A Scimago és a Scopus által jegyzett Political Science and International Relations kategóriás folyóiratok
7� A SCIMAGO ÉS A SCOPUS ÁLTAL JEGYZETT POLITICAL SCIENCE AND INTERNATIONAL RELATIONS KATEGÓRIÁS FOLYÓIRATOK – MÉG EGY TUDOMÁNYÁG BAJNOKOK LIGÁJA, A LAW, A PUBLIC ADMINISTRATION ÉS A
POLITICAL SCIENCE AND INTERNATIONAL RELATIONS KAPCSOLATÁNAK ELEMZÉSE
A Scimago Journal & Country Rank listája a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok
12(Political Science and International Relations) területén 466 kiadványt rangsorol, amiből 450 folyóirat. Ezen folyóiratok közül 300 darab található meg a Clarivate Analytics tulajdonában álló Web of Science nemzetközi katalogizáló adatbázisban is, 56 pedig Open Access folyóirat. A Scimago listája további témakategóriákat is megkülönböztet, így a nemzetközi kapcsolatok folyóiratai további 57 témakate-góriában kerültek besorolásra.
17. ábra: A Political Science and International Relations-tudományágban szereplő folyóiratok más területen való jelenléte 2017-ben
Forrás: Saját szerkesztés a Scimago adatai alapján.
Ezek közül a legtöbbet a Sociology and Political Science (szociológia és politikatudomány) tömöríti 197 lappal, ezt követi a History (történelem) 76 lappal. 70 folyóiratot tartalmaz a Geography, Planning and Development (földrajz, tervezés és fejlesztés), 69 darabot a Law (jog), majd 43-mal a Cultural Studies (kultúra) és 42-vel a Development (fejlesztés) kategóriája áll.
449
197
76 70 69
43 42 39
20 17 11 10 9 8 8 7 7 6 5 5 5 5 5 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500
Political Science and International Relations Sociology and Political Science History Geography, Planning and Development Law Cultural Studies Development Economics and Econometrics Economics, Econometrics and Finance (miscellaneous) Safety Research Social Sciences (miscellaneous) Management, Monitoring, Policy and Law Business and International Management Arts and Humanities (miscellaneous) Philosophy Finance Religious Studies Literature and Literary Theory Anthropology Business, Management and Accounting… Education Public Administration Strategy and Management Health (social science) Communication History and Philosophy of Science Industrial Relations Social Psychology Demography Global and Planetary Change Management Science and Operations Research Organizational Behavior and Human Resource… Safety, Risk, Reliability and Quality Transportation
Folyóiratok száma (db)
Political Science and International
Relations 449 db
Sociology and Political
Science 197 db
History 76 db
Geography, Planning and Development 70 db
Law 69 db Cultural Studies
43 db Development 42 db Economics and
Econometrics 39 db Economics, Econometrics and Finance (miscellaneous) 20 db
Safety Research 17 db Social Sciences (miscellaneous) 11 db
Management, Monitoring, Policy and
Law 10 db
18. ábra: A Law, Public Administration és Political Science and International Relations-tudomá-nyágak egymás közötti
kapcsolata a folyóiratok alapján 2017-ben
Forrás: Saját szerkesztés a Scimago listája alapján.
A Scimago és a Scopus által jegyzett Political Science and International Relations kategóriás folyóiratok
Érdemes megfigyelni a három elemzett rangsor
13(közigazgatás-tudomány, jog, nemzetközi kap-csolatok) egyes találkozási pontjait, tehát, hogy mely témakategóriák egyeznek a listákon.
A közigazgatás-tudományi és jogi listák közös pontjai a következők:
– Sociology and Political Science (szociológia és politikatudomány),
– Management, Monitoring, Policy and Law (menedzsment, monitoring, szakpolitika és jog), – Geography, Planning and Development (földrajz, tervezés és fejlődés),
– Economics, Econometrics (közgazdaság-tudomány és ökonometria).
A közigazgatás-tudományi és nemzetközi kapcsolatok listák közös pontjai a következők:
– Sociology and Political Science (szociológia és politikatudomány), – Geography, Planning and Development (földrajz, tervezés és fejlődés), – Law (jog),
– Development (fejlesztés),
– Economics, Econometrics (közgazdaság-tudomány és ökonometria).
A jog és nemzetközi kapcsolatok listák közös pontjai a következők:
– Sociology and Political Science (szociológia és politikatudomány), – Social Sciences (egyéb társadalomtudományok),
– Economics, Econometrics (közgazdaság-tudomány és ökonometria), – History (történelem),
– Geography, Planning and Development (földrajz, tervezés és fejlődés).
Ezek mellett a jog területe mind a közigazgatás-tudomány, mind a nemzetközi kapcsolatok folyó-iratlistáján szerepel, míg a Political Science and International Relations (nemzetközi kapcsolatok és politikatudomány) kategóriája megtalálható a jogi lista első 10 témája között.
Mindhárom listán a következő témák szerepelnek:
– Sociology and Political Science (szociológia és politikatudomány), – Geography, Planning and Development (földrajz, tervezés és fejlesztés), – Economics, Econometrics (közgazdaság-tudomány és ökonometria), – Law (jog).
