FORDULAT AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁSBAN AZ EZREDFORDULÓ KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN

Ahogy az előzőekben is láttuk, paradox módon az állami kiadásokban az igazi

„robbanás” éppen a hetvenes-nyolcvanas években következett be. Ez ugyancsak ellentmond az állam visszaszorulásáról szóló általános szakmai vélekedésnek.

Ebben az időszakban a válság automatikusan, valamint tudatos döntések révén is megnövelt bizonyos állami kiadásokat. Emellett a kialakított rendszerek tehe-tetlensége és rugalmatlanság is növelte ezek súlyát. Mindez együttesen – a gaz-daság stagnálása mellett – alaposan megemelte az állam GDP-ben való részese-dését.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK

Először vizsgáljuk meg erre az időszakra is az államháztartási kiadások alakulá-sát. Korábban a 32. ábra bemutatta 1990-re az államháztartás kiadásainak GDP-hez viszonyított nagyságát. Ekkor a fejlett európai országokban az államháztar-tás súlya a GDP 45–60%-a közötti sávban volt található, vagyis a GDP fele, olykor több is az állam kezében volt. Ez addig soha nem látott mértékű állami szerepvál-lalást jelzett. A válságos hetvenes és nyolcvanas évtizedek nem az állam vissza-szorulásáról szóltak, hanem éppen ellenkezőleg, annak békeidőben soha nem lá-tott térnyeréséről. Méghozzá nehezen visszafordítható előretöréséről. E mögött jelentős társadalmi igények húzódtak meg, amelyek sokkal kevésbé változtak, mint a deklarált kijelentések. Amellett, hogy a választók igényelték ezt az álla-mi szerepet, az is lényeges, hogy az állaálla-mi jóléti szolgáltatások a fejlett gazdasá-gokban a kilencvenes évekre az egyik legnagyobb foglalkoztató ágazattá váltak.

E szektor egyfajta „automatikus” stabilizációs szerepet töltött be, mivel kevésbé volt érzékeny a válságokra. Sőt, bizonyos szociális ellátások szükségszerűen bő-vültek is a recessziós időszakban. Másrészt, ahogy korábban már szó volt róla, ebben az időszakban már megjelent az öregedő népesség ellátásának egyre erő-södő problémája, ami szintén e szektor további kiterjedése irányába hatott (Sza-muely, 1985 és 2004).

A 37–39. ábrán az európai országcsoportok jellegzetes tagjait emeljük ki ismét, a kontinentálisból Németországot és Franciaországot, a skandinávból Svédorszá-got, a déliből Olaszországot és GörögorszáSvédorszá-got, míg az angolszászból az Egyesült Királyságot. A 28–30. ábrán ugyanezen gazdaságokra az 1970–1992 közötti idő-szakot mutattuk be. Tanulságos az idősorok összevetése. A 37. ábrán jól

érzékel-156 ÁLLAMOK KORA

hető, hogy az államháztartási kiadások két évtizedes növekedésében 1992/1993 jelenti a fordulópontot. Az ezredfordulóig jelentős kiadáscsökkenés figyelhe-tő meg Svédországban és az Egyesült Királyságban, de még Olaszországban is.

Franciaországban és Németországban kisebb a csökkenés, míg Görögország-ban nagyjából szinten maradt az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított nagysága. Az ezredforduló után Svédországban folytatódott a csökkenés, míg az Egyesült Királyságban megfordult a trend, és emelkedés figyelhető meg. A többi országra nagyjából szintentartás jellemző 2007-ig, a válság kitöréséig.

