9–12 HÓNAPOS KOR KÖZÖTT
ÉRZÉKSZERVEK, ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS
LÁTÁS
Tipikus, egészséges fejlődésmenet Aktuális állapot 9 hónapos korban
Leeső játéknak, tárgynak utána néz;
Mélységet észlel.
Aktuális időszak fejlődésmenete
A látás alapvető funkciói a látószerv tekintetében ebben az időszakban már megfelelően kialakultak a piciknél. A vizuális figyelem, a látottak, a látott élmények feldolgozása érlelődik a sok-sok mozgás és manipuláció, finoman hangolt és irányított tevékenység során. Kitágul a tér, egyre nagyobb kihívások várják a gyermekeket. A felegyenesedés is más rálátást ad a világra. A teret, a tereptárgyak egymás-hoz való viszonyát, a mélységet és magasságot tanulják észlelni, feldolgozni, integrálni a többi érzék-szervtől érkező információkkal, és mozgásukat ehhez igazítani. A térben a szem működését folyama-tosan tréningező helyzetek nyílnak: fixálás, tekintetváltás, akkomodáció stb.
A finommotoros tevékenységek a kezek távolságában fókuszált, pontos vezérlést igényelnek. A lá-tás irányítja a pontos nyúlást, a mozdulat irányát, amplitúdóját (vagyis mennyit kell mozgatni a karon). Ezzel párhuzamosan a részletek megfigyelése nemcsak a térben, három dimenzióban, ha-nem a síkban is egyre érdekesebbé válik a csecsemőnek. Ez idő alatt jön el a könyvek nézegetésé-nek ideje. Most már érdekli a síkban megjelent forma, melyet azonosítani tud térbeli megfelelőjé-vel. Kezdetben a gömb-kör, majd a többi síkidom is fokozatosan lesz számára azonosítható.
Általánosan adható tanácsok
A megfelelő téri kihívások ebben az időszakban nagyon fontos tanulási és gyakorlási lehetőséget nyújtanak a kicsiknek. Kérdezze meg a szülőket, mennyit van levegőn a gyermek, mennyit tartóz-kodnak játszótéren, vagy sokat sétálnak-e, ha igen, hogyan utazik a csecsemő. Amennyiben a csa-lád kevésbé mozdul ki a lakásból, biztassa az édesanyát erre! Ne csak a levegőzés fontossága le-gyen az érv, hanem mondja el azt is, hogy a szabadban tanul meg messzebbre látni, a gyors mozgá-sokat megfigyelni, valamint a perspektíva miatt a téri viszonyokat mind jobban megismerni. Más fényviszonyok vannak a szabad levegőn. A természetes fényben láthatóak igazán a vetett árnyékok, a színek árnyalatai, ami mind a pontos észlelést segíti. Nem beszélve olyan gyönyörű látnivalókról, mint a fény játéka a mozgó leveleken, a felhő takarásából előbújó nap sugara. A fény-árnyék váltá-sakor a pupilla tágulását éli meg, és a szemhéjak zsugorításával védi a szemét. Az eső megfigyelése ablakon át, vagy az erkélyről, vagy bőrig ázva a nyári záporban megint más vizuális élmény, és a kicsi szemműködtetésének gyakorlására jó alkalom. A szülők mindig csodálkozva hallgatják végig ezeket a gondolatokat, és más szemszögből látnak rá erre a mindennapi eseményre.
CSECSEMŐKOR
Az összetett, sok részletet rejtő tárgyak nagyon izgalmas vizuális felfedezésre is alkalmasak. A gyerme-keknek kisebb méretben is érdekes megfigyelni a tárgyak egymáshoz viszonyított pozícióját. Mi miben van benne, előtte, mögötte, keresztezések stb. Erre valók a térben hajlított és összefűzött játékok különböző variációi.
