Leggyakrabban a növényi anyag ráhordást illetve az ˝oshonos fajokból álló regionális magkeverékek vetését alkalmazzák a gyepesítési gyakor-latban (Kiehl et al. 2010; Rydgren et al. 2010; Török et al. 2011a). Mind-két módszer esetében a gyepesedés folyamata gyors, azonban egymástól független alkalmazásuk során több probléma is felmerülhet (Kiehl et al.
2010). A magvetés során pontosan ismert fajkészlet ˝u és összetétel ˝u mag-keverékeket vetünk el, így a gyepesedés folyamata er˝osen meghatározott, azonban a gyepi ével˝o fajok lassabb fejl˝odése miatt gyakran nagy gyom-dominancia jellemz˝o a vegetációfejl˝odés kezdeti szakaszában (Lepš et al.
2007). A növényi anyag ráhordás ezzel szemben már a kezdeti szakasz-ban a mulcshatás miatt magas fokú gyomvisszaszorítást tesz lehet˝ové. Az elterített növényi biomassza védi a talajfelszínt a kiszáradástól és kedve-z˝o körülményeket teremt gyepi fajok csírázásához és megtelepedéséhez (Fowler 1988, Török et al. 2010). Azonban a terített növényi anyag mag-tartalma nehezen meghatározható és igen változó ezért a vegetációfejl˝ o-dés irányíthatósága alacsonyabb mint a magvetés esetében (Kiehl et al.
2010, Hedberg és Kotowski 2010).
A két gyepesítési módszer, a magvetés és a növényi anyag ráhordás együttes alkalmazására kevés példa van (de lásd például Donath et al.
2007), annak ellenére, hogy az együttes alkalmazás egyesítheti a két mód-szer el˝onyeit: magasabb irányíthatóságot a hatékony gyomvisszaszorí-tással. A jelen vizsgálatban alacsony diverzitású magvetést illetve mag-vetést és szénaterítést kombinállva végeztünk három korábbi szántóte-rületen. Hároméves vegetációfejl˝odés során komplex mintavételezéssel (borítás és biomassza) vizsgáltuk az alacsony diverzitású magkeverék ve-tés és szénaráhordás kombinált alkalmazását abból a szempontból hogy el˝osegíti-e a két módszer együttes alkalmazása a hatékonyabb gyepesí-tést és gyomvisszaszorítást. A vizsgálat során az alábbi hipotéziseket tesz-teltük: (1) Alacsonyabb gyombiomassza és borítás várható a kombinált módszer alkalmazása esetén, mint a csupán csak magvetéssel gyepesített területeken (2) MagasabbFestucaborítás várható a kombinált kezeléssel gyepesített területeken.
Anyag és módszerek
A mintaterületek és mintavétel
Mintaterületeink a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Egyek-Pusztakócs térségében helyezkedtek el. A vizsgálatra három eltér˝o el˝ o-történet ˝u szántót választottunk ki. A legutolsó vetemény az els˝oben árpa (tszf-i magasság91m), a másodikban napraforgó (tszf-i magasság89m), míg a harmadikban lucerna volt (tszf-i magasság 89m). Minden szántó teljes területét talajel˝okészítést követ˝oen Festuca pseudovina magjaival vetették be mintegy 20 kg/ha vet˝omagnormával. Minden szántón 2008 októberében a szegélyek kihagyásával (10 m-nél beljebb a szegélyekt˝ol mérve) két, egyenként 15×15m-es állandó mintaterületet jelöltünk ki.
