az antibioticumok (N960) egyéb fertőzés elleni szerek (N961) (hormonok és szintetikus pótszereik (N962) elsődlegesen szisztémás hatóanyagok (N963) elsődlegesen a vér alkatrészeire ható gyógyszerek (N964) az analgeticumok
888 DR. MARTON ZOLTÁN
és az antipyretieumok (N965) az antieonvulsansok (N966) egyéb nyugtatók és altatók (N967) egyéb központi idegrendszer depressansok (N 968) helyi érzés—
telenítő szerek (N969) pszichoterápiás gyógyszerek (N970) egyéb központi idegrendszer stimulánsok (N97l) elsődlegesen az autonom idegrendszerre (N972) a eardiovaseularis (N973) a gastrointestinalis rendszerre ható gyógy—
szerek (N974) a diuretieumok (N975) közvetlenül az izom-esontrendszerre ható szerek (N976) egyéb és k. m. n. gyógyszerek (N977) megjelölt összetéte—
lekben kettő vagy több gyógyszerhatóanyag káros hatása (N978) alkohol, , összetételben megjelölt gyógyszerhatóanyagokkal (N979)
N960—N979 : N970—N977,N978—,N979—
Elsősorban nem gyógyszerként használt anyagok toxikus hatása (NBSO—N989) az alkohol (N980 : N961) kőolajtermékek (N981 : N 962) ipari oldószerek (N982 : N963) maró aromás szerek, savak és lúgok (N983 : N964) ólom és vegyületeinek (páráké is) (N984 : N966) egyéb elsősorban nem gyógy-szerként használt félnek (N985) szénmonoxid (N986 : N968) egyébgázok, párák és gőzök (N987 : N969) ártalmas élelmiszerek (N988 : N 960) egyéb, elsősorban nem gyógyszerként használt anyagok toxikus hatása (N989)
N985 : N965,N967,N979-— N989 : N976,N978,N979—l—
Egyéb káros hatások (N 990—N999)
sugárhatás (N990 : N 993) a csökkent hőmérséklet (N991 : N980) a hőség (N992) a légnyomás (N993) egyéb külső okok hatásai (N'994) a trauma bizo—
nyos korai szövődményei (Nggőlegyéb és k.m.n. sérülés(N996)bizonyoS Sebé-szi eljárások sajátos (N997) sebéSebé-szi eljárások egyéb (N998) az orvosi kezelés
egyéb szövődményei (N999)
neee : Nesu— N997 : Neee——
N993 : N982,N983 N998 : N999—
N994 : N984—N989,N991,N992,N994 N999 : N997,N998,N999—l—
Összeállításunk — mint előljáróban már említettük —- a nemzetközi beteg-ségi osztályozás háromzámfegyű részletes jegyzékét tartalmazza. A négyszám—
jegyű altételek ismertetése, melyek száma jelentősen megszaporodott a 8.
revízió után, túlhaladná a cikk keretét; (A Minisztérium által kiadott tervezet-ben megtalálhatók.)
A speciális közlési jegyzékek közül a legfontosabbak — így például az A jegyzék, mely 150 okot tartalmaz morbiditási, illetve mortalitási, a B jegyzék, amely 50 okot tartalmaz mortalitási és a 0 jegyzék, amely 70 okot tartalmaz morbiditási adatok közlésére -— a háromszámjegyű tételek alapján épülnek fel.
A 8. revízió újításaként bevezetett és fakultatív felhasználásra ajánlott D és P jegyzékeknél az egyes kategóriák képzésénél azonban már figyelembe kell venni a négyszámjegyű eltételek szerinti osztályozást is. E jegyzékek közül az előbb említett a kórházi morbiditási adatok közlésére 300, az utóbbi a perina-talis morbiditás és mortalitás céljára 100 okot tartalmaz.