Körülbelül 10 hónapos kortól nézegetik a kicsik úgy a könyveket, hogy az nem egy összetett tárgy a számukra, hanem valami, amiben színes dolgokat nézegethetnek. A gyermekeket ekkor még jobban érdeklik a fényképek, mint az absztrakt rajzok. Tegyenek javaslatot arra, hogy legyen a csecsemőnek egy saját, nyúzható fotóalbuma a családjáról, kedvenc játéktárgyairól, őróla és a napi tevékenységeiről stb. Ez az album nemcsak a látást fejleszti és a képnézegetési kedvre van jó hatás-sal, hanem a gondolkodást és a beszédet is fejleszti (lásd a nyelvi készségeknél). Vizuális szem-pontból a képek kicsit nagyítottabb formája észlelhető jól a számukra. Megkönnyíti a figyelem koncentrációját, ha olyan könyvet adnak neki, amelyben egy oldalon csak egy alak látható. A könyv mérete ideális, ha kinyitott állapotban nem lóg túl a kicsi vállszélességénél, 4–6 lapnál nem több a lapozhatósága. Jó, ha strapabíró anyagból van. Amelyik gyermek még sok mindent a szájába vesz, ezeken már esetleg a rágást gyakorolja. Legyen műanyag, mosható a könyvecske, a keményfedelűt pedig anyáékkal együtt nézegesse.
Egyéni fejlődési utak
A látási funkciókat minden életkorban és minden látogatáskor érdemes ellenőrizni, de szűrővizsgá-latot nem minden alkalommal igényel, elegendő a kicsi viselkedésének megfigyelése.
Ha azt tapasztalja, hogy a gyermek a térben nem mer eléggé bátran mozogni, vagy akadály esetén előbb odanyúl, mielőtt továbbmászna, vagy túl közel emeli a tárgyakat, esetleg ráhajol a játékaira, gyakran nyalogatja is, akkor fokozottabban kell figyelnie a látás minőségét. Gyakran tapasztalható-ak ezek a viselkedésformák a gyermeknél tapasztalható-akkor is, amikor még éppen hogy cstapasztalható-ak elkezdte például a mászást vagy fogzik. A nem megfelelő látás esetén azonban ezek általában együtt jelennek meg, a tárgyak nyelvvel történő letapogatása pedig „részletesebb” annál, mint ahogyan a sajgó ínyek miatt teszik. Szemészetre való irányítása elengedhetetlen, hiszen a látás segíti a felfedezést, és segítség nélkül beszűkül a gyermek érdeklődése.
A gyengébb látással élő babák számára némi átgondolással segíteni tudjuk a vizuális észlelést.
Ilyen segítség például a tárgyak megválasztásakor az erőteljesebb színek, leginkább a piros/vörös és fekete, a piros és sárga kontrasztos tárgyak kiválasztása. Azt is érdemes figyelni, hogy ezek kö-zül is melyik az, amelyik jobban tetszik, ennek megfelelően jobban látható a gyermeknek. A fotó-album maga ne legyen nagyobb, csak a benne lévő képek legyenek jobban nagyítva. Olyan köny-veket válasszanak nézegetésre, amelyben a képek fekete vonallal körbe vannak kontúrozva.
Eset, példa, illusztráció
Máté egy puha, műanyag babakönyvet gyömöszölt a szájába, amikor a védőnő megérkezett hozzá-juk. A múlt héten jártak szemészeten, és még a szemüvegére várnak. Az édesanya elpanaszolta, mennyire megijedt, mikor azt mondta az orvos, hogy erős szemüveggel kell korrigálni Máté látá-sát. A szemüveg kiválasztásában egy kedves optikus volt a segítségükre, aki megígérte, hogy egy-két napos próba után még van lehetőség egy másik szárra kicserélni azt, amit választottak.
„Addig, míg kész nincs, mit tudok tenni?” – kérdezte a védőnőt. „Válogassunk a játékai között, legyenek azok, amelyeket szívesen néz, és ha vesz neki valaki egy újat, akkor élénk színűt vá-lasszon” – kezdte a védőnő. – Mivel eddig is megfigyeltük, hogy Máté látása talán gyengébb,
9–12 HÓNAPOS KOR KÖZÖTT mint a kortársaié, ezért hoztam egy fekete alkoholos filcet. Ha ennek a műanyag könyvnek a képeit körberajzolom, meglátjuk, hogy a rágáson kívül érdekli-e már benne a kép is. Kipróbál-juk?” – kérdezte. „Ki, de utána nem adhatom oda neki, mert lenyalja róla a festéket!” – jegyezte meg az anya. „Majd együtt nézegetik! Akkor a figyelmét is jobban a képre tudja irányítani. Rág-csálnivalója van elég! Megcsináljuk?” – folytatta ügyes érveivel a védőnő. „Hát, lássuk!” – egyezett bele az anya. Amíg rajzolt a védőnő, tovább beszélgettek a szemüveg szoktatásáról.
