Szénásy Berta halotti értesítő.
Bán (galambodi) családfa
98 99)Kempelen Béla 1. kötet: Bán (galambodi). Kihalt székely család. Czímeres nemeslevele 1632. szept. 30. kelt.
Czímerpecsétje 1726., 1733., 1741-ből a gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában. – Czímer: kék pa-izsban fészkében fiait vérével tápláló pelikán; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Vö. Gf. I/12., V/42–43. Ma-gyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) I. Baán de Galambod. 39. T. 7. Baán Sámuelnek 1733. évben használt c. p. után. Gróf Teleki n. lt. Teleki Sándor oszt. 1733. évi 397. sz.
Bán (galambodi) család címere.
Pápai Péter I. (apja Pápai Mózes, anyja káli Kun Magdolna, testvére Pápai László) felesége Galambodi Bán Borbála, akinek szülei Bán Mihály I. és Csiszár Zsuzsa.
Az 1602-ben Basta által császári hűségre esketett marosszéki székelyek között 7 szabad székely (Baniaz Le-örinczj, Veres Janos, Ban Janos (Bán János), Koúaczj Tamas, Zabo Pal, Nagj Marton, Följues Tamas) és 1 jobbágy (Kapa Geiörgj) szerepel Galambodról. 1603-ban Giorgio Basta parancsára ismét összeírják a székely hadköteleseket; Galambodon a korábban említett hét szabad székely közül hatnak a neve szerepel latinos meg-nevezéssel, Ban Janos helyett pedig Emericus Ban (Bán Imre) van lajstromra véve, valamint további két szabad székely (Zengÿel Janos, Paulus Soljom). A Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt 1614-es lustra során számba vettek 6 lófőt (Gjórgjffi Leorincz, (Győrfi Lőrinc) Leorinczi Gjórgj, (Győrfi György) Gjorgiffi Lu-kaczj, (Győrfi Lukács) Gjulaj Gjorgj, Gjulaj Andras, Gjulaj Gergelj, ez utóbbi háromról megjegyezvén, hogy
„egj hazban laknak"), 3 gyalogpuskást (pedites pixidari: Banjas Leorincz, Zengjel Janos, Ban Miklos (Bán Miklós)), 4 szabad székelyt (libertini: Laurentius et Michael Baniaz, Zabo Gjórgj és kiskorú öccse), 2 ősjob-bágyot (jobagiones auitici: Jakab Marton, Kopa Gjórgj, Jakab Gjorgj), 4 frissiben jobbágysorsra jutottat. 1636.
május 14-én a koronkai táborban ismét lustrára állnak a marosszéki székelyek, Toldalagi Mihály széki főkapi-tány számlálóbiztosa Galambodról 8 lófőt (Georgifi Leorincz, Leorincz Jstuan, Ban Mihaly (Bán Mihály), Leorinchi Georgy, Ferenchi Peter, Teoreok Janos, Giulai Peter, Szalagy Andras) vesz számba, akik a főkapi-tány százában kell szolgáljanak, Újvári János századában pedig 14 gyalogpuskás van Galambodról. (A
98 Galambod (Porumbeni) a Marosvásárhely–Mezőcsávás közúton található Mezőszabadról, a Galambod-patak vagy Nagy-Patak mély völgyében közelíthető meg gépkocsival. A Marosvásárhelytől 13 km-re található település Várhegy, Marossárpatak, Pókakeresztúr, Mezőcsávás és Mezőszabad határával szomszédos.
99 Bán de Galambod (galambodi Bán) Gyulai Rikárd, A galambodi Bán család (czímerrajzzal), Genealógiai Füzetek 5.
(1907.). 42–43.
család egyik leszármazottja, Bán Mihály 1722-ben egy kis, ezüstből készült, kívülről aranyozott úrasztali po-harat adományoz a református gyülekezetnek.) A családfa csak Bán Miklóstól ismert.
Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. 1711 június 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű
székelyek összeírása. Elsőben is uri renden lévő urak, a …sónak száma szerint. 135-136 old.: Kun István, Kun
Mátyás, Pápai Péter, Pápai András, Pápai Sámuel, Bán Sámuel, Bán László, Bán Mihály (hol laktak nincs
megjelölve, Bán Borbála testvérei lehettek) Galambodon és Udvarfalván 1701-1722 között Bán család tagjai
közül egyet se találtam. (S. B.)
Bán de Galambod (galambodi Bán) Gyulai Rikárd,
A1. Bán Miklós I. (*1580. k.-†1633.-1634. k.) Θ Nagy N. (*1585. k.-†1635. után) A Bethlen Gábor fejedelem által el- rendelt 1614-es lustra során számba vettek között Galambodon Bán Miklós is szerepel, puskás gyalogos katona, mint pedites pixidariusok (gyalogos katonák) kapitánya (ductor)100. 1632. szeptember 20-án nemességet szerzett.
1632. szeptember 30-án armálist (nemességet) és a galambodi házára adómentességet nyert I. Öreg Rákóczi György-től. Felesége özvegy és 1635-ben még élt. 1602-ben Bán János Galambodon, mint szabad székely van említve.101 Bán Miklós I. és Bán János közötti rokoni kapcsolat nem volt megállapítható.
B1. Bán Mihály I. (*1619.-†1685. -1697. május 11.), galambodi nemes. 1. Szengyel Zsófia. (donatarius nemes- bői, gyermekei: C1-C4). 2. Csiszár Zsuzsa.102 (*1630. k.-†1702. február 8. előtt). (ölyvesi gyermekei: C5-C8). Első feleségétől 1 fia és 3 leánya, második feleségétől 3 fia és 1 leánya született, 1 fia nem tudni kitől született C9.
[Szengyel Zsófia (Sófia) apja Szengyel Benedek, 1650. akinek apja Szengyel Bálint, akinek apja Szengyel Luk-ács.103] 1679. május 29-én tanúskodik Damakos Tamás ügyében, ekkor 60 éves.104 I. Rákóczi György parancsára 1635-ben újra összeírják a székelyeket, a fejedelem lustrális könyvében van írva: Primipili: Nagy Marton deficit (nem volt örököse), örökségét Ban Mihaly (Bán Mihály) „biria, penzön uötte megh és Véris uolt hozzá"105 (tehát Nagy Márton örökségét Bán Mihály bírja, pénzen vette meg és vér, tehát rokoni kapcsolat is volt hozzá. Bán Mihály ekkor 16 éves, kiskorú, így lehet, hogy egy másik Bán Mihályról van szó. Elképzelhető, hogy Nagy Márton leánytestvére volt Bán Mihály édesanyja.106 Recentes (új) között említve van Nagy Mihály, (Nagy Már-tonnal való kapcsolata nem ismert) öröksége nincs, fiai Nagy János 4 éves és Nagy Istok fél éves. 1635. novem-ber 24–27. az I. Rákóczi György által tartott lustra idején 16 éves, anyjánál lakik, tehát édesanyja még él, de apja Bán Miklós obyt, már elhunyt. 107 Az említett két forrás alapján egyértelmű, hogy Bán Mihály 1619-ben szüle-tett. 1632 április 15-én Udvarfalván (Maros-Torda vm. Marosi felső járás) az udvarfalvi fogott („kötött") bírák (iudices arbitri) között van. 1636. május 14-én a koronkai táborban ismét lustrára állnak a marosszéki székelyek, Toldalagi Mihály széki főkapitány számlálóbiztosa Galambodról 8 lófőt számlált, köztük Ban Mihalyt (Bán Mi-hályt). 1685-ben június 19-én Megyesfalva mellett fekvő ún. Matyó Réten lustrál 1 lóval. Bán Mihály 1685-ben 66 éves volt.]
C1. Bán Miklós. (*1652. k.-†1702. után.) 1685. június 19-én Megyesfalván lustrál.
