Bevezető
Szlovákiában a 2001-es népszámlálás során 520528 személy vallotta magát magyarnak, ami Szlo-vákia lakosságának a 9,7%-át jelenti. Ezzel a szloSzlo-vákiai magyarság a második legnagyobb magyar közösség a Kárpát-medencében. A magát magyarnak vallók döntő többsége (több mint 90%-a) Dél-Szlovákiának a Magyarországgal határos déli sávjában, mintegy 8400 négyzetkilométernyi összefüggő területen él. Ma három nagyobb magyar településtömbről beszélhetünk. A legna-gyobb magyar tömböt a Délnyugat-Szlovákiában Pozsonytól az Ipoly-mentéig élő magyarság al-kotja. Ide tartozik a leghomogénebb magyar területnek számító Csallóköz, a Mátyusföld, a Vág és Garam közti területek és az Ipolymente magyarsága. A második nagy magyar településterületet a nógrádi, gömöri és kassai-medencei magyarság adja, a harmadik nagy tömb pedig a Bodrogköz és Ung-vidék magyarsága. A tömbmagyarságon kívül jelentősebb nyelvszigetet alkot a Nyitra kör-nyéki magyarság.
A szlovákiai magyar nemzeti közösség naprakész tájékozottsága szempontjából rendkívüli fon-tosságú az anyanyelven való információszerzés lehetősége a közélet különböző területén.
Napjainkban mind a szlovákiai magyarság audiovizuális médiarendszerén belül, mind a nyom-tatott sajtó területén valamennyi hagyományos és korszerű médiumfajta megtalálható. Így a hagyo-mányos tömegkommunikációs rendszeren keresztül terjedő médiumokon kívül (földi, műholdas sugárzású, kábelhálózatos TV, rádió) megjelentek az interneten sugárzó interaktív televíziók, rádiók, de működnek internetes hírportálok is.
A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek anyanyelven való informá-ciószerzéshez és tájékoztatáshoz való jogát a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 34.§-a szavatolja.
A rendszerváltást követően Szlovákiában minőségi és mennyiségi robbanás történt a szlová-kiai magyar nyomtatott periodikumok kiadásának terén. 1989. óta fokozatosan jelentek meg az új nemzetiségi időszaki sajtótermékek. A 86/1990-es számú módosított sajtótörvény liberalizálta a periodikumok bejegyzését, ezzel pozitívan hatott a tömegkommunikációs eszközök fejlődésére, főképpen regionális szinten.
A magyar nyelvű írott média tulajdonviszonyai is gyökeresen átalakultak. A párt és az állami szervek helyett a privatizált társaságok, magánvállalkozók, több térségben a helyi önkormányzatok vállalták magukra a lapkiadást.
A Mediális Kommunikáció Nemzeti Központ Újságírói Tanulmányi Intézetének a szlováki-ai nemzetiségi sajtó 1989–1996 közötti időszakáról végzett kutatásából kiderül, hogy a magyar periodikumok száma ebben az időszakban a duplájára emelkedett.3 Míg 1989-ben 19 magyar nyelvű időszaki kiadványt adtak ki, 1992-ben 39-et, addig 1996-ra a számuk 48-ra nőtt. A magyar nyelvű sajtó további fejlődését ékesen bizonyítja az a tény, hogy a rendszerváltástól eltelt több mint 20 évben a kiadványok száma összességében 19-ről 114-re növekedett.4 A legnagyobb emelkedés a magyar regionális folyóiratok kiadása terén mutatható ki.
3 Zdena Čupíková: Národnostná tlač na Slovensku v rokoch 1989-1996-I [A nemzetiségi sajtó Szlovákiában az 1989-1996 közötti években. I. rész] Otázky Žurnalistiky 1997/1. 47–56. old.
