Adams, W.M. (2006): "The Future of Sustainability: Re-thinking Environment and Development in the Twenty-first Century." Report of the IUCN Renowned Thinkers Meeting, 2006
Atkinson, R. (1999): Project management: cost, time and quality, two best guesses and a phenomenon, its time to accept other success criteria. International Journal of Project Management, Vol. 17, No. 6
Barna Z. (2002): Monitoring, ellenőrzés és értékelés. In Felkészülés a Strukturális Alapok fogadására – válogatott tanulmányok. Tempus Közalapítvány, Budapest, pp. 104-107.
Beke Sz. (2009): Békés megye népességének egészségi állapota és egészségügyi ellátása, doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs
Bertalanffy, L. (1968a): General System Theory: Foundations, Developments, Applications. New York, Braziller Kiadó.
Bihari P. (2001): Műszaki termodinamika jegyzet, Budapest, Budapesti Műszaki Tudomány Egyetem
Cartwright R. I. (2001): Mastering the business environment, Palgrave MacMillan United Kingdom ISBN 0333929373
Cleland, D. I. (1994): Project Management. Strategic Design and Implementation.
McGrow-Hill, New York, 2nd edition
Csanádi G.- Ladányi J. (1992): Budapest- a városszerkezet történetének és a különböző társadalmi csoportok városszerkezeti elhelyezkedésének vizsgálata. Akadémia Kiadó, Budapest.
Dávid J. (2004) A hátrányos helyzetű térségek további fejlesztésének lehetőségei és irányai. Falu Város Régió, 2004 (1-2), 30-36. p.
Dénes T. (2000): Biztonságos információ(s) társadalom? (Két paradox egy címben),Budapest.http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/4.
GondolINFTARS.htm In: In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, doktori értekezés, Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő
Divós P. (2010): Termodinamika és biológia, Természet- és társadalomtudományi analógiák kurzus beszámoló, Széchenyi István Szakkollégium
DLG – VÁTI (2002): Hogyan tervezhetőek életképes vidékfejlesztési projektek?
Gyakorlati kézikönyv. VÁTI Kht., Budapest.
115
EC (2001): Manual Project Cycle Management. Commission of the European Communities, Brussels.
Enyedi, Gy. (2004): Regionális folyamatok a posztszocialista Magyarországon. Magyar Tudomány 2004 (9) 935-941. p.
Fleisher C. S. - Bensoussan B. E. (2002): Strategic and Competitive Analysis, Prentice Hall United States ISBN 0130888524
Fröklich Werner D. (1996): Pszichológiai szótár. Springer Kiadó, Budapest
Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, doktori értekezés, Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő
Görög M. (1999): Általános projekt menedzsment. Aula Kiadó Kft., Budapest, 27-39. o.
Grundy, T.-Brown, L. (2002): Strategic Project Management. Thomson Learning, London Gyenizse P. (2001): A földrajzi energiák szerepe a zselici települések fejlődésében – In: A táj és az ember - geográfus szemmel, JATE Szeged
György L. (2000): Az Általános Rendszerelmélet és a békés kölcsönhatás. Ökotáj, 25–26.
sz.: 50–55. p.
Halmai P. (2007): Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda Kiadó, ISBN 9789632863702, 345 p., 2007.
Harcsa I. (2007): Magyarország a társadalmi jelzőszámok tükrében in: Társadalmi riport 2007, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 471–498. p.
Heilig G. K. (2001): Dimensions of Rural Development in Europe, A synthesis of research perspectives, in: European Rural Development, Problems, Chances, Research Needs, Warsaw, 2001
Hoggart K. - Buller H. (1994): Vidékfejlesztés. In: Madarász Imre (szerk.):
Szöveggyűjtemény a Vidékfejlesztés szociológiája tantárgy tanulmányozásához. Szent István Egyetem, Gödöllő
http://cmsdata.iucn.org/downloads/iucn_future_of_sustanability.pdf letöltés: 2010.02.16.
Huszty A. (2000): Jövőkép- és stratégiaalkotás. Kossuth, Budapest.
