Működésben az Erdélyi Katholikus Akadémia. Magyar Kisebbség, VIII. (1929)., 23.
(dec. 1.), 881.; A tagavató-beszédeket dr. György Lajos különböző folyóiratokban is megje
lentette, vö. Antal Árpád-Köllő Károly: i. m., 63., 216. sz. könyvészeti tétel.
A tisztségviselők kezdettől fogva igyekeztek komolyan venni feladatu
kat. Az elnök, dr. Némethy Gyula naplójából azt is megtudjuk, hogy május 28-án délben az I. Szakosztály tudományos titkára, „filológus új akadémiai tag"
felkereste. Bizonyára ekkor beszélték meg, hogy a második tagavató gyűlést az I., Tudományos Szakosztály rendezze meg. Erre az aktusra még azon év no
vemberében sor került a kolozsvári Lyceum Könyvtár nagy olvasótermében, tudniillik dr. György Lajos főtitkár - aki egyben ennek a saját nagyvonalú el
gondolása szerint valóságos művelődési központtá fejlesztett egyházi intéz
ménynek az igazgatója volt - gyakorlatilag az Erdélyi Katolikus Akadémia székhelyét is ide helyezte át. Nos, ez alkalommal két történész: Bíró Vencel Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus, illetve Juhász Kálmán A Gellért legenda című értekezését olvasta fel. Gyárfás Elemér a Nagyváradon rende
zett első ülésen tartott székfoglaló értekezését, amely az Erdélyi Irodalmi Szemle 1929-es évfolyamában nyomtatásban is megjelent, s így különlenyo
mat formájában szétoszthatta a III. Szakosztály tagjai között, ezért felmerült több oldalról az igény, hogy az Erdélyi Katolikus Akadémia munkálatait szélesebb körben terjesszék. A főtitkár eleget tett a kérésnek, úgyhogy 1929 és 1932 között Az Erdélyi Katolikus Akadémia Felolvasásai kiadványsoro
zatban az I. Szakosztálynak hét, a III. Szakosztálynak pedig két szövegét ren
dezte sajtó alá. Az említett füzetek dokumentáris értékét emeli, hogy rendsze
rint lenyomatja bennük klasszikus tömörségű főtitkári tagavató beszédeit is.17
A híradások tanúsága szerint az Akadémia működése a továbbiakban sem volt zökkenőmentes, nevezetesen üléseiket nem a meghirdetett helyen és időpontban tudták megtartani. Példának okáért eddigelé a romániai magyar sajtóban nem találtam nyomát annak, hogy P. Gulácsy Irénnek sikerült-e vé
gül a II., Szépirodalmi és Művészeti Szakosztály alakuló ülését Aradon meg
rendeznie (vö. Magyar Kisebbség, 1929., 881.), illetve az Erdélyi Katolikus Akadémia bemutatkozott-e testületileg Brassóban (vö. Őrszem, 1929., 22. sz.
6.). Ugyanakkor napra készen megállapítható az erdélyi katolikus sajtóból, miszerint az első három esztendőben a szakosztályok egymást váltva rendsze
resen rendeztek felolvasó üléseket, amelyeken számos, mindmáig időszerű tematikájú székfoglaló hangzott el.
A Hatodik Országos Katolikus Nagygyűlés alkalmával a székelyudvar
helyi Római Katolikus Főgimnázium tornacsarnokában rendezett közgyűlés keretében Németh Gyula elnöki megnyitóját és György Lajos főtitkári jelen
tését követően, Isten szolgája, a későbbi szatmári püspök, dr. Scheffler János Az Egyház joga a gyermekhez, valamint az ugyancsak szatmári teológiai ta
nár, Czumbel Lajos A magántulajdon természetjogi korlátai című értekezé
sével foglalta el székét.18 A Harmadik Szakosztály 1930. jan. 8-án Kolozsvárt
17 dr. Némethy Gyula: Napló. 1929. jan. 1.-1931. dec. 31. k., 277-278.