4 Ebből 52 magyar, 62 pedig kétnyelvű kiadvány.
A felvidéki magyar média
Bevezető
Szlovákiában a 2001-es népszámlálás során 520528 személy vallotta magát magyarnak, ami Szlo-vákia lakosságának a 9,7%-át jelenti. Ezzel a szloSzlo-vákiai magyarság a második legnagyobb magyar közösség a Kárpát-medencében. A magát magyarnak vallók döntő többsége (több mint 90%-a) Dél-Szlovákiának a Magyarországgal határos déli sávjában, mintegy 8400 négyzetkilométernyi összefüggő területen él. Ma három nagyobb magyar településtömbről beszélhetünk. A legna-gyobb magyar tömböt a Délnyugat-Szlovákiában Pozsonytól az Ipoly-mentéig élő magyarság al-kotja. Ide tartozik a leghomogénebb magyar területnek számító Csallóköz, a Mátyusföld, a Vág és Garam közti területek és az Ipolymente magyarsága. A második nagy magyar településterületet a nógrádi, gömöri és kassai-medencei magyarság adja, a harmadik nagy tömb pedig a Bodrogköz és Ung-vidék magyarsága. A tömbmagyarságon kívül jelentősebb nyelvszigetet alkot a Nyitra kör-nyéki magyarság.
A szlovákiai magyar nemzeti közösség naprakész tájékozottsága szempontjából rendkívüli fon-tosságú az anyanyelven való információszerzés lehetősége a közélet különböző területén.
Napjainkban mind a szlovákiai magyarság audiovizuális médiarendszerén belül, mind a nyom-tatott sajtó területén valamennyi hagyományos és korszerű médiumfajta megtalálható. Így a hagyo-mányos tömegkommunikációs rendszeren keresztül terjedő médiumokon kívül (földi, műholdas sugárzású, kábelhálózatos TV, rádió) megjelentek az interneten sugárzó interaktív televíziók, rádiók, de működnek internetes hírportálok is.
A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek anyanyelven való informá-ciószerzéshez és tájékoztatáshoz való jogát a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 34.§-a szavatolja.
A rendszerváltást követően Szlovákiában minőségi és mennyiségi robbanás történt a szlová-kiai magyar nyomtatott periodikumok kiadásának terén. 1989. óta fokozatosan jelentek meg az új nemzetiségi időszaki sajtótermékek. A 86/1990-es számú módosított sajtótörvény liberalizálta a periodikumok bejegyzését, ezzel pozitívan hatott a tömegkommunikációs eszközök fejlődésére, főképpen regionális szinten.
A magyar nyelvű írott média tulajdonviszonyai is gyökeresen átalakultak. A párt és az állami szervek helyett a privatizált társaságok, magánvállalkozók, több térségben a helyi önkormányzatok vállalták magukra a lapkiadást.
A Mediális Kommunikáció Nemzeti Központ Újságírói Tanulmányi Intézetének a szlováki-ai nemzetiségi sajtó 1989–1996 közötti időszakáról végzett kutatásából kiderül, hogy a magyar periodikumok száma ebben az időszakban a duplájára emelkedett.3 Míg 1989-ben 19 magyar nyelvű időszaki kiadványt adtak ki, 1992-ben 39-et, addig 1996-ra a számuk 48-ra nőtt. A magyar nyelvű sajtó további fejlődését ékesen bizonyítja az a tény, hogy a rendszerváltástól eltelt több mint 20 évben a kiadványok száma összességében 19-ről 114-re növekedett.4 A legnagyobb emelkedés a magyar regionális folyóiratok kiadása terén mutatható ki.
3 Zdena Čupíková: Národnostná tlač na Slovensku v rokoch 1989-1996-I [A nemzetiségi sajtó Szlovákiában az 1989-1996 közötti években. I. rész] Otázky Žurnalistiky 1997/1. 47–56. old.
4 Ebből 52 magyar, 62 pedig kétnyelvű kiadvány.
Nyelvi szempontból Szlovákiában a magyar nyomtatott sajtótermékek két változatban jelennek meg:
tisztán magyar nyelvű és kétnyelvű kiadványok formájában. A kétnyelvű lapokat többnyire a helyi önkormányzatok adják ki. Ilyenek pl. a Delta, a Komáromi Lapok, vagy a Castrum Novum stb.
A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Időszaki Kiadványának Jegyzéke alapján ké-szített kimutatásból kitűnik, hogy mind a magyar, mind pedig a kétnyelvű sajtótermékek közül a havilapok vannak túlsúlyban (22–23), ezt követik a negyedévente megjelenők (11–13), napilap pedig csak egy jelenik meg.5
Napjainkban a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség nyomtatott médiája sokszínű képet mutat.
Az időszaki sajtótermékek országos és regionális rendszere széles tartalmi skálát ölel fel, a kereskedel-mi irá nyult ságú reklám kiadványoktól kezdve, egészen a lelki-szellekereskedel-mi értékeket hirdető felekezeti kiadványokig.