Elmesélte, hogy amennyiben Máténak jó a szemüveg, akkor már a kezdetektől szívesen fogja viselni, de csak rövid ideig. Ez természetes, hiszen egy idegen tárgy az arcán, de arra kell vi-gyázni, hogy ne dobja el, ne rágcsálja. „A kérem-köszönöm játék már jól megy Máténak, mindig kérje el tőle, így majd megszokja, hogy odanyújtsa Önnek! Az elején figyelni kell, később már nem lesz gond vele. Ha azonban nem viseli el többszöri próbálkozásra sem, akkor vissza kell menni vele az orvoshoz, optikushoz, és pontosan elmondani, amit tapasztalt! Na, ez kész!” – fejezte be a kontúrozást. Leült Mátéval szemben, és a könyvet tartva az ujjával mutatta Máténak a képet, egyszerű szavakkal mesélt is róla. A kisfiú nagyon figyelt, pásztázta a körvonalat, izga-tott volt, és a lapozáskor örömmel csapkodott a könyvre. „Próbálja ki Ön is! Látom, Máténak nagyon tetszik.”
HALLÁS
Tipikus, egészséges fejlődésmenet Aktuális állapot 9 hónapos korban
Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, aki-nek a hangját hallja;
Nevének hallatán felfigyel;
Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te).
Aktuális időszak fejlődésmenete
A gyermek hallása ebben az időszakban minőségi tekintetben fog finomodni. Az alapvető hallási funkciók birtokában van, de dallamot inkább még a magas hangok tartományában képes jól, diffe-renciáltan érzékelni. Ahogyan az egyensúlya érik, úgy lesz képes a háta mögül érkező hangok for-rását is lokalizálni. A térben való hallása ezáltal még kifinomultabb lesz. Saját hangját is egyre finomabban hallja, ezért megjelennek a sziszegők és az affrikáták kezdeményei is a hangzói között (tssz). Hangerejét egyre jobban tudja szabályozni. Kedveli a hangoskodó játékokat, de suttogni még nem tud (lásd nyelvi fejlődés), a suttogó hangerőre azonban felfigyel. Egyre több hang jelenté-sét érti, és figyelmével számára lényeges zajokat, hangokat kitüntet, másokat figyelmen kívül hagy.
A játék közben kevésbé figyel a hangokra. Nevét azonban már a többi zajból, szövegből képes kihallani és felfigyelni rá. A folyamatos szövegben a szüneteket érzékeli jól, és hangadásaiban is ezeket a ritmusokat adja vissza, vagyis ciklizálni kezd.
Általánosan adható tanácsok
Általában javasolható ebben az életkorban a szülők és gondozók felé, hogy a gyermekeknek inkább magas hangfekvésben énekeljenek, mert a dallamot ebben a tartományban észlelik pontosab-ban. A mély hangú dünnyögésre még mindig inkább megnyugszanak, vagy el is alszanak.
CSECSEMŐKOR
A mondókázás fontosságára pedig azért kell felhívni a hallás szempontjából a figyelmet, mert eközben a csecsemők kiemelten, fokozottabban érzékelik a szüneteket, a ritmust, ami a be-szédészlelésnél, beszédértésnél nagyon fontos lesz! Beszélni, énekelni, mondókázni kell a gyer-mekkel ahhoz, hogy hallása, hallási figyelme megfelelően érett legyen a beszéd elsajátításához!
Egyéni fejlődési utak
Ebben az időszakban a kicsik hallásával kapcsolatban is leginkább a csecsemő magatartását kell figyelni. A hangzók gyarapodásának lelassulása, a hang elszíntelenedése, a hangosabb hangadások, vagy a hangadás csökkenése valamennyi életkorban intő jel. A korábban leírt krónikus középfül-gyulladás a szerzett hallássérülések kialakulásában jelentős százalékban jelenik meg okként. Az orvos azoknál a gyermekeknél, akiknek gyakran van felsőlégúti megbetegedése, fokozottabban figyeljen ezekre a jelekre, és kisebb gyanú esetén is javasoljon ellenőrző orvosi vizsgálatot.
