és szabadságharc
V. A reformkor
17. Forradalom Magyarországon 7
A pesti forradalom
A forradalmak hírére Kossuth a pozsonyi rendi országgyűlés alsótábláján a reformellenzék programjának megvalósítását javasolta. Felirati javaslatában felelős kormányt, köztehervi-selést, népképviseletet, törvény előtti egyenlőséget, kötelező örökváltságot és alkotmányt követelt.
Bécsben március 13-án forradalom tört ki a Szent Szövetséget létrehozó Metternich kancellár lemondását követelve. Ennek hatására a felsőtábla is elfogadta a felirati javaslatot, amelyet egy küldöttség Bécsbe vitt. Kossuth felirati javaslatának támogatása érdekében a pesti Fiatal Magyarország csoport (későbbi ne-vükön a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József), a Pilvax kávéház köre március 15-én tüntetni kezdett a városban. Az egyetemi ifjúságot maguk mellé gyűjtve, cenzori en gedély nélkül kinyomtatták Petőfi Nemzeti dalát és a 12 pontot. Ezzel megvalósították egyik fontos követelé-süket, a sajtószabadságot. Délután húszezres tömeg vonult a Nemzeti Múzeumtól a pesti Városháza elé, majd a budai Várba, a Helytartótanácshoz, amely engedett nekik. Kiszabadították Táncsics Mihályt. Este a korábban betiltott Bánk bánt játszot-ták a Nemzeti Színházban. A forradalmak hatására Metternich lemondott, az uralkodó által megbízott István nádor pedig kinevezte miniszterelnökké Batthyány Lajost, majd később az első, az országgyűlésnek felelős magyar kormányt.
120 120
Az 1848 nyarán megválasztott első népképviseleti országgyűlés alsó-házának társadalmi összetétele A választójoggal
rendel-kezők aránya Magyaror-szágon
Az áprilisi törvények
A márciusi ifjak vértelen forradalmát a változások törvé-nyesítése tetőzte be: miután az országgyűlés elfogadta a re-formjavaslatokat, az uralkodó április 11-én szentesítette az áprilisi törvényeknek nevezett jogszabályokat. Mivel a ha- talom minden szereplője, beleértve a bécsi kormányzatot is, jóváhagyta ezeket, a reformkorban kigondolt polgári átalakulás tartósnak bizonyult.
A törvények két csoportba oszthatók: a polgári átalakulást biztosító törvényekre és a közjogi törvényekre. Az elsőhöz tartozott az ország lakosságának döntő többségét érintő azon-nali, kötelező örökváltság a földesurak állami kártalanításának ígéretével. Megszűntek a feudális kötöttségek, a parasztok telektulajdonossá váltak. A földesuraknál maradt a majorsági, valamint a közös földek jelentős része. Ezek megegyezéses felosztása elhúzódott, ez az ország jelentős részén, különösen a majorsági földeken élő zselléreknek jelentett nehézséget.
A kármentesítést a kormányzat kincstári birtokok eladásával kívánta megoldani, de erre az idő rövidsége miatt nem ke-rült sor. Kimondták a törvény előtti egyenlőséget, valamint a keresztény felekezetek egyenjogúságát. Sajtótörvény szü-letett a cenzúra eltörléséről, az újságalapítást azonban nagy összegű letét befizetéséhez kötötték.
Az államszervezet átalakult: Erdély uniójával – amelyet az ösz-szeülő erdélyi országgyűlés is kimondott – létrejött az egységes magyar állam. Cenzusos választójog révén választották a köve- teket a Pestre helyezett kétkamarás törvényhozás alsóhá-zába, az első népképviseleti országgyűlésbe 1848 nyarán – a korábbi rendi felsőház megmaradt. A Helytartótanács és a kormányszékek rendszerét az uralkodó által kinevezett, de a birodalmi vezetéstől független, a törvényhozásnak felelős kormány váltotta fel, a királyi rendeleteket pedig miniszte-ri ellenjegyzéshez kötötték. Magyarország a gyengekezű V. Ferdinánd távollétében az ő jogköreit gyakorló István nádor ellenőrzése alá került. A külügy, pénzügy és hadügy kérdését nem rendezték. A kormány a belső rend fenntartására nemzet-őrséget hozott létre, a külügyminiszter helyett pedig a király személye körüli miniszter szolgált.
„IX. tc. Az úrbér […] alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok […] és fizetések megszüntetéséről 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesí-tését, a nemzeti közbecsület védőpajzsa alá helyezi.
XIV. tc.
1. § Hitelintézet felállítására […] a minisztérium felhatalmaztatik.
3. § Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a IX-ik tör-vény által biztosítva, úrbéri haszonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia, mindenekelőtt elsőséggel bír.„
(Áprilisi törvények, 1848)
?
Mely tevékenységekre vonatkozhat a „haszonvétel”kifejezés? A megígért kárpótlás milyen nehézségekbe ütközhetett?
„Megyénkben, úgyszinte a szomszéd megyékben mindenfelé az elkülönözött [felosztott közös] lege-lők és mezők felszabadítása történnek a jobbágyság által, a kerecsenyi jobbágyok is az […] urak egész tagosított mezejét elfoglalták és legeltetik, […]
a mi birtokunkra azonban nem hajtanak, Puszta- Mogyoródon szinte az egész erdőt, mely az ura-ságok részére esett, elfoglalták a jobbágyok, és folyvást legeltetik, Keresztúrban az ottani apátot elkergették jobbágyai, birtokát elfoglalták, azonban azt [a kormánymegbízott] úr visszahelyeztette, s a kezdőket [kezdeményezőket] kemény fenyíték alá tétette. Én megvallom, most sokkal jobban félek mint elejten [eleinte], mert minden ember pisztolyt hordoz, […] de ezen rendetlen eseteknek leginkább a megyei tisztségviselők hanyagsága az oka, kik a megyének és minisztériumnak hathatós rendeléseiket nem tekintve, hivataluknak legkevés-bé sem tesznek eleget.„ (Somogy Alajos gazdatiszt levele urához, Gerliczy Félixhez, 1848. május 5.)
?
Milyen problémáról ír Somogy Alajos, mivel magyarázza?Mi lehet a tisztviselők hanyagságának az oka? Hogyan viszonyul a szerző a jobbágyfelszabadításhoz, és miért?
„A szőlő után járó úri dézsma [a bortermés tizede], vám és másnemű adózások a törvény által megha-tározandó méltányos kárpótlás mellett teljesen megszüntetni rendeltetett.„ (Országgyűlési hatá-rozat, 1848. szeptember 15.)
?
Hogyan próbálták az idézett rendelkezések enyhíteni a társadalmi feszültségeket? Vajon miért nem került be a szőlődézsma eltörlése az áprilisi törvényekbe, és miért hoztak róla szeptemberben mégis döntést??
Hogyan tükröződtek az országgyűlés összetételében a társadalmi arányok? Ennek milyen társadalmi és sza-bályozási okai lehetnek? Hogyan valósult meg Jókai álma (lásd a 6. forrást) az áprilisi törvényekben? Vitassátok meg, demokratikusnak tekinthető-e az 1848-as berendezkedés!11 9
10
Választójoggal bírók 1848 előtt Választójoggal bírók 1848-ban
Nemesi származásúak Polgári és egyéb származásúak
1, 8 8,0
28% 72%
8% −
6% −
4% −
2% −
0% −
8
V. A reformkor
121
?
Azonosítsd az előző fejezetből megismert kormánytagok pártállását! Miért mondhatjuk a Batthyány-kormányt nemzeti egységkormánynak? Milyen hasonlóságokat és különbségeket látunk a mai és az 1848-as miniszteri tárcák között, mi lehet ennek az oka? A tankönyv kortárs portréival összehasonlítva melyik kormánytag követte az európai udvari divatot, miért?„A román nemzet a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elveire támaszkodva nemzeti függet-lenségét követeli politikai tekintetben, hogy a maga nevében szerepeljen, hogy a román nemzetnek legyenek tulajdon képviselői az országgyűlésen, számához képest aránylagosan […] használhassa a maga nyelvét minden dolgokban, amelyek őt illetik. […]
Az egyéni emberi jogok tudatára ébredt román nemzet kéri az úrbéri viszonyok minden késedelem nélküli megszüntetését. […]
A román nemzet kéri az együtt lakó nemzeteket, hogy mindaddig ne tárgyaljanak a Magyarországgal való unió kérdéséről, amíg a román nemzet nem válik […] a törvényhozás házában […] szavazati joggal felruházott nemzetté.„ (Az első balázsfalvi román gyűlés határozataiból, 1848. május 16.)
?
Melyik intézmény a határozatok címzettje? Mit követel-tek a gyűlésen? Mely követeléseket pártolhatta a pesti kormány, és melyeket ellenezte biztosan, miért? Hogyan lehetséges, hogy az áprilisi törvények rendelkezései a gyűlés időpontjában nem érintették a gyűlésen résztvevőket? Nézz utána, milyen jelentősége volt a románok életében a gyűlés helyszínének! Milyen következtetést tudunk ebből levonni a nemzetiségi mozgalmak vezetésével kapcsolatban?
