• Nem Talált Eredményt

Gy,Gy Tantárgyi tematika:

In document SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM (Pldal 51-60)

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA,

GÉPÜZEM FENNTARTÁS Forgács Endre

Kredit:

7 Előadás:

2 Szeminárium:

2 Lab.gyak.:

2 Számonkérés módja:

K,Gy,Gy

SZ A K M A I S Z A B A D O N V Á L A S Z T H A T Ó

Tantárgy neve:

POLIMERKÉMIA

Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Bucsi Imre Kredit:

3 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K A polimerkémia története. A polimerek csoportosítása.

Polimerek fizikai (termikus, mechanikus stb.) sajátságai; függésük a molekulatömegtől, térszerkezettől stb..

Polimerek sztereokémiája és sztereoszelektív előállításukra alkalmas módszerek.

Polimerizációs reakciók: poliaddíció és polikondenzáció.

Gyökös, ionos és koordinációs polimerizáció mechanizmusa.

A polimerizáció gyakorlati megvalósításának főbb módszerei (oldat-, tömb-, emulziós szuszpenziós, „élő” polimerizáció).

Poliolefinek, poliamidok, poliéterek, poliészterek, polikarbonátok, poliuretánok, poliamidok, fenol- és aminoaldehid gyanták, szilikonok előállításának kémiája; szerkezetük és

tulajdonságaik. Kopolimerek.

Polimerek kémiai reakciói (térhálósítás, vulkanizáció stb.) és azok hatása a fizikai sajátságaikra.

Természetes polimerek (cellulóz, selyem, kaucsuk stb.) és kémiai módosításukkal nyerhető származékaik.

Biotechnológiai módszerekkel előállítható polimerek (polifenilének, poliheterociklusos vegyületek stb.).

Polimerek degradálódásának kémiája. Stabilizálás.

Zsuga Miklós és Soós László: Makromolekulák kémiája, KLTE jegyzet, 1995.

Kelen Tibor: Bevezetés a makromolekulák kémiájába, KLTE jegyzet, 1993.

A. Ravve: Principles of Polymer Chemistry, KluwerAcademic/Plenum Publ., 2000.

DIGITÁLIS TECHNIKA Matijevics István Kredit:

4 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

1 Számonkérés módja:

K Tantárgyi tematika:

Boole algebra, logikai függvények, algebrai alak, igazságtáblázat, Venn diagram, kanonikus alak, minterm és maxterm. Logikai függvények minimalizálása.

Elemi (alapkapuk) és összetett (kódolók, dekódolók, multiplexerek, demultiplexerek, összeadók, komparátorok, stb.) kombinációs hálózatok. Kombinációs hálózatok tranziens viselkedése (hazárdok).

Szekvenciális hálózatok. Szinkron és aszinkron sorrendi hálózatok. Leírási módszerek (állapottábla, gráfok), állapotok, működési modellek.

Tárolóelemek (S-R, J-K és T flip-flopok). Szinkron és aszinkron működésű flip-flopok.

Összetettebb sorrendi hálózatok (számlálók, shift regiszterek, stb.)

Digitális rendszerek villamos jellemzői (jelszint, transzfer karakterisztika, jelterjedési idő, disszipáció, jósági tényező, fan-in, fan-out).

Ajánlott irodalom:

Matijevics István: Digitális technika, PTE, PMMK, 2003

Szittya Ottó: Digitális és analóg technika, LSI oktatóközpont, 1999 Tietze, Schenk: Analóg és digitális áramkörök

75

Tantárgy neve:

ROBOTIKA Tantárgyfelelős oktató:

Mester Gyula Kredit:

4 Előadás:

2 Szeminárium:

1 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K Tantárgyi tematika:

· Robotmanipulátorok kinematikája. A robotmanipulátorok geometriai modellje. Robotcsuklók.

Robotszegmensek. Kinematikai pár és lánc. Robotmanipulátorok alapkonfigurációi. Az alapkonfigurációk munkaterei. A TTT, RTT, RRT és RRR struktúrák munkatere. A robot helyzetmeghatározása. Az effektor pozicionálása és orientációja. Csukló- és világkoordináták. A direkt és az inverz kinematikai feladat.

Redundancia. Direkt kinematikai feladat: homogén koordináta transzformációk. Denavit-Hartenberg transzformációs mátrix. Az effektor orientációja. Az inverz kinematikai feladat analitikus és numerikus megoldása. A Jacobi-mátrix meghatározása. Robotmanupulátorok pályatervezése. Pályatervezés világ- és csuklókoordinátákban.

· Robotmanipulátorok dinamikája. Robotmechanizmus matematikai modellje. Robotmanipulátor rekurzív dinamikai modellje. Erő- és nyomaték meghatározás. Rekurzív dinamikai modell a szegmensek koordinátarendszerében. Lagrange-féle robotdinamikai modellezés. Robotdinamikai modell vizsgálata.

