Az eddigi vizsgálatainkban a fenntarthatóság helyi érvényesítésének kér-désköre két megközelítésre támaszkodott: egyrészt az előbbiekben ismerte-tett fenntartható vidék, település fogalmára és ennek kifejezésére, másrészt a Bellagio elvek érvényesíthetőségére (17). A KSH 1999-től egy 19 mutatóból álló komplex mérőszámot alkalmaz a települések fejlettségének megítélésére (6) (15). Ezen értékelő és besoroló rendszert vizsgálva merült fel átalakításá-nak, továbbfejlesztésének szükségessége, fenntarthatósági megfontolások-ból. A fent említett kiindulási szempontoknak megfelelően formált minősítő kritériumrendszer - indikátorok és mutatószámok - a következőknek kellett, hogy megfeleljen:
- egyrészt, hogy a szempontrendszerben mindenképpen tükröződjenek a fenntarthatóság települési szintű lényegi ismérvei;
- másrészt, hogy a rendszer a települések fejlesztéséhez is támpontul szolgáljon;
- harmadrészt a rendelkezésre álló forrásokból produkálhatok legyenek;
- negyedrészt összehasonlíthatók legyenek más vizsgálatok indikátorai-val, mutatóival.
Ezek megvalósítása eredményeképpen olyan mutató- és indikátorrendszer kialakítására került sor, amely alkalmasnak bizonyult a települések fenntart-hatósági helyzetének, állapotának megítélésére, az elmozdulás, jó esetben a fejlődés nyomon követésére, valamint a települések közötti
összehasonlítás-A vizsgálatok, elemzések a fenntarthatóság három dimenzióinak mutató-számai és indikátorai alapján a települések szintjén az alábbiakra irányultak.
- A természeti erőforrások, a természeti környezet és a táj helyzete, álla-pota.
- A település társadalmi fejlettsége és fejlesztési viszonyai, életkörülmé-nyek, egy szóval a szociális helyzet, a kultúra, hagyományok ápolása.
- A gazdaság és az infrastrukturális fejlettség, a szervezeti, intézményi háttér.
A három csoport főbb pontjai láthatók a 6. táblázatban. A hipotetikusan felállított fenntarthatóságot kifejező információs- és mutatószámrendszer helyesnek bizonyult, mert egyrészt sikerült ezeket adatokkal, információkkal feltölteni - statisztikai adatokra, konzultációkra, helyszíni bejárásokra, inter-júkra támaszkodva településenként, átlagosan 98 indikátor, illetve mutató-szám jelent meg másrészt ezek értékeléséből, a települések közötti össze-hasonlításokból általánosítható megállapításokra sikerült jutnunk.
A rendszerbe foglalt adatok, információk újdonságot jelentettek a telepü-lések önkormányzatainak is, s azok a jövőbeni döntések megalapozásában jól alkalmazhatók. A vizsgált térség már az említett alapvető ellentmondásá-nak feloldása - többszörös hátrányosság és kiemelt üdülő övezet - társadal-mi segítség nélkül csak lassan valósítható meg. A társadaltársadal-mi támogatás mel-lett a településen élők öntevékenységére, önszerveződésére és önsegélyére is szükség van, amihez segítséget nyújt a vizsgálatban feltárt települési tükör.
A fenntartható település, vidék megvalósításában a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, az élhetőség erősítése, az idegenforgalom, gyógy-turizmus és a fenntartható mezőgazdasági termelés nyújthat reális alapokat.
A felemelkedés érdekében azonban mindenképpen javítani kell a vizsgált települések „hiány" tényezőin, körülményein nevezetesen: az eredményes együttműködési készség hiányán, a pályázati, pénzszerzési alkalmasság hiá-nyán, a roma kérdés megoldatlanságának hiáhiá-nyán, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására irányuló integrált program hiányán stb.. A hiá-nyok megszüntetése, korrigálása egyben a versenyképesség felé vezető úton való haladást a régió felemelkedéséhez való hozzájárulást is jelenti, a mai kor elvárásainak megfelelő fenntarthatósági szempontok érvényesítésének megfelelően.
6. táblázat
A fenntarthatósági mutatószámrendszer leegyszerűsített áttekintése
I. Természeti erőforrások, a természeti környezet és a táj helyzete, ál-lapota
1. A településen, illetve határában előforduló természeti különlegessé-gek, helyi nevezetessékülönlegessé-gek, parkok, arborétumok, épített értékek stb.
2. Az élővilág sokszínűségének (biodiverzitás) bemutatása
3. A természeti erőforrások emberi szükségletek kielégítésére hasznosí-tott része
4. A település és környezetének vízrajzi jellemzése, ivóvízellátása 5. A település termőterületeinek jellemzése
6. A település határának időjárási jellemzése 7. A környezet általános jellemzése
II. Életkörülmények, kultúra, hagyományok 1. A lakosság jellemzése
2. A családok jellemzése 3. A roma lakosság helyzete 4. Települési életkörülmények 5. Kultúra, hagyományok
III. Település gazdasági, infrastrukturális helyzete 1. Az önkormányzat pénzügyi fenntarthatósága 2. Vállalkozások jellemzése
3. Települési önellátás helyzete 4. Települési infrastruktúra
Forrás: Szlávik J. - Csete M. (2004) (16)
Irodalomjegyzék
A Tisza-tó és környéke 2002 KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Szolnok, 2003.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Unió Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanácsok elnökeinek és főtitkárainak éves találkozója, Luxem-burg, 2004.
Zemplén megye statisztikai évkönyve, 2002. KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága, Miskolc, 2003.
Botos J.: Versenyképesség elemzés: fogalmi körüljárás, hazai esélyek.(Szerk.: Far-kas B. - Lengyel I. In Versenyképesség - regionális versenyképesség) SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 218-234.0., 2000.
Csete L.-Láng I.:A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés. MTA Társada-lomkutató Központ, Budapest, 2004..
Faluvégi A.: Az elmaradott, illetve az országos átlagot meghaladó munkanélküli-séggel sújtott települések listájának felülvizsgálata. Területi Statisztika, KSH, Budapest, 2000.
Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2002. KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazga-tósága, Debrecen, 2003.
Hungary: Basic features and indicators of social, environmental and economic changes and planning for sustainability, Hungarian Comission on Sustainable Development National information to the World Summit on Sustainable Development, Johannesburg, 2002.
Szolnok megye statisztikai évkönyve, 2002. KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Jász-Nagykun-Szolnok, 2003.
Lengyel I.: A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., dec., 962-987. o., 2000.
Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal honlapja www.nth.hu
Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, Fenntartható Fejlődés Bizottság, Buda-pest, 2002.
Our Common Future Oxford New York Oxford University Press, 1987.
Pukli P.: A gazdaságstatisztika regionális mutatószámai. (Szerk.: Farkas B. - Len-gyel I. In Versenyképesség - regionális versenyképesség) SZTE Gazdaságtu-dományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 235-244.0., 2000.
Szabó Bernadett: A vidékfejlesztés gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióinak összefüggése Hortobágy menti településeken. PhD doktori értekezés. Debre-cen, 2003.
Szlávik J. - Csete M.: A fenntarthatóság érvényre juttatása és mérhetősége települési - kistérségi szinten. Gazdálkodás, Budapest, XLVIII. évf. 4. szám, 2004.
Szlávik J.: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás, KJK-Kerszöv, Buda-pest, 2005.
Treaty of Amsterdam Official Publications of the European Communities, Luxem-burg, 1997. Idézi: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Szerk.:
Bándi Gyula, KJK-Kerszöv, 2001.131. o.