Az egyik mintaterületen a fent leírt magvetést követ˝o vegetációfejl˝odést tanulmányoztuk. A másik mintaterületen kiegészít˝o kezelésként a vetést követ˝oen mintegy 5 cm vastagságban szénaterítésre is sor került. A szé-nát 2008 júnus végén takarították be egy mérsékelten legelt viszonylag fajszegény löszgyepen (mintegy40-60%Festuca rupicolaborítás, nincsF.
pseudovina). A löszgyepben a dominánsFestuca rupicolamellett további jellemz˝o, legalább 1%-os borítást elér˝o fajok a következ˝oek voltak: Achil-lea collina,Carex praecox,Convolvulus arvensis,Coronilla varia, Dacty-lis glomerata,Medicago lupulina,Plantago media,Poa angustifolia, Sal-via nemorosa, Vicia grandiflora. A F. pseudovina és F. rupicola jellem-z˝o löszgyepekben gyakori f ˝ufajok a régióban. A kétféle módon egyrészt magvetéssel (F. pseudovina) illetve szénaterítéssel (F. rupicola) bejutta-tott csenkesz faj megadta számunkra a lehet˝oséget arra, hogy kvantifi-káljuk a magvetés és a széna útján megtelepedett csenkeszek borítását. A vetést követ˝oen a gyepesített területet évi egyszeri kaszálással kezelték.
Minden mintaterületen belül 8 állandó jelölés ˝u1 m2-es mintakvad-rátot jelöltünk ki, melyben 2009-2011 között minden évben rögzítettük a fajonkénti százalékos borítás értékeit. Kaszálást megel˝oz˝oen minden év-ben a biomassza produkció maximumának közeléév-ben mintavételi terü-letenként20db egyenként20×20cm-es földfelszín feletti biomassza min-tát is gy ˝ujtöttünk a mintakvadrátok közelében. A mintákat papírzsákba gy ˝ujtöttük, majd tömegállandóságig szárítottuk (24h,65°C-on), majd fa-jonként válogatva0,01g pontossággal mértük.
A gyomfajokat Borhidi (1995) Szociális Magatartási Típusok rendsze-re alapján soroltuk be (AC, RC, W), részletes lista a Függelék 19. táblá-zatában található meg. A fajokat egyszer ˝usített funkcionális csoportokba
soroltuk az alábbiak szerint: f ˝unem ˝u fajok (Poaceae, Cyperaceae, Junca-ceae) és dudvanem ˝u fajok (kétszik ˝uek és nem f ˝unem ˝u egyszik ˝uek). AF.
pseudovinaésF. rupicolabiomasszájának szétválasztása bizonytalan volt ezért a biomassza elemzések során a két fajt összevontan kezeltük. RM GLM-et számoltunk ahol id˝oben ismétl˝od˝o faktornak a mintavételi id˝ o-pontokat, míg rögzített faktornak a gyepesítési technikát (csak magvetés, illetve magvetés és széna) tekintettük. A mintavételi elrendezést random faktornak kezeltük az elemzések során. A teszteket SPSS 17.0 program-csomag segítségével számítottuk. A mintaterületek vegetációösszetéte-lének id˝obeli változását DCA ordinációval elemeztük CANOCO 4.5 (ter Braak és Šmilauer 2002).
Eredmények
A gyepesedés folyamata
Összesen125fajt találtunk a vizsgált három évben. Ezalatt az id˝o alatt gyomok dominálta vegetációt ével˝o füvek által dominált gyepvegetáció váltotta fel (12. ábra). Összesen 56 gyomfaj fordult el˝o (Ezek listája a Függelék 19. táblázatban található). A fajszám és a teljes borítás egya-ránt a vizsgálat második évében (2010) volt a legnagyobb (rendre elérte a 19,3faj/m2-t illetve a97,8%-ot). A vizsgálat els˝o évében minden gyepesí-tett szántón rövidélet ˝u gyomfajok fordultak el˝o nagy borításban. Az ével˝o füvek (túlnyomóan Festuca sp.) borításának növekedésével a rövidélet ˝u gyomok borítása minden szántón és kezelésben fokozatosan lecsökkent (9. táblázat). A gyomvisszaszorítás mértékét az alkalmazott kezelés szig-nifikánsan befolyásolta, de a gyomvisszaszorítás mértéke er˝osen függött a gyepesített szántótól is (9 és 10. táblázat). A gyomok borítása rendsze-rint alacsonyabb volt a magkeverék és szénaterítés együttes alkalmazásá-val gyepesített mintanégyzetekben (9. táblázat). A gyomok borítása leg-alább felével vagy kétharmadával csökkent a vizsgálat harmadik évére és csupán néhány ével˝o gyomfajt mutattunk ki alacsony borítással (az éve-l˝o gyomok maximális borítása kevesebb volt mint 3% minden évben és minden szántón). A széna segítségével közönségesebb, a széna szárma-zási helyére jellemz˝o fajok jelent˝osebb borítással sikeresen megteleped-tek (fajok melyek borítása meghaladta a harmadik évben legalább egy mintanégyzetben az 5%-ot:Festuca rupicola,Dactylis glomerata,Poa an-gustifolia,Medicago lupulina,Vicia grandiflora).
