-1.
A tBALASSA«
Mióta a kolera uralkodik, azóta egészségesebbek az emberek, rövidebbek az éjszakák és hosszabbak a korcsmáro-sok ábrázatai - uti Mezei docet. Éjfélkor megjelenik a kolera-bizottság és elválasztja az ember szájától az »italt«. A kolera maga még becsületes ember, mert az mindössze csak egyszer öli meg a halandót, de a bizottsága minden áldott héten hatszor öli meg benne az egyéni szabadságot.
Már Zsiga bácsi csak annak a mondója, hogy ez meginte-len semmi egyéb, mint a balpárt célbavett mesterséges ki-pusztítása az átkos »minisztérjom« által. És hol-hol kedve is szottyanna kidobni az ajtón a mulatságot rontó goromba kolera-biztost, csakhogy hát úgysem érhetné el a tovább ott mulatási célt, mivel éppen () maga az a kolera-biztos, akit kidobna. Bizony furcsa hivatallal vegzálták meg szegényt.
Tell szívének, tudom, könnyebb feladat volt lel6ni az almát fia fejér61, mint neki hazakergetni tizenkettéSkor a mulató kom-pániát, melynek szétszéledését csak a jó Mezei bácsi nézi nálánál hazafiúi bánattól sötétebb arccal.
Hej, de csak csendesen is megy már a világ •sorja«.
A magy hecc« olyan rit~a már, mint a »kifogástalan zsiráns«.
Csendesen mulatnak az asztalok, kifogyott mindenünnen a
»szusz«, mit csak az »éjfélután« szokott önteni a nemes fiatal-ságba. A magyar ember mindig azzal a szándékkal tér be egy
»pillanatra« a korcsmába, hogy egy »hétig« lesz ott; mit ér az, ha most odateszik elébe korlátnak a tizenkét órát 1 1 Keserű az itala t6le.
De azért ha csendes is a Balassa, régi ábrázatát mégsem vesztette el.
A két kerek asztal körül most is ott ülnek a szokott törzs-vendégek, Mezei bácsi szeretett gyermekei, kik az() kedveért 26
vannak teremtve az árnyékvilágra; hogy legyenek akiket ő szerethessen és kiszolgálhasson.
Mind az ő nevelése az egytől egyig, már ti. a fiatalabbja.
Amelyik pirospozsgás, az az ő rostélyosaitól lett ilyen, amelyik halavány, beteges, az az ő borától lett olyan, amelyik bele mer kottyanni »az fontos ország dol,gaiba«, az is őtőle
profitírozta a diplomáciai tapintatot a »jelös« »Ellenőr« révén, a »ki olyan újság«, hogy ha már egyéb nem tanúskodnék is mellette, untig elég »abbó«, hogy Mezei bácsi két éve járatja egy kortyra - akarom mondani egy huzomra.
Ebből szívja ő a sok tudományt s úgy adja odább ingyen salátául a szelet mellé vendégeinek.
Már persze csak a kályha melletti asztalnak, mert az ablaknál ülő kompánia rátartós egy kicsit. Azok a kaszinóból hozzák a bölcseBBéget és sehogy sem tisztelik a Mezei bácsi politikai kombinációit, ami nagyon fáj neki, de azért nem mutatja, nem érezteti velök ... isten neki ... hadd járjanak a rossz úton ... neki semmi köze hozzá. Szegény elveszett fiatal emberek.
De bezzeg annál hálásabb publikum a másik, ahol Zsiga bácsi a nagy kophta, ahol minden este szorgalmatosan feloszt-ják Európát a »potentátok« között, kinek-kinek a maga érdeme szerint. Az osztrák császárnak aszerint természetesen nem jutna több egy vármegyénél.
Néma áhítattal hallgatják Mezei bátyánkat ilyenkor.
