Az előző részekben láttuk, hogy Trianon nagy értékeket rombolt le, de nem tudott uj értékeket terem
teni, mert az úgynevezett
utódálla-1. A világháború utáni békeszerződések állandó gazdasági válságot teremtettek
Közép-Európában.
Az alábbi két térkép szemlél
tetően mutatja be az 52 milliós lakosságú osztrák-ma
gyar közös vámterület szétosztását. A piros folt a világháború előtti osztrák-magyar közös vámterületet szemlélteti.
mok súlyos szervi bajban szenvedő alkotások. A földrajzi, néprajzi, történelmi, gazdasági szempontok
kal nem törődő országrendezésnek nem is lehetett más következménye,
mint ami valóban be is követke
zett : a dunavölgyi országok teljes gazdasági összeomlása. Erről az összeomlásról igyekszünk képet adni a következőKben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia terü
letét felbontották az önálló Ausztriára, Csehszlovákiára és Magyarországra.
Egyes te rületrészeket pedig Romá
niához, Szerbiához, Lengyelország
hoz és Olaszországhoz csatoltak. Az osztrák-magyar vámterületnek ilyen módon való szétosztása nem szol
gálta a lakosság érdekeit, hanem ezen a területen nagy gazdasági
válságot okozott, amely károsan hat egész Európa gazdasági életére.
A gazdasági válság orvoslását még nehezebbé teszik azok a politikai szempontok, amelyeket a monarchia testéből kihasított utódállamok kö
vetnek. Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia a Magyarországtól szerzett területeket féltve, a leg
merevebb elzárkózás politikáját kö
vetik a mai Magyarországgal szem
ben és szinte áthághatatlan vám
sorompóvá tették a trianoni határo
kat. A gazdaságilag egymásra utalt részeket Így mesterségesen távol
tartják egymástól, aminek követ
kezménye az el hibázott trianoni béke- szerződéssel együttjáró gazdasági válság elmérgesedése és állandó
sulása.
2. A dunavölgyi országok külkereskedelmi forgalmának összezsugorodása.
Bevitel Kivitel
Millió svájci frank
2500
2000
1500
1000
500
Ez a két grafikon a dunavölgyi országok külkereskedelmi forgalmának ijesztő összezsugo
rodását mutatja. Románia, Csehország és Jugoszlávia minden lehetséges módon igyekeztek Magyarország életerejét megbénítani, a megcsonkított ország talpraállását megnehezíteni.
Ezzel azonban nemcsak Csonkamagyarországnak ártottak, hanem, amint ezt itt közölt két grafikonunk mutatja, önmaguknak is óriási károkat okoztak, a Magyarországtól elsza
kított részeket pedig gazdaságilag teljesen tönkretették. Ez az oka annak, hogy a duna
völgyi államok gazdasági romlása sokkal súlyosabb kórképet mutat, mint ahogyan azt a világválság indokolná.
3. A dunavölgyi államok saját erejükből nem tudnak eleget tenni külföldi kötelezettségeiknek.
Ausztria Cseh-Szlovákia Magyarország Románia Jugoszlávia
Itt közölt grafikonunk megmutatja a dunavölgyi államok eladósodásának ijesztő mértékét és azt is elárulja, hogy ezek az országok külkereskedelmi forgalmuk összezsugorodása követ
keztében nem rendelkeznek olyan árukiviteli felesleggel, ami lehetővé tenné a nemzetközi tartozások fizetését.
4. Tervek a Dunavölgy gazdasági válságának megoldására.
A kisantant-szövetség.
