Lapult kutacs kulacs után kutat – kút!
Uszodában úszni uszul uszony – ússz!
Kuskus kussol, hamun kushad – huss!
Utódod jutalomhoz jut – juss?
Gyufa gyullad, gyutacs felgyúl. – Fuss!
* Utól, hátul marad.
** Kerekre görbed, gömbölyödik.
u UHOGÓ Ogohu
Kuvik huhog. Suttyomban sutba, lukba bekukkant:
Galambbúgban búbosok csudamód burukkolók!
Pusz-pusz, cupp-cupp, uhuhú!
Kucsu kucu szuszogó,* turkál, kutyulgat gumót.
Guzmalék* putty, buggyan,
buborékdudor pukkan...
Bugy-bugy, glugy-glugy, uhuhú!
Pukkancs gúnár kujtorog, *
ruca után surrog-suhog.
Suttyó durva turista durunggal bunkózza...
Supp-supp, puff-puff, huhuhú!
Besurranó bugyorába * dugdos cuccot, mutatóst.
Fuccsba fut. Zsupsz papucs, hunyó juttat sujtó just.
Zutty sutty, bum-bumm, huhuhú!
Guzsajasok gurgulázva * súgnak-búgnak gunyhóban.
Kuvik guggon gunnyad, bús:
Utálatos, undok suskus.
Kuskus huss! Kuss, fuss!
Uhuhú! – Huh.
* Fogak nélkül zúzott, pépesedett csomó.
u
UTÁN nAtu
Utas utak után futkos.
Utadon utódod utánoz, utóvégre utánad utul*.
Utánpótlás utólérve elutasít. Előbb-utóbb
utál vagy rád utal. – Utóélet?
Útravaló utószóul:
útjain úgyis utánad uszul az „undok, utálatos” utókor.
KUKUCS Cukuk
Kupa, kupak kúpos kúp, kupaktanács kialakult.
Kukorica kukorodik csutkára, kunkorin kuporog kukora**. Kuksi kópé kukán guggol, kapuban kuksol, „kukorékol”.
Ukmukfukk mukkan kakukk,
kukori kakadukakas kukucs!
FUSS ssuf
Lapult kutacs kulacs után kutat – kút!
Uszodában úszni uszul uszony – ússz!
Kuskus kussol, hamun kushad – huss!
Utódod jutalomhoz jut – juss?
Gyufa gyullad, gyutacs felgyúl. – Fuss!
* Utól, hátul marad.
** Kerekre görbed, gömbölyödik.
u UHOGÓ Ogohu
Kuvik huhog. Suttyomban sutba, lukba bekukkant:
Galambbúgban búbosok csudamód burukkolók!
Pusz-pusz, cupp-cupp, uhuhú!
Kucsu kucu szuszogó,* turkál, kutyulgat gumót.
Guzmalék* putty, buggyan,
buborékdudor pukkan...
Bugy-bugy, glugy-glugy, uhuhú!
Pukkancs gúnár kujtorog, *
ruca után surrog-suhog.
Suttyó durva turista durunggal bunkózza...
Supp-supp, puff-puff, huhuhú!
Besurranó bugyorába * dugdos cuccot, mutatóst.
Fuccsba fut. Zsupsz papucs, hunyó juttat sujtó just.
Zutty sutty, bum-bumm, huhuhú!
Guzsajasok gurgulázva * súgnak-búgnak gunyhóban.
Kuvik guggon gunnyad, bús:
Utálatos, undok suskus.
Kuskus huss! Kuss, fuss!
Uhuhú! – Huh.
* Fogak nélkül zúzott, pépesedett csomó.
u
Rút úr gúnnyal gyúr.
Úgy túr, bútól bújj:
új út súgva húz, múlton nyúlj túl, búcsúzz!
.rUG laNNUg rU tUr :jjUb lOtUb rUt Gu ,zUh avgUs tU jU
!zzUCUb ,lUt jlUN notlUm
ÚR Ur
Fura nyurga rúd gyúr, fúr;
kurta ficsúr rúg, kúr, szúr...
Rút úr zsúron turult túr –, uralomban Mirmur-kandúr.
Uralkodott uruságok* urnája úrhatnám úrfik urasága.
Búrán hurkát súrol húr, hurrog durva dirrdúr pandúr.
Surran-surrog tortúra, búra, háborúra rúg ura.
Jurtára bús búra borul, újra turha ural rútul.
2006. október
ÚJ ÚT tU jU
Úgy fújja súgva-búgva, útálkozva gúnyolódó, újdonságra bujtogató nyúzó, újonc újságíró:
ujjé, búvárkodj, nyújtózz!
Megbújt múltad túlon túl gúzs,
múlton nyúlj túl, újulj!
