GAZDASÁG A „KÉT-OLDAL" ELMÉLETEK

Ismeretes egy olyan nézet, amely szerint „a gazdaság és a jog egy és ugyanazon dolog két oldala", és nem két különböző dolog. Ha ez igaz, úgy miképpen hathatnak egymásra? Egy és ugyanazon dolog nem lehet sem oka, sem eredménye saját magának. Ha gazdaság és jog egy és ugyanazon dolog, úgy nehezen képzelhető el f u n k c i o n á l i s k a p c s o l a t közöttük.

Ezért újra kell értelmeznünk a „két-oldal" elméleteit. Két fő fajtája van ennek. M A R X úgy gondolta, hogy a jog csupán a gazdaság ideoló-giai tükröződése. STAMMLER pedig úgy vélte, hogy a gazdaság és a jog csupán a társadalom tartalma és formája.⁹

Mindkét gondolkodó valami fontos igazságot igyekezett kifejezni, ami nem fejezhető ki teljesen, legfeljebb az eljárási elmélet fogalmai

' ' 1 0

reven.

MARX ÉS A TÉNYEK ÉS ÉRTÉKEK KÖLCSÖNÖS SZELEKCIÓJA

Mindkét gondolkodót az a tény vezette félre, hogy a gazdaság és a jog részben azonos magatartásokat fog át. MARX figyelmét az a tény kötötte le, hogy minden társadalmi eljárásban és értékösszetevőben (amiket ő ideológiai felépítménynek nevezett) a gazdasági aktivitás játszik szerepet. E kérdést vizsgálva meg akarunk maradni azon kö-rön be-lül, amelyben jog és gazdaság tényleg egybeesik. MARX megfigyelte, hogy a jog mindig egybeesik a gazdasággal. Nem vette észre, hogy az

2 8 B A R N A H O R V Á T H The Bases of Law: Power and Freedom

way of its further development, objectivation taking shape as econom-ics and developing along with economeconom-ics is undergoing modification and becomes still more objective in that finally it separates itself from economics. Regularity of behaviours increases in a measure in which it is not mere economic regularity any more. Law stratifies over econom-ics. By attaining a higher degree of objectivation, it crystallises, and be-comes distinctly separated from economics.

Materialism underestimates the role of values. M A R X only saw that legal value is a mere reflection of economic reality. We might say as well that reality is a mere reflection of value. Monists may speak of re-flection. We prefer to speak of selection, because the expression of 'reflection' is somewhat misleading in that it contains the germs of methodological syncretism.

M A R X concluded that values are selected by facts. However, he was not aware of the other side, namely, that facts too are selected by val-ues.

Had he observed this, he could not have omitted to notice that facts and values mutually selected may produce, besides economics, other synoptic junctures as well. He could not have omitted to see the most developed social procedure as an independent kind of social objecti-vation besides, although working mainly for, economics.

STAMMLER AND THE INAPPLICABILITY OF THE FORM-MATTER RELATIONSHIP

KANTian formalism leads STAMMLER to suppose values not as inde-pendent objects but as a priori forms of practical knowledge.11 He is naive enough to overlook that, in this context, economics cannot be just matter but needs to be formed matter.

STAMMLER neglected the fact that form-matter relationship is inap-plicable to the relation between economics and law. Economics, be-cause of being social, is a synoptic formation as much as law is, differ-ing only by its degree of objectivation.

INCREASED SOCIAL REGULARITY AND DETACHMENT OF PROCEDURE

The interrelation of economics and law may be characterized as fol-lows: social regularity, revealed by economics, is considerably in-creased by law. But, at this level, regularity separates from economics (as a purely formal objectivation) and becomes independent of it (as a kind of material objectivation).

11 Immanuel Kant Der Kritik der praktischen Vernunft, p. 62.

H O R V Á T H B A R N A A jog alapjai: Hatalom és szabadság 2 9

objektiváció mint gazdaság ölt alakot, a gazdasággal együtt fejlődik, és további fejlődése útján változáson megy keresztül, s a gazdaságtól elkülönülése során sokkal objektívebbé válik. A magatartások szabá-lyossága oly mértékben fokozódik, hogy ez nem pusztán gazdasági sza-bályosság többé. A jog rárakódik a gazdaságra. Ám az objektiváció mag-asabb fokát elérve kikristályosodik és határozottan elkülönül a gazdaságtól.

A materializmus alábecsüli az értékek szerepét. MARX csak azt látta, hogy a jogi érték csupán puszta tükröződése a gazdasági valóságnak.

Pedig azt is mondhatnánk, hogy a valóság az érték puszta tükröződé-se. A monisták tükröződésről beszélnek. Mi inkább szelekcióról beszé-lünk, minthogy a reflexió divatos kifejezése kissé félrevezető, mivel a módszer-szinkretizmus csíráját hordozza.

MARX kifejtette, hogy a tények szelektálják az értékeket. Ugyanak-kor nem vett tudomást e kép másik oldaláról, nevezetesen, hogy az ér-tékek is szelektálják a tényeket.

Ezt vizsgálva észre kellett volna vennie, hogy a kölcsönösen szelek-tált tények és értékek a gazdaságon kívül más szinoptikus egybeesé-seket is alkothatnak. Nem mulaszthatta volna el egyébként észrevenni a legfejlettebb társadalmi eljárást, a gazdaságon belül a társadalmi ob-jektiváció egy ettől független formáját, mely obob-jektiváció független akkor is, ha leginkább a gazdaságért működik.