Illés I. (2008): Regionális Gazdaságtan – Területfejlesztés. Typotex, Budapest
Káposzta J, Tóth T, Singh M K: Perspectives on regional economic developement policy and strategy In: C Can Aktan, Ozkan Dalbay (szerk.) Management and Behaviour in Organizations. Volume 2: Selected Proceedings of the First International Conference on Social (Social Sciences Research Society) Izmir: Yasar University, 2008. p. -. (ISBN:978-605-5741-01-3)
Kempen V. C. (2005): Introduction indicators, in: Introduction project management tools
Kézy B. – Róka L. (2003): „Projekt 2002, Egységes módszertani kézikönyv”, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda - DHV – ENyFT – HBMVA, Nyíregyháza, 2003
Kollár K. (2012): A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései, PhD értekezés, SZIE GTK Gödöllő, 2012.
Komor L. (2005): Gazdaságpszichológia, Gödöllő. Szent István Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Vezetéstudományi Tanszék.
Kovács K. (2007): A leghátrányosabb helyzetű térségek, települések helyzete és fejlesztési lehetőségei. A Falu, 22 (2), 67-79. p.
Kovács K. (szerk.) (2006): Projekttervezés és projektciklus-menedzsment ismeretek a közigazgatásban. MKI, Budapest, 2006.
Kruppa É. (2002): A projektmenedzsment alapvető kérdései. In: Gergó Zs. – Szilágyi I.
(szerk.): Gazdasági-szociális kohézió és strukturális politika az Európai Unióban.
Veszprémi Egyetem Társadalom-tudományok és Európai Tanulmányok Tanszék pp. 315-343.
Kuhn, A. (1974): The Logic of Social Systems. Jossey-Bass Kiadó, San Francisco
Learned E. P.- Christensen C. R.- Andrews K. R.- Guth W. D. (1969): Business Policy, Text and Cases, McGraw Hill United States ISBN B0006BWS9E
Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: a térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged.
Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Lukovics M. (2008) Térségek versenyképességének mérése. JATEPress, Szeged.
McNeill, D. – Freiberger, P. (1993): Fuzzy Logic. New York, Simon & Schuster Kiadó, 22. p.
Meadows D.H. (et al) (1972): The Limits to Growth. New York: Universe Books. ISBN 0876631650.
Mozsgai K. (2011): A fenntartható regionális fejlesztések lehetőségei a nemzeti fejlesztési tervek célkitűzéseinek és intézkedéseinek tükrében, doktori értekezés, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő
Nagy H. (2009): Regionális politika, egyetemi jegyzet, SZIE GTK Gödöllő, 2009.
Nemes G. (2005): Integrated Rural Development - the Concept and its Operation.
Műhelytanulmányok. MT–DP. 2005/6 Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet. Budapest. ISSN 1785-377X, ISBN 963 9588 46
117
Nemes Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban (Bevezetés a regionális tudományba), Kiadó: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület „Ember-Település-Régió” Budapest, 1998, 2 p.
Nemes-Nagy J. (2005): Regionális elemzési módszerek, Regionális Tudományi Tanulmányok, 11. sz., ELTE, ISSN 1585-1419, 284 p., 2005.
Obádovics Cs. (2006): A területi információs rendszer adatfeldolgozás módszerei, egyetemi jegyzet, SZIE GTK Gödöllő, 2006.
Pokol B. (2004): A társadalom kettős szerkezete. Szociológiai Szemle 3. sz.: 36-51. p.
Rechnitzer J. (1998): A területi stratégiák. Dialog Campus, Budapest-Pécs.
Réthi G. – Dr. Berényi L. (2011): Szcenárióelezés Miskolci Egyetem Vezetéstudományi intézet
Sajtos – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési, Alinea Kiadó, ISBN 13: 978-963-9659-08-7, 404 p., 2007.
Simai M. (2001): Zöldebb lesz-e a világ? A fenntartható fejlődés szerkezeti problémái a XXI. Század elején. Akadémia Kiadó, Budapest
Slee (1994):
Szücs E. (1996): Rendszer és modell, I. Nemzeti Tankönyvkiadó. In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, Gödöllő
Területfejlesztési füzetek 1. NFGM-TÉSZÁT, Budapest, 2010.
Thompson J. D. (1967): Organizations in Action: Social Science Bases of Administrative Theory, McGraw Hill United States ISBN 0765809915
TKA (2004): Projekttervezés, pályázatkészítés, projektvégrehajtás. Tempus Közalapítvány, Budapest.
