A vármegye és tisztviselői
8) Felsőmagyarországi Muzeuin-Egylet lt
90 Kemény Lajos
megvizsgálására Hollóházai Lukács és Bölzsei Sándor szolga- szolgabirákat küldi ki j1) 1490-ben Kassának Bárczay Miklós ellen való perében Szebenyei Bakó Tóbiás esküdtet és Szendy István szolgabirát, hogy a tanukat kihallgassák a vonakodó- kat 16 márka ezüst birsággal fenyegetvén ;2) és ugyanez év
ben ismét,8) mig 1498-ban birtokháboritási perben Gadnai István szolgabirót4)
Hasonlóan jár el a vármegye a 16-ik század első ne
gyedében, megjegyezvén az is módon elintézett ügyekről ki
adott okleveleken, hogy megnevezett szolgabirája előadására (relatio) hozta határozatát/1)
Az alispán, akit az egész középkoron át a vármegye ispánja nevez ki, a szolgabirákkal együttesen adja ki a birtok eltiltásról,6) a jegyajándék és hozomány kiadásáról7) vagy a zálogbavetésről8) szóló hivatalos okiratot.
Az 1413-ik évben két,6) az 1495-ikben egyszerre három10) alispánja is van Abanjvármegyének. Ez a szám a 16-ik szá
zadban leapad ismét kettőre, sőt egyre.
Főispánjának az alispán közvetlenül is tesz jelentést, mint Somosi Péterfia János aki Mária királyné parancsára jelenti, hogy a Rozgonyiaknak Rozgony határában levő erde
jét a Lapispatakiak kivágták.'1)
1411-ben Pálóczy Imre, diósgyőri várnagy Abaujvármegye főispánja meghagyja alispánjának, hogy Bárczay Lászlót a széplaki apáttal való perében ugyan arra utasította, hogy a legközelebb megtartandó megyei itélőszéken esküt tegyen, de minthogy Bárczay most a királyi sereggel Lengyelországban jár, az ügyet halasszák el.12)
') К. V. ny. It. lajstr.
-) К. V. ny. lt. 650. sz.
:l) К. V. ny. tv 651. sz.
■*) Orsz. I. Dipt. 20719.
>) Orsz. Iv. Dip!. 21204., 21587., 23524., 26690. sz.
''•) Orsz. lt. 20796.
9 Orsz. It. Dipl. 20263.
») U. o. 14542, 15769., 21587., 21606., 22126.
°) U. o. 10112. és Melczer okit. 52. 1.
•o) Orsz. lt. Dipl 20263, 20277, 20719, 20196.
и) U. o. 6977. sz.
i2) H. oki. 352 1.
fl vármegye és tisztviselői 91
Mátyás király 1482-ben egyenesen Abaujvármegye fő- és alispánjához intézi meghagyását, mely szerint kobozzák el azoknak a javait, akik vonakodnak az uj pénzt elfogadni oly módon, hogy abból egy forintra száz dénár járjon.'
4.
Az uj szervezettel a közgyűlések élére a nádor kerül.
A vármegyei közgyűléseknek egyik legnagyobb feladata ugyanis az igazságszolgáltatás volt, amely az egész középkoron át az uralkodó joga lévén, ezért az elnöki széket a király képe fog
lalja el.
A nádor, a napokig, igy pl. 1366-ban tizenkét napig,3) 1406-ban 28 napig tartó3) közgyűlésekre rendesen együttesen hivja meg Abauj- és Sáros-, ritkábban Zemplénvármegye nemes lakosságát is Kassa mellé.
A gyűlés napján, annak megnyitása után a nádor vár
megyénket 12—12 nemest felkért az esküdd tiszt elvállalá
sára, akik azután az alispánnal s a négy szolgabiróval meg
esküsznek a feszületre, hogy az igazsághoz híven fognak Ítélkezni.
A közgyűlések lefolyásáról, hatásköréről az eddig fel
hozott példákon kívül tudomást nyerhetünk az erre vonat
kozó, fennmaradt okirati emlékekből, melyeket időrendben felsorolunk.
Az 1329-ben Vizsolyban tartott közgyűlésen János, Fer- tes fia, a Komjáthiak őse perdöntő bajvivásra hívta fel Do
mokost, Halyagosi Jakab fiát.4)
1332-ben Drugeth Vilmos szepesi és újvári ispán hét vármegye nemeseivel közgyűlést tart Vizsolyban pünkösd oktáváján a gonosztevők kifürkészése végett.5)
1334-ben Vilmos nádor Újvár és Sáros nemeseivel Kassa mellett tart gyűlést, melyen birtokperben Ítélkeznek.”)
•) K. V. ny. lt. 506.
4 H. oki. 280.
') w. XII. 533.
4) F. Vlll/lll. 391.
■') А. О. II. 601.
") A. 0. 111. 101.