D1. Bán Mihály. (1727.) Kendeffi Krisztina (Erzsébet, Anna) (malomvizi) [Kendeffi Krisztina szülei Ken- deffi Gábor és vargyasi Dániel Éva, 4 leányuk volt.]
D2. Bán György Θ Máthé Rebeka (havadi). Bán György özvegye Máthé Rebeka már férjnél levő leányai- val együtt productiora szorítva bemutatta Kolozsvárt az 1632. szeptember 20-án kelt Bán Miklós nemes-levelét eredetiben, s több más okmányt. Ezek alapján ac productionális forum mezőkövesdi Ujfalvi János, marosszéki alkirálybíró elnöklete alatt 1771-ben 1143.sz. alatt hozott Deliberatumot (ítéletet, határozatot) és a producenseket törvényes és kétségtelen nemeseknek ítélte. Az ítélet indoklásából kiderül, hogy hogy
100 Székely népesség-összeírások, 1575-1627. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. IV.
kötet. Id. mű. 220.
101 Demény Lajos. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VI. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. 1602. augusztus 16. A Giorgio Basta által császári hűdégre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. Galambod. Id.
mű. 132.
102 Csiszár (ölyvesi) család.
Kempelen Béla 3. kötet. Id. mű. 140. Csiszár (ölyvesi). Péter 1665., Csiszár Márton 1701., Csiszár Pál 1711. évi czímer-pecsétje a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.
103 Szengyel Lukács J. András def László: A bői Szengyel család 1570-1818-ig. Magyar Családtörténeti Szemle. 1938.
2-3. szám. 65.
104 Endes cs. Levéltár Nr. 200.
105 Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet.
Galambad. Id. mű 476.
106 Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet. Id.
mű. 476.
107 Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet.
Galambad. Pedites. (gyalogosok) Id. mű 476.
Bán Miklós fia Mihály új aramálist nyert, továbbá Bán Mihály és fia Bán Miklós 1685-ben a Megyesfalva mellett fekvő úgynevezett „Matykó Rét”-en tartott mustrán jelen voltak. 1722. június 17-én két nagybáty-jával Bán Sámuellel és Bán Lászlóval a galambodi község megbízottjaival csereszerződést kötnek. (Hi-teles kivonat a lustra könyvből a Dózsa család levéltárában) A Bán család címere: kék pajzsban fészkében ülő három fiát vérével tápláló pelikán. Sisakdísz nincsen. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. 1771-ben Bán György leányai már mint fiú-leányok szerepelnek, tehát 1771-ben már a galambodi Bán család fiú ágon kihalt.
C6. Bán Sámuel (1697, 1711, 1722.) Galambodon lakott, Felében jobbágyai voltak. Székely Zsuzsa. (póka- keresztúri) A vizitációs jegyzőkönyvek alapján Bán Sámuel és testvére Bán László között vita támadt.
