kút határain — (491 méter magas) Ó-Buda mögött emelkedik. A hegymászók számára jutalmazó a három órai ut, melybe a hegy megmászása kerül. Az Ó-Buda mögötti dombon áll Kis-Czell, hajdan a trinitáriusok zárdája; közelében számos kellemes kirándulás esik erdei és hegyi tájakra.
A főváros környékén van továbbá Budakesz (a Jánoshegy mögött), melynek egyedüli nevezetessége az, hogy jámbor sváb nép lakja és hegyek közé esvén, igen alkalmas a nyári tartóz
kodásra. Egy ide közel eső, erdővel szegélyzett völgyben állanak Tölgyes-Mária (a sváboknál „Maria Eichel") romjai. Haj
danában ez a trinitáriusok Ó-Buda mögött emelkedő kis-czelli zárdájának fiókja volt. A rom melletti házikóban többnyire szerény husitokét is kaphatni.
Remete-Mária (Maria Einsiedel). Kedvelt sétautja a Lipót-mező felől jövőknek. Eleinte a patak mentében visz az ut, aztán a Józsefhegy tövében, mig félóra múlva a „hűs völgy "-ben levő korcsmához érünk, melytől kezdve a Budáról Remete-Máriához vezető országutat követjük az 1816-ban épült kápolnáig. E mögött alig negyedórányira az ördög árka által képezett csaknem regényes sziklatorkolatban remete-oclu van. A kápolnától negyedórajárás még Hidegkút helység, honnan egy óra alatt
Üröm faluba lehet menni, (Ó-Budához azonban Üröm szintén csak egy órányira esik,) hol Alexandra Pawlowna orosz nagy-fejedelemnő, József főherczeg-nádor első nejének temetkezési kápolnája áll.
Promontor. Vasúttal és helyi hajón csak egy órányira a fővárostól a Duna partján. E virágzó falu nevezetes barlang-épitményeiről. A házak több helyen terjedelmes szikla-odúkban állnak együtt csoportonkint, másutt meg a magas fensíkot képező meszes kőzetbe be vannak vájva, ugy hogy az egész falunak csak füstölgő kéményei emelkednek tul a talaj szinvonalán, s az arra sétáló mindenfelé letekinthet a mély udvarokra, melyek körül a
„ház" szobáit a mészkőbe vájva látja. Van itt még ezenkivül egy
3. Távolabbi kirándulások.
A főváros közönsége a vasutak, vagy a Duna mentén fekvő helységek közül gyakran látogatja meg a közelebb esőket, sőt gyakran nyári tartózkodásul is állandóan ezeket választja. E hely
ségek közé tartozik
Gödöllő, a m. kir. államvasút mentén, Budapestről egy Órányira. Egyetlen nevezetessége a királyi nyári kastély.
A kastély az állomás közelében fekszik és Mária Terézia alatt herczeg Grassalkovich Antal által emeltetett, kinek családja azonban már három nemzedék után kihalt, mire Gödöllő b. Sina birtokába ment át, kitől azt az országgyűlés 1867-ben a király számára nyaralónak vette meg. Az épület azon kor jellegét viseli, melyből származik, s egy kiszögellő középtestből áll, melynek földszintje négy tekintélyes oszloppár között kocsiátjáratot enged a park felé, míg a magas í'első emeletnek hosszú erkély fölött három magasivü ablaka és kupolaidomu teteje van. A két ala
csonyabb oldalszárny végét mansardtetejü sarokpaVillonok képezik.
A kastélyban 100 szobánál több van, s egész belseje 1867-ben ál apo san ren ováltatott.
A park nem igen nagy, de dús virágültetvényei, hattyas tava és szép ősrégi fákból álló fasorai által kedves benyomást tesz. Annál terjedelmesebb a hozzá csatlakozó vadaskert. A kas
tély és park megtekintése az udvar távollétében minden nehézség nélkül megtörténhetik.
A környék dombos és erdős : a vadászat köröskörül igen hálás; nyúl, őz, szarvas tanyázik ott, s ujabban sikeres róka
vadászatokat is tartottak benne.
Gödöllőtől félórányira a hatvani országút mentében csinos katakomba-forma kőbánya sok földalatti üreggel és folyosóval, melyek egyike 500 méter hosszú. A helységgel szemközt a Duna közepén a szép erdővel borított s elég terjedelmes
Haros-szíget látszik, mely királyi fáczányos gyanánt szolgál s mint ilyen, egy erdész székhelye. A szigetet igen ritkán láto
gatják. Promontor alatt a következő vasúti állomás
Tétény sváb falu, melynek szőlőhegyei nagyszerű szikla
pinczéket rejtenek méhükben. Mind e helységek, a Haros-szigettel, sőt az átellenben fekvő egész Csepel-szigettel egyetem
ben, hajdan (1698 óta) savoyai Jenő berezeg birtokát képezek, kinek czimere ugyanezért a promontori régi kastély kapuja, fölött még most is látható : jelenleg az egész birtok a királyi családé.