A barna írnok fejbólingatva hajtja fel hetedik halbszajtliját, és azt mondja »Világos« 1 A szőke joggyakornok még előbb felnéz a Zsiga bácsi ábrázatára, leolvasandó, nincs-e valami kifogása a mondottak ellen, csak azután „zúga« rá egy helyesléS kiáltást, míg Mezei bácsi egyet csendít a zsebében
szemtelen-kedő Lónyai-hatosokon, s aztán a hatás kedveért, mint a jó professzor, még egyszer röviden összefoglalja értekezésének tartalmát:
- Egyszóval nagy kalefaktor a jobboldal. Utoljára is csak ágyú, puska dönt itt 1
A Pista kellner, ki komoly mogorvasággal hallgatja gazdája hátamegett a nagy státuspolitika griffjeit, ijedten kapja hátra fejét az »ágyú« szóra, s miután az Albert gyerek véletlenül arra viszi a citromos teát a »telegrafos úrnak«, 27
lehetetlen hogy ne a legrosszabb eset történjék, már ti. hogy a Pista kellner megtaszítja az Albert kellnert, az meg leejti a telegrafos úr bájitalát, mely dallamos torkát hivatva volt nekistimmelni a flótázás idilli művészetének.
Ez a tragikum aztán egészen megindítja Mezei bácsit s mint valami gőzsikló leszállítja a politika mezejéré51, úgyhogy nem töré5dve sem a honboldogítással, sem az örök béke eszmé-jével, beleponálja magát a statárium jogába, s hadüzenlS léptekkel ront neki a kétfelé szaladt »dienerschaft«-nak - s bizony nem tudom én hogy végzlSdnék most mindjárt ez a
»keleti kérdés«, ha új vendég, mégpedig falusi »jó firma« nem lépne be az ajtón, kinek látására egyszerre mosolygó nyájas-ságba megy át a. gazda vészes haragja.
Nem lehet az másképp. Idegenek ellStt nem lehet a házi
tűzhely lángjait élesztgetni. Aztán meg is érdemli, hogy némi figyelemmel viseltessék iránta, mert a vidéki vendég legalább fizet, míg ellenben a törzsvendégek annyira divatba hozták az »aufschreiben«-t, hogy ha néha nagy ritkán akad aztán a sok között egy lázító excentrikus, aki elkiáltja magát, hogy
»zahlen«, az egész »Balassa« Mezei bácsival együtt, valódi megbotránkozással tekint a »szentségtöré5re«.
Az új cimbora jöttére megélénkül a mulatság, ki-ki meg-toldja még egy messzellyel. Károly is megszagolja egy ·mér-földnyirlSI az idegen bűzt - s ott terem a banda.
Aztán kezdlSdik a mulatság. Az embernek eszébe jut a sorsa, a szeretője és a kifizetetlen váltója. Mind a három szo-morú dolog. És felhangzik hozzá a »Csiribiri csárda« bánattel-jes, viharos áriája. Ezt megint mindenki megtoldja egy iccé-vel.
... Megtelik a szív édes fájó gondolatokkal.-A legha-zárdabb pasasier elpattantja az els5 pezsg5dugót .
. . . Es megkondul a tizenkét óra.
Megdöbbenve néznek egymásra a cimborák, mintha a világ vége volna. Zsiga bácsi nagy immel-ámmal magára er5lteti a boglyas Ghiczy-szűrt.
Az elé5került Albert gyerek és Pista kellner egyenkint kezdik eloltogatni a gyertyákat; Mezei bácsi még egy pillan-tást vet a »Turini Jézus« falon függő arcképére, melyhez még egy fohászt látszik küldeni, mielőtt a sötétség végképp elnyelné 28
a.
mai napra: aztán csendes jó éjszakat kíván a tavozó vendé-geknek, kik elégedetlenül, tele fejjel és muzsikálás iránti szimpátiák okáért üres zsebbel távoznak, hogy holnap újra.kezdjék.
II.
A DEUTSCH-KÁVÉHÁZ
Az ember körülnéz előbb az utcán, ha nem látja-e valami becsületes ember bemenni, s aztán félve surran be a Deutsch-kávéházba, hol az elválasztott sziámi ikrek hímnemű fele, az elhíZottDeutsch papa székel bekerített trónusán, mely körül van rakva anizett, maraszk.inó, rum-, szilvórium- és vaníliá-val, mik megalapítják Deutsch papa királyi tekintélyét, lévén mindeniknek egyenkint annyi rabszolgája, hogy Deutsch papa sohasem kénytelen szenvedni a magány unalmasságát, hanem az éjszakán által is folytonosan gubernálhat
környeze-tén.
