A Könyvtári és Informatikai Ka
mara szeptember 28-29-én kétnapos tanácskozást szervezett a címben jel
zett témákban, az Országos Széchényi Könyvtárban.
A tény, hogy Magyarországon is meghonosodott a két angol szó, egy
részt azt jelzi, hogy fontos területet jelölnek, másrészt, hogy ezekkel a dolgokkal leginkább az angolszász nyelvterületen foglalkoztak. A két fo
galom jelentése módszerek összessé
gét takarja: azt például, hogy a könyvtárakat miképpen kell irányíta
ni, figyelembe véve az igényeket és a lehetőségeket, a követelményeket és a teljesítésüket gátló tényezőket; mi
lyen célokat kell megvalósítaniuk és céljaikhoz milyen eszközöket kell
igénybe venniük; lehet-e és mikkép
pen hatékonnyá tenni a könyvtári munkát? És végül, de nem utolsó sor
ban, hol vannak az előnyei és a hátrá
nyai ezeknek a módszereknek?
A nehéz gazdasági helyzetben ne
héz a könyvtárak helyzete is. Újabb és újabb módszerekre van szükség, hogy megmaradjanak - a közművelő
dési könyvtárak esetében - és tovább fejlődjenek. Ennek tudatában szer
vezte a Kamara a tanácskozást, hogy segítse a könyvtárakat az átalakulás nehézségeinek megoldásában.
Az előadásokat a Manchester Met
ropolitan Egyetem Könyvtártudomá
nyi és Informatikai tanszékének és könyvtárának vezető munkatársai tar
tották, annak az országnak a szakér-68
Torockói templom
tői, ahol Európában leghamarabb kezdtek foglalkozni a könyvtári me
nedzsmenttel és marketinggel.
Az előadások témái többek között a következők voltak: A könyvtári és információs menedzsment irányzatai és főbb kérdései Nagy-Britanniában;
Könyvtári szolgáltatások hatékonysá
gának elemzése; Stratégiai tervezés;
Az információs rendszerek kiválasz
tása és bevezetése; Az új információs technológiák és módszerek; A könyv
tári szolgáltatások marketingje stb.
A kétnapos magyar nyelvű szimpó
ziumon 180 könyvtáros vett részt az ország minden részéből és minden könyvtártípusból. A tanácskozás sike
rességét mutatta, hogy a második na
pon ugyanakkora volt az érdeklődés, mint az elsőn. Az előadásokat követő megbeszéléseken olyan, speciálisan minket érintő kérdések megválaszolá
sára is adódott lehetőség, amelyekre a szakirodalom sem ad választ.
A szimpózium megrendezését tá
mogatta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (Gábor József helyettes államtitkár nyitotta meg), a Magyar Kulturális Kamara, British Council és az Országos Széchényi Könyvtár.
Mind a hazai könyvtárosoktól, mind külföldi kollégáinktól úgy bú
csúztunk, hogy - amennyiben támo
gatóink és a Kamara lehetőségei meg
engedik - marketing munka! - jövőre újra rendezünk ebben a témakörben tanácskozást azokról a kérdésekről, amelyek a magyar könyvtárosok szá
mára fontosak, amelyek hozzájárul
hatnak a jobb könyvtárakhoz, a könyvtárak jobb vezetéséhez vagy egész egyszerűen „csak" a változó vi
lághoz való pontosabb, értékeket át
mentő alakuláshoz.
Skaliczki Judit
Nemzetközi Művészkönyv-kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyv
tárban 1993. október 20-án. A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros olvasói a lap augusztusi számában nemcsak röpke tájékoztatást kaphattak az elő
ző, Könyvtárgyak 1993 Object-Books című kiállításról, de az illusztrációk révén szinte konkrét betekintést is, ebbe az oly újszerű (és egyúttal réges-régi), olyannyira valódi képzőművé
szeti, ugyanakkor a könyvtárosokat eminenter érdeklő területre. A mos
tani kiállítás természetesen egészen más, ám szintén olyan jellegű, amely egyszerre számíthat képzőművészeti csemegének és minden könyves em
ber lelki gyönyörűségének. A kiállítás címe mindenesetre némi magyaráza
tot kíván. A művészkönyv, vagy más néven „festőkönyv" (Malerbuch, Ar-tist'book) korántsem azonos a könyv
tárggyal (Object-book). Ez utóbbi olyan műalkotást jelöl, amely temati-zál ugyan könyveket, felhasználja a könyvet mint tárgyat, mint motívu
mot, mint toposzt, mint témát, ám sem a jelentése (Bedeutung), sem az értelme (Sinn) nem a könyv, lega
lábbis nem olyanként. Szinte az ellen
kező eset a művészkönyvé. Itt nem tematizálódik, hanem megtestesül a könyv mint műalkotás. Sokan úgy vé
lik, a művészkönyv esetében háttérbe szorul a szöveg, hagyományos érte
lemben vett könyv, az első helyre a vizuális élmény, a papír, a kötés, a tipográfia, az illusztráció stb. lép.
