• Nem Talált Eredményt

A forgalomképes és a törvényes fizetõeszköznek minõsülõ forgalomképtelen forintérmék címletváltásának szabályai

10. § (1) A hitelintézet és a posta a forgalomképes, valamint a törvényes fizetõeszköznek minõsülõ forgalomképtelen forintérmékbõl egy alkalommal összesen legfeljebb 50 darabot köteles más címletû forgalomképes forintérmére, illetve forintbankjegyre átváltani.

(2) A hitelintézet és a posta címletváltás keretében nem köteles átváltani a szándékosan megcsonkított (pl. félbevágott, átlyukasztott, esztergált) forintérmét, valamint azt a forintérmét, amelynek a valódisága, illetve névértéke nem állapítható meg egyértelmûen. A nem egyértelmûen valódi forintérme tekintetében a hitelintézet és a posta köteles valódiságvizsgálatot végezni, és az általa hamisgyanúsnak minõsített forintérmét a 6. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen az MNB-nek átadni vagy megküldeni.

11. § (1) A hitelintézet és a posta a 10. § szerinti címletváltásért díjat számíthat fel, amelynek maximális mértéke – ideértve az átváltással összefüggésben egyéb címeken esetleg felszámítandó külön díjakat is – az átváltott forintérme névértékének 10%-a.

(2) A hitelintézet és a posta a 10. § szerinti címletváltást a nála vezetetett fizetési számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez kötheti.

(3) A hitelintézet és a posta a 10. § szerinti címletváltást ténylegesen végzõ fiókjai számát korlátozhatja. A fõvárosban, illetve az adott megyében fiókkal rendelkezõ hitelintézetnek és postának azonban biztosítania kell, hogy a fõvárosban, illetve az adott megyében – elsõsorban a megyeszékhelyen – legalább 1-1 fiókja ténylegesen végezze a 10. § szerinti címletváltást.

12. § (1) A hitelintézet és a posta a 10. § szerinti címletváltást ténylegesen végzõ fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a címletváltás ügyfél általi igénybevételének feltételeit és díját.

(2) A hitelintézet és a posta a 10. § szerinti címletváltást ténylegesen nem végzõ fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a címletváltást ténylegesen végzõ legközelebbi fiókjának címét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.

(3) A hitelintézet és a posta internetes honlap mûködtetése esetén köteles azon folyamatosan és könnyen hozzáférhetõ módon elérhetõvé tenni a 10. § szerinti címletváltást ténylegesen végzõ fiókjainak listáját, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.

7. A pénzfeldolgozóra vonatkozó speciális elõírások

13. § A pénzfeldolgozó a Hpt. 19/B. § f) pontjában elõírt belsõ ügyviteli szabályzatot az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles kidolgozni.

8. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép hatályba.

15. § (1) E rendelet 9. § a) pontja – az MNB tv. 31/A. § (1) bekezdésével, továbbá a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 17. § a) pontjával együtt – a hamispénz-figyelõ rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeirõl szóló, 2001.

november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 3. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdés b) pontja, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, 5. § (1) és (3) bekezdése, 6–8. §-a, valamint 9. § b) és c) pontja – az MNB tv. 29.–29/D. §-ával és 31/A. § (2)–(4) bekezdésével, valamint a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdésével, 3. § (2) bekezdés b) pontjával, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjával, 3. § (4) bekezdésével, 7. §-ával, 14–16. §-ával, valamint 17. § b) és c) pontjával együtt – 1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i

1338/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,

2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történõ kiterjesztésérõl szóló, 2001. június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

16. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekrõl folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés elsõ, második és harmadik francia bekezdése szerinti elõzetes bejelentése megtörtént.

17. § Hatályát veszti az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 3/2009. (I. 23.) MNB rendelet.

Simor Andráss. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A forintérmék forgalomképességi vizsgálatának részletes szempontjai 1. Érme-visszaforgatásra alkalmas az a forintérme, amely

a) mechanikai hibáktól mentes,

b) külsõ felületének állapota lehetõvé teszi a névérték és az érmekép felismerését.

