Nagyteljesítményű szivattyú állomások alkalmazása
III. rész - Légfürdők
9. fejezet - Gőzkabin
A gőzkabinok is a szaunákhoz hasonló klímakabinok. Azonban míg a szaunákban jellemzően száraz és forró a levegő, addig a gőzkabinokban nedves, gyakorlatilag 100% relatív páratartalmú és „csak‖ 45-50°C-os.
Népszerűségben szinte utoléri már a szaunákat, megjelenésében pedig a fürdők legimpozánsabb részeinek tekinthetjük. Ebben a tanulási egységben a hagyományos gőzkabinon kívül bemutatjuk az orosz és ír változatok sajátságait.
1. 9.1. A gőzfürdő hatása
A gőzkabin levegőjének felmelegítése kabinba vezetett 100°C-os gőz bevezetésével történik. A 100°C-os gőzt a kabin közelében elhelyezett gőzgenerátor szolgáltatja. A gőz a kabinokat 20-25 perc alatt melegíti fel a kíván 45-50°C-os hőmérsékletre.
A gőzfürdőbe lépők rövid idő alatt erősen izzadni kezdenek. A magas páratartalom miatt azonban az izzadság nem tud elpárologni a bőrfelületről, nem tudja hűteni szervezetünket, hőtorlódás lép fel, 8-10 perc után bőrfelületünk 40-42°C-ra melegszik. A gőzfürdőben felhevült testet langyos, majd hűs fürdőben fokozatosan kell lehűteni, majd legalább 30 perc pihenésnek kell követnie.
az izomfeszültséget és természetesen a hirtelen hőmérséklet-változásokkal szembeni érzékenységet, vagyis megelőzhetjük vele a tavaszi, őszi megfázást is.
A gőzfürdő egyik legnagyobb előnye a bőrre gyakorolt pozitív hatása, amelyet elsősorban a nők értékelnek nagyra. Javítja a bőr vérellátását, kiváló a száraz, repedezett bőrre. A nedves, meleg levegő ugyanis serkenti a vérkeringést a bőr alatti erekben, hatékonyan tisztítja a bőrt és kitágítja a pórusokat. Az elhalt hámréteg és a szennyeződések aztán könnyedén eltávoznak egy kis dörzsöléssel. Mindezek hatására gőzfürdőzés után a bőrt puhának, selymesen simának és tisztának érezzük.
2. 9.2. A gőzkabin kialakítása
A gőzkabin építőanyaga alapvetően eltér a szauna kabinok esetében alkalmazott anyagoktól. A nagyon magas páratartalom, a falakon és mennyezeten gyöngyöző víz különleges építészeti eljárásokat követel, a fa mint építőanyag szóba sem jöhet. A gőzkabinok legegyszerűbben előre gyártott műanyag (akril) panelekből állíthatók össze.
107. ábra. Akril gőzkabin. Forrás: SAWO
Az akril panelekből összeállított kabinok méretei bizonyos keretek között kötöttek, a beruházás fajlagos költségei is elég magasak, ráadásul a látvány szempontok sem tudnak érvényesülni. Jobban elterjedt a kabinok hagyományos építőanyagból (tégla, ytong) történő kialakítása a vízmedencék esetében is alkalmazott rétegrendekkel kialakított kerámia vagy üvegmozaik burkolattal. Energetikai szempontból a téglafalazatnál jobb megoldást jelent a poliuretán szigetelőpanelekből (pl. wedi lemez) épített falszerkezet. A kerámia és mozaik burkolatok gazdag belsőépítészeti szín és formavilágot biztosítanak az építők számára, lehetővé téve, hogy a wellness világ gyöngyszemévé tegyék a gőzkabint.
108. ábra. Kerámia és mozaik burkolatú gőzkabin. Forrás: Hotel Villa Medici - Kerex-Óbuda Kft.
A gőzkabinok méretének meghatározásakor a szauna kabinoknál alkalmazott elveket követjük. Ez alapján a minimális méret 3-4m2. 12-15m2-nél nagyobb kabinok kialakítása általában nem célszerű, inkább több kisebb kabin kialakítása javasolható. A nagyobb kabinokban a lépcsőzetes ülőpad kialakítás alkalmazható, a vendégek szervezetük teherbírásának megfelelően tudnak elhelyezkedni. A gőzkabinban ülő helyzetben helyezkednek el a vendégek. Emiatt kizárólag ülőhelyek kialakítására kell törekednünk. Az ülőhelyek (padok) kényelmes magassága 45 cm, az ülőpad felület 45 cm széles Az ülőhelyek készülhetnek a kabin falszerkezeténél alkalmazott anyagokból, és a falszerkezetnél alkalmazott rétegrendekkel, esetleg terméskőből, vagy műkőből.
