kormányzat gazdasági és társadalmi jelentősége, hatásai
9. fejezet - Irodalomjegyzék
1. Borbély-Pecze T. B.: Az életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztésének magyar stratégiai programja az egész életen át tartó tanulás keretrendszerében. Bp., 2011.
2. Conger, D. Stuart: Irányítás és tanácsadás számítógép segítségével. ELTE Pályalélektani Szöveggyűjtemény.
Tankönyvkiadó, 1989.
3. Jung, C. G.: Analitikus pszichológia. Bp., Göncöl Kiadó, 1992.
4. Kovács L. – Szilágyi K.: STOP. Bp., Kollégium Kft., 1995.
5. Ludányi Á. – Szebeni R.: Alternatív internetes tanácsadás lehetősége a felsőoktatásban . Bp., Kollégium Kft.
2010.
6. Szilágyi K. - Völgyesy P.: Az értelmiségivé válás a mezőgazdasági felsőoktatásban. Bp., Agroinform, 1985.
7. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Bp., Kollégium Kft. 2007.
8. Völgyesy P.: A személyiség és munkatevékenység kapcsolata. A pályákra jellemző munkatevékenység tanulmányozásának néhány általános szempontja. In: Papp - Perczel - Völgyesy: Munkapszichológia.
Tankönyvkiadó, 1976.
9. Xantus L.: Tanácsadási kategóriák a pályaválasztásban. In: Tanácsadás pszichológiája. (Szerk. Ritoók Pné.) Bp., Tankönyvkiadó, 1992.
10. Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció, PhD értekezés
11. Barabási Albert-László – Albert Réka (1999): Emergence of Scaling in Random Networks, Science.
286, 509–512.
12. Barabási, A. L. (2005):Network Theory - The emergence of creative enterprise Science 308, 639.
13. Bayer Judit (2005): Formához a tartalom. Az internetes kommunikáció sajátosságai a hagyományos médiához képest. In: Bayer József – Bajomi-Lázár Péter (szerk.) Globalizáció, média, politika. Budapest:
MTA Politikai Tudományok Intézete, 139–150. p.
14. Bőgel György (2000): Verseny az elektronikus üzletben, Műszaki Könyvkiadó
15. Castells, M. (2001): The Internet Galaxy. Reflections on the Internet, Business and Society. Oxford &
New York: Oxford University Press
16. Csorba József (1999): Az információs társadalom irodalma: Castells az Információ Koráról (in: INCO, 1999/1, www.inco.hu)
17. Di Maggio, P., Hargittai E., Neuman R.W., Robinson J.P. (2001): Social Implication of the Internet.
Annual Review of Sociology. 27. 307-336. p.
18. Dinya László–Domán Szilvia (2004): Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései.
In Czigány, L. – Garai, I. (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac., SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2004. JATEPress, Szeged, 127-150. p.
19. Gábor András és munkatársai (2007): Üzleti informatika. Bologna-Tankönyvsorozat 2007, Aula Kiadó 20. GKIeNET KFT. (2004): IKT technológiák és a gazdaság Kutatási jelentés. december, 137-138. p.
21. Goldhaber, M.H. (1997): The attention economy and the Net. (2nd) Draft Version of a talk presented at the conference on „Economics of Digital Information”. Cambridge, MA, January 23-26.
22. Gyökér Irén (2004): Szervezeti viselkedés. Oktatási segédanyag. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ipari Menedzsment és Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék, 101 p.
Irodalomjegyzék
23. Hales, C.P. (1986): What do managers do? A critical review of the evidence., Journal of Management Studies (23:1), 88-115. p.
24. Hetyei József (2001a): Az informatika hozzájárulása a menedzsment feladatokhoz. 109-127 p. In:
Hetyei József (szerk.) Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, szerk.
Hetyei József, Computerbooks Kiadó, 357 p.
25. Hetyei József (2001b): A menedzsment legfontosabb kihívásai, feladatai. 80-81. p. In: Hetyei, J.
(szerk.) Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, Computerbooks, 357 p.
26. Hohl Ferenc (2004): Evaluating the impact and effectiveness of telecottages: the Hungarian case study.
XI. World Congress of Rural Sociology, Trondheim, Norway.
27. Karinthy Frigyes (1929): Minden másképpen van. Athenaeum, Budapest, 81-90. o.
28. Komáromi György (2003): Befektetései döntések és a tudásillúzió. Competitio (2:1) 1-9 p.
29. Krasz Kata (szerk.) (2007): Alapismeretek a vezetői gyakorlathoz, Budapesti Műszaki és Gazdaságtu¬dományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszék, 15. p.