A szlovákiai magyar közösség számára több mint 60 éve egyetlen napilap áll a rendelkezésére, az Új Szó. E lapról elmondható, hogy a közélet minden szegmensével foglalkozik. Olyan tematikus mellékleteket adott ki az utóbbi években, mint pl. az Egészség vagy a Könyvjelző. Negatívumként könyvelhető el, hogy ez az egyetlen szlovákiai magyar napilap sem független. Amióta a szlovákiai magyar politikai élet megosztott, számos szerkesztő írása azt tükrözi, hogy egyoldalú beállítottsá-gú. Ezt az olvasók is sokszor nehezményezik, mivel többször előfordult, hogy a lap nem objektívan tájékoztatott a szlovákiai magyarságot érintő témákról. Az Új Szón kívül fontos küldetésük van a hetilapoknak, ilyen pl. a Szabad Újság vagy a Dunatáj.
Az utóbbi években annak lehetünk tanúi, hogy egyre több lapot alapítanak, de sok közülük rövid időn belül meg is szűnik. A piacgazdaság könyörtelen törvényei a sajtótermékek árait is kedve-zőtlenül befolyásolták. A Mediális Kommunikáció Nemzeti Központ Újságírói Tanulmányi Intéze-tének 1989–1996 között végzett összehasonlító felmérése szerint a vizsgált időszakban a kisebbségi nyomtatott sajtó árának változása akár a 400–1200%-os emelkedést is elérte. (Čupíková 1997, 47) A magas árak megterhelők az olvasók számára, ugyanakkor a kis példányszámú lapok az árbevétel-ből még így sem képesek a fenntartásukat finanszírozni. Szlovákiában számos magyar nyelvű lap veszteséges és komoly anyagi gondokkal küzd. Nagy problémát jelent számukra, hogy az állami és az anyaországi pályázati támogatások mellett is képtelenek fenntartani magukat.
A szlovákiai magyar nyelvű írott médiumok alkalmazkodtak korunk technikai vívmányaihoz.
Egyesek saját honlappal rendelkeznek, mint pl. az Új Szó, a Szabad Újság, vagy a Dunatáj, mások a kiadó honlapján teszik közzé az egyes lapszámokat, mint pl. a Katedra, vagy a Kalligram.
Pozitív jelenségként könyvelhető el, hogy az utóbbi években szlovákiai magyar viszony-latban megjelentek az ún. online hírportálok, mint pl. a BUMM.sk, Felvidek.ma, amelyek audiovizuális tartalommal is rendelkeznek. Emellett a legtöbb község rendelkezik saját honlappal, ahol mindkét nyelven közzéteszik a helyi híreket és eseményeket. Ugyanakkor a szlovákiai magyar szervezetek, mint pl. a Csemadok, a KultúrKorzó Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Ifjú Szívek Táncszínház, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Fórum Kisebbségkutató Intézet stb. saját honlapjukon rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, emellett közlik a szlovákiai magyar kultúrát, tudományt és szakmai kérdéseket érintő aktuális információkat is.
Az online média interaktív jellegének köszönhetően az olvasók is kinyilváníthatják véleményüket ezeken a portálokon, és ezzel bekapcsolódhatnak a szlovákiai magyar közhangulat befolyásolásába.
5 Vö. az 1. és a 2. táblázattal.
Az audiovizuális média működéséről a 2003. évi 619. számú törvény a Szlovák Rádióról, ill.
a 2004. évi 16. számú törvény a Szlovák Televízióról rendelkezik. E törvények kimondják, hogy a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközök feladatai közé tartozik a kisebbségek nyelvén való műsorsugárzás is.
A szlovák közszolgálati audiovizuális média (RTVS) az anyanyelvi műsorszórás révén biztosítja a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségek és etnikai csoportok sokoldalú tájékoztatását.
A Szlovák Rádió 1928 óta sugároz magyar nyelven, 2000-től az adás hivatalos neve: Pátria Rá-dió. A Pátriáról elmondható, hogy „rádió kicsiben”, hiszen szinte minden műfaj képviselve van mű-soraiban. A híradástól a publicisztikán, az ifjúsági és vallási műsorokon, zenei programokon keresz-tül egészen a hangjátékokig kb. 60 különféle rádiós műsort szolgáltat és aktuálisan reagál minden komoly politikai és társadalmi problémára. A Pátria Rádió 2009. február 2-tól ultrarövid hullámon sugároz. Az átállás számos hallgatónak komoly gondot okozott, mivel Dél-Szlovákia több magyar-lakta régiójában az adó URH-lefedése nem volt biztosítva és átmenetileg az adás sem volt fogható.