Búrádba túr: úton lódulj!
Bujaságban új útra húz.
Búcsúzóul búcsúszó? – Pfúj...
Búvóhelyen bújócskázót nyúz a bosszúból kigúnyolt múlt, bujdosásod húgodban gyújt bút...
– Hosszú úton búbánatból újabb megújhodást nyújt
a búcsújáró búcsú-út.
* Uruság régiesen am. ország (uraság), pl. a Müncheni, Bécsi codexekben.
U
Rút úr gúnnyal gyúr.
Úgy túr, bútól bújj:
új út súgva húz, múlton nyúlj túl, búcsúzz!
.rUG laNNUg rU tUr :jjUb lOtUb rUt Gu ,zUh avgUs tU jU
!zzUCUb ,lUt jlUN notlUm
ÚR Ur
Fura nyurga rúd gyúr, fúr;
kurta ficsúr rúg, kúr, szúr...
Rút úr zsúron turult túr –, uralomban Mirmur-kandúr.
Uralkodott uruságok* urnája úrhatnám úrfik urasága.
Búrán hurkát súrol húr, hurrog durva dirrdúr pandúr.
Surran-surrog tortúra, búra, háborúra rúg ura.
Jurtára bús búra borul, újra turha ural rútul.
2006. október
ÚJ ÚT tU jU
Úgy fújja súgva-búgva, útálkozva gúnyolódó, újdonságra bujtogató nyúzó, újonc újságíró:
ujjé, búvárkodj, nyújtózz!
Megbújt múltad túlon túl gúzs,
múlton nyúlj túl, újulj!
Búrádba túr: úton lódulj!
Bujaságban új útra húz.
Búcsúzóul búcsúszó? – Pfúj...
Búvóhelyen bújócskázót nyúz a bosszúból kigúnyolt múlt, bujdosásod húgodban gyújt bút...
– Hosszú úton búbánatból újabb megújhodást nyújt
a búcsújáró búcsú-út.
* Uruság régiesen am. ország (uraság), pl. a Müncheni, Bécsi codexekben.
U
U HÚZ zUh
Házadon huzat húz át.
Húzva-dúlva zúdul. Hujjúj!
Zúgja-fújja: zugolyból bújj!
Húzd a húsod gézengúz!
Nyújtózz! Bújj-bújj!
Dúdú fú.
Zúduló gúnnyal fújja:
Sújtva kushadjon suta!
Csúnya csúf csúz jújjal nyúz, súlyos gúzstól búcsúzz!
Húj-húj! Jujúj!
Dúdú fú.
Nyúvasztó búval súvaszt, súgva-búgva múlttá zúz:
túloldalon hosszú túra, fúlva ússz új, túros útra!
Hujjuj! Húzz-húzz!
Dúdú fú.
Bú fusson, múlttá hunyjon!
Rút bút dugjál búvólyukba!
Úgyis tudod, jussod csuda, bújj-bújj, lódulj ujjongva!
Súg-búg: tyú-tyú!
Dúdú fú.
Dumdudúmot dúdol duda, guzsalyasban gunnyad gúnya.
– Túlontúl dúlt újuló múlt...
Út úgyis Urunkhoz húz.
Jujuj pfúj! Fújj-fújj!
Dúdú fú.
NYÚL lUN
Nyújtózz nyúló, nyúlj!
Nyulánk nyúl lapulj!
Nyúló-múló múlj!
DÚLÓ BÚ Ub OlUd
Bárgyú duhaj dúl,
csúcson túl dúl-fúl;
nyúvaszt lúgos gúny, múltat fújjol csúf.
Gyújtó szavú súg, dúnyog szúnyogúr;
húsba bújva fúr, púpot gúvaszt húr.
Dúcoló rúd zúz, súlyos gúzs lehúz.
Úton nyúlik kátyú, múlttá múlik vájú.
Karcsú lábú húgom, hosszú orrú bú nyom.
Dúló dúvad súvad, rúzsajkú búd múlhat.
SZÚ US
Varjú sarjún nyúlbajszú, túzok búbos, tyúklábú, púpos lúd hattyúnyakú, szúró szúnyog gnúhasú;
odút fúr bútorba szú, bú-bú, búgja bús borjú, búbánatból gyúl bosszú...
U
U HÚZ zUh
Házadon huzat húz át.
Húzva-dúlva zúdul. Hujjúj!
Zúgja-fújja: zugolyból bújj!
Húzd a húsod gézengúz!
Nyújtózz! Bújj-bújj!
Dúdú fú.
Zúduló gúnnyal fújja:
Sújtva kushadjon suta!
Csúnya csúf csúz jújjal nyúz, súlyos gúzstól búcsúzz!
