A több évtizedes kényszerű hallgatás és a kitüntetés adományozásával kapcsolatos források hiánya rendkívül megnehezítette a kitüntetés történetének feltárását és számtalan félreértésre, legendagyártásra adott és ad alkalmat. Bartók Béla, akit az Ideiglenes nemzetgyűlés 1945 márciusában távollétében tagjai sorába választott, 1948-ban már nem élt, a Kossuth díjat posztumusz kapta meg.65 hogy a kitüntetést elfogadta, illetve személyesen átvette-e volna, nem tudhatjuk, ám azt bizonyosan tudjuk, hogy 1931. február 23-án a Magyar lánc valamint a Magyar Corvin-koszorú kitüntetések ünnepélyes átadásán nem jelent meg. Bár a kitüntetés adomá-nyozásával kapcsolatos adminisztrációs iratok elvesztek, Móricz zsigmond egy leve-léből kiderül, hogy az adományozás előtt minden szóba jövő jelöltet megkérdeztek arról, elfogadja-e a megtiszteltetést.66 Bartók a kérdésre bizonyosan pozitív választ adott, mivel a koszorút ő, vagy esetleg egy megbízottja utóbb átvette, és az ma is lát-ható a Bartók Múzeum kiállítási tárgyai között. A kitüntetés átadásának időpontjára Bartók már hazatért angliai turnéjáról és Budapesten tartózkodott, de nem politikai tiltakozás, vagy a Kodállyal kapcsolatos állítólagos féltékenység okán maradt el az ünnepélyes aktusról.67 a magyar távirati iroda 1931. február 23-án délután részletes beszámolót közölt az aznap délelőtt a királyi várpalota Corvin-termében lezajlott ünnepségről. A beszámoló szerint dohnányi Ernő, Hevesi Sándor, és zilahy lajos külföldi tartózkodása, Bartók Béla, Károlyi árpád, Sigmond Elek és Voinovich géza pedig betegségre hivatkozva mentette ki magát.68
A Bartók-legenda egyik jellegzetes eleme Bartóknak a két világháború közötti Magyarország hivatalos világától való távolságtartása. A zeneszerző valóban igye-kezett kibújni minden számára feleslegesnek, időrablónak, vagy értelmetlenségnek tartott kötelezettség alól, ám ennek a magatartásnak sokkal kevesebb politikai
tar-65 „A mellékelt újsághírből megtudhatod a legújabb engemet illető pesti eseményt. Károlyi londonból ide Vámbérinek táviratozta meg. Hogy mennyiben hiteles azt nem tudom, (az a szemtelen Mór Péter ezt „pedánsságnak” nevezi a szennylapjában, hogy tudniillik nem esem hasra a Károlyi küldte magántávirat előtt). A hír közfeltűnést keltett, főleg magyar körökben, sokan gratuláltak.
Hiszen, persze hogy szép gesztus, de várjunk még a lelkesedéssel, míg meg nem tudjuk, kik válasz-tottak, hogyan, miért, mi az egésznek jelentősége.” Bartók Béla levele Bartók Péternek. new York, 1945. május 4. Bartók Péter: Apám. Ford: Péteri judit, Editio Musica, 2004, 308.
66 Móricz zsigmond levele Magos Olgának, 1930. november 19. Móricz zsigmond és Magos Olga levelezése. püski, Budapest, 1995, 131–132.
67 ifj. Bartók Béla, 1981, 301.
68 Mnl, Ol, MtI, napi Hírek, Kőnyomatos hírek, 1931. február 23.
26
talma volt, mint amelyet az utólagos értelmezések tulajdonítani próbálnak neki.69 1925. január 14-én például a mOve által szervezett hangversenysorozatban önálló estet adott, 1925-ben pedig a zeneművészeti Főiskola 50 éves jubileuma alkalmából elfogadta a Kormányzótól a koronás bronz érdemérmet, a Kormányzói dicsérő Elis-merést.70
Bartók különös személyiségét, melynek jellemző vonásait több visszaemlékező (ifj. Bartók Béla, Bartók Péter, Agatha Fasset) papírra vetette már, pszichológusok is elemezték, és kutatásaikból többek között kiderül, hogy Bartók sok esetben megpró-bálta elkerülni azokat a helyzeteket, melyeknek történéseit nem kontrolálhatta a saját igényei szerint.71 1926. május 2-án így ír erről édesanyjának Pozsonyba: „tegnapelőtt érkezett egy meghívó, mely szerint engem a Magyar Királyi Miniszterelnök és gróf Bethlen Istvánné teára meghív. Képzeld, milyen kellemes ez nekem! épp most egy éve történt ugyanez, akkor valami ürüggyel lemondtam. Most nem tudom mitévő legyek! Kínos nekem az efféle cécó.”72 Fassett könyvében szintén említ egy Bartók által neki elmesélt jelenetet, melyben a zeneszerző egy arisztokrata estéjén, meglátva a házigazdákat hivatalosan köszöntő meghívottak hosszú sorát és a számára ismeret-len, kiszámíthatatlan tömeget, egy függöny mögé bújva várja ki az észrevétlen távo-zás lehetőségét.73
