• Nem Talált Eredményt

Fenntarthatóság és digitalizáció kapcsolata, kölcsönhatásai a logisztikai iparágban

Diófási-Kovács Orsolya1 – Szilágyi Szilvia2 – Munkácsi Adrienn3

1Egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék, orsolya.diofasi@uni-corvinus.hu

2MSc hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék, szszilvi@hotmail.com

3PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék, munkacsi.adrienn@uni-corvinus.hu

BEVEZETÉS

Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések egyre hangsúlyosabban jelennek meg a társadalomban és az üzleti életben is. A fenntarthatóság eszméje egyenlőséget, jóllétet ígér, valamint a jövő generációi számára is rendelkezésre álló természeti értékeket és erőforrásokat. A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok mentén tevékenykedő vállalatok számára a környezettudatosság a környezetterhelés minimalizálásával valósulhat meg. (Oberhofer and Dieplinger, 2014) Az ellátási láncokat alkotó vállalatokon is egyre erősebb a társadalmi és üzleti jellegű nyomás a negatív környezeti hatások csökkentésére, az erőforrás- felhasználás racionalizálására. Ebben az értelemben a logisztikai szolgáltatások terén a környezetmenedzsment (pl. Co2 kibocsátás csökkentése) elengedhetetlen a zöld ellátási láncok kialakításához, működtetéséhez. A logisztikai iparágban is egyre jelentőségteljesebb téma a környezetvédelem, egyrészt mivel ez az iparág az energia ipar után a második legnagyobb károsanyag kibocsátással bír (IEA, 2017), másrészt pedig a globalizációnak köszönhetően egyre nagyobb és folyamatosan növekvő az igény az áruszállítási szolgáltatásokra (ITF, 2016).

Trendnek mondható, hogy a logisztikai szolgáltatások egyik hangsúlyos elemévé válik a fenntarthatóság, szükségessé válik a mindennapi működés és a stratégiai szintű alkalmazkodás is a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében.

Cikkünk célja a magyar logisztikai szolgáltatások piacának elemzése, a fenntarthatóság és digitalizáció lehetséges kapcsolatának, kölcsönhatásainak feltárása a szakirodalmi forrásokra

43 támaszkodva. Jelenleg is futó kutatásunk megalapozásaként kérdéseket is megfogalmazunk, melyekre kvalitatív kutatás keretében keressük a választ.

LOGISZTIKAI IPARÁG BEMUTATÁSA MAGYARORSZÁGON

A logisztika, mint iparág a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozik és jelentős szerepet tölt be hazánk gazdaságában.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba sorolt szervezetek 2016-ban 6,7%-kal többel, 1956 milliárd forintnak megfelelő előállított értékkel járultak hozzá a GDP-hez, mint 2015-ben.

A teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének ez mintegy 6,5%-a. Ez az iparág a nemzetgazdasági beruházásokból 13%-ot (685 milliárd forint) fedett le. (KSH, 2017;

KSH,2018:a)

Az iparágban 2017. január 1-én 37,4 ezer gazdasági szervezet (főként 1-4 főt foglalkoztató mikro vállalkozás) folytatott tevékenységet, mely a teljes nemzetgazdaság 2%-át adja. (KSH, 2017) 2017 végén a teljes állásban foglalkoztatottak száma 195 ezer fő volt. (Statisztikai tükör, 2018)

A különböző áruszállítási módokon történő árumozgatás együttesen és külön külön is növekedő tendenciát mutat. Módozatonkénti részesedésről elmondható, hogy még mindig a közút vezet (68%), a vasúti (18%), a csővezetékes (10%), a vízi (3,4%) és a légi szállítás csak ezután következik.

A fenti adatokból látszik, hogy a környezetkímélőbb szállítási formák irányába való elmozdulás még várat magára itthon éppúgy, mint az EU-ban, ahol a közút 72%-os részesedéssel szerepel.

Az elmozdulás hiányát és ugyanakkor szükségszerűségét sajnos azok a tények is alátámasztják, hogy 2017. végén a közúti gépjárművek közül a tehergépjárművek 481 ezer darabos állományának átlagéletkora 12,9 év volt (KSH,2018:d)

Magyarországon a logisztikai szolgáltatók piaca erősen telített, sok résztvevője van, és még a

„nagyoknak” is relatíve alacsony részesedése van a teljes piacból. A Navigátorvilág 2017-ben összeállított egy magyar spedítőr toplistát. Habár elsősorban spedícióval foglalkozó vállalatokra irányult a figyelem, azonban mivel számos vállalat a toplista résztvevői közül foglalkozik raktározási, tárolási- és egyéb tevékenységgel is, úgy véljük, az összesítés jól lefedi a teljes hazai logisztikai szolgáltató piacot.

44 1. táblázat: Magyar speditőr toplista

Helyezés Vállalat neve Értékesítés nettó árbevétele 2016-ban

1. EURASIA LOGISTICS Kft. 32 513 102 000 Ft

2. Kühne + Nagel Szállítmányozási Kft. 31 357 111 000 Ft 3. Waberer's-Szemerey Logisztika Kft. 29 712 384 000 Ft 4. Rail Cargo Logistics - Hungaria Nemzetközi

Szállítmányozási Kft. 26 652 072 000 Ft

5. Waberer's International NyRt. 25 876 864 000 Ft 6. UPS Magyarország Szállítmányozó Kft. 24 605 457 000 Ft

7. UPS Healthcare Hungary Zrt. 24 435 193 000 Ft

8. DHL Globál Szállítmányozási Kft. 22 813 017 000 Ft 9. LIEGL & DACHSER Szállítmányozási és

Logisztikai Kft.

21 973 673 000 Ft 10. DHL Freight Magyarország Szállítmányozó és

Logisztikai Kft.

20 085 128 000 Ft

Forrás: Navigátorvilág,2017 adatai alapján, saját szerkesztés

A vizsgálatban részt vett összes vállalat ért el együttesen 722,714 milliárd Ft nettó árbevételt a 2016-os évben (Navigátorvilág,2017). Így tehát, ha nettó árbevétel szerint vizsgáljuk a piacot, láthatjuk az 1. ábrán is, hogy a top10 vállalat alig több, mint a teljes piac harmadát teszi ki.

45 1. ábra: Magyar speditőr toplista első 10 vállalatának piaci részesedése

Forrás: Navigátorvilág,2017

Összességében elmondhatjuk, hogy maga a logisztikai iparág folyamatosan növekszik hazánkban is és különösen kompetitív piac alakult ki sok szereplővel, ami az iparág jelentőségét mutatja. Környezeti fenntarthatósági szempontból is igen jelentős szerepe van a logisztikának hazánkban és az Unióban is. Hazánkban az összes széndioxid kibocsátás 8%-át adja a (Statisztikai tükör, 2017) az iparág, míg az Unióban a kibocsátások 28,5%-át.

A 3PL SZOLGÁLTATÓK ÉS A FENNTARTHATÓSÁG

A logisztika definiálására a szakirodalomban három különböző megközelítést találhatunk.

Létezik marketing-(5M megközelítés) (Halászné, 2014)., anyagáramlás- (CSCMP, 2013) és menedzsmentszemleletű megközelítés.

A logisztikai menedzsment szemléletű definiálása már voltaképpen magának a logisztikai menedzsmentnek is az értelmezése egyben, hiszen ebből a nézőpontból már a logisztika folyamatai nem csupán anyagok és információk áramoltatására vonatkoznak, hanem a CSCMP

4,499% 4,339%