Ez elsősorban Pozsonyt és környékét, a Nagyszombati Kerület déli részét, valamint a Kassa-vidéki régiót érintette.
A szakemberek szerint amíg hiányzik az önálló szlovákiai magyar rádiózás törvényesített hát-tere, addig az adás mindig ki lesz téve a mindenkori hatalom kénye–kedvének, mint annyi más ki-sebbséget érintő területen. Sidó Zsolt szerint az egységes Európában nem a kisebbségeket korlátozó intézkedésekkel kellene felhívni magunkra a figyelmet, hanem tanulni a történelem és más nemze-tek példájából, akik büszkék az országukban élő kisebbségekre, és saját kultúrájuk szerves részének tekintik az ott élő nemzetiségek kultúráját és nyelvét, mindent elkövetve annak megőrzéséért.6 Végül a magyar adás több hónapos „süket“ időszak után 2009 májusában, illetve júniusában újra fogható lett a nyugat-csallóközi és a Kassa környéki régióban is.
A Pátria Rádió adása az interneten, a kábel-szolgáltatókon, valamint az Astra 3 szatelitadón keresztül is fogható.A rádió adásidejét illetően pozitív változás állt be. Míg 2008 februárjában napi 8 órában volt hallható a műsora, 2009. február 2-tól napi 12 órán keresztül (reggel 6 órától 18 óráig) sugároz. A hétköznapokat érintő bővítés így 50%-os lett. Az eltelt évtizedek alatt a magyar adás sok mindent elért, hiszen 83 esztendővel ezelőtt csupán napi 5 percben szólalt meg magyarul. A mű-sorbővítés megkövetelte a rádió fejlesztését is, amely nemcsak a műszaki felszereltségre vonatkozott, hanem a műsorkínálatra is hatást gyakorolt. A Pátria a jövőben bővíteni kívánja a műsorkínálatot, mivel hiányoznak még a rádiójátékok, a nagyobb lélegzetű komolyzenei műsorok, az irodalmi felol-vasások, és többet szeretnének foglalkozni a gazdasági és EU-s témákkal is.A Pátria Rádió a magyar hallgatók körében közkedvelt. A felmérések szerint az adót 127 ezer fogyasztó, azaz Szlovákia la-kosságának 2,9%-a hallgatja rendszeresen. Ez elsősorban a sokrétű műsorszerkezetnek köszönhető, és nem utolsósorban annak, hogy olyan riportokat, információkat közöl, amely a szlovákiai magyar közösséget érinti.
A szlovák közszolgálati televízió (STV) 1983 óta sugároz magyar nyelvű hírműsorokat. 1999-től a magyar adás önálló szerkesztőséggel rendelkezik. Jelenleg a magyar nyelvű műsort a Szlovák Televízió 2-es csatornája sugározza. Adásidejét hétköznapokon a napi 7 perces Hírek tölti ki, szerdai napokon Magyar Magazin címmel félórás programmal jelentkezik, valamint havonta kerül adásba a Terítéken című publicisztikai vitaműsor. A jövőbeli tervekben szerepel a műsoridő bővítése. Ezt tette lehetővé a 2010. december 15-én elfogadott RTVS-ről szóló törvény, amely előírja azt, hogy
6 Sidó Zsolt: A nyelvtörvény és a nemzetiségi oktatás kérdéséről. Új Szó. 2009. augusztus 01. 11. old.
Nyelvi szempontból Szlovákiában a magyar nyomtatott sajtótermékek két változatban jelennek meg:
tisztán magyar nyelvű és kétnyelvű kiadványok formájában. A kétnyelvű lapokat többnyire a helyi önkormányzatok adják ki. Ilyenek pl. a Delta, a Komáromi Lapok, vagy a Castrum Novum stb.
A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Időszaki Kiadványának Jegyzéke alapján ké-szített kimutatásból kitűnik, hogy mind a magyar, mind pedig a kétnyelvű sajtótermékek közül a havilapok vannak túlsúlyban (22–23), ezt követik a negyedévente megjelenők (11–13), napilap pedig csak egy jelenik meg.5
Napjainkban a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség nyomtatott médiája sokszínű képet mutat.