92 Kemény Lajos
1337-ben Drugeth Vilmos Újvár-, Sáros- és Zemplén- vármegyékkel ötödik napja tart közgyűlést Középnémetiben s esküre Ítéli a peres félt, melyet ez a jászai káptalan em
bere s a nádor szalánci és terebesi várnagya előtt tegyen le.1) A gyűlés hatodik napján birtokperben halasztást adnak.2)
1339-ben Újvár és Sáros nemessége Középnémetiben negyedik napja gyülésezik.3)
Midőn Nagy Lajos trónra lépett, első uralkodói ténye volt, hogy a vármegyei közgyűlések egybehivását elrendelte, melyeken a gonosztevőket, tolvajokat és halalmaskodókat számbavegyék s a lajstromot az évi szeptember hó közepéig terjesszék eléje.4)
Megtartották-e Abaujvármegyében a gyűlést? nincs nyoma.
1343-ban Kont Miklós nádor alatt Abauj Sárossal kö
zösen tart gyűlést Kassa mellett, melynek hatodik napján Arnold, kassai bíró panaszára, hogy újabban a kassai pol
gároktól Szinán vámot vesznek, miután a vármegyei szolga
birák és esküdtek megesküdtek, hogy ez eddig nem volt szokásban, bizonyítványt állítanak ki/')
E vármegyei végzés alapján a király (1345.) megtiltja, hogy Szinán a kassaiaktól vámot szedjenek.0)
A fenti közgyűlésen Jeszenői Literatus Péter birtokperé
ben is hoznak végzést.7)
1347-ben ugyancsak Miklós nádor alatt tartanak köz
gyűlést, melynek negyedik napján az esküdtek és szolgabirák esküje szerint ítélkeznek Szebenye tulajdonjoga felől.8)
,A gyűlés ötödik napján az esküdtek és szolgabirák megesküsznek, hogy Szepsi a Rozgonyiak öröklött birtoka.9) A gyűlés hatodik napjáról kelt okiratban a nádor megemlíti,
i) z. o. VI.
ö A. O. 111. 362.
3) A. 0. 111. 592.
<) A. M. N. T. 111. 152. 1.
:>) К. V. t. It. F. Telonium. Nr. 2.
U. o. Nr. 3.
7) Z О. II. 214.
я) А. О. V. 93.
®) А. О. V. 94.
fl vármegye és tisztviselői 93
hogy a király megbízta őt a gonosztévők üldözésével, négy testőrét (milites aulae suae t. i. a királyé) adván mellé, u. m.
Semsey Domokosba Benedeket, Gombai Herbordfia Pétert, Szunyogh Lászlót és Mochkfia Domokost. Az elnöklő nádor a gyűlésen megjelentek közül 12—12 nemest felkért, hogy az esküdti tisztet elvállalja és pedig Abaujvármegye részéről Tőkési Itefia Jánost, Tornai Lászlófia Jánost, Bulchi Dénesfia Domokost, Bárczay Mi kőt, Idái Pálfia Jánost, Szinnyey Pe- tőcsfia Jánost, Gagyi Gerevenfia Mihályt, Vadászi Lőkösfia Lászlót, Ruszkai Izsépet, Forral Jakabba Jánost, Rozgonyi Jánosba Lászlót és Kázméri Istvánba Miklóst. Az esküdteket s Pouch alispánt és л négy szolgabirót, Kázméri Mikócsafia Dénesi, Szolnoki Dózsába Gergelyt, Fáy Gergelyt és Zsadá- nyi Jákót erre a feszületre megeskette, akik azután a gonosz
tevők hosszú sorát fej- és jószágvesztésre ítélvén, jogot adnak bárkinek is, hogy kézrekeritvén őket, kivégezzék s javaikat elkobozzák.1)
1349-ben a nádor Abaujvár nemeseivel tart közgyűlést ötödik napja, melyen Poháros Péter megyeispán arra hivat
kozván, hogy a gyűlés első sorban a rablók és gonosztevők üldözésére s az igazságszolgáltatásra szolgál, a nádor a gyű
lésből kiküldi a szolgabirákat és esküdteket egy rablást eset kiderítésére, akik a vizsgálatot megejtvén visszatértek s eskü alatt a vádlott ártatlanságát bizonyították. Erről a nádor ok
levelet állít ki.2)
1351-ben Abaujvár és Sáros nemessége ismét együtte
sen tartja közgyűlését Kassa mellett, melynek hatodik napján az esküdtek és szolgabirák esküjére birtokperben döntenek.3)
1360. november hó 7-én hatodik napja4) s 1364-ben is5) ily együttesen tartott gyűlésekről emlékeznek meg okira
taink s az utóbbi évben birtokperekben Ítélnek, Fel- és Al-Szend osztályáról bizonyítványt adván Szendy Andrásnak.0)
!) K. V. ny. lt. 3.