Ebben az életszakaszban a kicsik úgy bele tudnak merülni játékukba, hogy nem figyelnek fel a zajokra, hangokra, esetleg hirtelen sírva fakadnak, megijednek, ha valami zaj váratlanul éri őket. Ez természetes velejárója a figyelem megosztásának egyelőre éretlenebb volta miatt. Jelezze a szülők felé, hogy sokat segítenek gyermeküknek, ha megpróbálják a hirtelen, erős zajoktól óvni. Ha már megijedt, akkor mutassák meg neki (ha még tudják), vagy próbálják megmagyarázni neki, mi volt, ami megijesztette. Például mutassák meg a turmixgépet és kapcsolják be úgy, hogy biztonságban, ölben van, vagy ha a mentőautó már elment, akkor a szirénát utánozva mondják, hogy már elment, nincs baj. Ne vegyék zokon a szülők, ha gyermekük játék közben nem figyel a megszólításra azon-nal. Ne emeljék fel a hangerejüket, hanem inkább egy szokatlan kopogással, füttyel vagy a kicsi megérintésével irányítsák magukra figyelmét.
Azonban amelyik kisgyermekkel rendszeresen így kell eljárni, hogy tevékenységéből kimoz-dítható legyen, ne mulassza el a családot hallásvizsgálatra irányítani!
ADAPTÁCIÓ, GONDOLKODÁS
Tipikus, egészséges fejlődésmenet Aktuális állapot 9 hónapos korban
Elrejtett tárgyat megkeres;
A tárgyakat összefüggésbe hozza egymással úgy, hogy összeütögeti azokat;
Tárgyat kérésre átad;
A játékot eldobálva várja, hogy visszakapja.
Aktuális időszak fejlődésmenete
Ezekben a hónapokban a gyermekek az aktív tevékenységeik és megfigyeléseik során szerzett ta-pasztalataikat már összerendezik és kezdik más helyzetekben is felhasználni. Például magukhoz tudnak húzni bármit, aminek van madzagja vagy rúdja. Ok-okozati összefüggéseket fognak felfe-dezni a tárgyak alapos vizsgálata során. Az összefüggések átlátása segíti őket abban, hogy már kétlépéses tevékenységet igénylő játékot is tudjanak tervezni, megjegyezni a mozdulatsor sorrend-jét, megtervezni és ügyesen kivitelezni a mozgásokat. Az emlékezetük olyan hosszan tartó – és a szokások is segítik ebben –, hogy fel tudják idézni, hol szoktak lenni a dolgok, illetve hol látta
9–12 HÓNAPOS KOR KÖZÖTT azokat utoljára. Kérésre az ismert tárgyakat (pl. labdát, macit, autót stb.) megkeresik a lakásban, többnyire még csak látható távolságon belül, de már nem kell a felnőtt mutatása segítségként. Amit viszont ők nem érnek el, arra rámutatnak az ujjukkal, hogy megszerezzék azt. Nagyon szeretnek rámolni, a kipakolás már nem okoz gondot számukra. A tárgyak eldobálása a felnőttek számára kicsit bosszantó tulajdonságuk, de ennek gyakorlása vezeti majd el őket a tárgyakkal való további manipuláció fejlődéséhez.
Általánosan adható tanácsok
A legfontosabb tanácsok ebben az időszakban a csecsemő biztonságára vonatkozzanak. Ebben a fejlődési szakaszban minden gyermek helyet változtat. Aktívan birtokba veszi a teret, hurcolja ma-gával a tárgyakat, és nem utolsósorban igyekeznek ott lenni, ahol a felnőttek. A nappali tartózko-dás, a játék tere legyen biztonságos, és a csecsemő számára átlátható. Segítsen úgy alakítani a teret, hogy a gyermeknek lehetősége legyen az édesanyját napközben, a játéka közben hallani vagy látni.
Biztonságban tudnak a kicsik bátran felfedezni! A biztonságot a veszélyforrások elkerülésével is növelni kell, ebből a szempontból is figyelje meg a környezetet!
A kicsik ilyenkor szeretnek dobálni! Magyarázza el a szülőknek, hogy ennek során azt tanulja meg a gyermek, hogyan kell elengedni a tárgyakat, és mennyi erőt kell ehhez befektetnie, hogyan tudja moz-dulatát irányítani, és az a tárgy hogyan repül! Ez már majdnem fizika! A tárgyak tulajdonságainak felfe-dezésében egy újabb dimenzió. Így könnyebb ezredszerre is visszaadni az eldobott tárgyakat.