Robothajtások. Robotaktuátorok. Robotmanipulátor és aktuátorok együttes modellje. Robotmanipulátorok számítógépes dinamikai modellezése.

· Robotmanipulátorok szabad mozgásának hagyományos irányítása. Decentralizált PD robotirányítás.

Modellreferens dinamikus robotirányítás. A kiszámított nyomatékok módszere. A dinamikus irányítás tervezése.

· Robotmanipulátorok adaptív irányítása. Robotmanipulátorok adaptív pozícióirányítása. Merev robotmanipulátorok önhangoló adaptív pozícióirányítása csuklókoordinátákban. Stabilitás vizsgálat. Kétcsuklós rugalmas robotmanipulátor adaptív pozícióirányítása. Rugalmas csuklójú-merev szegmensű robotmanipulátor dinamikai modellje. Rugalmas csuklójú-merev szegmensű robotmanipulátor önhangoló adaptív pozícióirányítása csuklókoordinátákban. Az adaptív irányító hardver megoldása. Szimulációs eredmények. A Slotine&Lee adaptív merev robotirányító alkalmazása. A módosított Slotine&Lee adaptív rugalmas robotirányító alkalmazása.

· Rugalmas robotmanipulátorok hibrid irányítása. Rugalmas csuklójú-merev szegmensű robotmanipulátor korlátozott mozgású dinamikai modellje. Rugalmas csuklójú-merev szegmensű robotmanipulátor pozíció-erő irányítása. Szimulációs eredmények.

Ajánlott irodalom:

· Mester Gyula, „Intelligens rendszerek”, Szegedi Tudományegyetem, 2001.

· Lantos Béla, „Robotok irányítása”, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.

· http://www.gmesterweb.com/e-mechatronics

SPEKTROSZKÓPIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

Dr. Szabó Gábor Kredit:

5 Előadás:

2 Szeminárium:

2 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K, Gy

Az atomi sugárzás klasszikus tárgyalása (dipólsugárzás és a Lorentz-féle atommodel, diszperziós formulák). Az emisszió és az abszorpció kvantumos alapjai (az Einstein-féle koefficiensek és oszcillátorerősség). A spektrumvonalak alakja (a vonalalak függvény, természetes vonalszélesség és vonalkiszélesedési mechanizmusok). A H atom és a H-szerű ionok spektruma (energiaszintek és ionizációs energia, atompályák és osztályozásuk, pályasugarak). Forgó molekulák energiaszintjei és a rotációs mikrohullámú spektrumok.

Kétatomos rezgő molekulák energiaszintjei és vibrációs IR spektrumok. Spektrográfok általános jellemzői, felépítése. Interferometrikus módszerek, Fourier traszformációs spektroszkópia. Detektorok, fényforrások. Fotoakusztikus és fotogalvanikus spektroszkópia.

Laser indukált fluoreszcencia. Raman spektroszkópia. Doppler mentes spektroszkópiai módszerek. Fotoelektron spektroszkópia. ESR és NMR spektroszkópia. Mössbauer spektroszkópia.

Demtröder W.: Laser spectroscopy. Basic concepts and instrumentation, Springer, Berlin, 1996.

Knowles P. F., Marsh D., Rattle H. W. E.: Magnetic resonance of biomolecules, Wiley, NY 1976.

Heckmann P. H., Traebert E.: Introduction to the spectroscopy of atoms, North-Holland, 1989.

Atkins P. W.: Physical Chemistry, Oxford Univ Press, Oxford, 1991.

Hollas J. M.: Modern Spectroscopy, Wiley, Chichester, 1992.

Sutherland R. L. Handbook of nonlinear optics, Dekker, NY 1996.

77

Tantárgy neve:

BEVEZETÉS A MÉRÉSTECHNIKÁBA

Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Kutsán György Kredit:

1 Előadás:

- Szeminárium:

1 Lab.gyak.:

- Számonkérés módja:

g Tantárgyi tematika:

Előadás:

Szeminárium:

-A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a laboratóriumokban használt komplex mérőrend-szerek elvi felépítését. Hogyan kell valamilyen fizikai, kémiai jellemezőt megmérni. A digitális készülékekben a mért jel hogyan alakul át a fizikai jellemző számszerű értékévé. Milyen jel-átalakítási folyamatok eredményeként kapható meg a mért adat. A mért értékek hogyan ellenőrizhetők, a kémiai információ milyen átalakítások után szűrhető ki a mért adatsorokból.

Fizikai jellemzők mennyiségi meghatározása, a valódi érték fogalma. A mért érték mint valószínűségi változó.