А. О. V. 310.
3) Sztáray oki. I 225. А. О. V. 510.
4) H. oki. 364.
s) w. IX. 34.
«) F. IX/111 459.
94 Kemény Lajos
A következő évben Kont Miklós nádor, kunok bírája az elmúlt évben Kassa mellett tartott közgyűlésen kiadott leánynegyedről állít ki oklevelet.1)
Az 1366-ban tartott gyűlés tizenkettedik napján Szebe- nyei Domokos birtokát elkobozzák, mert Rókafia Simont, akit az esküdtek (iurati assesores) az Ítélet alá eső gonosz
tevők lajstromába iktattak, Szebenyei, jóllehet a bűnös az ő birtokán tartózkodott, nem vetette fogságra s nem állította elő megbüntetés végett. A rokonság révén Komlósi György az elkobzott birtokot felkérvén, a nádor neki átadja, elenged
vén egyúttal a Simonra kirótt tizenhárom és fél arany forint vérdij (homagium) megfizetését.1 2)
1370-ben László oppelni herceg, nádor előtt Miklós, Kassa bírája kérelmére3) a város vitás határait állapítják meg a Rozgonyiakkal szemben, mig a gyűlés nyolcadik napján — augusztus hó 29-én -- sárosi dolgokban ítélnek.4)
1376-ban a király meghagyja Szepesi Jakab országbíró
nak, hogy Abaujvármegye legközelebb tartandó közgyűlésén, megidézvén az alperest, leánynegyed-ügyben igazságot szol
gáltasson.5)
Az 1381 -ik évben Abauj- és Sárosvármegye közösen megtartott gyűlésének nyolcadik napján birtokfoglalástól tiltja el a nádor a peres félt.6)
1406-ban ily együttes gyűlésen, melyen a két vármegye nemes és nem nemes lakossága vett részt, elsősorban a gonosztevők felett való Ítélethozatal végett, a nádor Abauj
vármegye részéről esküdtekül a következőket kérte fel: Dob- szai András, Rásonyi Péter, Bárczay Péter, Semsey Demeter- fia János, Himy Sebestyén, Kékedy Cselfia László, Rakattyásy Balázs, Fügedy Pál, Alapyani Csyrke János, Olcsvári András, Kayoy Szaniszlófia András és Kéry Miklós, akik Miskey Miklósba Tamás alispánnal és Czéczey Jánosba Miklós,
Káz-1) F. IX/Vll. 531.
2) H. oki. 280.
3) W. IX. 34. és К. V. t. lvt. Cassovia. Nr. 24.
4) H. oki. 292.
r-) H. oki. 303.
«) Z. О. IV. 196.
fi vármegye és tisztviselői 95
méry Tamás, Sárvári Péter és Baksai László szolgabirákkaj együtt a feszületre megesküdvén, szép lajstromát állítják össze a nemes és nem nemes tolvajoknak s egyéb gonosztevőknek, akiket a közgyűlés fej- és jószágvesztésre ítélvén, jogot ad bárkinek is őket üldözni s életüktől s javaiktól megfosztani.1)
A gyűlés 14-ik napján Kis-Szeben vámügyében határoz
nak, mig a 16-ik napon, mindkét vármegye alispánja, szolga- birái és esküdtjei megesküdvén, hogy Lapispatak és az abauj- vármegyei Szinye magvaszakadt birtokosai az Abanemzetség- ből származtak, a közgyűlés e nemzetség élő tagjait a birto
kok tulajdonjogában megerősítette.2) A gyűlés 28-dik napján a Bornak nevezett Halmaji Mihály és a Bocsárdiak közt tá
madt birtokperben ítélkeznek.3)
Vármegyei közgyűléseket tartottak 1412-ben4) és 1423-ban is, mely utóbbinak huszadik napján nászhozomány és jegy
ajándék ügyes-bajos dolgában intézkednek.5)
A gyűléseken való megjelenés a nemességre nagy terhet rótt s Abaujvármegye 1467-ben arra kérte a királyt, hogy mentse fel őket öt évre a nádori közgyűlések (generalis seu palatinalis), vagyis itélőszékek tartásától. A király a kérelmet teljesíti, elengedvén egyúttal az összes bírságokat, melyeket koronázása óta a vármegyében kiróttak. Kikötötte azonban, hogy az addig egymás ellen vitt pereikben egyezkedjenek ki °)
A 15-ik században a közgyűlések székhelye Garadna lesz, ahol 1515-ben7) és 1525-ben már csupán Abaujvár
megye nemesei gyülekeznek, az utolsó évben Kassa város pa
naszára, hogy a gonosztevők elszaporodtak.8)
*i F. X/ 570. és К. V. ny. It. 47. sz.
2) K. X/1V. 568 , 575 a) W. XII. 533.