A kamarai erdőt, mely a promontori hegységnek Buda felé néző lejtőit borítja, hajdan nyári tartózkodásra sokat használták, most azonban egészen el van hagyatva. Erdei séta után áhítozó nagyobb társaságok számára nem alkalmatlan.
erdős vidék közepette fekszik Besnyö, a kapuezinusok ez ismeretes zárdája, melyet Grassalkovich herczeg épittetett, kinek családja a templom kryptájaban nyugszik. E zárdában volt internálva
1774—75-ben tizennégy hónapig Feszler Ignácz Aurél, a magya
rok kitűnő történetirója.
Az osztrák-magyar államvaspályán negyedóra alatt RákOS-Palotára érünk, mely a budapest-bécsi vonal első állomása.
A vasút mellett csinos árnyas erdőcske, melyet a polgári osztály nagy előszeretettel látogat. Ugyanitt elég jó vendéglőt találni.
Rákospalotát különben Budapestről az Újpest felé induló lóvonatu vasúton is elérjük. Újpest a fővárosnak mintegy gyarmata, melyet 30 évvel ezelőtt alapított egy Löwy nevű kereskedő id. gróf Károlyi István birtokainak egy valóságos sivatagot alkotó részén. Azóta e telep igen nagy arányok
ban virult föl és jelenleg tekintélyes helységet képez, melynek házsorai már egész a félórányira eső Palota faluig terjednek. A lóvasut kezdőpontja mellett jó vendéglő van. A község legneve
zetesebb telepei a hajófelszerelő műhelyek a Duna mentén. Szem
közt a Dunán az úgynevezett uj-pesti-sziget fekszik. Újpest közvetlen közelében van Káposztásmegyer, hol szintén több nyári lakást találunk.
Rákospalota közelében fekszik Fóth, egy tősgyökeres ma
gyar falu, tiszta házakkal, emberséges néppel, ós igen kedvező benyomást tesz. A parknak a falu felőli bejárata mellett jó ven
déglő van. Fóth főnevezetessége a szép templom, melyet id. gróf Károlyi István, az egész környék birtokosa 1845—56-ig Y b l Miklós által mintegy 2 millió forint költséggel épittetett. A templom a szeplőtlen szűznek van szentelve és „Mária fogantatásának" első ünnepén avattatott föl. A tér melyen áll, 6 méter magas monu
mentális Ízlésben épített terrasset képez; a templomtól balra, a plébános laka, jobbra az iskolaépület áll. Mindez épületek stílje román és pedig a legcsekélyebb részletekig következetesen keresztül vive. A templom érdemes a megtekintésre.
Igen figyelemreméltó a gróf Károlyi-féle parii is, mely kocsik és gyalogok számára meg van nyitva. E roppant terjedelmű díszkert igen festői részletekkel ós rendkívül változatos növény
zettel bír, mely az összes belföldi tűlevelű és lombos fákat, a virágok egész seregét stb. foglalja magába.
A Dunán hajón érünk Visegrádra, melyhez sok érdekes történeti emlék fűződik. A méltóságos romok, a Salamon tornya még ma is kegyelettel tölti el a művelt szemlélőt, ki Róbert Károly és Nagy Lajos korát véli maga előtt elvonulni és rész
véttel emlékezik vissza Zách Felicián és Klára, tragédiájára.
Visegrádon halt meg II. Károly és itt emelkedett Mátyás király rendkívüli fénynyel berendezett királyi palotája is. Később sok viszontagságon ment át, török kézre került, végre 1684-ben Károly,
lotharingiai herczeg véglegesen visszafoglalta a töröktől; a sok ostrom alatt szerfölött megviselt várat 1. Lipót 1702-ben lőporral szétrobbantotta. A régi dicsőséget még ma is hirdető szomorú
romok tövében több csinos nyári lak emelkedik, s odább a falu terül el.
Visegráddal széniben fekszik Nagy-Maros ; egészséges fek
vésénél fogva a fővárosiak itt is szoktak nyaralni.
Visegrádon innen a Duna j o b b partján fekszik Leányfalu, melyet több fővárosi iró, művész és kereskedő néhány év óta nyári tusculanum-ul szemelt ki és ezáltal a fővárosból egész kis colóniát telepített ide nyári tartózkodásra.
Még távolabbi kirándulások gyanánt ajánlhatók még Alcsuth, József főherczeg birtoka továbbá a kedvelt balatoni fürdő : Balaton-Füred, végre Fiume, a magyar tengerpart, stb.