18 Uő.: i. m., a Hatodik Országos Katholikus Nagygyűlés 1931. szept. hó 5-6-án Székely
udvarhelyen című programfüzetet a 277-278. oldalak között találtam meg betűzve. Egyébiránt
tartott nyilvános felolvasó ülésén dr. Gyárfás Elemér osztályelnök megnyi
tója után hatalmas számú közönség követte feszült figyelemmel az Erdélyi Katolikus Akadémia alelnöke, Paál Árpád Kialakulási folyamatok a népek életében című székfoglalóját.19
Az akadémiai tagok azonban a nyilvános felolvasó üléseken kívül is kötelességüknek tartották elősegíteni a katolikus szellemiség megnyilvánulá
sát a közéletben. Az akadémia Harmadik Szakosztályának tagjai a katolikus nagygyűléssel egy időben Kolozsvárt bizalmas megbeszélést tartottak a Stá
tus Igazgatótanácsának az üléstermében, ahova a katolikus sajtótermékek szerkesztőségei is hivatalosak voltak egy katolikus szellemiségű napilap megalapításának az ügyében.20
Egyébiránt a katolikus nagygyűlések nem zajlottak le akadémiai dísz
gyűlések nélkül, amelyeknek művészi műsorai osztatlan sikert arattak.
Székelyudvarhelyt 1931 augusztusában Pakocs Károly bevezetőjét követően az erdélyi pap-költők mutatkoztak be; 1934 szeptemberében a IX. Nagygyű
lés keretében a kézdivásárhelyi Vigadó színháztermét megtöltő közönség
a 275. oldalon olvasható feljegyzésből kitűnik, hogy a „gyűlés derekára Pacha Ágoston temes
vári és Friedler István szatmár-nagyváradi püspökök is eljöttek".
Néhány további adat a felolvasó ülések tárgysorozatáról: Az Erdélyi Katolikus Akadé
mia második nyilvános felolvasó ülésén 1930. jan. 8-án dr. Paál Árpád mellett Veress Ernő, a III. Szakosztály titkára is megtartotta Kolozsvárt Korán reggel a Szent Mihály templomban címen a székfoglalóját, vö. Katholikus Élet IX. (1930), 2. (jan. 12.), 3., Az Erdélyi Katolikus Akadémia harmadik felolvasó ülése. Katholikus Elet, IX. (1930.), 7. (febr. 16.), 4. - P. dr. Bo
ros Fortunát és dr. Bitay Árpád székfoglalója az I. Szakosztály keretében febr. 11-én: Az első erdélyi törvénykönyv és a katolicizmus, ill. Szathmáry Pap Károly, Károly király udvari festő
jének élete című értekezésekkel.
Az Erdélyi Katolikus Akadémia II. Szakosztályának felolvasó ülését 1930. március 11-én Pakocs Károly alelnök nyitotta meg; ezt követőleg ketten tartották meg székfoglaló érteke
zéseiket: Szopós Sándor Az erdélyi magyar képzőművészet nehézségei, P. Jánossy Béla pedig Részletek a Krisztus útja a Kálváriára drámai költeményből címen, vö. Katholikus Élet, 1930.
március 16-án megjelent 11. számát.
A III. Szakosztály újabb felolvasó ülésén dr. Gyárfás Elemér Politika és vallás, dr. Wild Endre pedig A pancsovai rendház naplója (az utóbbi székfoglaló gyanánt) című előadásaikat tartották meg. A szatmári Katholikus Élet hírrovata arról is beszámol, miszerint a kolozsvári Lyceum Könyvtárban rendezett felolvasásokat nagyszámú előkelő közönség látogatja, vö. i. h.
XI. (1930), 15. (ápr. 13.), 3. Ezek az ülések 1931-ben is folytatódtak, pl. dr. Schütz Balázsa nemzetiségi kérdés erkölcsi és jogi megvilágításban című székfoglalójával, vö. Őrszem, XII.
(1931), 10. (márc. 8.), 7.
