vízpartokon, a nádasokban, a környező füzesekben és nyárasokban) sok, országosan nagyon ritka futóbogárfaj él.
5. Az egész Dráva mente élővilága szempontjából is döntő jelentőségű azoknak a Dráva-síki erdőknek (pl. a Szentegáti-erdő) és réteknek a védelem alá helyezése, melyek ugyan nem tartoznak a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez, de melyek síkvidékiek és a korábbi időszakokban a Dráva által rendszeresen elöntött táj részét képezték.
Irodalom
HORVATOVICH, S. 1981. A Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet cicindelidae, carabidái és dytiscidái (Coleoptera).
- Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. 2: 65-79.
Fundamental faunistic data to the carabid beetles (Coleoptera: Carabidae) of the Dráva region (Hungary)
Sándor
HORVATOVICHThe carabid beetle fauna of the Dráva region belonging to the projected Duna-Dráva National Park is diverse. In the present paper locality data of 227 species are given, of which 153 species were collected in the Bares Juniper Woodland Nature Preservation Area.
There are some other areas having a rich carabid fauna: the hills of Ortilos and Zákány, the Lankóci forest at Gyékényes, the backwaters of Cun-Szaporca and the riversides of the Dráva. It would be very important for the projected national park to protect all the areas having the same categories of habitats, as the precedent places have. Some interesting carabid species for the Hungarian fauna were found in other sites: Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Vízvár, Zaláta, Péterhida, Potony and Vejti.
Author's address:
Dr. Sándor HORVATOVICH Natural History Department Janus Pannonius Museum H-7601 Pécs, Р. О. Box 347
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 85-91 Pécs, 1995
Vizsgálatok a Dráva mente lemezescsápú bogár (Coleoptera: Lamellicornia) faunáján
SÁR József
SÁR, J.: Studies on the Lamellicornia fauna (Coleptera) on the Dráva Region, Hungary.
Abstract. 67 species of LameDicomia (two lucanids, five trogids, 35 scarabaeids and 25 melolonthids) were recorded in the area examined. Seven species are endangered or some of them are characteristic for the Dráva region.
Bevezető
A Dráva menti területek rendszeres bogarászati kutatása 1992-ben kezdődött Horvatovich Sándor, a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának munkatársa és személyem közreműködésével. A begyűjtött lemezcsápú bogárfajok többsége kettőnk gyűjtéseiből származik. Mivel a területről összefoglaló munka még ezidáig nem jelent meg, ezért az osztály bogárgyűjteményének idevonatkozó korábbi adatait is felhasználtuk a dolgozat elkészítéséhez. Az így előkerült négy lemezescsápú bogárcsalád összesen 67 faja került közlésre, melyek maradéktalanul a Természettudományi Osztály gyűjteményében találhatók.
A lelőhelyek ismertetése, rövid jellemzésük
1. Ortilos, vasútállomás és környéke. Ez a Dráva mentén kutatott területek közül a legészakibb elhelyezkedésű. A Drávától néhány tíz méterre működött itt az egyik félautomata fénycsapda 1992-ben és 1993-ban, melyet Nógrádi Sára és Uherkovich Ákos telepített elsősorban lepidopterológiai és tricopterológiai céllal. A vasútállomás közvetlen közelében, a töltésoldalban pedig ecetes talajcsapdákat működtettünk egy éven át. Néhány alkalommal egyelő gyűjtéseket is végeztünk az ártér növényzetéről és talajról. Az őrtilosi vasútállomás környéke növényföldrajzilag igen értékes terület: a délies elemekből álló illír flóratartományhoz tartozik.
2. Vízvár, Dráva-part. Nagyobb részt idősebb füzes és égeres ligeterdőkkel borítják. A másik fénycsapda itt működött, a község szélén. Az itteni ártéren is telepítettünk ecetes talajcsapdákat 1992-ben és 1993-ban, a legjellegzetesebb biotópokban (ártér, füzes-nyáras és zsombékos).
3. Bélavár, bükkös. A kis kiterjedésű, igen idős bükk-állomány a hazánkban kevés helyen található síkvidéki bükkösök egyike. Sajnálatos módon az állományt néhány éve erősen megritkították és környezetét csaknem teljesen tarra vágták. Itt is telepítettünk ecetes talajcsapdákat, amelyek részben a bükkösben, részben a mélyebben fekvő (ártéri) égeresek közelében egy éven át eredményesen működtek. A terület másik jellegzetessége a nagy kiterjedésű erdei fenyő ültetvények, néhány, feltehetően természetes eredetű, rendkívül öreg példánnyal. Itt a tavaszi-nyári időszakokban elsősorban talajról és az aljnövényzetről végeztünk egyelő gyűjtéseket.