12. ábra. A vegetáció összetételének változása a három gyepesített szán-tón (2009–2011). A DCA ordináció ábrázolása során a szántók kvad-rátjainak súlypontjai kerültek feltüntetésre. Jelmagyarázat: üres szim-bólumok = csak magvetés, félig töltött szimszim-bólumok = magvetés és szénaterítés, négyzet = gabona el˝ovetemény, deltoid = napraforgó el˝ o-vetemény, ötszög = lucerna el˝ovetemény. Fajnevek rövidítései: Arena-ria leptoclados = ARENLEPT, Bromus mollis = BROMMOLL, Bromus tectorum = BROMTECT, Capsella bursa-pastoris = CAPSBURS, Cirsi-um arvense = CIRSARVE, Convolvulus arvensis = CONVARVE, Dacty-lis glomerata = DACTGLOM, Descurainia sophia = DESCSOPH, Ely-mus repens = ELYMREPE, Erodium cicutarium = ERODCICU, Festu-ca pseudovina = FESTPSEU, Festuca rupicola = FESTRUPI, Fumaria schleicheri = FUMASCHL, Geranium pusillum = GERAPUSI, Lamium amplexicaule = LAMIAMPL, Lepidium perfoliatum = LEPIPERF, Lepi-dium draba = LEPIDRAB,Matricaria inodora = MATRINOD, Medicago lupulina = MEDILUPU, Poa angustifolia = POA_ANGU, Stellaria me-dia = STELMEDI, Veronica arvensis = VEROARVE, Veronica persica = VEROPERS,Vicia grandiflora= VICIGRAN,Vicia hirsuta= VICIHIRS
9.táblázat.Avegetációegyesjellemz˝oinekváltozásaaháromszántóterületenavizsgálatháromévében(borítás ésfajszám,átlag±SD;N=8) Vizsgáltjellemz˝oMagvetés+SzénaterítésMagvetés 200920102011200920102011 SZÁNTÓ1 BorításTeljes37,5±12,567,8±18,276,2±13,480,4±18,282,6±19,865,5±18,9 Gyomfajok14,1±8,14,3±4,40,2±0,363,7±20,331,6±21,910,5±4,6 F.pseudovina10,4±10,424,6±15,923,4±21,92,2±2,220,6±17,122,0±10,4 F.rupicola3,7±4,09,4±5,231,4±25,50,0±0,00,3±0,70,0±0,0 FajszámTeljes12,6±2,217,0±3,48,4±2,214,9±2,917,5±2,414,4±3,3 Gyomfajok6,8±1,46,3±2,30,4±0,59,6±1,58,4±2,37,3±3,0 SZÁNTÓ2 