37. ábra. Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában, 1990–2007

Forrás: OECD, 2001, 67–69; OECD, 2009, 295–303; OECD, 2010a

A 38. ábra ugyanezen országokra az államháztartási egyenleg GDP-hez vi-szonyított nagyságát mutatja be az 1990 és 2007 közötti időszakra. Itt a tenden-cia még egyértelműbb és egyöntetűbb javulást mutat, mint amit a kiadásoknál tapasztalhattunk. Mindegyik országnál lényegesen javult az államháztartás ki-egyensúlyozottsága. 2000-ben Svédország és az Egyesült Királyság államház-tartási mérlege a GDP 3%-át meghaladó többlettel zárt, ami figyelemre méltó, mivel ezeknél a gazdaságoknál nem is hatott az euró bevezetésének kényszerí-tő ereje. Ez utóbbi azonban igencsak ösztönző volt az euróövezetbe igyekvő or-szágoknál. 2000-ben Németország többlettel zárt, s Franciaország és Olaszország

%

35 40 45 50 55 60 65 70 75

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

1992/1993 2000

Egyesült Királyság Franciaország

Görögország Németország

Olaszország Svédország

is a maastrichti határon belül maradt a deficit mértékét tekintve. Görögország 1999-ben közelítette meg a GDP 3%-át kitevő hiányt. A kétezres évek elején több ok miatt ismét romlott az országok államháztartási egyensúlya, 2002/2003-ban mindenkinél deficit látható. Utána ismét javulás következett be, de csak Svédor-szágnak sikerült tartósan többletet felmutatnia az államháztartás egyenlegében.

38. ábra. Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában, 1990–2007

Forrás: OECD, 2001, 67–69; OECD, 2009, 295–303; OECD, 2010a

A 39. ábra az államadósság alakulását mutatja be a kiválasztott országokra az 1990 és 2007 közötti időszakra. Itt állományjellegű kategóriáról van szó, s a vál-tozások lassabban jelennek meg. 1993 és 1998 között érzékelhető az államadós-ság állománynövekedésének lelassulása, megtorpanása. A kilencvenes évek po-zitív folyamatainak, az államháztartási kiadások, valamint a hiány GDP-hez vi-szonyított mérséklődése az ezredforduló előtti években már az államadósság részaránycsökkenését eredményezte. Itt csak Görögország a kivétel. Olaszország-ban, Franciaországban és Németországban a kiegyensúlyozott költségvetést és az államadósság mérséklését erősen ösztönözte az euróövezet feltételrendszere is.

%

1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

1993 2000

–15 –13 –11 –9 –7 –5 –3 –1 1 3 5

Egyesült Királyság Franciaország

Görögország Németország

Olaszország Svédország

158 ÁLLAMOK KORA

39. ábra. Államadósság a GDP százalékában, 1990–2007

Forrás: OECD, 2001, 67–69; OECD, 2009, 295–303; OECD, 2010a

2001 és 2005 között Franciaországban, Németországban és az Egyesült Király-ságban az államadósság lassú növekedése, Svédországban, Olaszországban és Görögországban viszont kismértékű mérséklődése figyelhető meg. Érdekes mó-don a 2007/2009-es pénzügyi válság kitörése előtti rövid időszakban érzékelhe-tően csökkentek az államadósság-állományok, kivéve az Egyesült Királyságot, ahol stagnált ennek a GDP-hez viszonyított nagysága. Ebben minden bizonnyal fontos szerepet játszott a globális likviditásbőség, ami alacsony kamatokkal se-gítette az államadósság-állományok mérséklődését. A másik befolyásoló ténye-ző, hogy a viszonyítási alapot jelentő GDP növekedése milyen. A kétezres évek hullámzásai is jól jelzik, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányának alakulásában a szűken vett fiskális fegyelem mellett növekvő szerepet játszik az, hogy milyen a nemzetközi pénzpiac bizalmi állapota, kamatszintje, valamint a gazdasági növekedés üteme.

A 40. ábra az OECD-országokra mutatja be az ezredfordulón az államháztar-tási kiadások GDP-hez viszonyított nagyságát. Ha ezt összevetjük a 35. ábrával, ahol az 1990-es keresztmetszetet láthattuk, markánsan kirajzolódik az állami ki-adások mérséklődése. 50%-os részarány felett csak Svédország, Dánia, Ausztria, Franciaország található, és a reformok előtti Szlovákia. A kilencvenes években

%

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

1993 1998 2001 2005

35 45 55 65 75 85 95 105 115 125 135

Egyesült Királyság Franciaország

Görögország Németország

Olaszország Svédország

az országok zömében mérséklődött az állami részarány a GDP-ből. Ugyanakkor, ha összevetjük a képet a hetvenes évek válsága előtti állapottal, akkor azt látjuk, hogy a kilencvenes évekbeli mérséklődés ellenére az ezredfordulón lényegesen magasabb az államháztartási centralizáció.