Nem így áll a helyzet. A művész
könyv esetében a legkülönbözőbb könyvi hatáselemek párbeszédéről, egymást áthatásáról van szó, valami
féle hermeneutikai körről, dialógusok láncolatáról, amelyek csak együtt ad
ják ki magát a könyvet, a művész
könyvet. Elődei persze vannak az ilyen értelemben felfogott művész
könyvnek, akár a hagyományos mű
vészi könyvben, akár a legkülönbö
zőbb Gesammtkunstwerk-törekvések-ben, a művészkönyv azonban mégis valami egészen új, posztmodern, her
meneutikai „világállapotban" keletke
zett és csak ilyen háttérrel megérthe
tő. Az eddig elmondottak persze csupa absztrakció, életidegen teória.
A művészkönyveket látni kell, a her
meneutikai párbeszédbe be kell kap
csolódni, szóval el kell menni a Szé
chényi Könyvtárba, annál is inkább, mert nem valami gyenge kis művész
könyv-kollekció vár ott az érdeklő
dőkre, hanem a műfaj egyik legkivá
lóbb világgyűjteményének, a hanno
veri Marghescu-gyűjteménynek a vá
logatottan legszebb-legértékesebb da
rabjai.
A Pest Megyei Könyvtár tanácsko
zást szervezett szeptember legvégén, október legelején a Csallóköz, az Ipolyság, Győr-Sopron, Komárom, Nógrád valamint Pest megye helytör
ténész könyvtárosai számára. A ta
nácskozás két szempontból is kiemel
kedő jelentőségű volt. Egyrészt kap
csolódott azokhoz az újabban megé
lénkült (valójában, a szó szoros értel
mében újabban keletkezett) regioná
lis törekvésekhez, amelyek a régió fo
galmába határon túli területeket is beleértenek és foglalnak, konkrét
gyakorlati lépéseket téve a szóban annyit (és oly sokszor szólamszerűen) emlegetett „határok átszellemesítésé-hez". De igen fontosnak kell tekinte
nünk a tanácskozást a könyvtári hely
ismereti munka szempontjából is.
Hogy a helyismereti munka feléledni 70
látszik szinte évtizedes tetszhalálából az Bényei Miklós lapunkban olvasha
tó, új célokat kitűző esszéin kívül el
sősorban az ilyenféle összejövetelek
nek köszönhető, mint amilyen a pél
damutató értékű Pest megyei volt.
Szó esett ezen a tanácskozáson szinte mindenről, ami könyvtári helytörté
nészt, helyismereti kutatót és gyűjtőt, helyismereti gyűtemények szervezőjét és gondozóját érdekelheti: a köteles
példányok speciális fekvésű (termé
szetesen helyismereti fekvésű) problé
máitól a nyomdák privatizációjának kérdésköréig, az aprónyomtatványok gyűjtésének és feltárásának módoza
taitól a fotógyűjtemények kérdéskö
réig, a térképek gyűjtésének fogas kérdéseitől a helyi lapok feltárásáig, az interetnikus kapcsolatok problé
mamezőnyétől a számítógépes algo
ritmusokig (természetesen e témában is a fenti speciális fekvésben), stb. A tanácskozás konkrét eredményei fö
löttébb nagyszámúak. Célszerű lenne az anyag egészének kiadása is, hiszen szinte helyismereti kézikönyvet pótol
hatna egy ilyen összeállítás, de a résztvevők mindenképpen alapos szakmai vértezettél vonulhattak vissza a tanácskozás után otthoni helyisme
reti gyűjteményeikbe. Külön kieme
lendő, hogy a tanácskozás végén az érintett régiók kidolgozták a helytör
téneti kutatás hosszútávú együttmű
ködésének elveit is (ez az anyag is publikáció után kiált).
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
ban immár hagyománnyá, hagyomá
nyossá vált a Nyílt Napok rendezése.