BorításTeljes80,1±20,594,7±8,382,9±7,861,9±13,596,0±3,967,2±12,9 Gyomfajok66,9±14,520,8±20,915,3±7,449,9±15,424,1±22,925,8±19,7 F.pseudovina2,9±2,521,1±11,52,5±2,12,9±2,526,0±14,528,8±21,4 F.rupicola0,9±1,18,1±8,135,8±17,80,0±0,00,0±0,00,0±0,0 FajszámTeljes15,1±5,318,9±2,012,8±1,712,3±1,913,9±3,111,0±4,0 Gyomfajok7,3±2,26,5±1,93,1±0,67,0±1,35,6±2,45,8±3,7 SZÁNTÓ3 BorításTeljes60,7±15,997,8±4,079,1±10,775,9±18,792,3±8,483,4±12,8 Gyomfajok36,5±16,135,8±30,916,9±19,160,4±17,843,2±15,821,0±18,7 F.pseudovina4,2±4,115,2±12,31,3±1,73,1±3,229,8±17,016,5±21,0 F.rupicola3,4±3,612,8±12,837,9±22,20,0±0,03,7±8,64,5±4,7 FajszámTeljes14,1±2,619,3±2,110,7±2,911,3±3,116,5±1,98,4±3,5 Gyomfajok5,8±1,66,3±0,92,6±1,56,0±2,16,3±2,02,6±1,2
10.táblázat.Avegetációésbiomasszaegyesjellemz˝oinekváltozásaavizsgáltid˝oszakban(2009-2011).RM- GLM,Évek(Év)id˝obenismétl˝od˝ofaktor,kezelés(Kezel.;magvetésésszénaterítés,csakmagvetés)ésszántó (Szán.)rögzítettfaktorok.Amintavételielrendezést(kvadrátok)randomfaktorkéntkezeltükazelemzésekso- rán.Szignifikanciaszintek:∗∗∗=p<0,001;∗∗=p<0,01;∗=p<0,05,n.s.=nemszignfikáns ÉvSzán.Kezel.Év×Szán.Év×Kezel.Szán.×Kezel.Év×Szán.×Kezel. FpFpFpFpFpFpFp BORÍTÁS Teljes7,6∗∗12,4∗∗∗1,6n.s.2,2n.s.7,4∗∗10,2∗∗∗6,7∗∗∗ Gyomfajok29,06∗∗∗6,9∗∗13,7∗∗3,0∗∗2,4n.s.5,9∗∗8,2∗∗∗ F.pseudovina12,7∗∗∗1,8n.s.4,6∗1,4n.s.7,5∗∗4,1∗1,2n.s. F.rupicola9,2∗∗1,0n.s.62,2∗∗∗0,8n.s.24,1∗∗∗0,9n.s.0,1n.s. FAJSZÁM Teljes12,8∗∗∗0,9n.s.3,7n.s.2,7n.s.4,6∗14,9∗∗∗1,0n.s. Gyomfajok6,6∗∗5,5∗∗15,9∗∗∗2,2n.s.6,9∗∗10,4∗∗∗1,8n.s. BIOMASSZA Teljesf˝u46,1∗∗∗40,0∗∗∗2,9n.s.8,3∗∗∗3,0n.s.1,3n.s.1,8n.s. Teljesdudva23,6∗∗∗9,8∗∗∗18,8∗∗∗6,2∗∗∗0,8n.s.4,5∗1,9n.s. Avar31,0∗∗∗11,0∗∗∗17,2∗∗∗4,7∗∗5,3∗∗1,8n.s.1,0n.s. Gyomfajok16,0∗∗∗19,8∗∗∗12,9∗∗∗5,6∗∗∗5,2∗∗7,2∗∗∗0,9n.s. Festucaspp.23,5∗∗∗2,4n.s.0,1n.s.1,4n.s.1,7n.s.1,6n.s.1,3n.s.