19 Katholikus Élet IX. (1930), 32-33. (aug. 17.), 3. Némethy Gyula akadémiai elnök is
mételten említett naplójában a 164-185. oldalak között megőrizte a V. Katolikus Nagygyűlés eredeti programfüzetét, amelyben külön pontként szerepelt ez az értekezlet, vö. még A kat.
napilapért. Katholikus Élet IX. (1930), 32-33. (aug. 17.), 3., Hirekro\at
20 A Katolikus Akadémia irodalmi estélye. Szív (Kolozsvár) XI. (1934), 38. (szept. 16.), 4-5.
előtt dr. Szalay Mátyás tartott bevezetőt a katolikus irodalom és társadalom
tudomány eszméléséről.21
Midőn 1930-ban az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek megnyugtatóan sike
rült rendeznie a Román Állammal kapcsolatait, és így különböző szakosztá
lyai ismét zavartalanul működhettek, az Erdélyi Katolikus Akadémia mint tudományos fórum immár hézagpótló katolikus egyháztörténeti funkciót töl
tött be, s ugyanakkor az Akadémia néhány kiváló tagja tevékeny szerepet vállalt az ifjúság katolikus világnézeti nevelésében.22
Az Erdélyi Katolikus Akadémia működését az is kedvezőtlenül befolyá
solta, hogy a román hatóságok megtiltották a kizárólag a Román Akadémiá
nak fenntartott „akadémia" elnevezés használatát.
így újjászervezett struktúrával Márton Áron 1939-es püspökké szentelé
se alkalmából Pázmány Péter Társaság néven lépett ismét a nyilvánosság elé.
A gondosan előkészített díszközgyűlésre 1939. február 11-én került sor, amelyre a másnapi szentelésre érkező főpapokat is elvárták, Andrea Cassulo pápai nunciussal az élen. A gazdag műsorból kiemelkedett Gyárfás Elemér
nek Az erdélyi katolikus lélek című programadó értekezése, amennyiben Páz
mány Péter és Márton Áron életpályájának tükrében körvonalazta mind a Karácsony János püspök által szabott magas mérce szerint működött Erdélyi Katolikus Akadémia, mind pedig a kényszerítő körülmények hatására átszer
vezett Pázmány Társaság rendeltetését.
Az erdélyi katolikus lélek tudniillik meggyőződésesebben ragaszkodik a hitéhez, mert századok viszontagságai közepette megtanulta, mit jelent a
„családi házból", a szülőföldről kirekesztve élni; olyan keserű tapasztalat ez, amely erélyt, okosságot szül, önmagunk megítélésében fokozott szigorra, em
bertársainkkal szemben pedig megértésre és szeretetre serkentő hatása van.
Gyakorlatilag az imént idézett hitvallás a Pázmány Társaság jövőjét Márton Áron föpásztori célkitűzéseinek kötelezte el. Ezért választották meg az új erdélyi püspököt díszelnöküknek, míg a tényleges tisztségviselők Pakocs Károly elnök, Gyárfás Elemér és György Lajos alelnökök, valamint Heszke Béla tanár, Tamási Áron közeli barátja, lettek volna.23
Jóllehet a válságos történelmi viszonyok gátolták a rendszeres tevékeny
séget, a Dél-Erdélyben maradt tagoknak az aradi Vasárnap ún.
„Pázmány-21 A Kath. Népszövetség április 7—11. napjain tartandó szociális kurzusa. Őrszem, XII.
(1931), 14. (ápr. 5.), 7. - A második nap (szerdán) du. 5 órakor Némethy Gyula dr. prelátus-kanonok, az Erdélyi Katolikus Akadémia elnöke Marx értékelmélete címmel tartott előadást.
22 A Pázmány Társaság ünnepi közgyűlése. Magyar Lapok (Nagyvárad) VIII. 25. (febr.
8.), 2.; A Pázmány Társaság díszközgyűlése. Meghívó a keresztény irodalom barátaihoz, i. h., 27. (febr. 10.), 3, 5.; Erdély egész katolikussága felkészült a püspökszentelés nagy napjára, i.
h., 28. (febr. 11.), 7.; dr. Gyárfás Elemér: Az erdélyi katolikus lélek., i. h., 29. (febr. 12.), 6.; A Pázmány Társaság ünnepi beavatkozása, i. h., 30. (febr. 14.), 2.
23 dr. György Lajos: Krisztus tegnap, ma és mindörökké... Erdélyi Tudósító (Kolozsvár), XXII. (1943), ll.(nov.), 167.