Foglalkozásterv fogyatékossággal élők körében végzett csoportmunkához
Amint azt a jelen célcsoporttal foglalkozó fejezet bevezetőjében már említettük a fogyatékossággal élő személyeknek folyamatosan meg kell küzdeniük a társadalmi integrációjukra hatással lévő azon kihívásokkal, amelyek hétköznapjaik állandó kísérői.
Éppen az előbb említettek miatt az alábbiakban bemutatandó foglalkozásterv-minta központjában is ez a probléma áll.
A csoportfoglalkozásokat minden esetben az adott napi foglalkozás céljainak ismertetésével érdemes kezdenünk. (Amennyiben az első alkalomról van szó, úgy természetesen ezt megelőzi a csoportvezető és a tagok bemutatkozása, a második stb. alkalommal pedig az előző foglalkozáson történtek összefoglalása.). Ezeket az ún. bemelegítő gyakorlatok követik, majd a csoportcélok elérését elősegítő feladatok kerülnek sorra. A nap végén mindig fordítsunk időt a főbb történések összefoglalására, valamint a közös munka értékelésére.
A feladatsor összeállításakor elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy olyan gyakorlatokat válogassunk ki, amelyek kiválóan alkalmasak a szociális kompetencia, a kommunikáció, a problémamegoldás, az empátia, valamint az önismeret fejlesztésére, hiszen ezen készségek, képességek és ismeretek megszerzése, elsajátítása vagy éppen fejlesztése révén az érintettek képessé válnak a későbbiekben felmerülő, de az előbbiekhez nagyon hasonló problémák önerőből történő kezelésére.
A csoportfoglalkozás során alkalmazni kívánt feladatok sorrendjének megállapításakor az egyik leglényegesebb alapelvünk az volt, hogy ezek jól igazodjanak a résztvevők elvárásaihoz.
A gyakorlatok kiválasztásának szempontjai között az is szerepelt, hogy az egymást követő feladatok lehetőség szerint ne hasonló módszerekre épüljenek (pl. kizárólag zenés, mozgásos,
gondolkodtató jellegűek stb.), hiszen az e téren is megjelenő változatosság elősegítheti a csoporttagok motivációjának fenntartását.
A csoportfoglalkozások időkeretének meghatározásakor figyelembe kellett vennünk, hogy a fogyatékossággal élő személyek többségének valamely érzékszerve általában sérült és ennek következtében sokszor jóval alacsonyabb aktivitási szint jellemzi őket. Éppen az előbbiekben leírtak miatt figyelmet kell fordítanunk a változatosságra, illetve a megfelelő számú és időtartamú szünet beiktatására.
A foglalkozástervben utaltunk arra is, hogy az általunk szerepeltetni kívánt gyakorlat milyen módszerekre épül, valamint arra is, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen eszközökre lesz majd szükségünk. Ez utóbbi esetében ügyeltünk arra is, hogy lehetőség szerint könnyen beszerezhető, vagy a terepintézményekben nagy valószínűséggel már rendelkezésre is álló eszközöket használjunk.
területek
I. BEVEZETÉS:
Szervezési feladatok Köszöntés, bemutatkozás /Adott esetben utalás az előző csoportfoglalkozásra/
2 perc
A csoportfoglalkozás célja:
A csoportépítés, illetve az önismeret fejlesztése, a foglalkozások felismerése,a különböző munkakörök megismerése,az álommunka megtalálása.
A család, a barátok szerepe az pályaválasztásban, a szülők foglalkozása, a barátok pozitív és negatív tulajdonságai.
Ráhangolódás
Jó – és rossz tulajdonságaink
A csoportvezető felrajzol a táblára egy nagyobb kukát és egy nagyobb bőröndöt. Ezt követően a csoport-tagok egymás után elmondják, hogy barátaik rossz tulajdonságai közül mit tennénk a kukába és mi az amit
Minden résztvevő elmondja, hogy milyen rossz és jó tulajdonságai lehetnek egy barátnak. Figyeljünk arra, hogy a tagok egymást ne bántsák meg, ugyanakkor töreked-jenek azt őszinteségre.
Foglalkozási ütem Fejlesztendő területek
Módszerek Eszközök Időtartam Magyarázat
válaszait a felrajzolt kukába vagy a hajtanak végre egy mozgássorozatot.
„Én nem vagyok gyalogos katona, Hadsereg lovasa,
Nem lövök célpontra,
Én nem vagyok, repülős pilóta, Csak Istennek szolgája.”
A résztvevők elsőként a versikét tanulják meg, majd az abban foglaltak szerinti mozgást próbálják el a versmondással egyidejűleg.
A „gyalogos katonánál” sétálunk, a „nem lövök célpontra” sornál, mintha célba lőnénk a kezünkkel, a „repülős pilótánál”
oldalra emeljük fel a két karunkat, mintha repülnénk. Az „Istennek szolgájánál’ pedig imádkozást imitálva összetesszük a két kezünket.