40. ábra. Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában, 2000

Forrás: OECD, 2001, 67–69; OECD, 2009, 295–303; OECD, 2010a; Maddison, 2003, 58–69, 87–89, 100–101, 146–149, 180–188.

A 6. ábrán láthattuk, hogy 1970-ben az európai fejlett országok zömében a GDP 40%-a körül volt az államháztartási kiadások aránya, és egyik országban sem volt a GDP 43-44%-a fölött. 2000-ben a fejlett európai országok értékei több-nyire a GDP 45–53%-a közötti sávban találhatóak. Különösen dinamikus volt a növekedés a déli országokban. Ahogy a 6. ábrán láthattuk, 1970-ben Görögor-szágban, Portugáliában és Spanyolországban a GDP 20–23%-a között volt az ál-lamháztartás kiadásainak aránya. 2000-ben ugyanez Görögországban és Portu-gáliában a GDP 43–48%-a között volt, Spanyolországban pedig valamivel a GDP 40%-a alatt. Már a visegrádi országokat is mutatja a 40. ábra. Szlovákia magas tékét már említettük. Magyarországon, időszaki minimumával is 45% fölötti ér-téket mutat. Lengyelország és Csehország államháztartási kiadásai valamivel a GDP 40% fölött találhatók 2000-ben.

%

Fejlettség szerinti sorrend

GDP/fõ GDP/fõ

Államháztartás kiadásai a GDP %-ában

30

160 ÁLLAMOK KORA

41. ábra. Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában, 2008

Forrás: OECD, 2009, 295–303; OECD, 2010a; Maddison, 2003, 58–69, 87–89, 100–101, 146–149, 180–188; IFS, 2008–

2010

A 41. ábra az államháztartás kiadásainak GDP-hez viszonyított nagyságát mu-tatja be 2008-ra. Ahogy az egyes országok időbeli ábrájánál is érzékelhettük, a két-ezres években általában nem folytatódott a kiadások mérséklődése. A fejlett eu-rópai országok zömében az államháztartási kiadások nagysága a GDP 45–53%-a közötti sávban található. Ezt az értéket már egyik ország sem haladja meg, mivel Svédország jelentősen mérsékelte állami kiadásait. Ugyanakkor a déli államok-ban valamivel tovább növekedett az állami kiadások részaránya. A volt szocialis-ta országok közül immár Magyarország a lisszocialis-tavezető közel a GDP 50%-os állami kiadási részaránnyal. Lengyelországban és Csehországban lényegében hasonló a részarány, mint 2000-ben. Szlovákiában viszont radikálisan csökkent az állami kiadások GDP-hez viszonyított részaránya, 35% körüli értékre, részben a refor-mok, részben az igen dinamikus gazdasági növekedés eredményeként.

A 29. táblázat összefoglalja az államháztartás kiadásainak változását az 1990 és 2007 közötti időszakra az egyes országcsoportokra vonatkozóan is. 1990-ben az államháztartási kiadások átlagosan a GDP 49,5%-át tették ki, s ez az érték az ezredfordulóra 46,1%-ra mérséklődött, s ezen a szinten maradt 2007-ben is. A 25.

táblázatban láthattuk, hogy 1980-ban az államháztartási kiadások átlagos értéke

%

Államháztartás kiadásai a GDP %-ában

44,6% volt, míg 1970-ben, a válság előtt mindössze a GDP 34,4%-a. Jól érzékel-hető ebből is, hogy a kilencvenes évek mérséklődése ellenére a kétezres évekre nagyságrendileg és minőségileg más állami szerepvállalással szembesülhettünk.

Az átlag mögött természetesen eltérő mozgásokat tapasztalhatunk az egyes or-szágok és országcsoportok között.