A különféle nemzetek bé>ven vannak képviselve az örö-mek e birodalmában.
Ott van Izrael »szétszórt« népe »összegyűjtve<1. A miniatdr
»ichgebe«, »ichnehme« hangzavar csendes harmóniába olvad a
»posztócsillagos« hadfiak magyaros káromkodásába, kik a hátulsó asztalnál disznómódon ütik, - nem a burkust, - ha-nem a filkót egészen addig a stúdiumig, míg összes pénzkész-letük belevándorol a kártyapénzt gyűjtő pohárba. A legvégén mindig azzal a tapasztalattal kelnek fel, hogy mindenikök vesztett. Ostobaság biz a kártya kevés pénzzel 1 Hanem azért másnap megint csak kártyán adatik át a közforgalomnak a
»lénung<1. Faraó hírhedt nemzetsége is azt a vallást követi, amit a vitéz urak. A kimuzsikált bankót ők sem adják
»interesre<1. Az embernek nem az a hivatása hogy »takarék-pénztárrá« váljék. Ha az úr azért muzsikáltat, hogy mulasson, a cigány is azért muzsikál, hogy mulasson utána. Elég baj már az is, hogy mikor az urak mulatnak, ők muzsikálnak nekik, mikor meg már ők mulatnának, akkorra egy úr sem "látható, hogy hadd ő muzsikálna nekik. Hej, de csak ebben is megrö-vidítette őket »azs a aranyhajú csigányra fondorkodó Úristem 1
29
De ők azért nem irigyelnek a világtól semmit. Hadd bo-moljon, ha kedve tartja, s ha néha-néha megcsillanik is sze-mökben valami elfojtott epedő vágy, az sem vonatkozik ötemeletes házra, elegáns fogatra, ezer holdas pusztára, akkor is csak az jár eszökben, hogy ezeken a fránya hon-védeken milyen »delikátus«, milyen fölséges szép a »verezs nadrág« ...
Persze hogy a tekintetes vármegye is képviselve van a különféle válfajok közt. A hosszú »szőke írnokról« lerí a megye-házi szag. Ű itt az arisztokráciát képviseli, s Deutsch papa sokat helyez bele. Már tudniillik. bizalmat is, szilvóriumot is.
No, de az rendén is van. A szőke írnok elvégre is olyan perszó-na, aki már többször közelről beszélt a vicispánnal, aki ott jár-kél a megyeház méltóságos folyosóin, olyan biztonsággal, mint más emberfia otthon, aki életet, kifejezést és »alakot«
ad azoknak a hatalmas rendeleteknek, mikre Deutsch papát
előfogja néha-néha a »holnap nekem« spuriusza. Mert hát Deutsch papa két dologtul fél a világon legjobban: a Deutsch mamától és a törvény »bírságos« kezétől.
A Deutsch mamától már sikerült megszabadulnia, de a törvény pallosa még ott lebeg feje felett minden pillanatban lecsapni kész élével a kisvárosi rulett közé.
A szőke írnok rangjához méltó, vármegyei stílusban természetesen a »zöld asztalnál« van elemében, hol a biliárd sima mezején lelegel minden babért, becsületet szerez és emlékeztet »mopszaival« a »permopsz« keletkezett tisztikarra,
»dupla buzeró«-ival megmagyarázza a községrendezés kérdésé-nek megindulását, »karambol«-jaival bebizonyítja, mint gátoltatik meg egyenes haladásában az egyik golyó - a jobb-oldal, ha beleütközik a másik golyó - a baloldal. Az isten
bűnül ne vegye neki 1 Már ti. a golyónak.