Úgy véljük, hogy a háromszámjegyű tételeknél bekövetkezett változások összefoglalása a következő táblában főcsoportonként rámutatott mindazon nehézségekre, melyekkel a felhasználók szembe találják magukat a 8. revízió után.— Jellegében teljesen új főcsoport képzése mellett, egyes főcsoportoknál egészében vagy jórészt megváltoztatták az osztályozás főszempontjait. Gondo—
NMZE'I'KÖZI BETEGSEGI OSZTÁLYOZÁS 8 89
lunk itt elsősorban a. perinatális morbiditás és mortalitás bizonyos okaira, a balesetek külső ok szerinti osztályozására, a veleszületett anomáliákra és a.
keringési rendszer betegségeire.
A háromszámjegyű tételek változásainak összefoglalása főcsoportonként
Tartalom. Szám—
Fócsoport Új tétel ————-——-———- Változatlan Összesen
változás
I. Fertőző és élősdiek okozta
beteg-ségek ... . ... . . . 58 11 52 1 122
II. Daganatok ... 24 11 33 20 88
III. Endokrin, táplálkozási és
anyag-csere betegségek ... 21 2 13 —— 36
IV. A Vér és a vérképző szervek beteg—
ségei ... 7 2 1 — 10
V. ElmezaVarok ... 21 1 4 — 26
VI. Az idegrendszer és az érzékszervek
betegségei ... 7 14 37 — 58
VII. A keringési rendszer betegségei . . 28 7 20 1 56
VIII. A légzőrendszer betegségei ... 12 3 27 -— 42
IX. Az emésztőrendszer betegségei . . . 17 4 23 — 44
X. A húgy-ivarrendszer betegségei. . . 3 7 30 -— 40
' XI. Terhességi, szülési és gyermekágyi
szövődmények . ... 20 4 14 —- 38
XII. A bőr és a bőralatti szövet
beteg-ségei ... 6 3 17 -— 26
XIII. A csont-izomrendszer és
kötőszö-vet betegségei ... 6 2 20 — 28
XIV. Congenitalis anomáliák ... 17 2 1 —— 20
XV. A perinatalis morbiditás és
morta-litás bizonyos okai ... 20 —- — -— 20 XVI. Tünetek és rosszul-meghatározott
állapotok ... 2 2 — 13 17
1— XV]. összesen ... 269 75 292 35 671
EXVII. Balesetek, mérgezések és erőszak
(külső ok szerint) ... 117 9 54 2 182
N XVII. Balesetek, mérgezések és erőszak
(a sérülés természete szerint) 38 — 31 118 187
I—NXVI]. 424 84 377 155 1040
A változások mértékére vonatkozóan a következő megállapításokat tehet.—
jük. 1040 tétel mindössze 15 százaléka változatlan a 8. revízió után. A tételek majdnem felénél (49%) következett be olyan változás, ami átcsoportosítást tesz szükségessé. Természetesen a Változások aránya főcsoportonként vizsgálva,
jelentősen eltér az átlagostól. ,
A betegségeket, kóros állapotokat, tüneteket magába foglaló I—XVI. f"-csoport összesenében a, változatlanság 5 százalék, a balesetek, 'sérülések stb.
külső ok szerinti osztályozásánál 1 százalék. Súlyában egyik legjelentősebb főcsoportban, a fertőző és élősdiek okozta betegségeknél (I) az 57 százalékot is meghaladja azoknak a. tételeknek az aránya,, melyek átcsoportosítás következ—
ményei, csakvéletlennek tekinthető, hogy egy tételt, a 016-ot, nem érintett
semminemű Változás. , , '
7 Statisztikai Szemle
890 — DR. M'ARTON ZOLTÁN"
Táblázatos összeállításunk a háromszámjegyű tételekről nyilvánvalóan bizonyos segítséget nyújthat azok számára, akiknek rendelkezésükre állanak az előző (7.) revízió kézi könyvei, arendszerező első kötet és a második kötetet—
képező betűsoros mutató.4 Ha az új tételeket összevonás által képezték, külö—
nösebb nehézség nélkül megoldható a visszatekintő adatok összevonása. Prob—
lematikussá válik azonban az osztályozás, amikor egy régi tételből megosztás által képezték az új tételeket, az átcsoportosítás a legegyszerűbb esetben is legalább két részbontást jelent. Találunk azonban olyan régi tételeket, ame—
lyekből túlzott mértékben képeztek új tételeket.
