1. INFORMÁCIÓKÖZLŐ HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE
1.2. H ÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE VILÁGSZERTE
Ebben az elnevezésben benne foglaltatnak az elektromechanikus hálózatok is. Néhány szabadalom:
1837: Samuel Morse – kézi távíró, Morse ABC 1854: David Hughes – távgépíró
1876: Graham Bell – távbeszélő
1878: Edison, Puskás Tivadar – kézi kapcsolású kapcsoló központ 1889: Almon Strowger – automata kapcsoló
(Megjegyzés: ez az ember egy temetkezési vállalkozó volt, és azért találta fel az automata kapcsolóközpontot, mert egy konkurens temetkezési vállalat vezetőjének felesége ült a kézi kapcsolású központban, így mindig saját férjét kapcsolta haláleset alkalmával.)
Az AT&T (American Telegraph and Telephone) monopólium (Bell nyomán) spontán alakult ki, majd a monopólium ellenes törvények értelmében később kötelezték, hogy az Amerikán kívül használt készülékek gyártását Amerikán kívülre helyezze. Így jött létre az ITT (International Telegraph and Telephone), amely főleg Európában gyártott. Ez volt az első lépés a monopol helyzet megszűntetésére Amerikában, amely egyúttal nagy lökést adott az európai fejlődésnek.
A II. Világháború alatt Európa lerombolta felépített értékeit, a háború a szakemberek kivándorlásával vagy eltűnésével járt, a gyárak és a berendezések jelentős mértékben elpusztultak. Így ismét az USA-ra helyeződött a hangsúly a távközlés fejlesztésében (tranzisztor, tárolt programú vezérlés, PDH, SDH).
Az amerikai dominancia 1980-ig nagyon jelentős volt, és még most is Amerikáé a vezető szerep, de bizonyos területeken (pl. mobil távközlés, ATM, ISDN) Európa előrébb jár. Az 1980-as évek közepén az AT&T-t 7 részre szabdalták („Bell Baby”-k) – egy per miatt – és ma már nem gyárt semmit. A gyártást a Lucent, majd az Avaya vette át.
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Millió darab
Forrás: European Information Technology Observatory, 2002, EITO; http://www.eito.com Ami fontos az ábrából:
- vezetékes és mobil metszéspont hol van (2001) - mobil nagyon gyors felfutású
- vezetékes telítődő.
Ami érdekes: az emberek 20%-a használ telefont, 50% soha nem is látott.
1.2.1. Elektronikus hálózatok fejlődése
Mai helyzet Nyugat-Európában
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Millió darab
Telefon fővonal Mozgótelefon ISDN vonal KábelTV előfizető Internet felhasználó GPRS felhasználó WLAN felhasználó
Amit érdemes megfigyelni, hogy Európában megcserélődött az ISDN és a CaTV szerepe. Ezzel kapcsolatosan két dolgot említünk meg.
Az USA-ban régebben a CaTV nem nyújthatott távközlési szolgáltatást és fordítva.
Az ISDN (Integrated Services Digital Network): Európában terjedt el, mivel európai találmány.
1.2.2. Modellezés – logisztikai görbe
Általában a technológiai, társadalmi és természeti képződmények fejlődését egy tipikus fejlődési görbével („életgörbe”) jellemezhetjük. Egy tipikus fejlődési görbe a következő módon néz ki:
Jellemzi a kezdeti exponenciálisan növekvő szakasz, aztán a lineárisan növekvő szakasz, majd a lassú telítődés következik (itt tart például ma a vezetékes távközlő hálózat), és végül az elkerülhetetlen hanyatlás következik. Mindez modellezhető a logisztikai görbével. Ez egy analitikus függvény, melynek vannak szabad paraméterei, így a konkrét problémához illeszthető.
A függvény a következő differenciálegyenletnek tesz eleget:
( )
ahol t az idő és L(t) a terjedelem, a meredekségi tényező és k a maximális populáció.
Az összefüggésben az L(t) tényező a meredekség kezdeti növekedését fejezi ki, amikor egyre több felhasználónak érdemes igénybe venni a szolgáltatást, mert egyre több felhasználóval lehet kommunikálni. A [k - L(t)] tényező másrészről a telítődést fejezi ki, amikor a meredekség csökken, mert az L(t) értéke közeledik a maximális populációhoz.
ahol: m a kezdeti feltétel, meghatározása a következő egyenletből lehetséges:
m
1.2.2. Modellezés
Az Európai mozgó távközlésre illesztve a görbét, a következő paraméter-értékek adódnak:
(t=0 időpontnak az 1991-es GSM helyzetet véve) k = 415 [millió]; m = 600; L(0) = 0,7; = 0,75/év.