-Mikor aztán jóllakott dicsőséggel, diadallal, példának okáért ő is megereszt egy kis nemzeti »ferblit«, hol ~gészen
»anstandig« viseli magát s hova szinte átviszi az ékes megyei stílust. Három nyolcas ellen »három szolgabírót« vág ki,
»vótumra·« kívánja bocsáttatni, ha felmerül a kérdések kér-dése, hogy szabad e az utolsónak is »besszerelni«, a »tourmac-lit« nem fogadja el, mert az korlátozza a viziadás »autonómiá-ját«, s ha valaki »bicska« helyett »kirikárit« talál neki osztani, 30
\'"agy a »kasszát« bezárja mikor »flusz« mosolyog tollmozgat6 kezében, elveszti előtte minden népszerűségét s addig-addig keresi holmi diplomáciai jegyzékváltogatással az okot, míg elkiálthatja, hogy »akciót neki I«
Az akció reakciót szül. A szőke írnok csurgóra lelógó kalap-ját még beljebb húzza piros ábrázatjába. Egyet káromkodik.
Az osztó kezéből kiesik a kártya. Mindenki odanéz. A két ellen-séges fél összeütközik. Kezdődik a mohácsi csata. A küzdők körül pártok képződnek. Mígnem Deutsch papa leszállván jupiteri székhelyéről szét nem húzgálja a haragvó hősöket.
Újra elcsendesül minden, s újra megindul a ferbli. A többi asztaloknál megélénkül a »diskurzus«. A kis patikárius mű
értő arccal kérődzi el még egyszer a verekedés lefolyását.
Sajnálja. rettentőn, hogy vége lett. Az igaz, hogy nem rajta múlt a folytatása. Ű eleget heccelte őket. A méregkeverő.
De már azt megint Muki cukrász nem hagyhatja úgy, hogy a patikáriusnak ne kontra.dikáljon, ő már különben is szüle-tett ellensége minden patikáriusnak. Tűz és víz. Az ő fakkja az
»édes«, az övék a »keserű«. S ha Király utcai Török János, hogy rá célozzon, hirdette szanaszét a lapokban, hogy »nincs többé kopasz/ej«, ő is fogta magát s a kánikulában, mikor Török János uram legjobban izzadott a balassagyarmati »Times«
hasábján úgy hirdette a gefrorenest hogy: »nincs többé meleg-ség«.
Képzelem mennyire megijedhetett ettől valami pesti prémárus.
A többi asztaloknál együtt és szerteszét Bernáth Gazsi haláláról beszél a tudós publikum. Dávid doktor jól ismerte a híres »Bhemáth« bácsit és restelli, hogy izraelita létére a lipót-városi katolische templomra hagyta összes követeléseit és nem az izraelit anyaszentegyházra.
A fekete végrehajtó kihörpenti limonádéját és huszon-harmadikszor kel fel, hogy - úgymond - hazamenjen erről a
»sznasz hely«-ről, hová minden este véletlenül kerül be. Most is egy hitelező elől akart felszökni a kaszinóba, de eltévesztette az emeletet. Meg aztán . . . mi tagadás benne . . . egy kis sporthajlam ... a szép felszolgálóné, a melegkezű fr. Betty ...
Olyan a szeme, mint a tinta ... olyan korall ajka van, mint a spanyolviasz, az arca olyan fehér, mint a velinpapiros ...
31
Egysz6val a végrehajt6 űr szeretné ma este felvenni az »elé>-leges biztosítási jegyzőkönyvet«, csakhogy még egy kicsit félénk, bátortalan hozzá, mert hát hiába »béka. va.n a. gyomrá-ban«. Aztán az is könnyen megeshetnék, hogy a kis Betty, a.milyen gonosz teremtés, egyszerűen azt kérdezné válaszul
ömlengő szerelmi nyilatkozatára: - Hallotta már ön a. »N inive történetét« 1
Bezzeg jobban értené ezt a mesterséget az a torzonborz barna alak, aki a leghátulsó asztalnál szoktatja. magát a
»magányhoz«, ti. a mi Stofi bátyánk, a.mint a. tizenharmadik csésze gyászkávé szürcsölése közben nagyot hunyorgatva. néz, hol a piruló végrehajtóra., hol a. kokettírozó nimfára, hol arra a fekete rámájú képre, melynek következő feliratán tűnődik nagy hümmögve: »Wenn die Jugend wüsste, wenn das Alte könnte«.