Ezúttal ötödik alkalommal került sor ilyenre. Tulajdonképpen jól átgon
dolt PR-programról van szó, arról, hogy a könyvtár vezetősége fontosnak tartja a kapcsolatot a nyilvánossággal, azokkal az újságírókkal, közéleti sze
mélyiségekkel, „prominens" olvasók
kal, akik nemcsak használni hajlan
dók a könyvtárakat, de alkalomadtán írni is róla, publicitást szerezni neki, tenni érte, esetleg csak (csak?) úgy, hogy véleményezik az FSZEK mun
káját, megteszik javaslataikat, kér-deznek-érdeklődnek projektjei iránt, kritizálják stb. A Nyílt Nap persze lobbizást is jelent. Felhívást keringő-re, táborszervezést, támogatáskere
sést stb. Régebben tán ajánlatos lett volna minderről úgy szólni, hogy egy
ben mentséget is keressünk e fogal
mak-ténykedések számára. Ma azon
ban csak dicséret illetheti azokat, akik ilyen eszközök bevezetésével is szolgálni tudják-képesek könyvtáru
kat. Bárha minél többen követnék az FSZEK vezetőinek, „menedzserei
nek" példáját, kezdenének el lobbiz
ni, nyílt napokat szervezni. Ennek az ötödik Nyílt Napnak egyébként igen dús, művészetekkel, kitüntetésátadás
sal, zene- és énekszámokkal tarkított programja volt, helyszín tekintetében is gazdagnak bizonyult, ám azt hiszem a legfontosabb mozzanata az volt, amikor a meghívást elfogadók és a könyvtár vezető munkatársai némi harapni- és innivaló társaságában kö
tetlenül elbeszélgettek egymással.
Enyhén humoros mozzanatok is adódtak hál'istennek (pl. amikor két újságírót az FSZEK főigazgatója mu
tatott be egymásnak, amikor kiderült, hogy bizonyos olvasók jobban ismerik az újonnan felállított - ld. Papp Ist
ván cikkét és tervrajzait a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros szeptemberi számában - központi könyvtári sza
badpolc rejtélyeit, mint a felelős fő
osztályvezető stb.), ám bizonyos, hogy e néhány órás társalgás mérhe
tetlenül sokat hozott minden résztve
vőnek. Meg persze a főváros könyv
tárügyének példája, remélhetőleg ha
marosan követett példája okán a ma
gyar könyvtárügynek is.
PÁLYÁZAT A> PÁLYÁZAT Ä ) PÁLYÁZAT Ä ) PÁLYÁZAT Al PÁLYÁZAT A
A MAGYAR OLVASÁSTÁRSASÁG DIÁKPÁLYÁZATOT HIRDET 13 ÉS 17 ÉVES TANULÓKNAK
„OLVASÁS KÖZBEN JUTOTT ESZEMBE..."
címmel
A pályázat tartalma
A pályázó 2-3 oldalnyi terjedelemben foglalja össze azokat a gondolatokat, amelyek egy kö
zelebbről nem meghatározott írásmű olvasása közben merültek fel benne. Ezek a gondolatok kapcsolódhatnak szorosan az olvasottakhoz, de lehetnek az olvasmányélmény kiváltotta köz
vetett gondolatok is. A pályázat alapját (kiindulását) bármilyen írásmű képezheti, nem kizáró
lag szépirodalmi művek. Ennek megfelelően a legkülönfélébb műfajú szépirodalom (regény, novella, dráma, vers, ballada stb.) mellett a természettudományos vagy a publicisztikai jellegű írásművek (a kőzetek világától a tudományos fantasztikus írásokig) szolgálhatnak a pályázat alapműveiként.
A pályázat formája
A pályázat kézírással, gépírással vagy szövegszerkesztővel írott formában egyaránt beküldhe
tő, az olvasott mű szerzőjének, címének, valamint a megjelenés helyének pontos feltüntetésé
vel.
Kérjük, írja rá a borítékra, hogy PÁLYÁZATI
Ügyeljen arra, hogy a neve, életkora, iskolája neve és címe, valamint lakcíme pontosan fel legyen tüntetve.
Határidő A pályázat beküldésének határideje: 1994. március 1.
A pályázat a következő címre küldendő
El
Magyar Olvasástársaság (HUNRA) Országos Széchenyi Könyvtár
H-1827 Budapest
Értékelés és díjazás
A pályázatokat felnőttekből és diákokból álló zsűri egyaránt értékeli. A kiemelkedő pálya
munkák írói pénzjutalomban és könyvjutalomban részesülnek!