30. Kulcsár László-Brown, D.L.: Modernizáció és vidékfejlesztés. Korunk. 2005. 4. 10-15 p.
31. Kulcsár László-Domokos Tamás (2005): The Post – Socialist Growth Machine: The Case of Hungary.
International Journal of Urban and Regional Research. (29:3)
32. Lanham, R. (2006). The Economics of Attention: Style and Substance in the Age of Information, University of Chicago Press, 326 p.
33. McFarlan, F.W.–Cash J.I., Jr.–McKenney, J.L. (1992): Corporate Information Systems Management.
The Issues Facing Senior Executives. Irwin, Chicago
34. Mintzberg, H. (1973): The nature of managerial work, New York: Harper and Row. 298 p.
35. Mohnen, P. (2001): International R&D spillovers and economic growth. In M. Pohjola (Ed.), Information technology, productivity, and economic growth: International evidence and implications for economic development New York: Oxford University Press. 50–71. p.
36. Nemeslaki András–Szutorisz Gábor–Szabó Balázs–Orbán Zsolt (2008): Az e-business modellek második generációjának mozgatórugói és jellemzői. Vezetéstudomány (39:12), 27-38. p.OECD ITS Database (2004)
37. Ohnsorge-Szabó László (2005): Ökológiai gazdaságtan és monetarizmus, Kovász (IX. évfolyam, 1 - 4.
szám), 75-78.p.
38. Porter, M. E. (1998): Clusters and the new economics of competition. Harvard Business Review, (6), 77-90 p.
39. Riggins, F. J., Mitra, S. (2001): A Framework for Developing E-Business Metrics Through Functionality Interaction, Journal of Organizational Computing and Electronic Commerce. Working Paper.
Georgia Tech. Atlanta, GA.
40. Sanders N.R. (2007): An empirical study of the impact of e-business technologies on organi¬zational collaboration and performance, Journal of Operations Management, (25:6), 1332-1347 p.
41. Shapiro, C., Varian, H.R. (2000): Az információ uralma. Geomédia Szakkönyvek. 383 p.
42. Stanley Milgram (1967): The Small-World problem. Psychology Today, Vol. I. 65. p.
43. Tapscott, D. – Williams, A. D. (2007): Wikinómia (How mass collaboration changes everything), HVG Kiadó ZRT., Budapest, ISBN 978-963-9686-22-9
Irodalomjegyzék
44. Török Ádám (2004): Buborék és kristálygömb - Az új gazdaság fogalmáról és gazdaságfejlődési szerepéről, Magyar Tudomány (2), 140-150 p.
45. Tsuneo, M. (2006): Kincstári szocializmusból a kincstári kapitalizmusba. Élet és Irodalom. (50:47) 46. Vajdáné dr. Horváth Piroska-dr. Kovácsné Ihász Anita (2002): Hálózat-klaszter-gyakorlat
47. In. Varga, Csaba – Csörgő, Zoltán (szerk.): A tudás társadalma. Bp. Stratégiakutató Intézet, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Kávé Kiadó, 846 p.
48. Weber, M. (1921. [1968]): Economy and Society . 3 volumes. Totowa, New Jersey: Bedminster Press.
49. Wellman, B.,Haase, A.Q., Hampton, K., Witte, J. (2002): Növeli, csökkenti vagy kiegészíti az Internet a társadalmi tőkét?, Információs Társadalom (2) 1.
50. Wiseman, Ch. (1988): Strategic Information Systems. Irwin, Chicago
51. Yau, Oliver B. (2002): An empirical investigation of the impact of business-to-business (B2B) electronic commerce adoption on the business operation of Hong Kong manufacturers, First Monday, (7:9), 6 p.
52. Havlik, M. (2001): 'Bank Role Must Evolve with Electronic Business', Bank Systems & Technology, Vol. June, 68.p.
Elektronikus dokumentum források
AQUIS Informatika Zrt.: Üzleti intelligencia, 2011.01.20.
Complex (2011): 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, letöltés ideje: 2011-08-13., http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300100.TV
Computerworld, IT trendek 2010-2011, letöltés ideje: 2011-02-25. http://computerworld.hu/it-trendek-2010-2011.html
Ferencz Gergő (2008): Az Üzleti Intelligencia kialakulása. http://www.tudasmorzsak.hu/uzletiintelligencia-cikkek/69-az-uezleti-intelligencia-kialakulasa, 2011.01.15.
Hadarits Júlia - Polgár Viktória - Prontvai Lilla: Keresés. Az információkeresés technikája.
http://ic2006.wetpaint.com/page/Keres%C3%A9s, 2011.01.25.