4. Gyékényes, Lankóczi-erdő. Nagykiterjedésű gyertyános-tölgyesek és égeresek. Itt elsősorban ecetes talajcsapdákkal gyűjtöttünk.
5. Péterhida, legelő. Nagy kiterjedésű, üde kaszáló; illetve legelő, melyen intenzív marhalegeltetés folyt. Itt a legelő több pontján helyeztünk el ecetes talajcsapdákat sorban telepítve, ezek anyagából gazdag fajösszetételű Lamellicornia együttes került elő.
86 DUNÁNTÚU DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995)
1. ábra. Â tanulmányban szereplő adatok származási helyei. (A számok magyarázata a szövegben.)
SÄR J.: A DRÁVA MENTE LEMEZESCSÁPÚ BOGÁR (COLEOPTERA: LAMELLICORNIA) FAUNÁJA
87
6. Darány, temető. A többi Dráva menti gyűjtőterületektől e lelőhely tér el leginkább: savanyú homoktalaj, különleges mikroklíma és növénytakaró jellemző. A dolgozatban feltüntetett adatok elsősorban korábbi lámpázásokból származnak.
7. Potony, Lugi-erdő és kaszálórét. A település közelében több, nagykiterjedésű gyertyányos-tölgyes erdőfolt alkotta Lugi-erdőt és a közvetlen közelében húzódó kaszálórétet vizsgáltuk legintenzívebben a kutatóprogramon belül. E helyeken gyűjtőmódszerként elsősorban ecetes talajcsapdazast, egyelest, fakérgezést és lámpázást alkalmaztunk.
8. Gordisa, Mattyi-tó. Az anyag egy régen lefűződött Dráva-holtág zsombékos-nádas szegélyéről származik.
9. Vejti, ártéri ligeterdő. Több ponton, fűleg ártéri ligeterdőkben telepítettünk ecetes talajcsapdákat 1992-93 között. Az idősebb ártéri füzeseket tisztásam néhány helyen legeltetnek, ott juhtrágyából is végeztünk egyenlő gyűjtéseket a tavaszi-nyári időszakban. Az ártéri füzesekben a téli, koratavaszi fakérgező gyűjtések is eredményesek voltak néhány áttelelő lemezescsápú bogárfaj esetében. Ezen kívül higanygőzlámpás gyűjtések is eredményeztek anyagot.
10. Zaláta, rét. E területen szembetűnők az igen öreg magányos fűzfák, melyek réteken, kaszálókon állnak.
A legnagyobb, összefüggő füzes-zsombékosokban telepítettünk ecetes talajcsapdákat a korábbiakban alkalmazottak szerint 1992-93-ban. Az üde, nedves réteken, kaszálókon elsősorban fűhálózással és egyeléssel gyűjtöttünk.
11. Drávasztára, füzes. A Dráva-parton végeztünk elsősorban egyelő gyűjtéseket az ártér elegyes összetételű erdeiben talajról és az aljnövényzetről. E gyűjtőterületen ugyancsak elsősorban ártéri füzesek vannak.
12. Kemse, Háromfa. Itt lámpázások során kerültek elő lemezescsápú bogárfajok. A gyűjtések a Dráva folyótól kb. 100 m-re, elegyes ártéri erdő közelében folytak.
A gyűjtött fajok jegyzéke
A következőkben megadjuk az összes gyűjtött fajt lelőhelyi és dátumadataikkal együtt, valamint az alkalmazott gyójtési módszert, a gyűjtő nevét (ez utóbbi kettőt rövidítve) és a példányszámot.
ENDRÓDI(1956,1957) nevezéktanát és rendszerét követem a felsorolás
ban.
A gyűjtés módszerének rövidítései: A gyűjtők nevének rövidítése:
e - egyelés
f-k - fűhálózás-kopogtatás fa - fakéreg alól fcs - fénycsapda hg - higanygőz lámpa tes - talajcsapda
Lucanidae
Lucanus cervus L. - Bélavár, bükkös, 1994. VI.
12. e, 2 pld., (S), 1992. V. 13. tes, 2 pld. Darány, 1979. VIII. 1. e, 1 pld., (T).
Dorcus parallelepipedus L. - Vejti, füzes, 1994.