11.táblázat.Abiomasszaváltozásaaháromszántóterületenavizsgálatháromévében(átlag±SD;N=20) Vizsgáltjellemz˝oMagvetés+SzénaterítésMagvetés 200920102011200920102011 SZÁNTÓ1 BiomasszaTeljesf˝unem˝u2,8±2,67,9±2,87,9±3,91,6±2,16,1±4,09,4±3,9 Teljesdudvanem˝u5,4±5,81,2±0,70,9±1,110,5±5,45,4±4,11,5±1,1 Avar7,5±6,93,5±2,87,1±5,72,4±2,23,2±1,89,3±8,7 Gyomfajok4,3±5,50,3±0,20,1±0,19,8±5,43,4±3,90,5±0,5 Festucaspp.1,9±1,56,4±3,46,8±4,00,4±0,63,5±3,56,6±5,0 SZÁNTÓ2 BiomasszaTeljesf˝unem˝u2,9±3,213,4±3,514,9±6,01,3±1,411,2±5,811,7±5,5 Teljesdudvanem˝u13,7±9,02,3±3,11,3±1,817,5±8,24,2±4,81,6±1,4 Avar9,2±10,37,5±3,616,0±6,32,2±2,45,0±2,415,8±8,6 Gyomfajok14,1±8,94,9±4,63,9±2,915,1±9,62,6±2,92,3±3,6 Festucaspp.0,8±0,84,9±4,18,0±6,00,4±0,56,7±6,29,1±7,1 SZÁNTÓ3 BiomasszaTeljesf˝unem˝u5,5±3,316,7±5,715,3±6,74,5±4,213,4±5,119,0±10,0 Teljesdudvanem˝u7,2±7,31,8±2,81,2±1,311,6±10,71,9±1,82,1±3,0 Avar12,9±15,45,3±3,512,3±8,75,8±4,64,3±2,98,2±4,0 Gyomfajok6,7±5,32,6±3,74,7±2,513,4±10,66,9±3,96,6±4,2 Festucaspp.1,5±1,37,5±5,48,1±7,50,7±0,85,3±4,611,6±10,9
A Festuca fajok borítása szignifikánsan magasabb volt a magkeve-rék és szénaterítés együttes alkalmazásával gyepesített mint a csak mag-vetéssel gyepesített mintanégyzetekben. A vetett F. pseudovina hatéko-nyabban megtelepedett a magkeverék és szénaterítés együttes alkal-mazásával gyepesített mintanégyzetekben már a vizsgálat els˝o évében (9. táblázat). Az els˝or˝ol a második évre aF. pseudovinaátlagborítása min-tegy 15,2-24,6%-ig növekedett, azonban két szántó esetében a harma-dik évre lecsökkent 1,3-2,5%-ra. AF. rupicolatúlnyomóan a szénaterített mintanégyzetekben fordult el˝o, de néhány csakF. pseudovina-val vetett mintanégyzetben is kimutattuk kis borítással. Azokban a mintanégyze-tekben ahol szénaterítés is történt a F. rupicola borítása folyamatosan növekedett a harmadik évre elérve a 31,4-37,9%-os átlagborítást.
Biomassza mennyiségi változásai
A gyomok biomasszája a borításhoz hasonlóan csökkent az id˝o el˝ o-rehaladtával, de a gyombiomassza csökkenés az egyes gyepesített szán-tók illetve alkalmazott kezelések függvényében szignifikánsan eltért (10.
táblázat). A gyomvisszaszorítás mértéke szignifikánsan nagyobb volt a magkeverék és szénaterítés együttes alkalmazásával gyepesített minta-négyzetekben a vizsgálat els˝o és második évében (11. táblázat). AFestuca fajok biomasszája sziginifikánsan növekedett minden szántón minden mintanégyzetben. A legnagyobb növekedést minden területen és min-den mintanégyzetben az els˝o évr˝ol a második évre következett be. Az avar mennyisége csökkent az els˝o évr˝ol a második évre a magkeverék és szénaterítés együttes alkalmazásával gyepesített mintanégyzetekben, míg a csak magvetéssel gyepesített mintanégyzetekben ugyanebben az id˝oszakban egy enyhe emelkedést tapasztaltunk. A második évhez képest mintegy kétszer-háromszor nagyobb mennyiség ˝u avart detektáltunk a harmadik évben minden területen és gyepesített kvadrátban (11. táblá-zat).
Diszkusszió
Gyomvisszaszorítás
Az eredményeink jól mutatják, hogy a kiegészít˝o szénatakarás felgyor-sította az ével˝o gyepvegetáció kialakulását és nagyobb mérték ˝u gyom-visszaszorítást tett lehet˝ové – különösen a gyepesítés els˝o évében. Ezek
az eredmények jól igazolták az els˝o vizsgálati hipotézisünket. A fokozot-tabb mérték ˝u gyomvisszaszorítás nemcsak a gyomok borításcsökkenésé-ben, de a fajszámuk csökkenésében illetve a legtöbb mintavételi helyen a gyombiomassza csökkenésében is kimutatható volt. Ezek az eredmények kísérletesen igazolták Klimkowska et al. (2010) azon feltételezését, hogy a szénatakarás nagyobb mérték ˝u gyomvisszaszorítást tesz lehet˝ové.