109. ábra. Gőzkabin terv és a megvalósítási folyamat. Forrás Kerex Óbuda Kft.
A gőzkabinokban kialakított ülőhelyeket el lehet látni beépített fűtéssel, kellemesebbé téve a padokon az időtöltést. A hosszabb ideje üzemelő kabinokban a falak és a padok egy idő után felmelegszenek, a padfűtés üzemeltetése ilyenkor már nem szükséges. A padfűtés teljesítményigénye 100-200W/m2.
110. ábra. Elektromos padfűtés kialakítása
111. ábra. Gőzkabin mennyezete íves kialakítású
A gőzkabinok egyik speciális eleme az edzett üvegajtó. Az edzett üveg elviseli a nagy hőmérséklet különbségeket, illetve a folyamatos párát. Az ajtó alatt 2-3cm-es légrés van, amely biztosítja a friss levegő bejutását a kabinba. A gőzkabinok másik speciális és nélkülözhetetlen eleme az elszívó ventilátor, amelynek közvetlenül a szabadba kell fújnia a gőzkabinból elszívott levegőt. A ventillátorral szabályozhatjuk a gőztermelés intenzitását, mert a gőz által felfűtött kabinba mindaddig nem kerül friss gőz, amíg a kabin kissé le nem hűl. A kabint gyorsan hűthetjük, ha a ventillátorral kiszívjuk a meleg levegő bizonyos részét. Az elszívott levegő nagyon párás, amit, ha a légtechnikai rendszerbe vezetnénk a csövekben jelentős mennyiségű víz kondenzálódását okozhatja, ami korróziós tüneteket, és egyéb meghibásodásokat eredményezhet.
112. ábra. Gőzkabin ajtó
A gőzkabin padlójába lefolyó beépítése szükséges a kondenzvizek hatékony elvezetésére.
Az építészeti attrakciók mellett különös hangsúlyt kapnak a fények is, hiszen a sejtelmes fények a sűrű gőzben különleges élményt nyújtanak. A fényforrások kiválasztásakor nem szabad elfelejteni, hogy a magas páratartalom miatt normál 230V feszültséggel üzemelő fényforrások a kabinba nem telepíthetők. Alacsony feszültségű (24V), vagy LED világítás építhető be, illetve üvegszál optikás rendszerek alkalmazhatók, amely esetben a fényforrás a kabinon kívül kerül telepítésre. A LED fényforrások lehetnek pontszerű fények, vagy világító szalagok egy vagy több színben. Az üvegszáloptikás rendszerek lehetővé teszik, hogy akár több száz tűhegynyi fénypontot hozzunk létre, a csillagos égboltot idézve, miközben a fénypontok színe egyszerre változni képes.
113. ábra. Hagyományos gőzkabin világítás
A fények mellett az illatok is fontos jellemzői a gőzkabinoknak. Illatadagolás nélkül tulajdonképpen nem is szabad gőzkabint kialakítani, ugyanis az illattalan gőznek kissé kellemetlen „mosókonyha‖ szaga van. Az illatokat a gőzgenerátorból kiszabaduló gőzbe injektálják, és a gőzzel elkeveredve jutnak a kabin helyiségbe. A gőzbefúvók helyzete kulcsfontosságú a kabin használhatósága és biztonsága szempontjából. A forró gőz égési sérüléseket okozhat, ha közvetlenül a bőrfelületre jut. Ezért általában a gőzbefúvókat az ülőhelyektől távol helyezik el, célszerűen valamilyen látványos elem (pl. falikút, kemence jellegű építmény stb.) védelmében. A gőzgenerátor és a gőzbefúvók közötti gőzvezetékek kiépítésénél ügyelni kell arra, hogy a csőben képződő kondenzvíz ne képezhessen vízdugót, mert az prüszkölő hanghatások eredményez. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a gőzvezeték folyamatosan lejt a gőzbefúvók irányába, vagy ha másképp nem megoldható a gőzgenerátor irányába.
114. ábra. Padalatti és rejtett gőzbevezetés
A különböző méretű gőzkabinok energiaigénye a következő táblázat szerint tervezhető 7. táblázat. Gőzkabinok energiaigénye
gőzgenerátor alkatrészeinek élettartamát. Emiatt alapvető követelmény, hogy a gőzgenerátorokat teljesen lágyított vízzel (0-3nK) lássuk el, ami hagyományos ioncserés vízlágyító készülék beépítését írja elő a betápvíz vezetékébe. A vízlágyító készüléket általában szintén a gépészeti térben helyezik el. Az épület vízellátására is gyakran építenek be vízlágyító készüléket, de ezek többnyire 5-8nK keménységű vizet bocsátanak ki, tehát az így kezelt víz keménysége a gőzgenerátor számára nem megfelelő.