29. táblázat. Az államháztartás kiadásai a GDP százalékában, 1990–2007

1990 2000 2007 1990–2000 2000–2007 1990–2007 1990–2007 változás (GDP %-ában) %

Németország 44,5 45,1 43,6 0,6 –1,5 –0,9 –2,0

Franciaország 49,3 51,6 52,3 2,3 0,7 3,0 6,1

Ausztria 51,5 52,2 48,8 0,7 –3,4 –2,7 –5,2

Belgium 52,2 49,2 48,4 –3,0 –0,8 –3,8 –7,3

Kontinentális csoport

49,4 49,5 48,3 0,2 –1,3 –1,1 –2,2

Svédország 61,3 57,0 51,3 –4,3 –5,7 –10,0 –16,3

Hollandia 53,1 44,2 45,5 –8,9 1,3 –7,6 –14,3

Norvégia 54,0 42,3 41,0 –11,7 –1,3 –13,0 –24,1

Dánia 55,9 53,3 50,7 –2,6 –2,6 –5,2 –9,3

Finnország 49,3 48,3 47,4 –1,0 –0,9 –1,9 –3,9

Skandináv csoport

54,7 49,0 47,2 –5,7 –1,8 –7,5 –13,8

Olaszország 53,5 46,1 47,9 –7,4 1,8 –5,6 –10,5

Görögország 48,8 46,7 44,4 –2,1 –2,3 –4,4 –9,0

Spanyolország 42,0 39,1 39,2 –2,3 0,6 –1,8 –3,8

Portugália 40,0 43,1 45,8 3,1 2,7 5,8 14,5

Déli csoport 46,1 43,8 44,3 –2,3 0,6 –1,8 –3,8

Egyesült Királyság

42,2 36,6 47,5 –5,6 10,9 5,3 12,6

Írország 43,1 31,3 36,2 –11,8 4,9 –6,9 –16,0

Angolszász csoport

42,7 34,0 41,9 –8,7 7,9 –0,8 –1,9

Összesen 49,5 46,1 46,0 –3,4 –0,2 –3,6 –7,2

Forrás: OECD, 2001, 67–69; OECD, 2009a, 295–303.

A kontinentális csoportra 1990 és 2007 között viszonylag stabil részarány volt a jellemző, az államháztartási kiadások átlagos értéke mindvégig a GDP 48-49%-a között mozgott. Egyedül Franciaországban volt kismértékű növekedés, Belgium-ban, Ausztriában és Németországban összességében csökkenés figyelhető meg.

162 ÁLLAMOK KORA

Hasonló átlagos érték volt 1980-ban is. 1970-ben azonban még a GDP egytizedé-vel kisebb volt az államháztartási centralizáció, a GDP 38,6%-a.

A skandináv országcsoportban a kilencvenes években mérséklődött az állam-háztartási centralizáció. Az 1990-es 54,7%-ról 49%-ra csökkent az államháztartá-si kiadások GDP-hez viszonyított nagysága, majd ez 2007-re tovább mérséklő-dött 47,2%-ra. A legnagyobb csökkenés az „olajnagyhatalom” Norvégiában volt, de jelentős mértékű volt Svédországban és Hollandiában is. A jelentős csökkenés ellenére 2007-ben is lényegesen magasabb az államháztartási centralizáció, mint 1970-ben, amikor is ugyanez az átlagos érték még csak a GDP 39%-a volt.

Ahogy a 26. táblázatban láthattuk, a déli országcsoportban az államháztartá-si kiadások GDP-hez viszonyított nagysága 1970-ben mindössze 24,9%, 1980-ban már 32,4% volt, s ez 1990-re 46,1%-ra nőtt. E kiugró növekedés után a déli csoport országainak átlagos értéke csökkent a kilencvenes években, az 1990-es 46,1%-ról az ezredfordulóra 43,8%-ra, majd kicsit növekedve 2007-ben a GDP 44,3%-át tet-ték ki az államháztartás kiadásai. Olaszországban és Görögországban mérsék-lődést, Portugáliában viszont növekedést figyelhetünk meg 1990 és 2007 között.