Tóth J. (1981): A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése - Földr. Ért. XXX. évf. 2-3. füzet, pp. 267-291.
Tóth T (2000).: Agrár-gazdaságtani ismeretek 45-95. o. in: Villányi L. - Szénay L.(szerk) Agrárgazdaságtan könyv. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000 II/ 1-6 fejezet 45.-95. o. ISBN 963-356- 319-4
Tóth T. – Pupos T. – Görög M. (2007): Területi és projekttervezési ismeretek könyv.
Szerk.: Tóth T. – Cser J. készült HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0 program keretében Debrecen.
Tóth T. (2005): „A területi tervezés és programozás főbb módszerei és a fejlesztés lehetőségei” c. doktori (PhD) értekezés Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Gödöllő
Tóth T. (2009): Terület- és projekttervezés könyv. Szerk.: Tóth T. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest 2009 pp.190 ISBN 978-963-9935-14-3
Tóth. (2008): Applying Methods and Processes Used in Regional Planning and Analysis to Regional, Rural and Small Area Development 105-119. p in AGRICULTURAL MARKET AND TRADE: Evidence and perspektive of V4 Region and its Neighbour – Ukraine, Editors: Peter Bielik, Bogdan Klepacki, Sergii Kvasha. Editorial House Wies Jutra, Warsaw 2008 pp. 157 ISBN83-89-503-62-x
Új Magyarország Fejlesztési terv Regionális Operatív Programjai, NFÜ, Budapest, 2006.
United Nations General Assembly (1987): Report of the World Commission on Environment and Development: Our Common Future. Transmitted to the General Assembly as an Annex to document A/42/427 - Development and International Co-operation: Environment. In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, Gödöllő
United Nations General Assembly (2005): 2005 World Summit Outcome, Resolution A/60/1, adopted by the General Assembly on 15 September 2005. In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, Gödöllő
Urry J. (2000): "Metaphors". Sociology beyond societies: mobilities for the twenty-first century. Routledge. p. 23. ISBN 978-0-415-19089-3.
Veres L. (2006): Stratégiaalkotás és Programkészítés a területfejlesztésben. Hazai Térségfejlesztő Zrt. Budapest. p 217.
Walonick D. S. (1993): General Systems Theory. In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, Gödöllő
Wessels S. J. B. (2003): Case Study: An Holistic Integrated Approach as a possible modell to address the challenges faced. Bloemfontein, MUCPP In: Goda P. (2012): Új rendszerelméletű helyzetfeltárási módszer a vidéki területek fejlesztésében, doktori értekezés, Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő
www.euvonal.hu
119
1. sz. melléklet
Az ellenőrző kérdések válaszai:
1. Fejezet
Ellenőrző kérdések:
1. A Közösségi GDP hány %-át el nem érő régiók jogosultak támogatásra az Európai Unión belül?
Közösségi GDP 75%-át el nem érő régiók jogosultak támogatásra.
2. Sorolja fel a NUTS rendszer jelenlegi szintjeit hazánkban!
1. területi szint: NUTS I. – nagyrégiók: Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3 db)
2. területi szint: NUTS II. - régiók: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7 db)
3. területi szint: NUTS III. - megye/főváros (egységek száma: 20 db: 19 megye + Budapest
4. területi szint: Lokális I. - statisztikai kistérség (egységek száma: 175 db) 5. területi szint: Lokális II. - település (egységek száma: 3152 db)
3. Mi a TeIR adatbázis legfőbb profilja?
A metaadatbázis településenként mintegy 4000 adatról nyújt információt.
4. Melyek a legfontosabb leíró statisztikai módszerek?
Átlagszámítás, Módusz, Medián Szórás…stb.
5. Mely világméretű index számításánál használták az adatbecslés módszerét?
Human Development Index 2. Fejezet
Ellenőrző kérdések:
1. Sorolja fel a gazdaságfejlesztési beavatkozások során alkalmazott leggyakoribb megoldásokat!
tájékoztató brosúrák, figyelemfelkeltés,
workshopok, találkozók,
médiakampány indítása,
elektronikus körlevelek, internetes vitafórumok és
kerekasztal beszélgetések, illetve szakértők beszélgetései a médiában.