2. Érme-visszaforgatásra nem alkalmas az a forintérme, amely a) nehezen felismerhetõ,

b) sérült.

3. Nehezen felismerhetõnek minõsül az a forintérme, amely megkopott, jelentõsen elszínezõdött, illetve a külsõ felületének állapota nem teszi lehetõvé a névérték vagy az érmekép felismerését (pl. korrodált forintérme).

4. Sérültnek minõsül az a forintérme, amely eredeti alakját elveszítette.

2. melléklet a 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez

A hamisgyanús érmére vonatkozó jegyzõkönyv tartalmi elemei

1. A hamisgyanús érmére vonatkozó jegyzõkönyvnek – a 2. és 3. pontban foglalt eltéréssel – a következõ adatokat kell tartalmaznia:

a) az érme adatai (valutanem, címlet, kibocsátás éve, darabszám),

b) az érme befizetõjének (birtokosának) adatai (természetes személynél: családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetnél: a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megnevezése, székhelye, a képviseletében eljáró természetes személy jelen pont szerinti azonosító adatai),

c) az érme fellelésének helye és idõpontja, d) a fellelés körülményeinek rövid ismertetése, e) a befizetõ (birtokos) nyilatkozata az érme eredetérõl, f) a befizetõ (birtokos) aláírása,

g) a jegyzõkönyvet felvevõ pénzfeldolgozó vagy pénzforgalmazó székhelye, h) a jegyzõkönyv felvételének helye, idõpontja, kiállítóinak aláírása, valamint i) a jegyzõkönyv sorszáma.

2. A pénzfeldolgozó az 1. pont szerinti jegyzõkönyvet azzal az eltéréssel készíti el, hogy az e) és f) pontban meghatározott adatokat nem, a b) pontban meghatározott adatoknál a megbízójának, valamint a megbízó érintett telephelyének adatait tünteti fel.

3. Amennyiben az érme befizetõje (birtokosa) az 1. pont szerinti adatok valamelyikét felhívás ellenére sem közli, ezt a körülményt a jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

A Kormány 1271/2011. (VIII. 10.) Korm. határozata

a Nemzeti Eszközkezelõ felállításáról szóló 1211/2011. (VI. 28.) Korm. határozat módosításáról 1. A Nemzeti Eszközkezelõ felállításáról szóló 1211/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 1. pont a) alpontja helyébe a következõ

alpont lép:

(A Kormány felhívja)

„a) a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság mûködésével kapcsolatos feltételeket, ennek keretében tegyenek – szükség esetén jogszabályalkotásra irányuló – javaslatot a Kormánynak

aa) a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelõ Társaság általi megvásárlása során alkalmazandó vételi ár olyan mértékére, amely a jelzáloghitel-szerzõdés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értékbecslés aktualizált eredményéhez igazodik,

Felelõs: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Határidõ: azonnal

ab) – a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával – a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelõ Társaság általi megvásárlásának a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályainak – figyelemmel azok tervezett módosításaira is – összehangolására, és Felelõs: nemzetgazdasági miniszter

nemzeti fejlesztési miniszter

közigazgatási és igazságügyi miniszter Határidõ: 2011. augusztus 31.

ac) – a belügyminiszter bevonásával – a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság mûködése közötti kapcsolódási pontok azonosítására;

Felelõs: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter

Határidõ: 2011. december 31.”

2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1279/2011. (VIII. 10.) Korm. határozata a Szociális Családiház-építési Programról

1. A Kormány a devizahitelesek megsegítése érdekében

1.1. Szociális Családiház-építési Program megvalósítását hirdeti meg,

a) amely családmérettõl függõ, differenciált alapterületû családi házak építésébõl áll,

b) amely alapvetõen 1000 m2területû telkeken házikerti növénytermesztésre biztosít lehetõséget, c) amely teljes, korszerû és energiatakarékos közmûellátást valósít meg,

d) amely alacsony rezsiköltséggel mûködtethetõ, energiahatékony technológiákkal valósul meg, e) amely közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételét is lehetõvé teszi, valamint

f) amelynek részeként felkéri a karitatív szervezeteket, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását;