Az eredeti, és az illesztett görbe viszonyát mutatja a következő ábra:
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Millió darab
Ny-Eu. mozgótelefon ellátottsága Logisztikai görbe
1.2.3. Gazdasági hatások
A mostani helyzet: a távközlő hálózatok elterjedtségét a távbeszélő fővonalak számával lehet lemérni. Ez az egy főre jutó GDP függvényében közelíthető lineáris regressziós egyenessel, amely átmegy az origón:
0 elterjedtségnek neveznek. Vízszintesen az egy főre jutó GDP-t ábrázoltuk.
Az ábra jelentése, hogy minél nagyobb egy ország nettó összterméke, annál fejlettebbek a távközlő hálózatai.
Magyarország a görbe fölött van, ez kedvező helyzet.
A fejlődést 2 tényező szabályozza:
- az alaptechnológiák hogyan fejlődnek - a fizetőképes kereslet hogyan fejlődik.
A fizetőképes keresletet kétféleképpen is elemeztük:
- hogyan fut fel 1 új szolgáltatás, pl.: mozgó távközlés
- egy olyan szolgáltatás, ami már jól bevált hosszú évek alatt, milyen struktúrát vesz fel a fizetőképes kereslet függvényében.
1.2.4. Fejlődés – recesszió
1.2.4. Fejlődés – recesszió:
Minden gazdasági folyamatra jellemző, hogy a fejlődést időnként recesszió töri meg.
Az információközlő hálózatok recessziója 2000 környékén kezdődött, és két oka van.
Tőzsdei hatások (USA)
A mozgó távközlés gyors fejlődése miatt (kb. 10 év alatt utolérte a vezetékest) a tőzsde túlfutotta magát, a papírérték jobban ment fel, mint ahogy azt a fejlődés később igazolta volna. (Magyarul túlértékelték a fejlődés sebességét.) Az emberek hitelből élnek, a cégek helyzetét a tőzsdén elfoglalt helyük határozzák meg.
Az informatika terén a .com („dot com”) társaságokat érdemes megemlíteni, melyek úgy gondolták, hirtelen meg tudnak majd gazdagodni Internetes szolgáltatásokból. Ellenben a mozgó távközlés fejlődése lelassult, a .com társaságok elbuktak, ez visszavetette a fejlődést – az általános kiábrándulás miatt.
A 2001. szeptemberi események is fékezték a gazdaságot.
Tőke kivonás hatása (EU, lásd később)
UMTS (Universal Mobile Telecommunications System, egyetemes mozgó távközlő rendszer): ez egy ígéretes technológia, mely vagy ATM gerinchálózatra épülő, IP-vel kombinált, vagy tisztán IP-s („all IP”) megoldással 100 kb/s-2 Mb/s-os hozzáférési sebességet garantál (a sebesség az állomás mozgási sebességétől függ). Az ATM+IP telepítése már folyik, a tisztán IP jellegű megoldást most szabványosítják.
Ez alapvetően egy számítógépes technológia. Árverésen lehetett az ezzel kapcsolatos koncessziós jogokat megvásárolni az államtól. (Az állam eladta a jogot különféle társaságoknak, esetleg időleges jelleggel.) A koncessziós jogok ára néhány európai országban:
Anglia 38,2 milliárd euró Olaszország 12,5 milliárd euró Németország 49,7 milliárd euró
Ezek a pénzösszegek hatalmasak, összemérhetőek Magyarország éves jövedelmével. A cégek hitelt vettek volna fel ezen összegek kifizetésére, de a bankok nem hiteleztek, mert nem látták, hogy a befektetés megtérülne, így végül a pénzt a távközlésből vonták el. Ez a lépés túl korainak bizonyult, hiszen még nem volt érett az UMTS, nem volt rá olyan igény, hogy ez a befektetés megtérüljön. (Alapvetően politikai hiba.)
Meg kell említeni, hogy Japánban már működik az UMTS-nek megfelelő 3. generációs (3G) rendszer, a Deutsche Telecom T-Mobil vállalata pedig éppen most helyezte üzembe az UMTS rendszert.
A két hatás eredménye
Az az előny, amit Európa szerzett a GSM révén Amerikával szemben, szertefoszlott. (Az előny abból származott, hogy amerikai mozgó távközlésre vonatkozó szabvány nem bizonyult olyan sikeresnek, mint a GSM.)
Mindkét földrészen sok termelő egységet leépítettek vagy bezártak, összességében kb. 50%-os leépítésre került sor.
Szerencsére Magyarországot nem érintette jelentősen ez a válság; nálunk nem voltak nagy mértékű leépítések, ugyanis a Magyarországra telepített intelligens termelő egységek (szoftverház, regionális tudásközpont, fejlesztés, kutató labor) világviszonylatban tekintve költség-hatékonyak. A GSM fejlődése nálunk 2000 óta is töretlen.