Az időszaki sajtótermékek országos és regionális rendszere széles tartalmi skálát ölel fel, a kereskedel-mi irá nyult ságú reklám kiadványoktól kezdve, egészen a lelki-szellekereskedel-mi értékeket hirdető felekezeti kiadványokig.
A szlovákiai magyar közösség számára több mint 60 éve egyetlen napilap áll a rendelkezésére, az Új Szó. E lapról elmondható, hogy a közélet minden szegmensével foglalkozik. Olyan tematikus mellékleteket adott ki az utóbbi években, mint pl. az Egészség vagy a Könyvjelző. Negatívumként könyvelhető el, hogy ez az egyetlen szlovákiai magyar napilap sem független. Amióta a szlovákiai magyar politikai élet megosztott, számos szerkesztő írása azt tükrözi, hogy egyoldalú beállítottsá-gú. Ezt az olvasók is sokszor nehezményezik, mivel többször előfordult, hogy a lap nem objektívan tájékoztatott a szlovákiai magyarságot érintő témákról. Az Új Szón kívül fontos küldetésük van a hetilapoknak, ilyen pl. a Szabad Újság vagy a Dunatáj.
Az utóbbi években annak lehetünk tanúi, hogy egyre több lapot alapítanak, de sok közülük rövid időn belül meg is szűnik. A piacgazdaság könyörtelen törvényei a sajtótermékek árait is kedve-zőtlenül befolyásolták. A Mediális Kommunikáció Nemzeti Központ Újságírói Tanulmányi Intéze-tének 1989–1996 között végzett összehasonlító felmérése szerint a vizsgált időszakban a kisebbségi nyomtatott sajtó árának változása akár a 400–1200%-os emelkedést is elérte. (Čupíková 1997, 47) A magas árak megterhelők az olvasók számára, ugyanakkor a kis példányszámú lapok az árbevétel-ből még így sem képesek a fenntartásukat finanszírozni. Szlovákiában számos magyar nyelvű lap veszteséges és komoly anyagi gondokkal küzd. Nagy problémát jelent számukra, hogy az állami és az anyaországi pályázati támogatások mellett is képtelenek fenntartani magukat.
A szlovákiai magyar nyelvű írott médiumok alkalmazkodtak korunk technikai vívmányaihoz.
Egyesek saját honlappal rendelkeznek, mint pl. az Új Szó, a Szabad Újság, vagy a Dunatáj, mások a kiadó honlapján teszik közzé az egyes lapszámokat, mint pl. a Katedra, vagy a Kalligram.
Pozitív jelenségként könyvelhető el, hogy az utóbbi években szlovákiai magyar viszony-latban megjelentek az ún. online hírportálok, mint pl. a BUMM.sk, Felvidek.ma, amelyek audiovizuális tartalommal is rendelkeznek. Emellett a legtöbb község rendelkezik saját honlappal, ahol mindkét nyelven közzéteszik a helyi híreket és eseményeket. Ugyanakkor a szlovákiai magyar szervezetek, mint pl. a Csemadok, a KultúrKorzó Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Ifjú Szívek Táncszínház, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Fórum Kisebbségkutató Intézet stb. saját honlapjukon rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, emellett közlik a szlovákiai magyar kultúrát, tudományt és szakmai kérdéseket érintő aktuális információkat is.
Az online média interaktív jellegének köszönhetően az olvasók is kinyilváníthatják véleményüket ezeken a portálokon, és ezzel bekapcsolódhatnak a szlovákiai magyar közhangulat befolyásolásába.
5 Vö. az 1. és a 2. táblázattal.
Az audiovizuális média működéséről a 2003. évi 619. számú törvény a Szlovák Rádióról, ill.
a 2004. évi 16. számú törvény a Szlovák Televízióról rendelkezik. E törvények kimondják, hogy a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközök feladatai közé tartozik a kisebbségek nyelvén való műsorsugárzás is.
A szlovák közszolgálati audiovizuális média (RTVS) az anyanyelvi műsorszórás révén biztosítja a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségek és etnikai csoportok sokoldalú tájékoztatását.