Számtalan félreértés, tévedés adódott a Corvin-láncosok, és koszorúsok személyé-vel kapcsolatban is. zemplén géza kémikus a Királyi józsef Műegyetem Szerves Kémia tanszékének vezetője 1930-ban kapta meg a Corvin-koszorút. Rendkívül szí-nes, súlyos ellentmondásokkal terhelt, különös személyisége déry tibor érdeklődé-sét is felkeltette, aki róla mintázta meg Felelet című regényének főalakját, Farkas
69 Murányi gábor szerint a kitüntetés alkalmáról való távolmaradás politikai tiltakozásként is értel-mezhető. A Corvin-lánc históriája. Múlt-Kor, 2012, augusztus. A Corvin-lánccal kapcsolatos félre-értéseket jól jellemzi egy másik, ugyancsak Murányinak a Corvin kitüntetésről szóló írását illuszt-ráló képek között „a Corvin-rend ülése a Vigadóban 1931” című, az Új Idők 1931. évi 36. számá-ban megjelent fotó átvétele, mely valójászámá-ban nem a Corvin testület összejövetelén, hanem giovanni Oxilia ezredes, magyarországi olasz katonai attasénak az 1920-ban Berzeviczy Albert kezdemé-nyezésére alakult Corvin Mátyás Magyar-Olasz tudományos, Irodalmi, Művészeti, és társadalmi Egyesületben tartott előadásán készült. Murányi gábor: A Corvin-lánc története. érdemek és érde-mesek. HVg, 1999. november 13. www.bibl.u-szeged.hu
70 Mnl, Ol, MtI, napi Hírek, Kőnyomatos hírek, 1925. december 31. Híradás a zongoraestről.
Mnl, Ol, MtI, napi Hírek, Kőnyomatos hírek, 1925. április 20. 10. kiadás, Híradás a kitüntetés-ről. Ifj. Bartók, 1981, 226.
71 Horgász Csaba: „és én szabadabb és megfoghatatlanabb vagyok minden madárnál”. Bartók Béla személyiségéről és művészi világképéről. thalassa, 1995, 12. szám
72 Bartók Béla családi levelei. zeneműkiadó, Budapest, 1981, 376–377.
73 Agatha Fassett: Bartók Béla amerikai évei. zeneműkiadó, Budapest, 1960, 163. „A szertartásoktól idegenkedő és beteg Bartók” saját édesanyja temetésén sem vett részt. Ifj. Bartók, 1981, 418.
zénót. Farkas/zemp lén a regényben kitüntetését, a Corvin-láncot laboratóriumában egy fogasra akasztva a vécékulcs mellett tartotta. A Corvin-koszorú azonban, melyet zemplén géza valójában kapott, formátumánál fogva alkalmatlan volt a fogasra akasztásra, ezért a re gényben a koszorú vécékulcs mellé felakasztható lánccá változ-tatása nyilvánvalóan a bohém természetű kémikus Horthy-kurzushoz való hozzáál-lását szimbolizálta.74 déry írói csúsztatása a köztudatba is átszivárgott, és a zemplén gézával kapcsolatos tudományos publikációkba is bekerült.75
Vészi józsef újságíró, szerkesztő, a Budapesti Hírlap tulajdonosa, aki zemplén gézával együtt 1930-ban kapta meg a Corvin-koszorút a magyar sajtó és kultúrtör-ténet méltatlanul elhanyagolt alakja. Személyét a Corvin források hiánya mellett irat-hagyatékának pusztulása is ködbe burkolja, nem csoda hát, hogy a vele foglalkozó egyetlen hosszabb összefoglalásban is tévesen Corvin-láncosként szerepel.76
A Corvin-láncos és Corvin-koszorús kitüntetettekből álló Corvin testület szere-pét, működését még sűrűbb homály fedi. Mann Miklós Wlassics gyuláról szóló tanulmányában a testületet 12 tagúnak gondolja, melynek tagjai, véleménye szerint:
Berzeviczy Albert, dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Hubay jenő, Korányi Sándor, Ravasz lászló, teleki Pál, zala györgy, Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint, Karlovszky Bertalan és maga Wlassics gyula.77 a tévedés nyilvánvalóan a magyar Országos levéltárban lévő Wlassics-hagyaték egy, a Corvin testülettel összefüggő adatának félreértelmezéséből ered, és jól illusztrálja a kitüntetés történetének feltárásával kap-csolatos nehézségeket.
74 déry tibor: Felelet. Szépirodalmi, Budapest, 1973, 8.
75 Kucsman árpád: Kémikusok a régi Eötvös Collegiumban. In: lustrum Ménesi út 11–13. typotex–
Eötvös Collegium, 2011, 274.
76 Széchenyi ágnes: Vészi józsef, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858–1940). Budapesti negyed, XVI. évf., 60. szám, 2008, nyár, 245.
77 Mann Miklós: Wlassics gyula életműve. In: Wlassics gyula és kora. zalaegerszegi Füzetek, 8, 2002, 27.