1.2. rögzíti, hogy a Szociális Családiház-építési Program azokra a településekre terjed ki, ahol

a) a település környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél alacsonyabb áron megvásárolható lakás,

b) a helyi önkormányzat biztosít az 1. pontban rögzített feltételeknek megfelelõ, beépítésre szánt területet, legalább 80 épületet tartalmazó modulokban megvalósítható jelleggel;

1.3. kezdeményezi Ócsa területén szociális lakásépítés megvalósítását, amelynek a) helyszíne: Ócsa, összesen minimum 66 hektáron

aa) minimum 50 hektár lakóterület, ab) minimum 12 hektár közlekedési terület, ac) minimum 3 hektár intézményterület, ad) minimum 1 hektár zöldterület, b) elemei:

ba) építendõ lakások: 80–100 db 40 m2-es, 200–220 db 50 m2-es, 80–100 db 60 m2-es, 35–55 db 70 m2-es, 20–25 db 80 m2-es

(az I. ütem 80 lakásra, a tényleges igényeknek megfelelõen összesen 500 lakásra tervezve), bb) intézmények: általános iskola bõvítés, fejlesztés,

óvoda, bölcsõde, szolgáltató központ, bc) burkolt gyûjtõút, makadám feltáró utak, bd) közvilágítás, elektromos hálózat, be) ivóvízhálózat, szennyvízcsatorna, bf) fûtés: fa vagy megújuló energia, c) kezdete: 2011. augusztus

d) beruházója (építtetõje): a Belügyminisztérium,

e) beruházás-lebonyolítója és építési mûszaki ellenõre: BMSK Beruházási, Mûszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.;

1.4. felhívja a belügyminisztert, hogy a BMSK Beruházási, Mûszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.

útján készítse elõ és bonyolítsa le Ócsa területén a szociális lakásépítési beruházás közbeszerzését építészeti-mûszaki tervezésre és építõipari kivitelezésre;

Felelõs: belügyminiszter Határidõ: folyamatos

1.5. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon – az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (4) bekezdésének figyelembevételével – a szükséges településrendezési eszközök elkészítésérõl és jóváhagyásáról;

Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2011. szeptember 15.

1.6. felhívja a belügyminisztert, hogy a rendelkezésre álló források terhére közfoglalkoztatás szervezésével támogassa a kivitelezési munkálatokat;

Felelõs: belügyminiszter

nemzetgazdasági miniszter Határidõ: folyamatos

1.7. felhívja a belügyminisztert, hogy mérje fel az önkormányzatok tulajdonában lévõ bérlakás-állományt;

Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2011. augusztus 15.

1.8. felhívja a belügyminisztert, hogy az önkormányzati szövetségeken keresztül hívja fel az önkormányzatok figyelmét, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék elõ az érintett hitelesek lakhatási problémáinak megoldását;

Felelõs: belügyminiszter Határidõ: azonnal

1.9. a mûvelési ág változás átvezetése céljából építési beruházási célterületté nyilvánítja Ócsa településen a 0128, 0142, 0141, 0140, 0138, 0131, 0137, 0130, 0129/2 hrsz.-ú földrészletek teljes területét;

1.10. egyetért azzal, hogy a devizakárosultakkal kötendõ bérleti szerzõdésben mind a pénzügyi, mind a társadalmi beilleszkedési feltételeket (közüzemi díjak fizetése, közfoglalkoztatásban való részvétel, együttélési szabályok betartása) érvényre kell juttatni.

Felelõs: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzeti erõforrás miniszter belügyminiszter

Határidõ: folyamatos

2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

A nemzetgazdasági miniszter 28/2011. (IX. 2.) NGM utasítása

az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról

1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében, valamint a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § d) pontjában és 73. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatát jelen utasítás Mellékleteként adom ki.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2010. (VII. 9.) NGM utasítás.

Dr. Matolcsy Györgys. k.,

nemzetgazdasági miniszter

Melléklet a 28/2011. (IX. 2.) NGM utasításhoz

Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzata I. Fejezet