Javasolják, hogy a szülők a játéktárgyakat ébredés után egy kosárba halmozva kínálják a kicsi-nek, hogy ő kipakolhassa azokat. Az érdekeseket előnybe részesíthesse, esetleg megtervezze, ho-gyan szerzi meg a legérdekesebbet legelőször. A kosárba esetleg vissza is lehet azokat rakni, ha máskor nem, akkor, amikor elpakolnak. Javasolják, hogy mindig a gyermek jelenlétében tegyék el a játékokat, hogy láthassa, mi történik, esetleg kedvet kapjon ő is egyet-egyet berakni a kosárba.
(Először természetesen újra ki fogja rámolni, és talán még gyorsabban, mint ahogyan berakja a felnőtt.) A nyugodt, rendszeres próbálkozás a csecsemő számára megfigyelhető tapasztalatot nyújt, és az utánzás segítségével előbb-utóbb ő is bele fog rakni egy-egy játékot a tárolóba. Van még ideje gyakorolni! Segítsen olyan játékot választani erre az időszakra, amelyekkel a kicsi megtapasztal-hatja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket, azt, hogy mi hogyan működik! Ilyenek azok a csör-gők, amelyekben látja a gyermek, mi mozog, zörög benne, vagy zenélő játékok, amelyeket gomb nyomásával bekapcsolnak. Jó játék a csecsemőknek készült harangok nyelvét megkeresni!
A tárgyállandóság alakulásában az elrejtett tárgyakat rendületlenül keresik. Ekkor azonban, még ha a tárgy egy másik helyen is tűnt el, az előző helyen fogják keresni. Ebből a tévedésből („A nem B hiba”) arra következtethetünk, hogy a hely megváltoztatásával a csecsemő képzeletében a tárgy elveszti kezdetlegesen állandó tulajdonságát (Hédervári-Heller, 2008.). Ezeket a játékokat mindig nagy élvezettel játsszák a felnőttek a gyermekekkel.
Egyéni fejlődési utak
A kevésbé felfedező gyermek számára érdekesebbé kell tenni a világot! Meg kell neki mutatni, mi minden létezik, történik körülötte, de mindezt úgy, hogy a felnőtt a fokozott jelenlétével ne vegye el az önállóság lehetőségét. Az „éppen annyit segíteni, amennyire szükség van, és nem többet”
elvét nagyon nehéz betartani. Beszéljen erről a szülőkkel, de gyakran az a valódi segítség, ha maga meg is mutatja ezt! Nem, mint demonstrációt, hanem, mint természetes odafordulását a gyermek felé, ami mintaként szolgálhat a szülőnek! Vigye közelebb a csecsemőhöz a tárgyakat, de pont
annyi-CSECSEMŐKOR
ra, hogy azért a kicsinek is tennie kelljen a játékért. A felnőtt tárggyal való tevékenysége már esetleg önmagában felhívó jellegű és érdekes a csecsemő számára. Biztassa a szülőket arra, hogy üljenek, heveredjenek a gyermekük mellé a földre, mindkettőjük számára hasznos pozíció ez! Tervezzenek meg rövid, együttes játékot közösen, akár apa, anya együtt. Ha van testvér, ők általában szívesen és jó érzékkel vesznek ebben részt. Ha a szülők figyelmét épp a testvér fokozott jelenléte osztja meg, akkor abban adjon tanácsot, hogyan találjanak személyes figyelmet biztosító időt és helyet!
A figyelmet, érdeklődést olyan tárgyak keltik fel a leginkább, amelyek egyszerre több érzék-szervre hatnak, vagyis hang, látvány, esetleg rezgés vagy valamilyen más tapintási élmény is járul hozzá. Amennyiben ilyen nincs a család otthonában, énekléssel, pörgetéssel a felnőttek is hozzáte-hetik ezt az élményt.