A másik képről a jó Petőfi Sándor néz le némán, hidegen az éjszakákat átdorbézoló csemetéire az új korszaknak. A pis-logó lámpák rezgő világa kísérteties fényt vet a költlS szilaj
arcára, mely megelevenedni látszik . . . a. toll megmozdul kezében . . . Lelkem előtt mint egy vízió, mint egy meg-magyarázhatla.n fantom domborodik ki élő alakká, ... és felmennydörög ajkán a haza szent földjét megmozgató nagy szemrehányás:
Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?
Avagy virág vagy te, hazám ifjusága?
... Már az igaz, hogy furcsa dolgokat írt az a PetlSfi.
Ugye Deutsch papa1
III.
A »ZICHY«
A Zichy fogadóról mindig eszembe jut a Zsedényi Eduárd inggallérja, a Zsedényi inggallérjáról eszembe jut a Csernátony stílusa, a Csernátony stílusáról pedig a szuezi kanális. A szuezi kanális felőli elmélkedésemben meg lehetetlen meg nem emlé-keznem a Sramko bácsi torkáról. Míg Lindley meg nem csi-nálta a pesti vízvezetéket, addig ez volt a tekintetben a leg-32
politikai,
t.ársa4a.Imi
ffi kö~zati hetilap.A Nógrádi L apok 18n. május 18-i S7.áma 1873-ban Mikszáth " lar főmunkatáriia volt
IIl
IV
11 <•folyam 1873,
.::-
-- IP.tii ..,_ ...------
~---~---„ "-~--- „ -...--.---
... ·-
_ ... -· ...
...
.. 1 l'<> LY•·
... ,,
,„ ... \ ....
...
...
_ ....
„ __ ... „ ...
...
__..._., .... ...
...
-, ... ~
.„_ ...
\111,....,..,.,... __ __.
*...,_.,,,„...-, .•••
"'"_....,...,..._
'
-
-·--. -·--.-·--.-·--. -·--.-u •
... i. ,.. •• „ •'-"'' ••·••
. „"'i.„u„J! •f 1 „j •J••' 11„0 "".i. ••. , tlíll
lt••' UI' l•ir••••••lt.•••ft '•" 1"~'' ... ~...,._tit ...
'"""„ •.••••• ~. "';...,. ...
„-...
„ .· .-44--·-„...,.,..._, ·•~.-:o·n•• ... •• ...
-.·--_.,..„ eo_•...,.•• ·-• ~
... ... --... __ ... „ ... " ... ~~.„...,... „~ ...
..w-.-.... ..w-.-...w-.-...w-.-...w-.-.... k.,,, ..w-.-...w-.-.... _..w-.-.... ...,.,_„ ... lli~Jllll....W •rit o1,....,w.i...c.• ...
.... „-.--... ---·
,... ~„...
... ... ; ... ~--• .,.. ... , ....---
J„.i.„ ·-u,...,._ ~ _..._ ""*'·~~, ,„._ ....• •trts lW ... u .... .-
lll<M„• .
• 4'•1.u.~
..,. ~·" '" ... ,.„,
l\Jt- • •• ~hl' f.4u 0 „ ~-...
.... ""_,_ .... __ ~_ „ ...
„ ... ....,.,.,.
(? „ „ ~-.-... „ .• „ ... _... ... ... _ ._.... ...
Cul ... •J• f u . -t ~~iftf~lu ... " • -'""'""",.,... „ ,... _ • • ... - . ...,.,. .:~·:.:.: .,,,„.\..I> .::_ „,.,. ~-. .„ ::::::..":.':'.;. ...„„„ .... 1-•'-- -„ ... .._.„_...._ '11~_:; - ..::, '-1..,...r
\.'-..t .-1;,o _ •. ~. fodoll Mt ... ...,... ,..,.IW ,.. ...
... ~ „ ... ..,~„!>.-,.. „_, '"'\"'.:"" '*
-··-„ ·-„·-""""-""" ...