Kétségkívül szükség van a rendszerező rész alapos ismeretére a bentfog-laló és kizáró megjegyzések miatt, méginkább szükség van azonban a betű—
soros mutatóra, mert enélkül a pontos, egységes szempontok szerinti osztá-lyozás alig képzelhető el az átcsoportosítások sokrétűsége miatt.
Befejezésül meg kívánjuk jegyezni, hogy morbiditási és mortalitási statisz—
tikáink további fejlődése szempontjából időSZerű lenne —— különösen egyes fontosabb területeken — rátérni az adatok négyszámjegyű altételek szerinti feldolgozására is. E munkához azonban a lehetőségeket biztosítani kell, első-sorban az alapbizonylatok megfelelő pontossággal történő kiállításával. A gyakorlat általában azt mutatja, hogy az egyes revíziók alkalmával az új téte—
lek nagy részét egy régi altétel kiemelése által képezik. Amennyiben adataink négyszámjegyű altételek szerint isa fel lennének dolgozva, az átcsoportosítás kérdése nem okozna annyi [gondot, mint jelenleg.
'PESIOME
ABTOp BO Bsonnoü I;acm csoero ouepxa ocranasnnsaerca Ha ellenem/m npouesonumoü Kamnue necmb ner peensnn memnynaponnoü HOMGHKJIaTVpb! őonesneü. OH Kacae'rcn cyru-HOCTI/I Knaccndmxaunn őoneeneü, " yxaeblsaer Ha przmocrn, c Koropbmn norpeönrenn HO-Menxnarypm scrpeuaiorcz noone omenbnux pesnsnü. Aerop vnomnnaer o nonroroenenHOM Llen'rpanbnsm crarncrmecxnm ynpasnennem npensapmenbnom npoex're HOMeHKnarypm, Koropmü Gun onyőnnxoean s Kauecrse npnnomenun K ownunanbn'omy neuarnomv oprasv Mnnncrepcrsa snpasooxpanennn B ;mBape 1968 rolla.
B nanbueümeü txac-rn crarbn asrop, Ha ocnosannn cocraenennoro Memnynaponnoü Opraunsanneü Snpasooxpanennn nepsoro roma no cucrema'msaunu, nocpencreom ncnonb—
3OBaHMH oőoenasennsxx 'rpexenavnmmn unmpawm noenunü, s Konevmoü cpopme oőoömaer no-npoönmü nepeveub őoneeneü, oöpaayroumü ocnosv Knaccndmxauuu. B 'raönwmom nepe'me Hassasun öoneeneü ne se Bcex cnyuasx cOBnan—alor c nepsosauanbnmmn nassannsmn, HO npn nocnenosarenbnom can'rbmannn, onnaxo enn norwmo comacworcsi c HHMM. Hocne Kamnom ornensnoro megannyi B omenbnmx cxoőxax cneuvior coorsercrsymume nomepa noenunü.
Hoeue noemmn mm namesenne cocrasa conepmanna asrop orMeuae'r xpynnbmu ővxsa-MH 14, coorsercrsesno, unmpamn. Ecnn nponsoumo TOJ'IbKO nemenenue nomepa nosmnm, ero noxaebmaercg nocpencrsom HaÖpaHHbIX HOpMaHbelM mpumrom, coennnennnx s cxoőxax enakom paaencrsa zmyx unmp, cpezm KOTOprX mappa nocne snaxa pasencrsa, — 'ro ec'rb Bcerna umbpa, Haxonzmanca c npasoü c'roponbx — npenc'rasnner nosnumo npemueü (cenbmoü) HOMBHKnaTVpr. Hocnemme mappa ne mery'r ÖbITb neuaranbl KpVHHblM mpndyrowx, —— ecnn mm camn no ceőe erom B cxoöxax, mm vxaausaxor Ha TO, Uiro conepmanue " untppoeoe oőosuaue—
HHe HOSMKHM ocranocs HBMSMCHHHM, a MX Haőop HaKJIOHHbIM mpmp'rom vxaemsaer Ha TO, 'l'I'O
mm nepesenesm ne npyroü masnoü rpynnn. Oőpaeosanne nosmx nosmmü HOMCHKJIaTYpbl n, coorsercmenno, nemenenne conepmasns nosmmü oöossatraercn nocne nepeuncnenm nean-unü nonrpvnn, a me TaKOBbIe o-rcyrcrsvxor, nocne maenux rpynn, s cnwae me pacnpenene—
mm nosmmü oöosnaaenne npneonmca nocpencraom npnMeHennn (makos ($) ( —-).