Húj-húj! Jujúj!
Dúdú fú.
Nyúvasztó búval súvaszt, súgva-búgva múlttá zúz:
túloldalon hosszú túra, fúlva ússz új, túros útra!
Hujjuj! Húzz-húzz!
Dúdú fú.
Bú fusson, múlttá hunyjon!
Rút bút dugjál búvólyukba!
Úgyis tudod, jussod csuda, bújj-bújj, lódulj ujjongva!
Súg-búg: tyú-tyú!
Dúdú fú.
Dumdudúmot dúdol duda, guzsalyasban gunnyad gúnya.
– Túlontúl dúlt újuló múlt...
Út úgyis Urunkhoz húz.
Jujuj pfúj! Fújj-fújj!
Dúdú fú.
NYÚL lUN
Nyújtózz nyúló, nyúlj!
Nyulánk nyúl lapulj!
Nyúló-múló múlj!
DÚLÓ BÚ Ub OlUd
Bárgyú duhaj dúl,
csúcson túl dúl-fúl;
nyúvaszt lúgos gúny, múltat fújjol csúf.
Gyújtó szavú súg, dúnyog szúnyogúr;
húsba bújva fúr, púpot gúvaszt húr.
Dúcoló rúd zúz, súlyos gúzs lehúz.
Úton nyúlik kátyú, múlttá múlik vájú.
Karcsú lábú húgom, hosszú orrú bú nyom.
Dúló dúvad súvad, rúzsajkú búd múlhat.
SZÚ US
Varjú sarjún nyúlbajszú, túzok búbos, tyúklábú, púpos lúd hattyúnyakú, szúró szúnyog gnúhasú;
odút fúr bútorba szú, bú-bú, búgja bús borjú, búbánatból gyúl bosszú...
U
Sajnos, senki sem sejdít sehol semmit, sebész sebesen selejtezi
felsebzett sejtjeid.
tIdjes mes iknes ,sonjas ,timmes lohes izetjeles nesebes SEbes
.diejes ttezbeslef
s SÁG gAS
Ság-ség sátra tág.
Satnyaság és soványság, sóvárság és torkosság sorolható soka-ság.
Ilyenség és olyanság, ilyenesség, olyanosság igazság és irgalmasság besorolta tulajdonság.
Sorakoznak saját érvek:
sajátos ismeretek, sajátságos ismérvek, sarkalatos sejdítések.
Senki sem tulajdonos, semmi sem hivatalos.
Sugár súrolta sarok sátra ilyenes-olyanos.
SE es
SZÓFEJTEGETŐ És – ez még ilyenes Is – Itt még ilyenes Se – ilyenes is el Sem – ilyenes is nem Senki – ilyes nem valaki Semmi – ilyes nem valami Sehol – ilyes nem valahol Semerre – ilyes nem erre sE
si es mes iknes immes lohes erremes
Sajnos, senki sem sejdít sehol semmit, sebész sebesen selejtezi
felsebzett sejtjeid.
tIdjes mes iknes ,sonjas ,timmes lohes izetjeles nesebes SEbes
.diejes ttezbeslef
s SÁG gAS
Ság-ség sátra tág.
Satnyaság és soványság, sóvárság és torkosság sorolható soka-ság.
Ilyenség és olyanság, ilyenesség, olyanosság igazság és irgalmasság besorolta tulajdonság.
Sorakoznak saját érvek:
sajátos ismeretek, sajátságos ismérvek, sarkalatos sejdítések.
Senki sem tulajdonos, semmi sem hivatalos.
Sugár súrolta sarok sátra ilyenes-olyanos.
SE es
SZÓFEJTEGETŐ És – ez még ilyenes Is – Itt még ilyenes Se – ilyenes is el Sem – ilyenes is nem Senki – ilyes nem valaki Semmi – ilyes nem valami Sehol – ilyes nem valahol Semerre – ilyes nem erre sE
si es mes iknes immes lohes erremes
SÍ Is
Sí siklik síkos síkon.
Sítalp sínként sirít*. Sikít sikángó sikoly, sikkes lesikló kisiklik.
Sípcsont-síp sivít;
sérültnél sirató visít.
Sebes sikló sikamlik;
simasága sistereg.
Síva sipít, sebesít, sírnál sírülve siet.
Síri sirám sivánkozik, siralmas síró senyved.
Síroktól sikít a síkság, sinylődtet sivár sivatag.
Sika-mika síkon sikál, sivalkodó siker sikkad.
Sikong sívó silányság, sikért simán sikkaszt.
SÁR rAs
Sármány sárararany sálja sárgállik, sártenger sodrában sánta sárkány sárlik.