Azok a témák, melyek mindhárom listán az első 10-ben végeztek adják meg e három tu-dományág legjelentősebb alapköveit, ezen témák mentén hatékonyan alakíthatunk ki együtt-működéseket az egyes tudományágak képviselői között� Hosszabb távon a közös kutatás pedig az egyes szakterületek közötti átjárhatóságot biztosítaná, főleg ha ez a képzésben is megjelenik�
13 Korábbi elemzés itt található: Sasvári, P. – Urbanovics, A. (2019): Scimago és Scopus által jegyzett Public Administra-tion és Law folyóiratok – két tudományág Bajnokok Ligája. http://doi.org/10.13140/RG.2.2.33308.54406 (Letöltés
49 49
27
22 21
17 14 14
12 10 9 9 8 8
4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2
0 10 20 30 40 50 60
Routledge Taylor & Francis SAGE Cambridge University Press Wiley-Blackwell Frank Cass Publishers Carfax Publishers Oxford University Press Brill Martinus Nijhoff Publishers Palgrave Macmillan Ltd. Springer de Gruyter Elsevier Emerald MIT Press Duke University Press Heldref Publications Maney Publishing Universidad Complutense de… Centro de Estudios Politicos y… Centro de Investigacion y… De Boeck & Larcier Institute for Political Research of… Kluwer Academic Publishers Kluwer Law International Presses de Sciences Po Universidad de los Andes
Folyóiratok száma (db)
Routledge;
49; 11% Taylor &
Francis; 49;
11%
SAGE; 27; 6%
Cambridge University Press; 22; 5%
Wiley-Blackwell;
21; 5%
Frank Cass Publishers;
17; 4%
Carfax Publishers;
14; 3%
Oxford University Press; 14; 3%
Brill; 12; 3%
Martinus Nijhoff Publishers;
10; 2%
Other; 214;
47%
19. ábra: A Political Science and International Relations-tudományág kiadói gyakorisága 2017-ben
Forrás: A Scimago listája alapján.
A 19. ábra a nemzetközi kapcsolatok területén jegyzett folyóiratok kiadók szerinti megoszlását mutatja. A teljes lista 172 kiadót tartalmaz, amiből arra következtethetünk, hogy a tématerület a ki-adók igen széles skáláját vonja be, ugyanakkor ez fragmentáltságot okozhat, ha átfogóan kívánunk a nemzetközi kapcsolatok területével foglalkozni. A legtöbb lapot, 49-49 darabbal, a Routledge és a Taylor & Francis gondozza, ezt követi a SAGE (27 darab). Ezek mellett a Cambridge University Press (22 darab), a Wiley-Blackwell (21 darab) és a Frank Cass Publishers (17 darab) emelkedik ki.
A három tudományág listáját összevetve számos egyező kiadót találunk a legjelentősebb 10 kiadó között.
A közigazgatás-tudomány és jogi lapok közös kiadói a következők:
– SAGE,
– Wiley-Blackwell, – Taylor & Francis,
– Cambridge University Press, – De Gruyter.
A közigazgatás-tudomány és nemzetközi kapcsolatok lapjainak közös kiadói a következők:
– SAGE,
– Wiley-Blackwell, – Taylor & Francis,
– Cambridge University Press,
– Routledge.
A Scimago és a Scopus által jegyzett Political Science and International Relations kategóriás folyóiratok
A jog és a nemzetközi kapcsolatok lapjainak közös kiadói a következők:
– Taylor & Francis, – SAGE,
– Oxford University Press, – Cambridge University Press, – Wiley-Blackwell,
– Brill.
Mindhárom listán az első 10-ben szereplő kiadók a következők:
– SAGE,
– Wiley-Blackwell, – Taylor & Francis,
– Cambridge University Press.
Míg az egyes tudományágak képviselőinek a saját listájuknak megfelelő kiadók lapjainak
rendszeres olvasását ajánljuk, addig az Egyetem számára mindenképpen prioritást kell hogy
élvezzen a mindhárom listán szereplő kiadók kiadványaira való előfizetés�
20. ábra: A Political Science and International Relations-tudományág folyóiratainak származási hely szerinti gyakorisága 2017-ben
Forrás: A Scimago listája alapján.
A kiadók országok szerinti megoszlását a 20. ábra mutatja. A közigazgatás-tudományi és jogi lis-tához hasonlóan a két listavezető állam az Egyesült Királyság (190 darab lap, 42%) és az Egyesült Államok (95 darab lap, 21%). A két ország összesen a lapok több mint 60%-át tömöríti. A listát a nyu-gat-európai országok folytatják, Hollandia (34 lap, 8%), Németország (18 lap, 4%), Franciaország (14 lap, 3%), Spanyolország (14 lap, 3%). Ezt követően a közép-európai térségbe tartozó Románia áll 6 lappal a 7. helyen, majd Csehország és Oroszország 5-5 lappal következnek. Magyarország egyet-len folyóirattal képviselteti magát a listán, ami a CEU Political Science Journal (Central European University), Political Science and International Relations (Q4); Sociology and Political Science (Q4).
