Az Olvasó Népért mozgalmat a gazdaságot és társadalmat megpezsdítı évek szülték a hatvanas esztendık második felében. A kor realizmusa tükrö-zıdött a mozgalom célkitőzéseit megfogalmazó mezıszentgyörgyi kiált-vány szavaiban: „Több évtizedig tartó emberformáló munkára vállalkozunk, amely napról napra megújuló leleményt és szívósságot követel mindazoktól, akik szolgálatába szegıdnek.”
Lassan elérkezünk a mozgalom második évtizedének a végéhez. A no-vemberre tervezett IV. országos konferencia elıtt megállapíthatjuk, hogy az 1969-ben meghirdetett felhívás, a kitőzött célok ma is idıszerőek. A moz-galom ugyanazokat a szükségleteket elégíti ki, mint annak idején – legfel-jebb nehezebb körülmények között. A két évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy leleményre és szívósságra valóban szükség van, és bizony idıre is.
Az elsı országos tanácskozáson, Nyíregyházán Darvas József így fo-galmazott: „Az Olvasó Népért mozgalom gerince és szervezıje lehet a nép-front-mozgalom sokoldalú kulturális tevékenységének.” S azóta valóban az-zá is vált. A Hazafias Népfront (sok más szervvel együtt) az Olvasó Népért mozgalom keretében sok fontos közmővelıdési feladat megoldását se-gítette.
A második országos tanácskozáson – Budapesten – alkalomszerő akci-óktól a folyamatos munkálkodás felé törekedve – a munkás- és parasztmoz-galmak hagyományaiból merítve – újra felfedezte az olvasókörök történelmi szerepét, s feladatainak középpontjába állította a kisközösségek életre segí-tését, mőködésük támogatását. Jól mőködı olvasókörök, könyvbarátok jel-zik megyénkben is e gondolat megvalósulását.
Az 1983 novemberében Gárdonyban megtartott III. országos tanácsko-zás az addigi eredmények összefoglalása mellett a mozgalom egyes terüle-tein alkalmazható módszerek hatékony és eredményes kialakításához nyúj-tott segítséget, megjelölve a további teendıket.
A harmadik országos konferencia óta majdnem öt esztendı telt el. Mi is történt azóta a célkitőzések megvalósítása területén megyénkben?
A legfıbb kellék a könyv, amelyet elsısorban az ország nagy könyvki-adói bocsátanak rendelkezésünkre. Az elmúlt öt évben örvendetesen meg-nıtt megyénkben a helyi kiadványok száma. A Herman Ottó Múzeum mel-lett lendületet vett a Megyei Levéltár és a Kazinczy Ferenc Társaság kiadói tevékenysége, és 9 kötet jelzi a megyei tanács mővelıdési osztálya és a Ma-gyar Írók Szövetsége Észak-MaMa-gyarországi csoportja könyvkiadói vállalko-zását, de több intézmény is jelentkezett helytörténeti munkákkal, pl. a sáros-pataki Tanítóképzı Fıiskola, a rudabányai múzeum stb. A hagyományos megyei periodikák mellett újabb lapkiadási kísérleteknek is tanúi lehetünk.
Ilyen például az edelényi Borsod c. újság, a szerencsi Szerencsi Hírek stb.
A könyvkereskedelmi hálózatok forgalma is szépen emelkedett az el-múlt öt évben. Városi könyvesboltjaink zsúfoltak, de még több problémával küzdenek az ÁFÉSZ-könyvesboltok. Könyvkínálatuk szegényes. Megyénk könyvterjesztésének, a könyvek lakossághoz történı eljuttatásának fı prob-lémája a megye kistelepülésein mutatkozik. A postai szállítási költségek drágulásával az ÁFÉSZ-könyvesboltok egyre több községben szüntették meg a könyvárusítást. Még a tanácsi székhelyközségek egy részében sem lehet könyvet vásárolni!
Az Olvasó Népért-mozgalom legfontosabb bázisai a könyvtárak. Saj-nos, e fontos intézmények mőködési feltételei egyre jobban elmaradnak a kívánatostól. Különösen a kistelepülések könyvtárai szegényesednek el. Az állományok szinten tartása évrıl évre jelentıs beszerzési költségnövekedés-sel jár. A ráfordítások tekintélyes részét a könyvek árának emelkedése emészti fel. Míg pl. 1982-ben a könyvek átlagára 40,54 Ft volt, az 1987-ben beszerzett kötetek átlagára 51,76 Ft. Ez 27,6 %-os emelkedést jelent.