Sárkány társa, sóvárság, sárgán sápítozik.
Sárfű-, sárgaliliom-, sárgatökszár sarjad, sarlatán sárkány sáfrányos Sárát sanyargat, sárgabegyet, sárgarigót sarokban sajgat.
Sarcban sápad Sára, sár a sárkányvár sánca.
Sarkantyús sarok Sáráért sárgát megsarkal, sarkalatos sárkányfejet sarabol sarlóval.
* Pörget, forgat.
s s SÁ-TÁN nAt-As
Serény sörény susog, sáskahad surrog, susnyásban suhan, sündörög sörtés.
Sátán sandán sompolyog, oson, satrafa* satrat, sátra sűrű sötét.
Suhint, sivánkodik, sistereg, súgdos:
súrolj, selejt, suttyó söpredék! – Suttyomban sunnyog, susogja súgva:
sajgó sebet sulykolj, véresre sérts!
Sikkad a siker? Silány a stár-sugár?
Sajtalan, sótalan sivár sokaság!
Satnya sete sarj sikkasztani sajnál...
Sejtje is sóvár, és sinylődik sután!
Sokasíts, sajtolj! Salakot sokszorozz!
Siess sahok, sejkek silány sakálja!
Semminemű sereget sehová besorozz, sehonna-satuból semerre sorába!
Sovány sógort sáraranyért serkents, savanyú sarjat sújts sanyarúságra;
süket sántának subát, sarut selypegj, sérültet sodorj posványos sárba!
Soros sorsot sorstalanná sorozz, senkifia restet foslékká süllyessz!
Sopánkodót sápassz, sajdulót ostorozz, süvöltőt sorvassz, sarabolj, süppessz!
Sercint.
Sarokba somfordál, seggel sunyin lesni, súvadón surrogni, senyvedőt suppogni;
súlyos sóhajtásra sűrűn settenkedni.
* Vén banya gúnyneve, aki rossz indulattal sanda, csálé, vizslató, görbe utakon jár.
SÍ Is
Sí siklik síkos síkon.
Sítalp sínként sirít*. Sikít sikángó sikoly, sikkes lesikló kisiklik.
Sípcsont-síp sivít;
sérültnél sirató visít.
Sebes sikló sikamlik;
simasága sistereg.
Síva sipít, sebesít, sírnál sírülve siet.
Síri sirám sivánkozik, siralmas síró senyved.
Síroktól sikít a síkság, sinylődtet sivár sivatag.
Sika-mika síkon sikál, sivalkodó siker sikkad.
Sikong sívó silányság, sikért simán sikkaszt.
SÁR rAs
Sármány sárararany sálja sárgállik, sártenger sodrában sánta sárkány sárlik.
Sárkány társa, sóvárság, sárgán sápítozik.
Sárfű-, sárgaliliom-, sárgatökszár sarjad, sarlatán sárkány sáfrányos Sárát sanyargat, sárgabegyet, sárgarigót sarokban sajgat.
Sarcban sápad Sára, sár a sárkányvár sánca.
Sarkantyús sarok Sáráért sárgát megsarkal, sarkalatos sárkányfejet sarabol sarlóval.
* Pörget, forgat.
s s SÁ-TÁN nAt-As
Serény sörény susog, sáskahad surrog, susnyásban suhan, sündörög sörtés.
Sátán sandán sompolyog, oson, satrafa* satrat, sátra sűrű sötét.
Suhint, sivánkodik, sistereg, súgdos:
súrolj, selejt, suttyó söpredék! – Suttyomban sunnyog, susogja súgva:
sajgó sebet sulykolj, véresre sérts!
Sikkad a siker? Silány a stár-sugár?
Sajtalan, sótalan sivár sokaság!
Satnya sete sarj sikkasztani sajnál...
Sejtje is sóvár, és sinylődik sután!
Sokasíts, sajtolj! Salakot sokszorozz!
Siess sahok, sejkek silány sakálja!
Semminemű sereget sehová besorozz, sehonna-satuból semerre sorába!
Sovány sógort sáraranyért serkents, savanyú sarjat sújts sanyarúságra;
süket sántának subát, sarut selypegj, sérültet sodorj posványos sárba!
Soros sorsot sorstalanná sorozz, senkifia restet foslékká süllyessz!
Sopánkodót sápassz, sajdulót ostorozz, süvöltőt sorvassz, sarabolj, süppessz!
Sercint.
Sarokba somfordál, seggel sunyin lesni, súvadón surrogni, senyvedőt suppogni;
súlyos sóhajtásra sűrűn settenkedni.
* Vén banya gúnyneve, aki rossz indulattal sanda, csálé, vizslató, görbe utakon jár.