STAMMLER ÉS A FORMA-TARTALOM KAPCSOLAT ALKALMAZHAT ATLANSÁGA

A KANTiánus formalizmus vezette STAMMLER^ hogy az értékeket ne független objektumokként képzelje el, hanem mint a gyakorlati tudo-mány a priori formáit.¹¹ Elég naiv volt ahhoz, hogy elkerülje figyel-mét: a gazdaság ez esetben nem lehet pusztán anyag, hanem szükség-képpen csakis megformált anyag.

STAMMLER nem vette figyelembe a tényt, hogy a forma-tartalom kap-csolat használhatatlan a gazdaság és jog kapkap-csolatára. A gazdaság — mivel társadalmi — eleve szinoptikus képződmény, éppen úgy, mint a jog, és csupán objektiválódásuk foka különbözik.

MEGNÖVEKEDETT TÁRSADALMI SZABÁLYOSSÁG ÉS AZ ELJÁRÁS FÜGGETLENEDÉSE

A gazdaság és jog közötti kölcsönkapcsolat az alábbiakkal jellemez-hető: a gazdaságban megjelenő társadalmi szabályosság jelentős mér-tékben megnő a jog folytán. E szinten azonban a szabályozottság el-különül a gazdaságtól (mely tisztán formális objektiváció), és függet-lenné válik (mint egyfajta materiális objektiváció).

30 B A R N A H O R V Á T H The Bases of Law: Power and Freedom

Law is procedure. Behaviours previously determined by economic value to a certain degree are now determined by an independent and more comprehensive value, having greater capacity, namely, the pro-cedural pattern. Procedure works for economic ends, but it becomes distinctly detached from economics by living, in part, its own life.

INCREASED VALUE CAPACITY

The value-element of procedure comprises economic value as well as other values. Therefore, we may say that law has greater value-ca-pacity than economics. Procedural pattern means, by definition, sepa-rating the necessity to follow it from any valuation embodied by the pattern. We are absorbed by the pattern to make economic valua-tions. This is the most important gain of procedure. But procedural pattern does not absorb or efface the economic points of view, though in principle its observance is independent from economics even when it is solidified into procedure.

ONE-SIDED (UNEQUAL) DEVELOPMENT

This does not hold, however, that one-sided development of either economics or law suppresses the other. When law is over-developed, we neglect economic perspectives while observing procedural pat-terns. Procedure swallows up economics. When economics is over-developed and procedure is unable to keep pace with it, economic perspective breaks the narrow barriers of procedural patterns. Objec-tivity of procedure is lost and the individual case will depend on con-crete economic valuation: it becomes highly incalculable.

PRIME IMPORTANCE OF ECONOMICS

We see the same interrelation to other bases of law. The prime im-portance of economics is explained by the fact that law—having greater value-capacity than its bases, and, in the course of its high ma-terial objectivation, separating gradually from its bases, which are pre-ponderantly formal objectivations in themselves—separates from economics. Economics is the most inexhaustible source of legal de-velopment.

H O R V Á T H B A R N A A jog alapjai: Hatalom és szabadság 31

A jog eljárás. Az előzőleg gazdasági értékek által bizonyos fokig meghatározott magatartásokat most egy független, sokkal átfogóbb, nagyobb kapacitású érték, az eljárási minta fogja meghatározni. Az el-járás gazdasági célokért működik, de határozottan függetlenné válik a gazdaságtól, és ezentúl részben saját életét éli.

MEGNÖVEKEDETT ÉRTÉKTARTALOM

Az eljárás értékeleme — maga az eljárási minta — magában foglal gazdasági értéket éppúgy, mint más értéket. Ezért elmondható, hogy a jognak nagyobb értéktartalma van, mint a gazdaságnak. Meghatáro-zása szerint az eljárási minta azt jelenti, hogy követésének szükséges-sége elkülönül a mintában foglalt bármilyen értékeléstől. A minta fel-ment bennünket a gazdasági értékelés alól is. Ez az eljárás legfőbb haszna. Az eljárási minta azonban nem foglalja magában és nem is tör-li el a gazdasági szempontokat: bár előírásai elvileg függetlenek az alapként szolgáló gazdaság figyelembevételétől, mégis ezek alkotják előírásai tartalmának egy részét. A gazdaság viszont nem szűnik meg gazdaságnak lenni, midőn rögzül az eljárásban.

EGYOLDALÚ (EGYENLŐTLEN) FEJLŐDÉS

Mindez nem érvényes azonban, ha akár a gazdaság, akár a jog egy-oldalú fejlődése elnyomja a másikat. Ha a jog túlfejlett, úgy az eljárási mintákra figyelve elfeledkezünk a gazdasági szempontokról. Az eljárás felszívja a gazdaságot. Amikor pedig a gazdaság túlfejlett, a jog lesz képtelen lépést tartani vele, és a gazdasági szempontok áttörik az eljá-rási minták szűk korlátait. Az eljárás objektivitása elvész, és az egyes esetek a konkrét gazdasági értékeléstől függővé és nagymértékben kiszámíthatatlanná válnak majd.

A GAZDASÁG ELSŐDLEGES FONTOSSÁGA

Ugyanezt a kölcsönkapcsolatot látjuk a jog más alapjai kapcsán is. A gazdaság kiemelt fontosságát az a tény magyarázza, hogy a jog leg-inkább a gazdaságtól különül el, mivel a jognak magas fokú materiális objektivációja folytán nagyobb értéktartalma van, mint alapjainak, amik magukban véve túlnyomó részben formális objektivációk. A gaz-daság a jog fejlődésének legkimeríthetetlenebb forrása.

32 B A R N A H O R V Á T H The Bases of Law: Power and Freedom

WAR AND PEACE