2. Mik a programok legfontosabb kritériumai? (4)
Relevancia: milyen mértékben illeszkednek a program célkitűzései a szükségletekhez és a különböző szintű politikai prioritásokhoz.
Hatásosság: milyen mértékben feleltek meg a várakozásoknak? – Az alkalmazott eszközök megfeleltek-e a céloknak? Más eszközökkel jobb eredményt lehetett volna elérni?
Hatékonyság: teljesült-e a legkisebb költség elve? – Azonos költség mellett jobb eredményt is el lehetett volna elérni.
Hasznosság: A közvetlen és közvetett érintettek szempontjából általában kielégítők-e a várt és nem várt hatások.
3. Sorolja fel az érintett csoportokat?
a döntéshozók,
a döntési folyamatban a tanácsadók,
a felhasználók és az áldozatok (akár a teljesítés, akár a létrejött projekteredmény működése során).
4. Jellemezze az értékelés szerepét!
Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés a projekt egészét szemléli, egy elemző jellegű tevékenység. Feltétlenül ki kell emelnünk, hogy az értékelés egyik legfontosabb feladata a jövőbeni programok, illetve projektek megalapozása, pontosan a jelenlegi hatások számbavételével.
5. Elemezze az ellenőrzés, az értékelés és monitoring fogalmakat!
Tevékenység Ellenőrzés Monitoring Értékelés keresztmetszeti és a fejlesztési szemléletet. A rendszerek mellett azok alrendszereinek további vizsgálata holisztikus, mélyreható és funkcionalista szemlélet szerint történhet.
2. Sorolja fel a fenntarthatóság dimenzióit!
gazdaság, táradalom, környezet 3. Melyek a Pókháló pillérjei?
helyi gazdaság, a környezet, a turizmus/extern kapcsolatok, a társadalmi aktivitás és az infrastruktúra
4. Fejezet
Ellenőrző kérdések:
1. Jellemezze Magyarország térbeli különbségeinek főbb összefüggéseit!
4.1. alfejezet
2. Mik a magyar NUTS 2-es régiók legfontosabb összefüggései?
Közép-Magyarország kiemelkedő jelentőségét a hazai régiók között az adja, hogy itt található az ország gazdasági-politikai-kulturális központja, a főváros: Budapest. A főváros az agglomerációjával együtt olyan koncentrációt képez, amely a hazai településszerkezetben egyedülálló. Területileg ez az ország legkisebb régiója, de itt él a népesség 28%-a, itt koncentrálódik a bruttó hazai termék (GDP) 43, a működő vállalkozások 39, ezen belül a külföldi érdekeltségűek 61, jegyzett tőkéjének 69 százaléka. Az egy lakosra jutó külföldi tőke 2,5-szerese az országos átlagnak, s az egy lakosra jutó beruházás is közel a duplája. A régió a tudásalapú társadalom tekintetében is meghatározó jelentőséggel bír, hisz itt tanul a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak több mint fele.
Közép-Dunántúl az ország második legjelentősebb ipari koncentrációja. Iparában 40%-ot képvisel a gépipar, 12%-t a fémfeldolgozási termékek gyártása, és mintegy 11%-t a vegyipar. Az ipari termelést telephely szerint vizsgálva itt hozzák létre az országos termelés
121
egynegyedét. Az ipari export legnagyobb részét, 33%-át, e régióban állítják elő. Emellett kedvező természeti adottságokkal és nagyszerű idegenforgalmi potenciállal rendelkezik.
Nyugat-Dunántúl megközelítően ugyanakkora ipari koncentráció, mint Közép-Dunántúl, de eltérő szerkezettel. A foglalkoztatottak megoszlása szerint iparában a három legmeghatározóbb ágazat (gépipar, textilipar valamint az élelmiszeripar) mintegy 70%-ot tesz ki. Ezer lakosra vetítve itt történt a legmagasabb értékű beruházás, s itt működik a legtöbb külföldi érdekeltségű ipari vállalkozás Közép-Magyarország után. Mezőgazdaságára a takarmánynövények termesztése, s a szarvasmarhatartás különösen jellemző. A régió idegenforgalmának meghatározó eleme a gyógyturizmus.