A Szlovák Rádió 1928 óta sugároz magyar nyelven, 2000-től az adás hivatalos neve: Pátria Rá-dió. A Pátriáról elmondható, hogy „rádió kicsiben”, hiszen szinte minden műfaj képviselve van mű-soraiban. A híradástól a publicisztikán, az ifjúsági és vallási műsorokon, zenei programokon keresz-tül egészen a hangjátékokig kb. 60 különféle rádiós műsort szolgáltat és aktuálisan reagál minden komoly politikai és társadalmi problémára. A Pátria Rádió 2009. február 2-tól ultrarövid hullámon sugároz. Az átállás számos hallgatónak komoly gondot okozott, mivel Dél-Szlovákia több magyar-lakta régiójában az adó URH-lefedése nem volt biztosítva és átmenetileg az adás sem volt fogható.
Ez elsősorban Pozsonyt és környékét, a Nagyszombati Kerület déli részét, valamint a Kassa-vidéki régiót érintette.
A szakemberek szerint amíg hiányzik az önálló szlovákiai magyar rádiózás törvényesített hát-tere, addig az adás mindig ki lesz téve a mindenkori hatalom kénye–kedvének, mint annyi más ki-sebbséget érintő területen. Sidó Zsolt szerint az egységes Európában nem a kisebbségeket korlátozó intézkedésekkel kellene felhívni magunkra a figyelmet, hanem tanulni a történelem és más nemze-tek példájából, akik büszkék az országukban élő kisebbségekre, és saját kultúrájuk szerves részének tekintik az ott élő nemzetiségek kultúráját és nyelvét, mindent elkövetve annak megőrzéséért.6 Végül a magyar adás több hónapos „süket“ időszak után 2009 májusában, illetve júniusában újra fogható lett a nyugat-csallóközi és a Kassa környéki régióban is.
A Pátria Rádió adása az interneten, a kábel-szolgáltatókon, valamint az Astra 3 szatelitadón keresztül is fogható.A rádió adásidejét illetően pozitív változás állt be. Míg 2008 februárjában napi 8 órában volt hallható a műsora, 2009. február 2-tól napi 12 órán keresztül (reggel 6 órától 18 óráig) sugároz. A hétköznapokat érintő bővítés így 50%-os lett. Az eltelt évtizedek alatt a magyar adás sok mindent elért, hiszen 83 esztendővel ezelőtt csupán napi 5 percben szólalt meg magyarul. A mű-sorbővítés megkövetelte a rádió fejlesztését is, amely nemcsak a műszaki felszereltségre vonatkozott, hanem a műsorkínálatra is hatást gyakorolt. A Pátria a jövőben bővíteni kívánja a műsorkínálatot, mivel hiányoznak még a rádiójátékok, a nagyobb lélegzetű komolyzenei műsorok, az irodalmi felol-vasások, és többet szeretnének foglalkozni a gazdasági és EU-s témákkal is.A Pátria Rádió a magyar hallgatók körében közkedvelt. A felmérések szerint az adót 127 ezer fogyasztó, azaz Szlovákia la-kosságának 2,9%-a hallgatja rendszeresen. Ez elsősorban a sokrétű műsorszerkezetnek köszönhető, és nem utolsósorban annak, hogy olyan riportokat, információkat közöl, amely a szlovákiai magyar közösséget érinti.
A szlovák közszolgálati televízió (STV) 1983 óta sugároz magyar nyelvű hírműsorokat. 1999-től a magyar adás önálló szerkesztőséggel rendelkezik. Jelenleg a magyar nyelvű műsort a Szlovák Televízió 2-es csatornája sugározza. Adásidejét hétköznapokon a napi 7 perces Hírek tölti ki, szerdai napokon Magyar Magazin címmel félórás programmal jelentkezik, valamint havonta kerül adásba a Terítéken című publicisztikai vitaműsor. A jövőbeli tervekben szerepel a műsoridő bővítése. Ezt tette lehetővé a 2010. december 15-én elfogadott RTVS-ről szóló törvény, amely előírja azt, hogy
6 Sidó Zsolt: A nyelvtörvény és a nemzetiségi oktatás kérdéséről. Új Szó. 2009. augusztus 01. 11. old.
a nemzetiségeket az összlakosságon belüli számarányuknak megfelelő sugárzási idő illeti meg.7 A magyar közösség 10%-os számarányát tekintve naponta három és fél, négy órára is bővülhetne az
a nemzetiségeket az összlakosságon belüli számarányuknak megfelelő sugárzási idő illeti meg.7 A magyar közösség 10%-os számarányát tekintve naponta három és fél, négy órára is bővülhetne az