Érdemes először begyakorolni a versikét,
kommunikációs
10 perc Ezen gyakorlat alkalmazása előtt minden esetben meg kell néznünk, hogy szakirodalom alapján milyen mozgáskoordinációs feladatok felelnek meg a leginkább a különböző fogyatékossággal élő személyeknek.
Célszerű olyan játékokat keresnünk, amelyek viszonylag egyszerűek, és amelyeket a csoport tagjainak többsége végre is tud majd hajtani.
A mozgásos feladatok elsődleges célja, hogy az ebben szereplő mozgásokat, a kis mondókák segítségével megtanulják, ezzel is fejlesztve mozgásukat, gondolko-dásukat, valamint memóriájukat.
Ne felejtsük el, hogy a többféle tevékenység összehangolása révén nagyobb fejlesztő hatás érhető el!
Foglalkozási ütem Fejlesztendő területek
Módszerek Eszközök Időtartam Magyarázat
majd a mozgást és csak ezt követően kerüljön sor ezek együttes előadására.
Az első éles gyakorlatot lassú ütemben kezdjük, majd fokozatosan gyorsítsunk rajta. Az optimális (valamint a leg-gyorsabb) ütem meghatározásakor figyel-jünk a csoport összetételére.
II. FŐ RÉSZ:
Motiváció:
Foglalkozások felismerése
A csoportvezető képeket vetít különböző foglalkozásokról és ezek segítségével a játékosok megpróbálják kitalálni, hogy éppen melyik szakmát látjuk a képen, és az adott szakma művelője milyen tevékenységeket végez munkavégzése során. milyen foglalkozásról lehet szó.
Mozgásfejlesztés
A játékosok először egy olyan dalt tanulnak, amely a feladatban szereplő mozgásfejlesztő gyakorlatsort kíséri.
„Előre a kezedet, utána hátra, Előre a kezedet, utána rázzad,
mozgás fejlesztése segítségével megtanulják, ezzel is fejlesztve mozgásukat, gondolko-dásukat, valamint memóriájukat.
Ne felejtsük el, hogy a többféle
Foglalkozási ütem Fejlesztendő területek
Módszerek Eszközök Időtartam Magyarázat
Utána ugi-bugi, utána forgás, Tapsolj egyet pajtás.”
A dalszöveg megtanulását követően sor kerülhet a mozgássor elsajátítására. A résztvevők a dalban foglaltaknak megfelelő mozgásokat végeznek fejlődésüket.
A vers szövege tetszőlegesen bővíthető újabb versszakokkal, így egy-egy újabb testrész beemelésével megmozgathatjuk a legtöbb végtagunkat.
kitartás tevékenység összehangolása révén
nagyobb fejlesztő hatás érhető el!
Beszélgetés magunkról, családunkról A csoporttagok mindegyike elmeséli, hogy számára miért is fontos a családja, illetve, hogy szülei milyen területen és milyen munkakörben dolgoznak.
önállóság önismeret információkezelés
identitás kreativitás
hitelesség véleményformálás
megbeszélés nincs 8 perc Ez a feladat a résztvevők szűkebb környezetében előforduló foglalko-zások feltérképezéséhez nyújt se-gítséget.
III. BEFEJEZÉS:
Foglalkozási ütem Fejlesztendő területek
Módszerek Eszközök Időtartam Magyarázat
Vágyak, álmok megfogalmazása csoport-tagok jövőbeni munkájával kap-csolatos elképzeléseinek és vágya-inak összegyűjtésére kerül sor, amely alapján képet kaphatunk az adott tag elképzeléseinek reali-tásáról is.
Véleménydoboz készítése
A csoport tagjai egy kisebb cédulára leírhatják, hogy miként érezték magukat ezen a foglalkozáson (mi az, ami a
feladatlap doboz 5 perc A tagok értékelése minden esetben fontos visszajelzést jelent szá-munkra, hiszen ez megmutatja, hogy mi az ami bevált és mi az, amin mindenképpen változtat-nunk kellene a jövőben.
Értékelés:
Csoportos és személyre szabott értékelés Elköszönés
megbeszélés 4 perc
Az értékelésnél foglaljuk össze a csoport munkáját. Egy-két mon-dattal mindenkit jellemezhetünk, mit tapasztaltunk, miben volt erős és miben kell még fejlődnie. Végül, de nem utolsó sorban értékeljük a csoport egészének munkáját is.
Köszönjük meg, hogy részt vettek a foglalkozáson.
Ellenőrző kérdések
Milyen tényezők hatására kell odafigyelni a fogyatékossággal élő személyek számára szervezendő csoportfoglalkozások tervezésekor?
Mire kell figyelni a fogyatékossággal élő személyek számára tartandó foglalkozások feladatsorainak összeállításakor?
Miért különösen fontos az akadálymentes környezet biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára tartandó csoportfoglalkozások alkalmával?
A csoportfoglalkozások helyszínéül szolgáló épület és terem kiválasztása során mire kell különösen ügyelni (mitől lesz akadálymentes a környezet)?