Az ellátási gondok és a társadalmi háttér következtében a megye több körzetében a könyvtárak igénybevétele ebben az idıszakban csökkent. A ta-nácsi könyvtárakban pl. az olvasók száma az 1982. évi 140 060 fırıl 1987-ben 128 395 fıre, a kölcsönzött kötetek száma pedig 3 941 813-ról 3 525 199-re esett vissza. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a könyvtárak fejlesztéséhez szükséges anyagi erıket mindenképpen elı kell teremteni.
Hiszen az olvasók elvárják a könyvtáraktól, hogy amit az egyéni anyagi helyzetük romlásából következıen nem tudnak megvásárolni, találják meg a közgyőjteményekben.
A mővelıdés sohasem lehetett meg támogatók, mecénások nélkül. Az utóbbi idıben tapasztaljuk, hogy egyre inkább a fenntartók gondjává válik a könyvtárak ellátása, a korábban támogatást nyújtó üzemek, termelı szövet-kezetek anyagi nehézségeikre hivatkozva csökkentik, megszüntetik támo-gatásukat.
Pedig a hatás kölcsönös; a kultúra akkor tudja eredményesen támogatni a gazdaságot, ha a gazdaság eredményesen támogatja a kultúrát!
A könyvek és az olvasás népszerősítését szolgálják a különbözı könyv-ünnepek. Úgy tapasztaljuk azonban, hogy csökkent az irodalom jeles alko-tóival való találkozók száma. A legnagyobb könyvünnep, a könyvhét mint-ha egyre jobban a városok színpompás ünnepe lenne, kevés jut ezekbıl a megye falvaiba.
Mondják, hogy korunk nem kedvez a közösségi életformának, azok ki-bontakozásának, fejlıdésének. Ennek ellenére mégis van bıven megyénk-ben is mőködı mővelıdési közösség, köztük könyvbarátkörök, olvasókörök is. Az Olvasó Népért mozgalom jó keretet ad, a könyvtárak nagy része pe-dig szívesen ad helyet ezeknek a közösségeknek.
Az olvasómozgalom keretében indult el és vált országossá az olvasótá-borok gyakorlata. Megyénkben is hagyománya van az olvasótáolvasótá-borok
szer-vezésének. 1987-tıl 24 különbözı tábort szerveztünk. Ez évben 32 tábort szervezünk. E táborok szakmai munkája folyamatosan fejlıdik, színesedik, sokrétőbbé válik.
Az Olvasó Népért mozgalom legutóbb vállalt feladata a beszéd- és a magatartáskultúra fejlesztése.
Megyénkben nyelvészekbıl, könyvtárosokból, népmővelıkbıl, írókból egy munkacsoport alakult, amely elsısorban a közéleti nyelv, a közéleti ma-gatartás és beszédstílus fejlesztése, javítása érdekében tevékenykedik a saj-tó, a propaganda, a meggyızés eszközével. Reméljük, siker koronázza mun-kájukat.
Hol tart tehát ma megyénkben az Olvasó Népért mozgalom? Tömören:
elıbbre, mint nem is olyan régen gondoltuk volna, de hátrább, mint szeret-nénk.
Hisszük, hogy azoknak az embereknek a túlnyomó része, akik ma rend-szeresen és szívesen olvasnak, akik eljönnek a könyvtárakba, és akik gyak-ran vásárolnak könyvet, valamelyest az Olvasó Népért mozgalom hatására teszik ezt. Meg kell találnunk annak a módját, hogy számuk egyre nıjön.
Ezt mi – az olvasást kedvelık – saját példamutatásunkkal, az olvasmányél-mények továbbadásával, egy-egy jó könyvre való figyelemfelhívással nagy-ban segíthetjük.
A társadalom valódi érdeke az, hogy a megszerzett, a megszerezhetı tu-dás ismét „hatalom” legyen, azaz érték. Ehhez pedig elengedhetetlen a mő -veltség – ezen belül az olvasási kultúra színvonalának emelése.
Az Olvasó Népért mozgalom ennek kíván egyik hasznos kerete lenni.
A Könyvhét Hírei, 1988. 4. p.
Radnóti Miklós emlékest 1979-ben
Balról jobbra: Galkó Lajos, Cs. Varga István, Nagy Béla, Slezsák Imre