g¨orbep´arokat szint´en h´arom param´eter konfigur´aci´o mellett vizsg´altam meg, hogy a forr´as kiterjed´es´enek, illetve a megfigyel´esi pont relat´ıv helyzet´enek hat´as´ar´ol is kapjak inform´aci´ot:

a) G = 10_Λ¹, y⁰ = 0 -nagy m´eret˝u forr´as, megfigyel´esi pont a forr´as azimut´alis szimmetria pontja alatt, illetve

b)G= ¹_2Λ¹, y⁰= 0 -viszonylag kis kiterjed´es˝u forr´as, tov´abbra is a forr´as szimmetri-apontja al´ol ´eszlelve, v´eg¨ul

c)G= 10_Λ¹, y⁰= ¹_2Λ¹ -nagy kiterjed´es˝u forr´as, a megfigyel´esi pont f´el hull´amhosszal kimozd´ıtva a szimmetria pontb´ol.

Az ´abra h´armasokat egym´as mellett jelen´ıtettem meg, a k¨ovetkeztet´esek szeml´ elete-sebb bemutat´asa ´erdek´eben, A.11 ´abra. Egy´ertelm˝uen meg´allap´ıthat´o, hogy a forr´as geometri´aj´at meghat´aroz´o t´erbeli hull´amsz´am param´eter v´altoz´asa, a teljes peri´odus tartom´anyban megjelenik az elm´eleti Hz viselked´es´eben. Az elt´er´es m´ert´eke az els˝o ´es harmadik esetben sem tekinthet˝o egyenl˝onek, de a g¨orb´ek lefut´as´at tekintve k¨ul¨onb¨oznek a m´asodikt´ol. Ez azt jelenti, hogy a forr´as kiterjed´ese ´erdemben be-foly´asolja a k´et sz´els˝os´eges forr´asgeometria mellett kialakul´o felsz´ıniHz k¨ul¨onbs´eg´et.

Tov´abb´a az is kit˝unik, hogy a megfigyel´esi pont relat´ıv helyzete jelent˝os m´ert´ekben befoly´asolja a Hz komponenst. Ez a hat´as szeml´eletesen ´ugy k´epzelhet˝o el, mintha egy ´aramj´arta egyenes vezet˝o k¨ornyezet´eben, az ´aramir´anyra mer˝oleges ir´anyban elmozdulva mind a m´agneses t´er ir´anya, mind annak er˝oss´ege v´altozik. Ennek felel meg, hogy a szimmetriapontb´ol kimozdulva vertik´alis komponense is lesz a t´ernek.

Annak ´erdek´eben, hogy a h´arom alapkonfigur´aci´o eset´eben eredm´eny¨ul kapott f´azis g¨orb´eket ¨ossze ¨osszehasonl´ıthassuk, k´et tov´abbi ´abr´at jelen´ıtettem meg, A.12 ´abra.

Aza) al´abra mutatja, hogy kv´azi s´ıkhull´am eset´eben hogyan viszonyul egym´ashoz a

A.11. ´abra. Sz´am´ıtott H_z g¨orb´ek: a 10.000km (k´ek), m´ıg a m´asik 100km-es forr´ as-hull´amhossz felt´etel mellett meghat´arozott (piros) f¨uggv´enyek. A h´arom al´abra, a kor´abban r¨ogz´ıtett h´arom alapkonfigur´aci´onak felel meg.

h´arom g¨orbe, m´ıg ab) al´abra 100km-es forr´as hull´amhossz mellett mutatja ugyanezt.

Meg´allap´ıthat´o, hogy s´ıkhull´am k¨ozel´ıt´es mellett aH_z f¨uggetlen a megfigyel´esi pont helyzet´et˝ol, valamint -legal´abbis G = ¹_2Λ¹ forr´askiterjed´esig- k¨oz¨omb¨os a forr´as azimut´alis ir´any´u m´eret´ere n´ezve is. T´erben v´altoz´ekonyabb forr´as geometria eset´en viszont a forr´as m´erete ´erdemben befoly´asolja aHz f¨uggv´eny menet´et.