Fogyasztói véleménykutatás a fa imázsprofiljának megértése céljából

Kállay (2004) kutatásaiban az egyes emberek fához fűződő attitűdjeit elemezte, a fa imázsprofiljának feltárása céljából, kvalitatív fókuszcsoportos eljárással, melyet kiegészítő technikákkal (buborékrajz, fotók) alkalmazott.¹ Négy kérdéskörben kereste a választ: fajátékokkal kapcsolatos kérdések (hogy a gyermekek milyen anyagú eszközökkel játszanak, döntően befolyásolják a későbbi életükben megjelenő anyagválasztási szokásaikat), természettel kapcsolatos kérdések (a korábban említett tartamos erdőgazdálkodás ill. az erdőirtás, és a fatermékek használatának ambivalens nézeteit ütköztetve), lakókörnyezettel kapcsolatos kérdések (bútor, bútorválasztás) és faanyaggal kapcsolatos kérdések (képzettársítások, érzékszervi hatások).

A kutatási mintát (20 fókuszcsoport) három aspektusból határozta meg, egyrészt földrajzi- (hegyvidék-Sopron, alföld – Debrecen, nagyváros – Budapest), másrészt családi életciklus szerinti megosztásban, illetve hogy miként viszonyulnak ezek a faiparral foglalkozó szakemberek véleményéhez.

A kutatás eredményei szerint a faiparosok véleményéhez leginkább az erdőkkel sűrűn borított környezethez közel élő lakosság (Sopron) véleménye áll, utána következnek a természet közelben, de nem erdők

1 Kállay Balázs (2004): Fogyasztói véleménykutatás a fa

imázsprofiljának megértése céljából, Diplomadolgozat, Konzulens:

Pakainé dr. Kováts Judit, NYME-KTK, Sopron

mellett élő emberek (Debrecen) álláspontja, s végül a nagyvárosi polgárság (Budapest) meggyőződése zárja a sort.

A fajáték valamennyi megkérdezettnél pozitív képeket hozott a felszínre, mint a jókedv, a természetes anyagok iránti vágy és a fejlődés. A babázó gyermekek, és a műanyagjátékok a soproni és a faiparos csoportokban semleges asszociációkat hoztak, míg a debreceni megkérdezettek körében negatív képzettársítások születtek, a nagyvárosi válaszadók számára pedig a fa- és a műanyagjátékok egy értéket képviselnek. A természeti lakókörnyezetben és a gyermekkorban természetes anyagokból készült játékok között nem volt kimutatható kapcsolat. A megkérdezettek nagy része olyan játékokat vásárol gyermekének, amikkel annak idején ő maga is játszott.

Valamennyi fiatal csoport egységes véleménye az, hogy a fajátékok túl drágák, nem mindenki engedheti meg magának. Az idős csoportoknál ez a tényező már nem kulcsfontosságú. A budapesti csoportok egyedüliként a készségfejlesztés és az anyag elé helyezték fontossági sorrendjükben a biztonságot és a színt, valamint csak itt jelent meg a játékokkal kapcsolatos olyan elvárás, hogy a termék környezetvédelmileg megfeleljen a legkényesebb elvárásoknak is.

Az erdővel minden válaszadó a nyugalmat, a békét és a tökéletességet társította, s asszociációikból egy természettel való még harmonikusabb élet vágya bontakozott ki. A megkérdezettek majdnem egésze a fakitermelést egy szükséges dolognak minősítette, tárgyilagosan ítélve meg a folyamatot, mely szerint meg kell különböztetni a hasznos és a haszonból történő kitermelést. Egyedül a budapesti megkérdezettek egy nem elhanyagolható része tesz egyenlőséget a két tevékenység közé, melynek oka a tájékozatlanság és a sok negatív médiából származó impulzus lehet.

A fabútorokat mindenki szereti, a megkérdezettek az otthonaikban is főleg ezeket preferálják, illetve preferálnák, ha megtehetnék. A fiatal csoportok azonban –függetlenül a lakóhelytől– több okból kifolyólag is nem fabútorokat használnak. Az egyik ok az, hogy drága és addig, amíg anyagilag a család nem kerül olyan helyzetbe, hogy jó minőségű terméket vegyen, inkább az egyszerűbbet, az olcsót veszi, s csak akkor vált drága, jó minőségű termékre, ha az már többé-kevésbé otthonának végleges dísze lesz. A másik ok szerint fiatalon fontosabb a célszerűség és a gyakori költözések miatt a csekély tömeg és a mozgathatóság, ami inkább a lapraszerelt bútorokban testesül meg. Ezt viszont nem minden csoport

tekinti fabútornak, a debreceni fiatalok számára csak a tömörfa bútor tekinthető fabútornak. A soproni és a faiparos válaszadók nem tesznek nagy különbséget aközött, hogy a bútor tömörfa, vagy épp furnéros lemez. A budapestiekben, ebben a kérdésben is kettősség van, míg a fiatalok elutasítják a laptermékeket, mellettük megjelenik az egyre jobb minőségű laptermékek iránti igény is.

A bútorválasztás tehát több tényező miatt is korfüggő. A fiatalok körében számít elsődlegesen az ár, a célszerűség, a praktikum, a modern vonalak, kényelem, harmónia a lakás többi részével. Az idősebb korosztályok számára a legfontosabb szempontok között előtérbe kerül a szépség, s az érték, melyeket szerintük a régies, rusztikus, s nem egy esetben az antik-szerű bútorok testesítenek meg, miközben az elmúlt korokra jellemző furnéros lapokból készült, vastagon lelakkozott termékek is szép számmal elfordulnak még otthonaikban, klasszikus „nagyszobabútorként”.

A faanyag a megkérdezettek véleménye szerint a nyilvánvaló érzékszerveken túl a tapasztalat határán túli, érzékszervekkel fel nem fogható metafizikai tudatalattira is hat. A csoportok közötti különbségeket csupán ennek a kettősségnek az aránya adja. Ezt az arányváltozást két irányban lehet megfigyelni. Egyrészt a fiatalabbaktól az idősebbek felé az tapasztalható, hogy egyre inkább megfoghatatlan érzésekről nyilatkoztak a kutatás során, ilyenek a békét áraszt, melegséget sugároz, hangulatos kifejezések, másrészt a természeti környezet közelsége (Budapest-Debrecen-Sopron) felé haladva szintén egy ilyen irányú változás figyelhető meg. A faiparos csoportnál is ez mutatkozik, kiegészítve azzal, hogy számukra sok szakmai tulajdonsággal is kiegészül a gondolattársítások rendszere.

A negatív vélemények elsősorban az árral kapcsolatosak, a faiparos csoport kivételével, minden válaszadó számára. Emellett a fatermékek használata során szükséges karbantartási és tisztítási igény jelentkezett hátrányként az emberek szemében, mely mindenki számára probléma volt, a budapesti csoport különösen az erre fordított időt sajnálta. Egy másik nagy kör a fatermékek minőségével kapcsolatos aggályok, és fa alapvető tulajdonságainak a használók körében való nem ismerése köré csoportosul, mely hatására a fogyasztók egy része bizonyos termékcsoportok esetében (pl.: ablak) inkább elfordul a fától. Ilyen említett tulajdonságok a rovarkár, a gyúlékonyság, a vetemedés, a felületkezelő anyagok egy részének vízérzékenysége.

4.1.3. Fókuszcsoport vizsgálat a tetőtéri ablakok minőségének