A nagyobb mérték ˝u gyomvisszaszorítás oka az lehet, hogy a szénata-karás (1) csökkentette a talajfelszín fényellátottságát és (2) kiegyenlített páratartalmat és h˝omérsékleti viszonyokat teremtve csökkentette a h˝ o-ingás mértékét. Mindezen hatások csökkentették a fényigényes csírázá-sú szabad talajfelszínt igényl˝o gyomfajok csírázási és megtelepedési esé-lyeit (Foster és Gross 1998). A széna ezenfelül (3) fizikai megtelepedési gátat képezett a felszínen hatékonyan akadályozva a gyomok megjelené-sét (Wedin és Tilman 1993). Más vizsgálatokban kimutatták (4) a széna allelopatikus hatását is, mely szintén szerepet játszhatott a gyomvissza-szorításban (Ruprecht et al. 2010a).
A szénaterítés gyomvisszaszorító hatása indirekt módon összefüggött a magasabb arányúFestucamegtelepedéssel is. Ezt alátámasztja egy má-sik vizsgálatunk is, melyben er˝os negatív korrelációt mutattunk ki az éve-l˝o f ˝ufajok megtelepedési sikere és a gyomborítás között (Deák et al. 2011).
A szénaterítés nyomán kialakult vastag mesterséges avarréteg hatékony a gyomvisszaszorításban a gyepesítés során, azonban a kés˝obbiekben a magas avarborítás gátolhatja a célfajok betelepülését is (Ruprecht et al.
2010b). A korábbi mez˝ogazdasági területeken végzett gyepesítési beavat-kozások során az avarfelhalmozódás még fenntartó kezelés mellett is egy jellemz˝o probléma lehet, mely akadályozhatja a mikroél˝ohely-limitáción keresztül további célfajok megtelepedését (Deák et al. 2011, Kelemen et al. 2014). A jelen vizsgálatban a magvetéssel és kiegészít˝o szénaterí-téssel gyepesített területeken mintegy háromszor-négyszer akkora avar-mennyiséget mutattunk ki az els˝o évben mint a magvetéssel gyepesített területeken. Az avar mennyisége a gyepesítés harmadik évben azonban mindkét módszerrel gyepesített területen hasonló volt. Mindez azt mu-tatja, hogy legalábbis a vizsgált régióban a kombinált módszer esetében sem kell számolni a kés˝obbiekben a módszert˝ol függ˝o avarfelhalmozó-dással, ami kedvez˝o eredmény gyeprekonstrukció szempontjából is.
Festucafajok megtelepedése
Az ével˝o gyepalkotó f ˝ufajok megtelepedését a kiegészít˝o szénaterí-tés hatékonyan el˝osegítette (9. táblázat). Ez az eredmény jól egybevág Kirmer et al (2011) vizsgálataival, ahol a mi vizsgálatunkhoz hasonlóan mulcsként alkalmaztak magas diverzitású vetéshez kiegészítésként mag-ban szegény szénát. A vizsgálatunkmag-ban az ével˝o füvek nagyobb borítás-sal és biomasszával telepedtek meg a kombinált módszerrel gyepesített kvadrátokban, mint a csak magvetéssel gyepesítettekben. Ezek az ered-mények igazolták a vizsgálatban felállított második hipotézist. Minden gyepesített szántón a magkeverék és szénaterítés együttes alkalmazá-sával gyepesített mintanégyzetekben a nem vetettF. rupicola fokozatos megtelepedését tapasztaltuk.