Átlagérték a mérési adatok szórása. A mérés hibája, szisztematikus hiba, véletlen hiba meghatározása. A mért adatok feldolgozása, hibaterjedés.

A mérendő jel fogalma, jeltovábbítás, jelátalakítás és erősítés. Érzékelők, szenzorok fajtái, jellemzésük.

A jel-zaj viszony fogalma, zajcsökkentési módszerek, szűrés. Analóg jel, digitális jel az analóg jel digitalizálása.

Mérési módszerek, mérőeszközök a mérőeszközök jellemzése.

Mérőberendezések csatlakoztatása a mikroprocesszorokhoz, soros és párhuzamos interfészek, ezek működése.

Analóg-digitál átalakítók működési elve, fajtái.

Mérő és adatgyűjtő rendszerek felépítése. A vezérléstechnika és szabályozástechnika alkal-mazása a számítógépes mérőrendszerekben.

A mérési adatok megbízhatóságának vizsgálata, mintavételezés gyakoriságának szerepe a mért érték megbízhatóságára. Hitelesítés, kalibrálás.

Információnyerés nagymennyiségű adatból, paraméterbecslési technikák.

Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom

KONSTRUKCIÓELMÉLET Dr. Pitrik József Kredit:

3 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K

Technika-műszaki problémák és megoldásuk lehetőségei. Produktum és produkció tervezés általános és specifikus szabályai. Számítógéppel támogatott tervezések és kivitelezések.

CAD/CAM rendszerekkel szemben támasztott követelmények. Szerkesztő programok használata alkatrészek és szerkezetek tervezésére. Rajzok méretezése. Összetett objektumok, rétegek, blokkok létrehozása, használata. Rajzok elrendezése és kirajzoltatása. A konstruálás alapelvei. Biztonság és kockázat elve. Modul elv. Berendezések irányítása. Méretezés alapjai.

Tartalom és forma összefüggései. Arány, ritmus, kompozíció, színdinamika. Mechanikai-pneumatikai-hidraulikai-elektronikai elven működő eszköz/műszer/berendezés /modell tervezése és építése. Tervtanulmányok, elemzések.

Kővári Istvánné (szerk.): Múltra alapozott jövő a magyar technikai kultúrában. Szombathely, 2000.

Farkas János: Az ötlettől a megvalósításig. Akadémia Kiadó, 1983.

Varga Tibor: AutoCAD alapismeretek. Computer Stúdió, 1993.

TRAFCOMP KFt. szerzői kollektívája: AutoCAD mindenkinek.

Győrffy Péter: Bevezetés az AutoCAD gépészeti alkalmazásába. Szigma Kiadó, 1993.

79

Tantárgy neve:

IPARI MŰVELETEK

Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Halász János Kredit:

3 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K

A kémiai technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek.

Folyamatábrák, kapcsolások. Szakaszos és folyamatos műveletek. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei és alkalmazása.

A kémiai technológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csőszerelvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen, szemcsehalmazon keresztül; a fluidizáció. Kétfázisú áramlás: filmek és habok.

Heterogén diszperz rendszerek előállítása: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elválasztása: ülepítés gravitációs és centrifugális erőtérben. Szűrés, szűrőberendezések.

Porleválasztás. Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.

Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések;

a bepár-lás és a szárítás alapelvei, készülékei.

Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós (folyadék-folyadék, folyadék-szilárd), kristályosítási műveletek elvi alapjai és gyakorlati megoldásai.

A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások; kémiai reaktorok leírásának és számításának alapjai.

Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek, JATEPress, 2005

Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I., JATEPress, 1998

IPARI MŰVELETEK GYAKORLAT Dr. Halász János Kredit:

1 Előadás:

0 Szeminárium:

1 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

Gy

Anyagmegmaradási számítások: fizikai és kémiai műveleti egységek anyagmérlegei.

Komponensmérlegek számítása.

Recirkulációs, megkerülő, egyen- és ellenáramú folyamatok anyagmérlegének számítása. Inert anyag felhalmozódás kémiai reakcióban.

Az energiamegmaradási tételek alkalmazása technológiai számításokban. Egyszerű energiamérlegek, entalpiamérlegek, kémiai reakciók és reaktorok entalpiamérlegei.

Az adiabatikus reakcióhőmérséklet számítása.

Komplex anyag- és energiamérlegek: a technológiai folyamatok komplex számításának alapelvei és alkalmazása néhány gyakorlati példán bemutatva.

Elválasztási műveletek számítása: gőz-folyadék egyensúlyok, szakaszos desztilláció, folyamatos rektifikálás; abszorpciós és extrakciós műveletek számítása.

A kémiai reaktorok számításának alapjai: szakaszos és folyamatos reaktorok anyagmérlegei.

Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I., JATEPress, 1998 Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek, JATEPress, 2005

Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998

81

In document SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM (Pldal 51-60)