Dél-Dunántúl az ipari termeléshez országosan a legkisebb mértékben járul hozzá, s egy lakosra vetítve is az utolsó előtti. Meghatározó teljesítményt nyújt a Paksi Atomerőmű, de több ipartelepítésre alkalmas terület, egyelőre még kihasználatlan. Idegenforgalma mind a Balatonnak, mind pedig a gyógy, illetve borturizmusnak köszönhetően jelentős, melyet az is bizonyít, hogy Közép-Magyarország után itt van a legtöbb szállodai férőhely.
Észak-Magyarország gazdaságát korábban a nehézipar jellemezte, melynek helyzete a jelenlegi válsághelyzet egyik okozója. Gazdaságának talán legmarkánsabb jellemzője az országosan legmagasabb, 8,5%-os, munkanélküliségi ráta. A kedvezőtlen ipari szerkezet oldása és a gazdag idegenforgalmi lehetőségek kihasználása jelenthet a régiónak kitörési pontot.
Észak-Alföld jellegzetes mezőgazdasági terület, amelyet kelet-nyugat irányú közúti és vasúti tengely fűzi térséggé. Az ország mezőgazdaságában előállított bruttó hazai termék 20%-át állítja elő, iparában jelentős hányadot képvisel az élelmiszeripar, és itt történt a legnagyobb beruházás is a mezőgazdaságba.
Ugyancsak fontos agrárterület a Dél-Alföld, ahol a mezőgazdaság bruttó hazai termékének legnagyobb részét, 23%-át állítják elő. Sertéstenyésztése kiemelkedő, itt van az országos állomány 27%-a, amelyre jelentős élelmiszeripari kapacitás települt. A földterület döntő része szántó, e régióban termelik a legtöbb gabonafélét, burgonyát az országban.
A régiók közötti területi fejlettségi szintkülönbségek jelentősek, és az utóbbi néhány év alatt kissé növekedtek is. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értékével mért különbség a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld régió között a hat évvel korábbi 2,09-ről 2,40 szeresére nőtt.
3. Jellemezze a hazai kiemelt régiók főbb tulajdonságait!
Fővárosi agglomeráció
A jelenleg alakuló gazdasági- foglalkozási struktúrában a szolgáltatások, ezen belül az üzleti szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet, amelyben Budapestnek történelmi és komparatív előnyei vannak minden más településsel szemben. Ennek megfelelően a pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, reklámipar, üzleti szolgáltatás, informatika és tömegkommunikáció, innovációs ügynökségek, nemzetközi piackutatás, valamint befektetési társaságok először Budapesten találják meg a működési feltételeiket, hogy azután szétterjedjenek az országban. A terület- és településfejlesztési politika beavatkozási módja ezért a szolgáltatások infrastrukturális és térbeli feltételeinek megteremtése, amely üzleti alapon történik, és megalapozó, elősegítő városfejlesztési koncepciót feltételez. A főváros és az agglomeráció viszonyának fontos kérdése az ingázás. Ez kiemeli a közlekedési kapcsolatok megfelelő megoldását, továbbá hangsúlyt kap a távmunka fokozatos elterjedése az információ-technológia segítségével. Lényeges feladat a fővárosi agglomeráció települései együttműködését segítő évtizedek óta húzódó intézményesítés, valamint a közöttük lévő viszonyrendszer új alapokra helyezése. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény megteremtette ennek kereteit a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa létrehozásával (BAFT). A Kormány által elfogadott koncepció alapján szükséges kimunkálni a közös fejlesztési programokat.
Balaton kiemelt üdülőkörzete
A fokozottan növekvő üdülőforgalom az elmúlt évtizedekben sajátos térszerkezetet alakított ki a Balaton régióban. A spontán fejlődés következtében a legértékesebb és legérzékenyebb vízparti sávban vezetnek a közlekedési pályák, a közmű hálózatok és így ez a sáv épült be sűrűn nyaralókkal, lakóházakkal, intézményekkel. A közlekedési vonalak azon túl, hogy a jelenlegi területekre összpontosították a fejlődést, lezárták újabb területek üdülési célú hasznosításának a lehetőségét. A kialakult állapot jelentős mértékű környezeti terhelést és szennyezést okoz. A parti sávban az élővilág átalakítása, kiszorítása már visszafordíthatatlan folyamatok beindulásához vezetett. A Balaton-térség hosszú távú minőségi üdülőterületi funkciójának megtartása illetve fejlesztése érdekében a legfontosabb feladatok a következők:
az üdülés-idegenforgalom körülményeinek minőségi javítása
a Balaton vízminőségének védelme, a vízminőség-védelmi érdekek elsődlegességének biztosítása
a Balaton teljes vízgyűjtőjén a táj, természeti értékek megőrzése, a korszerű környezet és tájgazdálkodás megteremtése
az üdülőkörzet hagyományos természet közeli történeti tájkarakterének megőrzése
az üdülőkörzet fejlődését biztosító térszerkezet kialakítása.