115. ábra. Gőzgenerátor
Léteznek ún. fogyóelektródás gőzgenerátorok is, amelyeket határozottan tilos lágyított vízzel ellátni. Működési elvük a víz elektromos vezetőképességén alapul. A berendezésben egy víztartály van, amelybe elektródák vannak beépítve. Ha az elektródák vízbe merülnek, az elektródák között áram folyik, amely felforralja az elektródák között a vizet. A keletkező vízgőz mennyisége függ az áram erősségétől, a vízbe merülő elektródák felületének nagyságától és a víz elektromos vezetőképességtől. A víz vezetőképessége az oldott ásványanyag tartalommal változik. A berendezések a „normál‖ ivóvíz paramétereire lettek optimalizálva. Ez azt jelenti, hogy az ideális betápvíz vezetőképessége 200-500µS/cm. A lágyított víz vezetőképessége általában magasabb az optimálisnál, ami nagyobb áramot jelent, és az elektródák fokozott elhasználódását eredményezi. A gőztermelés során az ásványi anyagok visszamaradnak a tartályban, első lépésben növelik a víz ásványanyag koncentrációját, egyúttal csökkentve a víz vezetőképességét, illetve a keletkező gőz mennyiségét. Második lépésben az ásványi anyagok kicsapódásával kell számolnunk, azaz a kivált ásványi anyagok iszapot képeznek a tartályban. Az iszap gyakori elvezetése, a víztartály rendszeres tisztítása, az elhasználódott (elfogyott) elektródák időszakos cseréje szigorú kritériuma a megfelelő működésnek.
116. ábra. Gőzkabin gépészet asztalban, sarokban vagy egy ablakban.
3. 9.3. Orosz- és Ír-fürdő
A banja, az orosz gőzszauna. A gőzfürdőt már a régi görögök is használták, ám mai hagyományait inkább az orosz „banja‖ teremtette meg. Az orosz szaunában a levegőt 60 °C-ra hevítik, és a finn szaunázással ellentétben állandóan locsolják. Így nedves, trópusi klímához hasonló levegő alakul ki. Régebben a hevítésre kőből épített kályha szolgált, mely a külön erre a célra fából épített és agyaggal tapasztott, alacsony helyiség közepén állt.
Egyes források szerint egyszerűen a közfürdők szaunáira volt jellemző gőzfürdő, amely orosz eredetű, ezért nevezik így:„banja‖, „banka‖ vagy „bonja‖. Ezt támasztja alá a 45 C°-os levegő hőmérséklet és 100 %-os relatív páratartalom. A levegő tehát a gőzfürdőben olyan páradús, hogy azonnal újból lebegő vízcseppekké alakulnak át.
A banját azonban megkülönbözteti a gőzfürdőtől, hogy benne aktív élet folyik. A szaunázók egy csokor nyírfavesszővel enyhén ütögetik a testüket, segítve ezzel az izzadást, a hidegtől merev izmok fellazítását és a bőr hámlasztását, tisztulását. Az alapos izzadást követően itt is a jeges vízben való megmártózás következhet.
A finn szaunához hasonlóan a banja is segíti szervezetünket a salaktalanításban, hatékony immunerősítő és érregeneráló hatású, meghűléses betegségekkel szembeni gyógyhatása – inhalációs hatásmechanizmusa révén – azonban jobb. Aromaterápiára is alkalmas, így lazító, nyugtató, stresszoldó hatású. A gőznek köszönhetően kitágulnak, tisztulnak a pórusok, fokozódik a faggyúmirigyek kiválasztása, élénkebbé válik a vérkeringés, az izmok ellazulnak, a légutak nyálkahártyájának hurutja is oldódik. Könnyebb elviselni, mint a száraz, forró szaunát.
A gőzkabin Ír változata is terjed, amelyet ennek megfelelően Ír-fürdőnek neveznek. Ennél a változatnál magasabb a levegő hőmérséklet 50-55 C°, és alacsonyabb a relatív páratartalom 90%.
4. Összefoglalás
A gőzkabinok létrehozása – legyen ez a hagyományos, az orosz vagy éppen az ír változat – átgondolt tervezést igényel, mind épületgépészeti mind belsőépítészeti szempontból. A gőzkabinok üzemeltetése viszonylag jelentős energiafogyasztással jár, tehát a vendégek várható létszámának precíz felmérése, és ez alapján a kabin méretének meghatározása kulcsfontosságú a gazdaságos üzem szempontjából.