....,,„~':"::~.:..:..~„·!,.~ t· •fH •t.• •• •tl•••'•••olf,t.~•-... - - ·--~~ ~:.:.„w... ..,.._~.,....„fl/'flf ... jla
::.~--·...::::. :.::..-::: :--.,~„~"" -~·.:... ,„
Az Ipoly egyik száma
Ez a balassagyarmati hPtilap a Nógrádi La pok Pllenlábasa volt
-jelesebb species. Sok horrai vegyitett víz vezettetett ie e derék alkotványon keresztül egy félszázad óta.
A Zichy fogadónak leh"ásában ő olyan alapkéS, olyan ki-indulási &alfa«, mint a Napóleon elhanyatlásának történeté-ben annak kedves_ felesége.
Sramko bácsinak is valódi hitestársa a Zichy. Megesküdött és hű hozzá. Túlhajtott erényesség. De a Zichy már azt úgy érdemli meg. Mert a Zichy híres és nevezetes hely. Nem azért jár pedig oda Sramko bácsi, mert nevezetes hely, hanem azért nevezetes hely, mert odajár. És az nagy különbség.
Azután - én istenem 1 - csak kell az embernek járni valahova enni. Nem élhet levegőből, kivált ha a levegő tele van vesztett pörök hírével. S ha már egyszer eszik, innia is dukál, mert meg van írva a régi tudós könyvekben, hogy
»Trencsiny országban« egyszer a ludak ettek é8 nem ittak, hát mind kidöglöttek. Hiába, az ember fut a szomorú sors elől. Ez már az önfenntartási ösztönhöz tartozik.
És ha néha-néha - teszem azt - szórakozottságból túlságosan talál bevenni a »jóból«, neki az mind megjárja, mert Kinek három van diplomája, háromazer t6bet ihatja, mint holmi közönségezs ember.
És ilyen értelemben hasznát veszi diplomáinak.
Egyszóval szolid ember, minélfogva a Zichy is szolid hely.
Az öreg urak és az átutazók vendéglője.
A nagyvilági politika ritkán képezi a beszélgetés tárgyát.
Az a nehány &burger«, aki néha-néha betéved egy »jó napot<c csinálni magának »esténkint<c, nyugodtan issza meg »feketéjét«
vagy a megrendelt »drapákot<c, s még a vén Napóleon halálára is csak annyit mond: . . isten nyugossza meg szegényt 1 ...
hanem bezzeg annál többet beszél a Sramko bíróvá választásá-ról ... ami Sramko bácsinak olyan érzékeny szívlágyító téma, miszerint sokszor arra a csúfságra vetemedik tőle, hogy egy cilinder bort ereszt meg a szépen megszaporodott jóakarók-nak. Mert hát a népszerűség sem jön ingyen. Így is sokkal olcsóbb, mint ha Teller árulná a »speisz-cetlim és a Géza kellner számítaná fel az árát.
Hanem aztán hetivásárkor megélénkül az élet a szolid.
pecsovics-jellegű Zichyben. Nemzetes Hont vármegye »nagy-ságos<c közönségétől hemzsegnek az asztalok. S ha itt-ott
3 Mikszáth Kálmán: Ö•szes mdvel 61. 33
hegyesre kifent bajuszával kitarkallik közülök egy-egy Nógrád megyei atyafi, kilyukasztja lelkét a tengernyi büszke-ség, melyet liberális volta miatt az ügyefogyottabbakkal szemben érez, s belevágja bölcsességének bicsak.ját a politika cipójába, s olyan karajokat szeldel a szegény jámbor hontiak-nak, hogy egészen belepirulnak ettől a megromlott rebellis nógrádi levegőtől.
Jól esik lelkünknek (már mint nekünk pecsovicsoknak), hogy mi is elmondhatjuk valakinek azokat a mérges epitheto-nokat, mikkel a baloldal minket prezentel meg; mert hát hiába a csizmánál is sárosabb a »kalucsni«, ha az van felül, - és a feiső kabátot is jobban éri az eső, mint a »lajblit«, ha be van gombolva.