„303-304. Galambod. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Galambodiensis 26. Novembris, pastore reverendo domino Samuele Beczei. Deliberatum Sanctae Visitationis: Nemzetes galambodi Bán Sámuel és Bán László uramék őkegyelmek s mind a kettőnek feleségek között templombeli sessiojok iránt nagy controversia, megolthatatlan tűz és atyafiságos szeretettel meg nem edgyező gyűlölet támadván, kö-zönségesen minekünk is visitatoroknak nem kicsi örömünkre lett volna, hogy ha őkegyelmek magok között ezt a nagy tüzet lecsendesíthették volna és emberi gyarlóságból, természeti erőtlenségből inkább, mintsem elszánt szándékból inopinate származott vétkes indulattyoknak mind a két részről az isteni kegyelem által meggyőzőji levén, minden dolgokban mint atyafiak, mind magoknak megbántódása, s mind pediglen má-soknak is megbotránkoztatása nélkül edgyetérthettenek volna. De őkegyelmek magok indulattyokkal nem bírván, azt a nagy jót nem cselekedhették. Melyre nézve a Szent Visitatio is maga interpoisitiojával őke-gyelmek között egyebet nem használhatott, minthogy az scandalum az Isten házából tollálódnék, és ezután minden botránykozás, virgás és veszekedés nélkül tudna őkegyelmek közzül kiki a templomban egyenként a maga sessiójára menni, taliter deliberált: 1. Minthogy Bán László uram az atyafiak között legkissebb és őkegyelme maradt az ősben, a templomban is az őkegyelme felesége ősse után járó székit observállya és azhol eddig ült Bán Sámuelné asszonyommal őkegyelmével edgyütt, most már azt ne praetendállya, marad-gyék meg a maga sessiojával, melly is a templomban a cathedra mellett első sessio. Bán Sámuelné asszo-nyom is ne aspirállyon másuvá, hanem amely székben eddig járt, ezután is járjon oda, mellyet is a familia-nak megszaparadásokért csináltatott volt idvezült Bán Mihályné asszonyom, az őkegyelmek mostoha any-nya, et perpetuo jure possidendo hagyott a menyének, Székelly Susánna asszonynak, amint Bán Sámuel uram őkegyelme maga mondgya, mellyet hitivel is kész doceálni. Hogy peniglen ezen deliberatumunk in suo talo megmaradna és híjában haszontalanul ne láttattnék iratni, míg még közönségessé nem tetetődött volna, ex ambarum partium litigantium consensu, ezen deliberatumnak töttük 40 forint vinculumát, melyről őkegyelmek minekünk kezeket is beadák sub hac conditione, hogy valamellyik fél ezt a deliberatumot, vel in parte, vel in toto bontogatni s bontogatni akarván, elsőben tartozzék a megemlített 40 forintokat a meg nem álló fél a megálló félnek in paratis deponálni, annakutánna osztán uberioris revisionis gratia, ezen causat in suo competenti foro előadni, azt defendálni és újjab judiciumot venni.”
D1. Bán Sára. Somkereki Sámuel (Dávid)
C8. Bán Borbála (*1665. k.-†1702. után) (1697, 1702.) Pápay Péter I. (mezőcsávási) (*1645. k.-†1685 jú- nius 19.) Bán Borbála, Pápay Péterné édes testvéreivel Bán Ferenccel, Bán Sámuellel és Bán Lászlóval 1697. május 11-én osztoznak Szentkereszturon lakó lakó szentgeliczei Patkos Gergely és Galambodon lakó
108 A makfalvi és uzapaniti Dózsa Endre leszármazása.Ősfák. Összeállította Gyulai Rikárd. Genealogiai Füzetek. 1903.
január hó. 11-12.
109 Kisillye (románul: Ilioara) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Gernyeszeg községhez tatrozik.
Győrffi György nemes személyek előtt. (A galambodi Győrffi család is egyeneságú őseink között található, ugyanis Pápay Péter és Bán Borbála fia Pápay Zsigmond, (*1680. k.-†1745. után) akinek felesége galam-bodi Győrffi Miklós leánya Győrffi Anna. Pápay Zsigmond fia Pápay Péter II. (mezőcsávási) (*1714.
k.–†1774. február 4. előtt), akinek a fia Pápay Pál (*1760.-†Csávás, 1844. szeptember 26. Mezőcsávási anyakönyvek alapján.) Az okmányban meg van nevezve édesanyjuk néhai Bán Mihályné, Csiszár Zsuzsa.
(Dózsa cs. levéltára) Bán Borbála, Pápay Péterné 1702. február 8-án újra osztozott Bán Miklós és Bán Erzsébet, Boros Gergelyné féltestvéreivel és Bán Anna, Magyari Mihályné, Bán Ferenc, Bán Sámuel és Bán László édes testvéreivel. Bán Borbálának Vajda-Szentiványban (Maros-Torda vm. Régeni alsó járás) is voltak jobbágyai.
C9. Bán Mihály. (1711.) nem tudni, hogy melyik feleségétől.