'A betegségek nemzetközi osztályozása (1955. évi revízió) I kötet. Medicina. Budapest. 1960.
Dr. Marton Zoltán: A betegségek nemzetközi osztályozása (1955. évi revízió). II kötet. Betűsoros mutató Medicina. Budapest. 1968.
NEMZETKÖZI BETEGSÉGI OSZTÁLYOZÁS
89 1
B saxnnrnnenbnoü sacra csoero ouepKa aBTop nemoncrpnpyer ocoőme nepesnn,xoro-pue moxmo OÖPHSOBaTb Ha oceoee nosmmü, oőoanauensux rpexsaaunuwxn umppazvm.Bosam—
lune B pesvnbrare 8 peeuenu uamenennnasropoőoöuuwr B ornenbnoü Taőnuue nornasnmm prnnaNL OH yxasmsaer Ha pruuocru a case" c neperpynnuposxoü,xoropme BOSHHKHH B peSanTaTe Gonee neTaanoro aenenus HEKOTOpHX ennnuunux nosnuuü " orMesaer,aTo na—
aa ernx nepemen cncremarusauun monan*oőecneuurb OHHOpOHHOCTb Knaccneuxaunu " co-HOCTaBMMOCTb nanumx TOHbKO B cnvuae MCHOJIbBOBaHl/líí ampasmsoro yxasarem. _
Haxoueu, comacno aBTOpV, Öme 651 caoeBpeMeHHo " nonesno B OTlleJIbI—Iblx Bamumx oőnacmx oőecneamb oőpaöomy nannbix B serupexaeaunux cyönosuumx.
SUMMARYI
In the introductory part of his article the author is concerned with the importance of the ten-years'
revision of the international disease classification. He touches upon the fundamentals of the disease classification and makes some hints on the difficulties the users of this classification have to face at after each revision. He mentions a preliminary draft on the classification, prepar-ed by the Hungarian Statistical Office and published in January 1968 as a supplement to the
official paper of the Ministry of Health.
In the other parts of the article the author gives a final summary of the detailed list of the diseases, constituting the backbone of the classification, using the three—figure entries of the first classification volume of the international classification elaborated by WHO. In the listing, given in
tabular form, the denominations of the diseases do not always coincide with the ori-ginal one, but in the case of a continuous collation there is a coverage in meaning. Each one of the denominations have been followed by their referring entry-numbers, put into parenthesis.
The author presents the new entries or the modifications in the meanings in bold-faced letters resp. figures. If there happened only changes in the numbering of entries, the above has been showed by two normally typed figures linked by a sign of eguality within parenthesis.
From these two, the figure following the sign of eguality hence the one being always at the right hand side ——- represents the entries of the previous (the 7th) classification. These latter can not figure with bold faced type if standing alone within parenthesis, they refer to the unchanged character of both the meaning and numbering of the entry; if printed in italics this means their having been regrouped from another main group. The formation ofnew entries in the classifica-tion, resp. the changes in meaning has been marked by (4— ), (——) signes after the subgroups, or if suchdo not exist, after the enumeration of the entries of main groups.
In the final part of the article the author presents the special publication-list which could be composed with the aid of three-figure entries. The modifications happened after the Sth revi—
sion have been summarized in the form of tables, after main groups. He points at the difficulties involved in regrouping, caused mainly as a result of major breaking up of the individual entries, and makes the statement that because of these changes the uniformity of classification can be assured only by the simultaneous use of the classifying-part and the alphabetíc index.
Finally the author expresses his view according to which it were useful to process the data relating to some major fields in a four—figure system of sub—entries.
7!