Sajátos képet mutat az Egyesült Királyság és Írország államháztartási kiadá-sainak alakulása. Ahogy a 26. táblázatban bemutattuk, 1980-ban a GDP 46,6%-a, 1990-ben 42,7%-a és 2000-ben már csak 34%-a volt az államháztartás kiadásai-nak átlagos aránya az angolszász csoportban. Írországban a kilencvenes években a gyors gazdasági növekedéssel párhuzamosan a GDP közel 12%-ával csökkent az állami kiadások részaránya, az Egyesült Királyságban pedig a GDP 5,6%-ával.

Az ezredfordulón tapasztalt átlagos érték – egyedülálló módon – alacsonyabb volt, mint az 1970-ben megfigyelt, amikor is a GDP 38,5%-a volt.

Ugyanakkor éles fordulatot hoztak a kétezres évek. Gyorsan növekedett az ál-lamháztartási centralizáció, s 2007-ben már a GDP 41,9%-át tette ki az államház-tartási kiadások átlagos súlya. Az Egyesült Királyságban a GDP több mint egy-tizedével, Írországban pedig közel 5%-ával megnőtt a kiadások részesedése. A két országban a mozgások iránya ugyan egyirányú volt, de mértéke lényegesen különbözött mind a két periódusban. 2007-re az Egyesült Királyságban a GDP 47,5%-a, Írországban pedig csak 36,2%-a az államháztartás kiadásainak súlya, miközben 1990-ben mind a két helyen 42-43% körül volt. Írország volt egyébként a vizsgált gazdaságok közül az egyetlen, ahol 2007-ben alacsonyabb volt az ál-lamháztartási kiadások súlya, mint 1970-ben, s ez mégsem jelentett önmagában biztosítékot, hogy a 2007/2009-es válság ne sodorja komoly bajba. Pedig, ahogy korábban a 29. ábrán is láthattuk, 2007-re Írország államadóssága is a GDP 30%-a alá csökkent.

A kétezres évekre a skandináv csoport értékei jelentősen közeledtek a kon-tinentális országokéhoz, a GDP 47-48%-a körül van mindkettő. Az Egyesült Ki-rályság értéke is itt található 2007-ben. A déli országokban általában ez alatti sáv-ban, 45–48% közötti vannak az értékek. Legalacsonyabb Írországban és Spanyol-országban az államháztartási kiadások részaránya 2000–2007 között, 36, illetve 39%-kal. Összességében tehát bizonyos mérséklődést és egységesedést hoztak ezek az évek. 2007-ben az országok zömében az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 45–50% között volt.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI

Érdemes most is megvizsgálni az államháztartáson belül nagy súlyú központi költségvetés kiadásainak alakulását is. A 33. ábrán láthattuk, hogy az európai fej-lett államokban az 1970-es 20–35%-ról, 1990-re a központi költségvetések kiadása-inak a GDP-hez viszonyított súlya 30–50% közé emelkedett. A tengerentúli orszá-gokban is növekedés volt megfigyelhető a központi költségvetés súlyát illetően, de aránya ekkor is alacsonyabb volt, mint Európában, a GDP 25%-a körül moz-gott. A hetvenes és nyolcvanas években a központi költségvetés is hozzájárult az állami szerepvállalás korábban még sohasem látott mértékű megnövekedéséhez.

A kilencvenes évek fejleményeinek eredményét a 42. ábrán láthatjuk, amely 2000-re mutatja be a központi költségvetés kiadásainak GDP-hez viszonyított nagysá-gát. A 43. ábra pedig 2004-re mutatja ugyanezt. A fejlett európai országokban 1990-hez képest csak kismértékű a központi kormányzati kiadások súlyának csökkené-se, általában a GDP 30–45%-a.

A kétezres évek elején megfigyelhető 30–45%-os sávba – igaz azon belül jelen-tős szóródást mutatva – immár a legtöbb európai volt szocialista gazdaság is be-letagozódott. Észak-Amerikában azonban ekkorra sikerült visszaszorítani a köz-ponti kormányzat kiadásait a GDP 20%-a körüli értékre, s így tovább nőtt az Eu-rópától való eltérésük.