Eset, példa, illusztráció
Ferkót védőnője kezdetektől fokozottabban figyelte, mert újszülöttnek is visszafogottabbnak, na-gyon nyugodt gyermeknek ismerte meg. Minden fejlődési mérföldkövet éppen az utolsó pillanat-ban lépett meg! Pszichomotoros tempója is lassabb, mint kortársaié. Ferkó anyukájának sok ötlettel szolgált már, így az anyát nem zavarta, ha a védőnő a látogatásai során megmutatott neki néhány játékos helyzetet. Ezeket az édesanya mindig sikerrel gyakorolta kisfiával. Ezen a látogatáson arról mesélt, hogy Ferkónak már ok-okozati összefüggéseket kell felfedeznie játéka közben. „Azt mivel kell csinálni?” – kérdezte. Zoknik száradtak a „polipkarú” szárítón, ami Ferkó mellett lógott. A védőnő megpörgette, és énekelt. Addig pörgette, míg tartott a dalocska. Ezt párszor megismételte, és Ferkó is ütögetni kezdte a zoknikat. Amint Ferkó megpörgette a rögtönzött játékszert, a védőnő azonnal énekelni kezdte újra a dalocskát. A kisfiú kivárta, majd újra ütögette a tárgyat, de tovább is má-szott. Kis idő múlva újra a zoknik körül csücsült, megütötte, majd a védőnőre nézett. „Látta! Meg-értette, hogy a pörgéssel együtt jár a dal!” – mondta, és énekelni kezdett újra. „Aha, már én is ér-tem! Van szélforgónk is, az is jó?” – örült meg az anya. „Igen, de ahhoz mást énekeljen!” Megbe-széltek még néhány ötletet.
„Nézze, milyen ügyesen kukucskál!” Örvendezett a háziorvosnak Robi édesanyja. „Nagyszerű!
Ha ez ilyen jól megy már neki, akkor próbáljunk meg mást is! Most a csörgőjét rejtem el a kendője alá. Nézzük, megtalálja-e?” – ragadta meg a helyzetet az orvos. Mindkettejük arcán megjelenő széles mosollyal jutalmazták a kicsit. „Nézd csak, Robi! Most ide rakom!” – mondta a kisfiúnak, és egy pohár alá dugta a kis csörgőt. „Nahát, ezt is milyen ügyesen megoldotta!” – mosolygott az anya. „Most tegyük a másik alá!” „Megpróbálhatjuk, de Robi még valószínűleg az első helyen fogja keresni. Látja? Most elég neki csak egy hellyel gyakorolnia, az is nagyon ügyes dolog!” – nyugtatta meg az anyát. Mielőtt elment, még egyszer kipróbálták, és sikerült!
PREVERBÁLIS KÉPESSÉGEK, KOMMUNIKÁCIÓ
Tipikus, egészséges fejlődésmenet Aktuális állapot 9 hónapos korban
Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi;
Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (nagymama, nagypapa vagy ahogyan a családban használják) szavakra, maga és testvérei nevére.
9–12 HÓNAPOS KOR KÖZÖTT
Képes szándékot tulajdonítani mások közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika össze-vetése alapján;
A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz;
A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommuniká-cióban is használja;
Az akaratlagos viselkedésszervezésben megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértel-mű, gesztusokkal történő kimutatása (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Ké-rek valamit!).
Aktuális időszak fejlődésmenete
A csecsemők megtanulják főképpen a két karjuk és a mimika segítségével egyre pontosabban ki-mutatni érzelmeiket; dühösek, majd szomorúak, ha nem érnek el valamit, félnek az idegenektől stb., és ezek a jelzések a környezet számára egyértelműekké válnak. Általában ebben a korszakban jelenik meg az úgynevezett szeparációs szorongás, amely egyrészt az idegenekkel való tartózkodó magatartásban nyilvánul meg, másrészt az édesanya távolodásával félelemérzet lesz úrrá a babán.
A gagyogás a kiejtésben is egyre pontosabb lesz, a szólamok hosszabbak lesznek, prozódiai ele-mekkel is dúsulnak (hanglejtésváltozás és tempóváltás). A hallási visszacsatolásnak köszönhetően szinte már kizárólag az anyanyelv hangjait tartalmazza. A szótagok, szótagkapcsolatok a környezet számára is biztosan felismerhetőek. (Gósy, Gráf, 1998; Fehérné, Sósné, 2010)
Az elkövetkező időszak legfontosabb jelensége, hogy hogyan lesznek az önkéntelenül kiejtett
Az elkövetkező időszak legfontosabb jelensége, hogy hogyan lesznek az önkéntelenül kiejtett