A balatoni üdülőkörzet környezeti állapotának javítása, a belső feszültségek feloldása, az üdülőkörzet fejlődési lehetőségeinek biztosítása alapvető közlekedési változtatásokat igényel. Ezen belül az a legfontosabb, hogy az átmenő forgalom a parti sávból kikerüljön. A természet közeli táji környezet, a hagyományos tájkarakter csak a belterületi növekedés korlátozásával őrizhető meg. A minőségi turizmust szolgáló fejlesztéseket ezért elsősorban a leromlott belterületi részeken - ezek átépítésével - kell ösztönözni. A balatoni táj gazdasági, üdülési, történeti táji értékei közé tartozó szőlő- és borkultúra megőrzését, valamint a hagyományos mezőgazdasági tevékenység és a természetvédelem célkitűzéseit összehangoló tájgazdálkodást kell folytatni. Ezt az értékeket megőrző és megerősítő gazdasági ösztönző rendszerrel kell támogatni.
4. Sorolja fel az NFT I. operatív programjait!
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
Gazdaságfejlesztési és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)
5. Sorolja fel az NFT II. operatív programjait Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP)
5. Fejezet
Ellenőrző kérdések:
1. Sorolja fel a kutatási terv részeit!
a kutatási kérdésfeltevést
az elméleti hátteret
az empirikus anyag megválasztását, ideértve az adatgyűjtés mintavételi stratégiáját is
valamint azt, hogy a kutató miként kívánja adatait felhasználni, milyen következtetési sémát kíván alkalmazni abból a célból, hogy az empirikus anyagból következtetéseket vonhasson le és megválaszolhassa a kiinduló kutatási kérdésfeltevést.
2. Fogalmazza meg a monitoring beszámoló céljának lényegét!
A projekt monitoring beszámoló célja hármas:
alapvető célja az információszolgáltatás, a projekt előrehaladásáról, fejleményeiről, eredményeiről, és egyes kötelezettségek teljesítéséről
ehhez kapcsolódóan feltárja az eltéréseket az eredeti projekttervhez, ütemezéshez képest, és bemutatja eme eltérések hátterét, magyarázatát, a felmerült problémákat
végül – noha ez nem tekinthető monitoring funkciónak – a kifizetési kérelmek alátámasztására is szolgál.
3. Fogalmazza meg az ellenőrzés lényegét!
A helyszíni ellenőrzések célja, hogy biztosítsa a közpénzek felhasználásának szabályszerűségét. A helyszíni ellenőrzések kiegészítik a dokumentumbekérés alapján történő ellenőrzéseket. Míg a dokumentumbekérés alapján történő ellenőrzések teljes körűek, helyszíni ellenőrzések elvégzésére általában mintavétel alapján kerül sor
4. Sorolja fel, egy projekt esetében mely intézmények végezhetnek helyszíni szemlét!
a támogatást nyújtó szervezet (pl. minisztérium, közreműködő szervezet), vagy az általa
megbízott szervezet,
a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI),
az Állami Számvevőszék (ÁSZ). 4
A fentieken túl, az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszerek esetében helyszíni ellenőrzést végezhet:
a Pénzügyminisztérium (PM), amely felelős az Európai Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmek hitelességének igazolásáért
az Európai Bizottság érintett főigazgatósága
az Európai Számvevőszék.
6. Fejezet
Ellenőrző kérdések:
1. Soroljon fej térségi indexeket?
OTI, SZTI, KTI, KATI
2. Hogyan képezzük a korrigált térségi indexet, mi az értelme?
OTI és SZTI számtani átlaga, azért, hogy a valósághoz legközelebbi helyzetelemzést kapjuk meg
3. Mely szcenáriók adják a fejlesztés korlátait?
Optimista, Pesszimista