?
Hogyan történt a toborzás a dal alapján? Melyik tár-sadalmi réteget érintette leginkább? Miért Kossuth személyével köti össze a néphagyomány a szabadsághar-cot? Hogyan tükrözi a dallam a szöveg célját? Kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, mit jelzett ez a dallam régebben a rádióban!12
13
14 A Batthyány-kormány tagjai: középen gróf Batthyány Lajos
miniszterelnök, fent balról Szemere Bertalan (belügy), báró Eötvös József (vallás- és közoktatásügy), Kossuth Lajos (pénz-ügy), Deák Ferenc (igazságügy); lent balról herceg Esterházy Pál (király személye körüli), gróf Széchenyi István (közmun-ka- és közlekedésügy), Klauzál Gábor (földművelés-, ipar- és kereskedelemügy) és Mészáros Lázár (hadügy)
A Batthyány-kormány
Az 1848-as nyári választások után a kormány a helyén maradt.
A vezetés előtt három kihívás állt: a jobbágyfelszabadítás nyo-mán kialakult társadalmi feszültségek kezelése, a bécsi udvarral való viszony rendezése, valamint a magyarországi nemzetiségi mozgalmak megjelenése. Habár az áprilisi törvények az egyéni jogok terén nemzetiségtől függetlenül előrelépést jelentettek, a nemzetiségi közösségeknek nem adtak önrendelkezési jogo-kat. Májusban szerb és román gyűlések területi autonómiát követeltek. A szlovákok nyelvhasználatra vonatkozó követelését a magyar kormány elutasította. A kortársak tartottak az orosz befolyástól és a szláv népeket egyesítő pánszláv mozgalom- tól is. A Habsburg-hű bán, Joszip Jellasics vezetésével a hor-vátok azt követelték, hogy a magyar kormány helyett közvet-lenül az udvarnak legyenek alárendelve. Jellasics kihirdette a jobbágyfelszabadítást, és elérte, hogy Horvátország a magyar választásokon ne vegyen részt. A polgárháború külső szítói a Habsburgok voltak, akik időt nyertek ezzel katonai erőik megszervezésére.
A bécsi udvar nem engedte haza a császári seregben szolgáló magyar katonákat, ezért az elsőként kitört délvidéki szerb felkelés leverésére a magyar kormány 200 ezer honvéd újon-cozásáról döntött. Kossuth pénzügyminiszter ennek fedezésére – önálló nemzeti bank híján – a pesti kereskedelmi bankkal szerződve bankjegykibocsátásba kezdett, majd toborzó körútra indult az Alföldre.
Az olasz hadszíntéren elért nyári győzelmek és fegyverszünet után a bécsi kormány elérkezettnek látta a magyar kormány eltávolítását: követelték a had- és pénzügy őnáluk történő központosítását és az áprilisi törvények érvénytelenítését.
A kezelhetetlennek tűnő problémák következtében Széchenyi idegösszeomlást kapott; először Esterházy miniszter, majd pedig a teljes Batthyány-kormány lemondott.
1848-as népdal
17. Forradalom Magyarországon
122
Az áprilisi törvények, 1848
„III. tc.
3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a vég-rehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar mi-nisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik […] csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak.
6. § Mindazon tárgyakban, melyek eddig az […] udvari kancelláriá-nak, [vagy] a helytartó tanácsnak […] köréhez tartoztak […], Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.
8. § A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokra [való] kinevezéseket szinte úgy Ő Felsége fogja, a […] királyi személye körüli […] miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni.
IV. tc.
1. § Az országgyűlés a jövőben évenként, és pedig Pesten fogja tar-tani üléseit, az évenkénti ülésre az ország rendjeit Ő Felsége min-den évben, s amennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra fogja összehívni.
5. § Ő Felségének joga van az összejött évi ülést […] berekeszteni […].
6. § Az évi ülés az előző évről [való] számadásnak, és a következő évi költségvetésnek […] [elfogadása] előtt be nem rekesztethetnek, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.
V. tc.
1. § Mindazokat, kik […] az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában […] meghagyjuk.
2. § Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon […] legalább 20 éves, és […] büntetés alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve […]
választók: a) Kik […] 300 ft. értékű házat vagy földet, […] [vagy]
úrbéri értelemben vett 1/4 telket […] bírnak. b) Kik […] kézmű-vesek, kereskedők, gyárosok […], ha tulajdon műhellyel […] vagy gyárral bírnak. […] c) Kik […] 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. d) Jövedelmükre való te-kintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók […].
3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24. évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.