Hanem erre a hasonlatra nyomban meg is mozdul a másik asztalnál Hecks, aki oly elválhatlan kísérője Sramkó.,.
nak, mint Minervának a bagoly, s ki a fél vármegyét ruházza kontóra.
Isten után neki köszönhetjük leginkább formánkat.
Némán ül ott, mintha azon gondolkoznék: milyen lesz a
jövő század divatja, pedig azon gondolkozik, hogy mivel hibázta el tegnap a. »kalábriászt«, mikor »tercbélára« bukott, aztán nagyot hajlongva köszön egy-egy bejövő vagy távozó vendégnek, áhítatos arccal nézve utána, mintha az járna eszében, hogy milyen érdemes derék férfiú az, mennyire tiszteli, becsüli ő azt, pedig az jár eszében, hogy ugyan miből fizeti ki a felszaporodott ruhaadósságot 1 Aztán megissza félmesszelyét, felhúzza riska kabátját, melyért úgy fáj a szíve, hogy önmagának kell elnyúzni ... , és elindul a »körbe«, hogy ott is bevégezze »nyilvántartási szemléjét« hitelezői felett.
A hetivásárokat leszámítva a Zichy csak akkor veszti el monoton jellegét, ha az »Edos gyerek« vetődik ide falujából.
És az elég gyakran megesik.
Híres paripáján, mely a brazíliai császár istállójába került ki s útközben átúszta a Földközi-tengert, ezelőtt tíz perccel indult el otthonról, ami közönséges lónak és embernek fél-napi járóföld. No, de jó is, hogy ily sebesen jött, mert már annyira száraz volt a torka, hogy amint a Zichy kapujában kicsaholt kováján egy szikra torkára pattant, egyszerre 34
lánggal kezdett égni ~ hanem, jó szerencse ... éppen akkor vitték arra a város vizipuskáját s úgy agyonlőtték vízzel Edos pajtásunkat, hogy zicher belehalt volna - már amennyire tudniillik egy huszár meghalhat-, ha a hauszknecht hamar-jába be nem tesz száhamar-jába egy csomó bagót, amitéSl a huszár halottaiból is egyszerre feltámad ...
Siet is magáról lehányni a felsőruhát, mely a.Z említett kaland következtében persze lucskos volna, ha a folyosón véletlenül nem néz rá olyan tüzesen a szőke szobalány, hogy nyomban megszáradt.
Hanem most azután kárpótolja is magát a kiállott viszon-tagságokért: egész armádia palackot állíttat maga elé, s amint Muki cukrász elmésen megjegyzi: huszárosan egy egy kortyra issza ki a bort minden a Zichyben található üvegből: kivevén a Flóris bácsi szemén levő szem1lvegb6l. De ebbéSl is csak azért nem, mert nincs benne.
Búsulva vigadoz mellette a jó Béla gyerek is: kifogyhatat-lan leleményessége éppen most szüli meg az &Ötvenedik indit-ványt«, hogy »igyunk meg még egy messzely vöröset« - s ha.
restellni látszik is szégyenítéS súlyát annak a gondolatnak, hogy () csak baka volt önkéntes korában, mégis jólesik el-beszélnie, hogy mikor egy ízben őfelsége előtt glédába kiál-lott, a felséges király elbámulva mondá:
»Ilyen szép domború mellkast még nem láttam«.
Isznak is aztán király (}felsége egészségeért nagyokat a bajtársak, kik a komisz cibil ruhában is érzik katonás voltukat.
A Béla gyerek belekezd egy »ezer rőfös toasztba«, mit Edos öcsénk vigyorgva hallgat, fejét jobb kezére támasztván, mintha Sennyeyt akarná utánozni, hol-hol egy nagyot bólintva, mintha Están bácsi parlamentáris modorát venné
A Béla gyerek belekezd egy »ezer rőfös toasztba«, mit Edos öcsénk vigyorgva hallgat, fejét jobb kezére támasztván, mintha Sennyeyt akarná utánozni, hol-hol egy nagyot bólintva, mintha Están bácsi parlamentáris modorát venné