1. Ausztria 2. Magyarország
Kisantant:
3. Cseh
szlovákia 4. Románia 5. Jugoszlávia
A trianoni békeszerződés aláírásával egyidejűleg min
den gondolkozó ember előtt nyilvánvaló lett, hogy a Tria
nonban megteremtett uj rend úgy politikai, mint gazdasági szempontból igen ingatag ala
pon áll. Politikai szempontból azért, mert a mértéktelen ke
gyetlenséggel megcsonkitott Magyarország sohasem fog belenyugodni a rákényszeri- tett igazságtalan és méltány
talan helyzetbe. Gazdasági szempontból pedig azért, mert természetesnek látszott, hogy a régi egységes gazda
sági terület tudatlan és el
hamarkodott szétszaggatása egyformán hüdött területté teszi az egymástól elzárt ré
szek mindegyikét. Leghama
rabb a kisantant államok is
merték föl ezt a helyzetet és azonnal szervezkedtek arra, hogy Csonkamagyarországot a Trianonban rákényszeritett kényszerzubbonyban megtart
sák. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia mindenekelőtt politikai szövetséget kötöttek egymással. Ez a szövetség, Magyarország ellen irányuló éllel, azóta is megmaradt, sőt újabb és újabb titkos ka
tonai megegyezésekkel és
más megállapodásokkal ki
egészítve még megerősödött.
A kisantant azonban már azzal a szándékkal alakult meg, hogy ezt a politikai szö
vetséget mielőbb gazdasági szövetséggel is kibővitse.
Mindezideig sikertelen volt minden ilyen kísérletezés.
Bebizonyult, hogy a Közép- Dunavölgyében Magyaror
szág földrajzi fekvése olyan, hogy itt Magyarország nél
kül, vagy éppen Magyar- ország ellenére nem lehet semmiféle gazdasági rendet
megteremteni.
Csakhamar egész Európának rá kellett jönnie, hogy az a gazdasági nyomorúság, amelyet Trianon or
szágdarabolása ezen a területen okozott, nemcsak a közvetlenül
érdekelt országoknak, hanem egész Európának veszedelme. Ezért tehát egész Európának érdeke, hogy a régi, könnyelműen szétrombolt gaz
dasági egység helyébe valamilyen
uj gazdasági rend kerüljön. Ez a belátás szülte meg azoknak a ren
dezési terveknek sorozatát, amelyek közül a következő oldalon kettőről megemlékezünk.
Tervek a Dunavölgy gazdasági válságának megoldására. (F o ly ta tá s .)
1. Ausztria 2. Magyar-
ország 3. Cseh-
Szlovákia 4. Románia 5. Jugoszlávia
A Tardieu-terv Ausztria, Magyar- ország, Csehszlovákia. Románia és Jugoszlávia között igyekezett volna szorosabb vám szövetséget és gaz
dasági egységet teremteni. A terv
megvalósítása meghiúsult elsősor
ban azért, mert Tardieu csak a gazdasági szempontokat tartotta szem előtt és teljesen megfeledke
zett arról, hogy a Dunavölgyének
nem lehet visszaadni régi nyugal
mát és gazdasági virágzását a szét
tagolt és egymással szembeállított népek lelki kibékülése, a megoldatlan politikai kérdések elintézése nélkül.
Magyarország és Ausztria vámszövetsége.
1. Ausztria 2. M agyar-
ország
Az 1933. év folyamán fölmerült az az ötlet, hogy az iparos Ausztriát és a mezőgazdasági felesleggel rendel
kező Magyarországot kellene vám
szövetségben egyesíteni. Első
szem-pillantásra nyilvánvaló, hogy^ennek a megoldásnak, amely az Anschluss problémáját is levenné a napirend
ről, mindkét országra nézve nagyelő- nyei lennének. A kisantant-államok
azonban, saját hatalmi helyzetüket féltve, a legélesebb ellentállást fej
tették ki ezzel a tervvel szemben egyikmásik képviselőjük még a hábo
rús fenyegetőzéstől sem riadt vissza.
A Közép-Európa gazdasági ren
dezésére vonatkozó tervek soroza
tos kudarca egy dolgot bizonyít: a Közép-Európa gazdasági rendezé
sére irányuló próbálkozások hiába
valók mindaddig, amíg ezen a területen meg nem történik a lelkek
megbékélése, s a politikai ellenté
tek bölcs megoldása szilárd alapot nem szolgáltat a gazdasági kérdé
sek elintézése számára.