Vizsgálatunkban a szénaterítés pozitívan hatott a vetett F. pseudovi-na megtelepedésére. AF. pseudovina borítása a csak vetéssel gyepesített kvadrátokhoz mérten magas volt már a vizsgálat els˝o évében. Hasonló eredményekre jutottak Kirmer et al. (2011) is egy vetéses kísérletben ahol F. ovina és F. rubracv. vetetését követ˝oen kiegészít˝o szénamulcsot terí-tettek. A tapasztalt jelenség oka az lehet, hogy a száraz term˝ohelyeken mint amilyen a jelen vizsgálat és a német vizsgálat is zajlott, az eleterí-tett széna a csapadékvíz hatékonyabb visszatartását eleterí-tette lehet˝ové, ezál-tal kedvez˝obb körülményeket teremtett a Festuca fajok megtelepedésé-hez. Hasonló eredményekr˝ol számoltak be Kiehl és Pfadenhauer (2007).
Az idézett vizsgálatban azt találták, hogy a széna kiváló menedéhelyeket (safe site) teremtett a célfajok számára egy meszes gyepekre fókuszáló gyeprekonstrukciós projektben. Mi azt találtuk hogy az alkalmazott rela-tíve alacsony vet˝omagnormájú vetés (20 kg/ha) lehet˝ové tette az ével˝o f ˝uborítás gyors kialakulását és nem befolyásolta negatívan a széna se-gítségével bejuttatott fajok megtelepedését (ez különösképp igaz volt a F. rupicola megtelepedésére). Ezek az eredmények jó összhangban áll-nak Donath et al. (2007) vizsgálataival, ahol több mint kétszeres vet˝ o-magnorma mellett (50kg/ha) sem tapasztaltak megtelepedési limitációt a szénából származó kísér˝ofajok esetében. Két mélyebben fekv˝o szántó esetében a harmadik évre a F. pseudovina jelet˝os mérték ˝u csökkenését mutattuk ki a magvetés és szénaterítés együttes alkalmazásával gyepesí-tett mintanégyzetekben. Feltehet˝oen az igen csapadékos 2010-es év te-kinthet˝o felel˝osnek ebben. A nagymennyiség ˝u csapadék megváltoztatta a kompetitív környezetet azáltal, hogy el˝onybe hozta azokat a szénából
megtelepedett f ˝ufajokat melyek inkább mezofil körülmények között jó kompetítorok (példáulDactylis glomerata,Poa angustifolia). A legmaga-sabban fekv˝o és ennek okán legszárazabb szántó esetében ezek a fajok vagy hiányoztak, vagy csak igen alacsony borítással telepedtek meg, így aF. pseudovinajelent˝osen magasabb borítással volt jelen a vizsgálat har-madik évében.
Következtetések
Vizsgálataink világosan igazolták, hogy kombinált alkalmazásuk ese-tében egyesíthet˝oek a magvetés és a szénaterítés el˝onyei. Csupán ével˝o f ˝umagok vetésével is lehetséges hatékony gyomvisszaszorítás de általá-ban nem az els˝o évben és gyakran csak magas vet˝omagnorma alkalmazá-sa mellett (rendszerint magaalkalmazá-sabb vet˝omagnorma mint30kg/ha). Kiegé-szít˝o szénatakarás mellett a hatékony gyomvisszaszorítás alacsony vet˝ o-magnorma mellett is lehetségesnek bizonyult. Az alacsony vet˝ omagnor-májú f ˝umag vetése biztosította a gyepesítés magas irányíthatóságát míg a szénaterítés hatékony gyomvisszaszorítás mellett további célfajok bete-lepülését is el˝osegítette. Eredményeink rámutatnak, hogy megfelel˝o mi-n˝oség ˝u fajgazdag széna terítésével a két módszer együttes alkalmazása kiválthatja a jóval költségesebb magas vet˝omagnormájú magas diverzi-tású vetést (Donath et al. 2007, Kiehl et al. 2010). A szénaterítés további indirekt konzervációs hozadéka, hogy szükségessé teszi a gyepesítéshez jó min˝oség ˝u szénát adó referencia gyepek rendszeres kezelését és fenn-tartását.