Érdemes egy pillantást vetni a világ kevésbé fejlett gazdaságaira is. A máso-dik világháború után, az ötvenes évek elején, ahogy a 3. ábra érzékelteti, a kevés-bé fejlett országok központi költségvetési kiadásainak részaránya a GDP 5–15%-a körül mozgott, 5–15%-ami beleillik 5–15%-a korábbi történelmi fejlődési menetbe. A későbbi évtizedekben azonban, jelezve, hogy az állami beavatkozás eszméje és gyakor-lata milyen mértékben elterjedt a világgazdaságban, a fejletlenebb országokban is jelentősen megnőtt a központi kormányzatok kiadásainak nagysága. 1970-ben, ahogy az 5. ábra is mutatta, már általában a GDP 10–30%-a között volt ez az érték, de néhol meg is haladta ezt. Vagyis 20 év alatt lényegében a kétszeresére emelke-dett. Dinamikusabb volt a növekedés, mint amit a fejlett gazdaságoknál láttunk.

1950-hez képest 1970-re ebben a tekintetben sokkal közelebb került egymáshoz a fejlett és a fejletlenebb országok csoportja.

Újabb két évtized múlva, 1990-ben, ahogy a 33. ábrán is láthattuk, még ma-gasabbra emelkedett a fejletlenebb országcsoportnál is a sáv, immár általában 15–35% a központi költségvetés kiadásainak GDP-hez viszonyított nagysága. A kétezres évek első felére itt nincs számottevő mérséklődés, ahogy ezt a 42. és 43.

ábrán is nyomon követhetjük, nagyjából marad a 15-35%-os sáv. Ahogy láttuk ko-rábban, a legfejlettebb országok zömében ekkorra sikerült valamennyire mérsé-kelni a központi kormányzati kiadásokat. Ez a tendencia nem volt jellemző a fej-letlenebb gazdaságokra, így a két országcsoport e tekintetben ismét közelebb ke-rült egymáshoz, akárcsak a hetvenes évek elején, de immár egy magasabb költ-ségvetési centralizációs szinten. A két országcsoport közötti különbség az összes állami kiadást tekintve azonban lényegesen nagyobb, mint amit itt érzékelünk.

Nemcsak a jóléti kiadások miatt, hanem azért is, mert a fejletlenebb országok ál-lamfelépítése általában igen centralizált, s igen kicsi a helyi kormányzati szintek súlya. A fejlett országokban általában sokkal jelentősebbek a helyi és állami/tar-tományi állami kiadások, mint kevésbé fejlettebbekben.

42. ábra. A központi költségvetés kiadásai a GDP százalékában, 2000 Forrás: Mitchell, 2003a, 816–824, 905–928; Mitchell, 2003b, 664–678, 761–787; Mitchell, 2003c 886–908, 1010–1044; Maddison, 2003, 58–69, 87–89, 100–101, 146–149, 180–188; GFS, 1990–1995

Görögország Szlovénia Portugália Spanyolország Új-Zéland

Izrael Németország

43. ábra. A központi költségvetés kiadásai a GDP százalékában, 2004 Forrás: Mitchell, 2003a, 816–824, 905–928; Mitchell, 2003b, 664–678, 761–787; Mitchell, 2003c, 886–908, 1010–1044; Maddison, 2003, 58–69, 87–89, 100–101, 146–149, 180–188; GFS, 1990–1995

2004

% Fejlettségszerintisorrend

GDP/fõGDP/fõKözpontikormányzatkiadásai 101520253035404550 0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000 Burundi BurkinaFaso