7�1� Felhasznált irodalom
1. Political Science and International Relations. https://www.scimagojr.com/journalrank.php?
area=3300&category=3320 (Letöltés ideje: 2019. június 24.)
8. Közigazgatás-oktatási jó gyakorlat nemzetközi kitekintésben
8� KÖZIGAZGATÁS-OKTATÁSI JÓ GYAKORLAT NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN
A felsőoktatási programok sokszínűségének, valamint az egyetemek minőségi és színvonalbeli elté-résének köszönhetően egyre több tudományterülethez, akár tágabb, akár szűkebb vetületben, sorban alapítják az akkreditációs programokat. E hálózatok minőségi jelzésként is szerepelnek tagjaik kö-rében, így tehát az oktatói, kutatói jó gyakorlatok (best practice) központjaiként működő intézménye-ket gyűjtik egybe. Ezekbe a körökbe általában sikeres pályázást és kiválasztási folyamatot követően kerülhetnek az egyetemek és kutatói központok, egyfajta zárt elit körbe. Az ilyen akkreditációs prog-ramok országos, regionális és nemzetközi (sokszor kontinenseket átívelő) szinten is egybegyűjtik a legjobb intézményeket, ezekbe bekerülni pedig presztízs értékű bármely egyetem számára. Legfőbb előnyei az akkreditációs programba való csatlakozásnak:
– egységes, nemzetközi szinten elismert akkreditációs igazolás megszerzése az intézmény vagy egyes képzései számára,
– a magas nemzetközi reputáció miatt a legjobb oktatói és hallgatói kör számára vonzóvá válik az egyetem,
– a programban részt vevő intézmények szorosabb együttműködését tapasztalhatjuk mind mo-bilitási, mind kutatási, mind oktatási tekintetben,
– az akkreditációs program megköveteli a folyamatos képzésfejlesztést, így garantálva, hogy a körükbe tartozó intézmények harmonizált, hasonlóan magas szintű képzéseket nyújtsanak, – a programok ügyvivői tanácsokkal láthatják el a tagokat a jó gyakorlatokat illetően.
A fentebb felsorolt előnyök listája természetesen még sokkal több tényezővel bővíthető, ezek alap-ján láthatjuk, hogy az egyetemek számára az ilyen körökbe való bekerülés elsődleges prioritásként kell hogy szerepeljenek egy olyan nemzetközi közegben, ahol a finanszírozás jelentős része (kutatási és oktatási) eredményeiktől függ.
A közigazgatás-tudományág (Public Administration) területén is találhatunk ilyen akkreditációs
programokat és hálózatokat, mind európai, mind tengerentúli kezdeményezésre. Jelen elemzésben
ezek közül kettőt vizsgálunk: az EMPA (European Master of Public Administration Consortium) és
az NASPAA (Network of Schools of Public Policy, Affairs, and Administration) hálózatokat.
21. ábra: Az EMPA 12 európai egyeteme
Forrás: Az EMPA listája alapján.
Az EMPA 12 európai egyetemet tömörít 9 országból, míg az NASPAA 317 intézménnyel büsz-kélkedhet 25 országból. Az EMPA-konzorciumot 1990–1991-ben alapították, mint az első Erasmus Iroda által támogatott tanulmányi mobilitási rendszer a közigazgatás-tudományi mesterszakos hallga-tók számára. A mobilitást és egymás képzéseinek áthallgatását megkönnyítendő közös kritériumokat állítottak fel minden a program iránt érdeklődő intézmény felé:
– közös törzsanyag,
– könnyen elismerhető kreditek,
– közös teljesítési feltételek a törzsanyag kurzusaiban, – éves felmérés a csereprogrammal kapcsolatban, – közös felvételi követelmények.
Az EMPA hálózata 2014. évi ülése során közös kimeneti követelményeket dolgozott ki minden partnerintézménye számára, ezzel ösztönözve a képzések harmonizálását a résztvevők között, vala-mint a minőségi oktatást. Az NASPAA akkreditációs program világszerte a közigazgatás-tudományi képzések akkreditáló bizottsága. Legfontosabb specifikuma, hogy nem intézmények, hanem mester-képzések nyerhetik el bizonyítványát a következő területekről pályázva:
– közigazgatás, – szakpolitika, – közügyek,
– nonprofit szervezetek irányítása – és ezekkel összefüggő területek.
Hitvallásuk szerint céljuk, hogy biztosítsák az oktatói kiválóságot a közigazgatás-tudományi
sza-kokon, valamint a hatékony közigazgatás eszményét hirdessék. Az elemzésünkbe az EMPA összes,
valamint az NASPAA 25 intézményét vontuk be, melyekkel kapcsolatban először a nemzetközi
rang-sorokban elért helyüket vizsgáltuk.
8. Közigazgatás-oktatási jó gyakorlat nemzetközi kitekintésben
22. ábra: NASPAA legjobban jegyzett 25 intézménye
Forrás: Az NASPAA listája alapján.