IT trendek 2007/2008, letöltés: 2011-02-25.,
http://nhit- it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6009%3Ait3-3-18-1&catid=88%3Avezercikk&Itemid=985&lang=hu
Jároli József: Hatékony információkeresés az Interneten. http://webni.innen.hu/Keres_c3_a9s, 2011.02.25.
KPMG (2004): Útmutató az elektronikus üzlethez kis- és középvállalatok részére:
http://www.kkvportal.hu/ecom/oktatas/utmutato_az_elektronikus_uzlethez.pdf
Mészáros Tamás: Keresés az Interneten. http://home.mit.bme.hu/~meszaros/doc/web/kereses.html, 2010.01.25.
Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH): Konvergencia Fogalom, letöltés ideje: 2011-08-13.
http://www.nhh.hu/definicio-tar/def/e000209.html
PRICEWATERHOUSECOOPERS (1999): E-Business – Made in Switzerland, letöltés ideje: 199.03.04., URL:
http://www.pwcglobal.com/ch/eng/ins-sol/publ/ebiz/ebizmadeinch.pdf.
Fogalomtár
Elektronikus hírközlési tevékenység:
olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.
Elektronikus hírközlő hálózat:
átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások - beleértve a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton. Ezekbe beleértendőek a műholdas hálózatok, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatok, az energiaellátó kábelrendszerek, a műsorszórásra használt hálózatok és a kábeltelevíziós hálózatok, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják.
Internet technológia:
az információ elektronikus menedzselésére felhasznált globális, hálózatok hálózatainak az összeköttetésével, azok eszközeivel történő információ kezelési eljárások összessége. Az internet technológiával az elektronikusan úton nyitott csatornákon keresztül áruk és szolgáltatások gyors cseréje bonyolítható költséghatékonyan, az ügyfelet a hálózatban bárhol elérhetően. Olyan széleskörűen használható eszköz, amely magában foglalja magát az Internet architektúrát, Internet programozást (webfejlesztést), web alapú termelést/szolgáltatást (e-business), egyéb hálózati szolgáltatásokat, telekommunikációt. (Havlik, 2001.)
E-business:
Luis Gerstner szerint az e-business: „minden, ami a termékélettel, sebességgel, globalizációval, megnövelt termelékenységgel, fogyasztók elérésével, és az intézményekkel megosztott ismeretekkel kapcsolatos a versenyelőnyök érdekében.” (Heizer–Render 2001) Egy másik egyszerű definíció szerint az „e-business a kulcsfontosságú üzleti folyamatok átalakítása az Internet technológia használatával. Ettől elkülönítendő az e-kereskedelem, mely egyszerűen a weben való adás-vétel folyamata.” (Bret A. Bennett definíciói). Kissé összetettebb a PWC meghatározása, amely szerint az „e-business rendszerek, folyamatok, szervezetek, értékláncok és teljes piacok olyan integrációja, amely Internet-alapú, illetve azzal kapcsolatban álló technológiákat és koncepciókat alkalmaz. (Pricewaterhousecoopers 1999)
Társadalmi tőke:
A hálózat egyes tagjai közötti kapcsolatban létező valóság, melyet Putnam kiegészítése után társadalmi-technikai tőke (angolul: socio-technical capital) értelmezésében is használhatunk. A két fogalmom egymás nagyban átfedő jelenségeket jelöl. A társadalom résztvevői a kölcsönös egymásra utaltságban számos szállal kapcsolódnak egymáshoz és attitűdjüket, magatartásukat, döntéseiket nagyban meghatározza ez az intézmény.
Tudásalapú gazdaság:
alapvetően olyan gazdasági szerkezetet jelent, amelyben meghatározó szerepet játszik - a teljes gazdasági teljesítmény több mint 50 százalékát adja - a tudásintenzív javak és szolgáltatások termelése, forgalmazása, valamint hasznosítása. Tudásalapú iparágak a csúcstechnikai-technológiai gyártáson alapuló termelés (repülés, számítógép- és irodatechnika, rádió, televízió, kommunikációs berendezések előállítása, gyógyszergyártás.
Tudásalapú piaci szolgáltatásokhoz tartoznak a posta és a távközlés, a számítógépes és az információs szolgáltatások, a pénzügyi és a biztosítási szektor szolgáltatásai, a kiegészítő üzleti szolgáltatások.
A tudásalapú nem piaci szolgáltatásokhoz az állam, az önkormányzat, a civilszféra által finanszírozott oktatást és egészségügyet sorolják, valamint az IKT-n alapuló közszolgáltatásokat.