Ruanda

Ghana Guatemala

Jamaica SríLankaCostaRica

Kuwait

Hollandia Norvégia SierraLeone Tanzánia

Madagaszkár UgandaMali

Kenya Nepál Banglades

Tadzsikisztán Nigéria

Nicaragua Honduras PakisztánIndiaFülöp-szigetek

Bolivia ElSalvador

Moldova

Algéria Marokkó Albánia Egyiptom

BoszniaésHercegovina IndonéziaRománia Peru Ecuador

UkrajnaJordánia Kína

Dél-Afrika

Botswana Kolumbia Tunézia Irán Bahrein

Bulgária Oroszország Thaiföld

Venezuela Mexikó

Argentina

Horvátország Litvánia

Lengyelország

Magyarország Szlovákia Csehország ChileMauritiusTrinidadésTobago

PortugáliaGörögországIzrael Korea

Szlovénia Spanyolország

Új-Zéland Németország

Olaszország Szingapur

Ausztria EgyesültKirályság

Belgium

Franciaország

Finnország Svédország

Svájc

Ausztrália Kanada

Dánia Írország EgyesültÁllamok

166 ÁLLAMOK KORA

Ahogy a 42. és 43. ábrán is látható, Európa fejlett felében a kétezres évek elejé-re, közepére továbbra is a GDP 30–45%-a közötti sávban található a központi kor-mányzat kiadásainak a súlya. Ez lényegesen magasabb, mint a hetvenes évek ele-jének 20–35%-os értéke. Az állami szerepvállalás hetvenes és nyolcvanas évek-ben megfigyelhető megnövekedéséhez a központi kormányzat kiadásainak az emelkedése is hozzájárult.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KIADÁSAI

Az államháztartás másik fajsúlyos elemét a társadalombiztosítás jelenti. A leg-több európai fejlett országban a jóléti funkciók számottevő részét a központi költ-ségvetéstől többé-kevésbé elkülönülten a társadalombiztosítás rendszere keze-li. Van, ahol ez nem vagy csak részben válik el a központi kiadásoktól, ez nyil-ván torzíthatja a képet, amikor külön-külön vizsgáljuk az államháztartás egyes alrendszereit. Ugyanakkor az egyes országokban az államháztartási intézményi szerkezet viszonylag stabil, így az időbeni mozgásokat jól össze tudjuk vetni. A társadalombiztosítás szélesebb kiterjedése, ahogy korábban szó volt róla, a má-sodik világháború utáni évtizedekre tehető. A 7. ábra szerint a válságos hetvenes évtized elején a társadalombiztosítás kiadásai az európai fejlett országokban ál-talában a GDP 11–15%-a között mozogtak. Két évtizeddel később, a kilencvenes évek elején, a válság ellenére jelentősen megnőttek a társadalombiztosítási kiadá-sok. A 31. ábrán érzékelhettük, hogy 1990-ben a fejlett európai országokban ez az érték már a GDP 15–20%-át, közel egyötödét tette ki. A dél-európai országokban a társadalombiztosítás kiadásai megsokszorozódtak az 1970 és 1990 közötti két évtizedben, s már nem sokkal maradtak el ebben a fejlett országoktól.

A 44. ábra újabb közel két évtized elteltével mutatja be 2008-ra a társadalom-biztosítási kiadások GDP-hez viszonyított nagyságát. Összességében bizonyos mérséklődést érzékelhetünk, hasonlóan az államháztartás egészénél tapasztal-takhoz. Az európai országok zömében ez az érték a GDP 11–16%-a közötti sáv-ban található.⁶⁶ Ez nagyjából a hetvenes évek elejének átlagos értékéhez való kö-zeledést jelent, ugyanakkor számottevő átrendeződés ment végbe a két évtized alatt az egyes országok és országcsoportok között.

Ahogy a keresztmetszeti ábrákon, s az egyes országcsoportok átlagos társa-dalombiztosítási kiadásainak időbeni alakulását bemutató 10. ábrán is láthattuk, a skandináv országoknál a kilencvenes évek csúcsértéke után radikális

Ahogy a keresztmetszeti ábrákon, s az egyes országcsoportok átlagos társa-dalombiztosítási kiadásainak időbeni alakulását bemutató 10. ábrán is láthattuk, a skandináv országoknál a kilencvenes évek csúcsértéke után radikális

In document ÁLLAMOK KORA (Pldal 155-186)